Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra és művelődés. Egyházak  Egyház helyzete megváltozott   Dualizmus - liberális eszme  állam egyház szétválasztása  Horthy-rendszer  ellenkező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra és művelődés. Egyházak  Egyház helyzete megváltozott   Dualizmus - liberális eszme  állam egyház szétválasztása  Horthy-rendszer  ellenkező."— Előadás másolata:

1 Kultúra és művelődés

2 Egyházak  Egyház helyzete megváltozott   Dualizmus - liberális eszme  állam egyház szétválasztása  Horthy-rendszer  ellenkező folyamat  Keresztény-nemzeti állam ideológiai, politikai támasza  a keresztény egyházak megerősödnek  Befolyásának alapjai  Az ország legnagyobb földbirtokosa  Ipar és bankérdekeltségek  alap- és középiskolák katolikus kézben  Ifjúsági szervezetek KALOT (kat.), Soli Deo Gloria (ref.)  Közjogi szerep Felsőház tagjai  Virilizmus  Esztergomi érsek 2. közjogi méltóság

3

4

5 Oktatás  Horthy-rendszer – oktatás elsőrendű, fontosságú  ideológiai alap - gróf Klebelsberg Kunó „...ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá!”  Trianon elvett tőlünk mindent, csak a tudás maradt meg  A lefegyverzett országnak honvédelmi tárcája a közoktatásügyi tárca  Elvi alapja a kultúrnacionalizmus Kárpát-medence - egy kulturnemzet - a magyar  Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni  Népiskolai törvény!!!

6 Tanévnyitó ünnepség a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, szeptember A kép bal szélén Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter.

7 Klebelsberg-iskola Domaszék, 1920-as évek A kalocsai M. Kir. Állami Gróf Klebelsberg Kunó Polgári Fiúiskola, 1926

8

9

10 Klebelsberg iskolareformjának s egész kultúrpolitikájának elvi alapja a kultúrnacionalizmus elmélete volt. Klebelsberg szerint a vesztes világ- háború, a forradalmak, a trianoni békediktátum mind hozzájárultak ah- hoz, hogy hazánk politikai tekintélye csökkent, gazdasága tönkrement, jövője bizonytalanná vált, a lakosság hite, önbizalma szertefoszlott. Eb- ben a helyzetben a felemelkedés felé egyetlen út vezet: egy újszerű nem- zeti érzés kibontakoztatása az emberekben, melynek alapja az a felisme- rés, hogy a magyarság nem rendelkezik számottevő nyersanyagkészlet- tel, gazdasági erőforrásokkal, de hatalmas kulturális értékek birtokában van. Időtálló értékű kultúránk egy magas szintű, korszerű oktatási és mű- velődési intézményrendszer keretei között jelentős további értékeket hoz- hat létre. Az ország felemelkedésének fontos tényezője tehát a kultúra minél szélesebb rétegekre való kiterjesztése. Ebből a sajátos „nemzetne- velési” programból következett, hogy a magyar művelődés egész intéz- ményrendszerét modernizálni, fejleszteni szükséges. Klebelsberg reform- ja az iskolarendszer egészére kiterjedt, a népiskoláktól az egyetemig.

11  Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: ), Hóman Bálint (miniszter: ).  Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni.  Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus).  Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést (népház, művelődési ház, népkönyvtár).  1924.: Klebelsberg középiskolai reformja: reáliskola (német, francia, természet- tudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire. gróf Klebelsberg Kunó

12  1938.: Hóman középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés).  Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály (népszerű a felső kereskedelmi osztály is).  Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt.  Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése).  Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása,  Önálló Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten.  Külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése. Hóman Bálint

13 A tudományos és művészeti élet

14

15

16

17

18

19

20

21

22


Letölteni ppt "Kultúra és művelődés. Egyházak  Egyház helyzete megváltozott   Dualizmus - liberális eszme  állam egyház szétválasztása  Horthy-rendszer  ellenkező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések