Az első prezentáció után, a kutatás lépései. A legközelebbi feladat Hétfő estig: kibővített-kiegészített-pontosított témavázlat, amely tartalmazza ▫A.

Az előadások a következő témára: "Az első prezentáció után, a kutatás lépései. A legközelebbi feladat Hétfő estig: kibővített-kiegészített-pontosított témavázlat, amely tartalmazza ▫A."— Előadás másolata:

1 Az első prezentáció után, a kutatás lépései

2 A legközelebbi feladat Hétfő estig: kibővített-kiegészített-pontosított témavázlat, amely tartalmazza ▫A választott téma rövid leírását, indoklását (absztrakt) ▫A feldolgozás tervezett módját, ütemezését ▫A konkretizálás módját: milyen esettanulmány-t vagy más vizsgálatot gondoltok elvégezni ▫A felhasználni kívánt példákat (egyetemek) ▫szakirodalmi vagy egyéb forrásokat (OMIKK: saját és nemzetközi katalógusok, adatbázisok). Megfelelő hivatkozások (nyomtatott, elektronikus)!

3 Témacsoportok, kapcsolatok Az építész eszköztára, az építészeti kifejezés médiumai rajzSoltész Judit manualitásÓnodi Bettina kiállításBiri Balázs Kreativitás, hálózatosság, interdiszciplinaritás új médiumok Máthé Dóra linkingBalázs Marcell művészeti ágak kapcsolata, interdiszciplinaritás Lassu Péter Stratégiák: az intézményen belül és kívül oktatási stratégia ?Kun Tamás az oktatás és szakmagyakorlás kapcsolata? Beke András a tudásátadás szóródása, alternatív intézmények Molnár Szabolcs

4 Az oktatás terei startup, oktatási terek átalakulásaIlyés Zsuzsa oktatási terek, konkrétan?Ghiap Trang oktatási terek, iskola v. építészképzés?Szabó Péter Tudásátadás, készségfejlesztés, kompetenciák átmenetek1: egyetem előtt, első év Skaliczki Judit átmenetek2: kulcsidőszakok az ép képzésben Radnóczi László valóságos és/vagy/fiktív tervek, tervezésStein Júlia a tudásátadás működéseBordás Mónika

5 Kapcsolatok

6 Mostani állapot Az összefoglalók gyakran nem eléggé strukturáltak. Hiányoznak a konkrét példák: mindenképp szükség lenne az átnézett vagy egyébként megnézett egyetemek példáiból meríteni. A legtöbb esetben szükség lenne esettanulmány koncepciójának kidolgozására. Gyakran hiányoznak a források, szakirodalom – illetve ahol van, némely helyen hiányosan van megadva.

7 Közös-ség Tematikus év, közös téma, közös keret, közös vállalkozás. Intenzív, problémaorientált kutatás, amely a tervező építészre jellemző. Mint próba, kísérleti modell, felkészülés Egyéni munka és együttműködés. „Megbízó” keresése: kívülre, kinek szóljon – a szakmának, az építészképző intézményeknek. Update-elni a korábbi évkönyvet.

8 A mostani tematikus év Három fokozat: ▫Tájékozódás, bevezetés ▫Tematikus metszetek, részvétel ▫Kulcsfontosságú témák, kitekintések: kezdeményezés, szervezés

9 A kötet lehetséges tartalmai Mit/miket tartanátok érdekes témáknak, problémáknak külső, olvasói-befogadói szemmel? Milyen problémák aktuálisak, relevánsak? Műfajok. Tanulmányok, elemzések, beszámolók, interjúk, összefoglalók Megosztás a kötet és az internetes felület között? Utóbbi a változó, illetve folyamatosan fejleszthető információk tárháza?

10 A kötet várható részei, felépítése A tartalmi súlypontok a hallgatói vállalások és az első félév tapasztalatai alapján alakulnak ki. Bevezető, áttekintő tanulmányok:  Az építészképzés történeti és jelenkori modelljei, alapkérdések és dilemmák  Az egyetem fejlődésének irányai  (meghívott előadók, felkért külső szakértők bevonásával, esetleg fordításokkal kiegészítve) Hallgatói tanulmányok, projektek Ismertetések, összefoglalók Interjúk, Fordítások Dokumentumtár

11 dokumentumtár: egyetemek, szakirodalmi ismertetések rövid tanulmányutak ezen belül: kiemelt egyetemek ▫Delft ▫Harvard ▫TU Wien ▫TU Praha ▫ETH (Mendrisio?) ▫AA ▫Francia egyetemek német? Aachen, Karlsruhe, Berlin

12 Szerkesztés, példák Egyéni és közös munka közös keretben. Big? Bad? Modern Harvard évkönyv Urbanisztika 80 éve

13

14 Elő-, felkészülés A téma irodalma, forrásai Nemzetközi egyetemek tapasztalatai Saját tapasztalatok, közeg: reflexió, vizsgálatok ▫Esettanulmány, konkrét vizsgálat megtervezése, lehetséges ütemezése Témavázlat, jegyzetek,

15 A kutatás lépései A téma kijelölése első tájékozódás alapján. Koncepcióvázlat – ennek folyamatos továbbfejlesztése (címszavak, bekezdések Forráskeresés: ▫Könyvek, cikkek: OMIKK katalógus (elvileg a tanszéki könyvtárak könyvei is benne vannak), innen elérhetők külföldi katalógusok, adatbázisok, elektronikus források ▫Internet ▫Egyetemek honlapjai Bibliográfia összeállítása, folyamatos fejlesztése, strukturálása a források feldolgozása alapján Annotált bibliográfia, ismertetés-összefoglalás készítése. A félév végére részletes témavázlat megfelelő példákkal, irodalommal

16 A kutatási cél rövid meghatározása Nem az általános kutatási irányt kell itt bemutatni, azt legfeljebb megemlíteni érdemes, hanem ezen belül a konkrét vizsgálandó témát, amelynek eredménye egy megfelelő források, tájékozódás, gyűjtés és gondolati munka alapján megírt tanulmány.

17 A téma leszűkítése Ez az irodalmi tájékozódás, feldolgozás alapján újra átgondolható, s maga a cél is újrafogalmazható. Ezt azért érdemes megcsinálni, hogy újra meg újra próbáljatok megküzdeni a körülhatárolással, próbáljatok tisztába jönni saját célkitűzésetekkel, illetve mérlegelni ennek realitását. A címadás, rövid megfogalmazás jelentősége.

18 Szakirodalmi tájékozódás, tematikus bibliográfia készítése Az egyes témáknak megfelelően különböző forrástípusok képzelhetők el, de a megfelelő irodalmi tájékozódásnak mindenképpen részét kell képeznie. A kutatás irányának, az általatok megfogalmazott kérdéseknek, problémáknak megfelelően végezzetek tematikus kutatást - a legegyszerűbb ezek közül az OMIKK katalógusa (ebben, elvileg a tanszéken megtalálható könyvek is benne vannak), illetve az ott elérhető adatbázisok. A felmerülő tételeket próbáljátok meg tematikusan rendezni, s a feldolgozás számára fontossági sorrendet kijelölni. Nem elég tehát az interneten keresgélni, bár természetesen az is hasznos.

19 Irodalomkeresés, ösvények-csapások Wikipédia – speciális adatbázisok Kereső kérdések, kérdéscsoportok A címadás jelentősége Kivonatok Elsődleges és másodlagos - (harmadlagos) források (a feel for relevance in relation to what)

20

21 Cultural Landscapes Bibliography Return to Bibliography Soja, Edward. Thirdspace: Journeys to Los Angeles and Other Real and Imagined Spaces. Cambridge, MA: Blackwell, 1996. In Thirdspace, Edward Soja accomplishes three things. First, he defines his concept of “Thirdspace,” a notion of space that combines spatiality with sociality and historicality. Thirdspace is an interdisciplinary idea of space, history, and society that treats the micro-geographies of the everyday with as much seriousness as it treats the macro- geographies of larger historical trends. Both of these geographies are crucial for a nuanced interpretation of the site under investigation. Soja's second goal is to chart an intellectual history of Thirdspace. He does this by doing a close reading of both Lefavbre and Michel Foucault, as well as drawing on Anna Deavere Smith's Twilight LA, the work of Gayatri Spivak, and Gloria Anzaldua's idea of the borderlands. For Soja, Thirdspace is “an-Other” space, a sprawling, radical zone created and populated by the marginalized (10). Finally, Soja does a close reading of Los Angeles, examining the city as a site of historical activism through the Power of Place project, a site of panoptic power through Citadel-LA, and as a site of potential through his comparison of LA with Amsterdam. Thirdspace offers the reader a whirlwind primer in Soja's theoretical apparatus through his in-depth excerpts and careful charting of his intellectual evolution. Ultimately, this charting is one of Thirdspace's most potent aspects. Soja's use of excerpts expose the reader to his myriad influences, and emphasizes the many ways Thirdspace can be used as a radical, libratory concept. [M. Velazquez]

22 Kézikönyv, alapkönyv és szakcikk Kéziköny: lexikonok, tankönyvek, összefoglaló – enciklopédikus művek, amely áttekintést, általános iránymutatást adnak egy-egy témáról, területről. Nem egy konkrét tudományos kérdésnek járnak utána, hanem többé-kevésbé kanonizált tudományos álláspontokat ismertetnek, eligazítást nyújtva a már létező irányok és felfogások között. A monográfiák, szakcikkek viszont egy-egy kérdés, téma feldolgozását nyújtják. A megfelelő szakirodalom feldolgozása megismertet a már kialakult felfogásokkal, elgondolásokkal (ezáltal nem kell újra feltalálni a melegvizet), s a saját gondolkodást is erősíti, továbbviszi a szempontok gazdagságával. A gondolatok, ötletek, kutatási eredmények összeadódnak.

23

24

25 Szó szerinti és nem szó szerinti hivatkozás

26

27 A feldolgozás dokumentálása, annotált bibliográfia A megnézett, s valamilyen szempontból érdekesnek, illetve fontosnak tartott forrásokról mindig készítsetek akár pár szavas feljegyzést, emlékeztetőt! Komolyabb esetben kivonatot, tartalmi összefoglalást. Az annotált bibliográfia tartalmazza a legfontosabbnak ítélt források rövid, kivonatolt összefoglalását. ▫Itt egyrészt az a fontos, hogy a számotokra fontos vonatkozásokat emeljétek ki, amelyek segítségével később egyszerűbb lesz ezekre a munkákra visszaemlékezni. ▫Másrészt az is cél lehet, hogy a rövid összefoglalók segítsék a hasonló témákban kutatók tájékozódását.

28 Mik a szakirodalom témába vágó fontos vonulatai? Vannak-e jelentős eltérések a fontos megközelítésekben? Mik az engem érdeklő terület/irány legfontosabb művei és szerzői? Mik ennek vagy annak a műnek a legfontosabb megállapításai, üzenete? Mik az erősségei, illetve hiányosságai vagy kiegészítendő pontjai?

29 Ismertetés készítése A választott témakör irodalmáról vagy a választott egyetemről készítsetek kifejtett, elemző-értékelő összefoglalást, amit majd valamilyen formában beledolgozhattok a végleges szövegbe is vagy része lehet a kötet dokumentáló részének.

30 Részletes témavázlat készítése Ez az előbbiekre támaszkodva ismerteti a kutatás témáját, célját, a választott stratégiát, a megvizsgálandó témákat, várható felépítést stb. Ebbe már bele lehet tenni rövid hivatkozásokat a fenti bibliográfiákból.

31 Írás „Students should reminded that the time to start writing is not next week; it was yesterday.” Címadás A címekhez címszavakat rendelni. Ezeket absztraktokká bővíteni. Tartalomjegyzéket készíteni Fejezetek kialakítása

32 A félév végére Továbbfejlesztett témavázlat készítése, amely a következő részeket tartalmazza, a) Mi a tervezett kutatás témája, iránya, célja, indokoltsága b) A dolgozat tervezett felépítése, főbb témakörei. c) A tervezett esettanulmány rövid bemutatása d) A felhasználni kívánt egyetemi példák e) Források, tematikus és annotált bibliográfia. (A fontos tételek kiemelése, néhány soros összefoglalóval.) Egy munkarész, szakirodalmi vagy egyetem-elemzés elkészítése (megírt szöveg kb. 8000 karakter terjedelemben)

33 Házi könyvtár http://www.amazon.de/Building-Better-Universities-Strategies-Technologies- ebook/dp/B00PK5JQ82/ref=sr_1_fkmr0_2?ie=UTF8&qid=1436615051&sr=8-2- fkmr0&keywords=Designing+Better+Architecture+Education%3A+Global+Realities+and+Local+Reforms#reader _B00PK5JQ82 http://www.amazon.de/Design-Changing-Educational-Landscape-Learning- ebook/dp/B00FYR371S/ref=pd_sim_351_1/277-0524302- 9851709?ie=UTF8&refRID=0VBS8GEY272D1VFQ6JWN

34 Building Better Universities Introduction: The Shifting Boundaries of Higher Education Reshaping Universities and Colleges New Patterns of Public and Private Competition and Collaboration Responding to Internationalization Changing Learning Spaces Beyond Virtual Learning Environment The Implications of New Technologies for Learning Conclusion: Learning in a Post-University World,

35 Nicol, David; Pilling, Simon; (szerk.): Changing Architectural Education: Towards a New Professionalism. Taylor & Francis, 2000Changing Architectural Education: Towards a New Professionalism http://www.amazon.com/Changi ng-Architectural-Education- Towards- Professionalism/dp/041925920 1/ref=sr_1_1?ie=UTF8&qid=14 37330258&sr=8- 1&keywords=Changing+Archite ctural+Education%3A+Towards +a+New+Professionalism#read er_0419259201

36

37 https://www.youtube.com/watch?v=YoeMFZ8qnJk Nic Clear / Educating Architects International Conference / Day 2

38 Educating Architects Alvin’s AA: a panorama Peter L. Wilson, Bolles + Wilson Architectural anti-realism: the AA school in 2013 Brett Steele, Architectural Association Library and School of Architecture, Design and Construction, University of Greenwich Heneghan Peng Architects The digital generation Bob Sheil, Bartlett School of Architecture The imaginarium of urban futures C. J. Lim, Bartlett School of Architecture School of thought Mark Morris, Cornell University Building Architecture Learning Milstein Hall, Cornell University OMA BLENDscapes: a new era of transdisciplinary exchange in architecture Evan Douglis, Rensselaer Polytechnic Institute Instigations: reimagining better futures Mohsen Mostafavi, Harvard Graduate School of Design McCormick Tribune Campus Centre, Illinois Institute of Technology OMA Just about enough Perry Kulper, Taubman College of Architecture and Urban Planning University of Michigan

39 An experimental history, a history of the experiment: 1964–2013 Neil Denari, UCLA (University of California Los Angeles) Robotics in architecture Greg Lynn, UCLA What is SCI-Arc? Eric Owen Moss, SCI-Arc Pretentious and incoherent thoughts on architecture – right now Hernan Diaz Alonso, SCI-Arc Building the Berlage: notes on a continuing educational project Salomon Frausto, The Berlage in Delft Three-year relationships Klaus Bollinger and Reiner Zettl, University of Applied Arts Vienna The question of questioning Hani Rashid, University of Applied Arts Vienna Hadid masterclass: a laboratory of design innovation Zaha Hadid and Patrik Schumacher, University of Applied Arts Vienna Kings, Queens and Broadways: two projects for a new University of Applied Arts Vienna Wolfgang Tschapeller Towards new aesthetics and new culture Kongjian Yu, Peking University Yesterday, today and tomorrow: implications of architectural education at Tsinghua Li Xiaodong, Tsinghua University

40 Chakraborty, Manjari: Designing Better Architecture Education: Global Realities and Local Reforms, 2014 https://books.google.hu/boo ks?id=JDmGBAAAQBAJ&pg =PA281&lpg=PA281&dq=arc hitecture+education+journal &source=bl&ots=Y- k89AlVgc&sig=rm147KZ8i7K - chpz28oX9fcCNuM&hl=en&s a=X&ved=0CEYQ6AEwAzgK ahUKEwiyoeCJ_NLGAhWM bhQKHZcWDeY#v=onepage &q=architecture%20educatio n%20journal&f=falsehttps://books.google.hu/boo ks?id=JDmGBAAAQBAJ&pg =PA281&lpg=PA281&dq=arc hitecture+education+journal &source=bl&ots=Y- k89AlVgc&sig=rm147KZ8i7K - chpz28oX9fcCNuM&hl=en&s a=X&ved=0CEYQ6AEwAzgK ahUKEwiyoeCJ_NLGAhWM bhQKHZcWDeY#v=onepage &q=architecture%20educatio n%20journal&f=false

41 Ockman, Joan; Williamson, Rebecca; Architecture School. Three Centuries of Educating Architects in North America. The MIT Press, 2012 (OMIKK, KB)Architecture School. Three Centuries of Educating Architects in North America Tschumi, Bernard – Berman, Matthew (eds.): Index Architecture. A Columbia Book of Architecture. The MIT Press 2003 (Éptört.? KB) Tschumi, Bernard –Cheng, Irene (eds): The State of Architecture at the Beginning of the 21st Century. Monacelli Press 2003 (Éptört.)

42 Arindam Dutta (szerk.): A Second Modernism: MIT, Architecture, and the 'Techno-Social' Moment. Mit Press 2013 (OMIKK) Kepes, Lynch, Christopher Alexander, research (Models, Methods, Systems, and Expertise

43 Témakörök Átmenet: az egyetem előtt - a bevezető év – A kreativitás szerepe a képzésben, kapcsolatok más művészeti ágakkal Az építészet, az építész helyzetének változása, kihívások az oktatás számára A tanulás és tanítás terei és formái Az építészeti kommunikáció, ábrázolás közegei és eszközei Új (elméleti) témák az építészeti kutatásban és oktatásban

44 Építészeti bevezetés, első év (10. 28) Az internet-generáció megszólítása, közös nyelv létrehozása (Bach Péter – Vörös Tamás – Szakács István) Térkompozíció: tapasztalatok, kérdések, problémák Módszerek, kísérletek Kiegészítés: más egyetemek példái

45 Kreatív képességek fejlesztése, kapcsolat más művészeti ágakkal (11. 04.) Lakó tárgyak, kutatások: Sándor, Vincze László Kapcsolódó témák a csoportból: Más egyetemek példái

46 Terek a tanulás számára (11. 11.) Oktatási formák, tevékenységek, terek és használatuk. Új kihívások és tendenciák Meghívandók: Sugár Péter, Marosi Bálint Helyzetjelentés a Szentirmai kutatásról Egyetemek példái és irodalom Kapcsolódó témák:

47 Az építész szakma és környezetének átalakulása: kihívások az oktatás számára (11. 18.) Új problémák, témák az építészeti gondolkodásban (11. 25.)

48 Oktatási környezetek kutatás a Harvardon: New Educational Environments New Educational Environments The New EdEN is a research group at Harvard University’s Graduate School of Design. The group aims to connect the members of the GSD community who conduct research in new spaces for teaching and learning. Research topics 1- Educational environments within urban settings / Oktatási környezetek városi kontextusokban 2- Educational environments as engines of urban transformation / Oktatási környezetek mint a városi átalakítás motorjai 3- Spaces of learning and new learning technologies / A tanulás terei és új tanulási technológiák 4- Higher education environments / Oktatási környezet a felsőoktatásban 5- Design of education infrastructure for developing countries / Oktatási infrastruktúra tervezési fejlődő országok számára 6- Rural schools /Vidéki iskolák

49 Higher Education Environments Concepts of distant learning, increased access to educational resources elsewhere, increased connection bandwidths to facilitate scholarly exchange and the need for continuous education of professionals are transforming the higher education. Another impact on the higher education springs from the problematization of the traditional epistemological and academic boundaries. As the scientific research becomes more complex and require participation of researchers from multiple fields, many US universities are seeking to provide spaces of interdisciplinary collaboration and exchange. As the scientific research requires complex support infrastructure and services, we are confronted with the proliferation of innovation zones and research clusters in metropolitan regions. As the spatial needs and the presence of such buildings increase, the composition of the university campus is also changing.

50 A tanulás és tereinek átalakulása A tanulás innovatív formája: interaktív, informális és szociális (társas) – kihívás a hagyományos előadó-, illetve szemináriumi teremmel és kutató laboratóriummal szemben. Tipológiailag rokonság az irodaépületekkel (pl. nagy központi átrium) Szabadon használható kommunikációs, munka és pihenőhelyek az önálló/önmeghatározta (self-directed) tanulás számára (hubs, zones, nooks, streets or commons) Új típusú bútorok (szintén hasonlóság az irodaépületekkel) Újítások kívülről: könyvtár, hallgatói képviselet, tanulással foglalkozó műszakiak. Interaktívabb, rugalmasabb és technológiailag gazdagabb környezet. Kapcsolat a fizikai és a virtuális, a közvetlen- személyes kapcsolaton alapuló és az on-line kapcsolatok között. Tanulásra szolgáló tájak (learning landscapes) vagy a tanulás ökológiái

51 FromTo Lecturing on factual information Working as an individual Teacher was the primary source of knowledge Teacher and print media served as the primary means of communication Learning was separated from the rest of the community Specialized Formal physical Guiding, motivating, and facilitating Valuing working together Many rich sources of immediate knowledge Learning using a vast variety of media including the Internet Learning now occurs globally Multipurpose Informal Virtual http://www.elearnspace.org/Articles/learning_communities.htm A tanulás és a tanulás környezetének átalakulása

52 Learning Landscape The Learning Landscape is the total context for students'learning experiences and the diverse landscape of learning settings available today from specialized to multipurpose, from formal to informal' and from physical to virtual. The goal of the Learning Landscape approach is to acknowledge this richness and maximize encounters among people, places, and ideas, just as a vibrant urban environment does. … Rather than developing a master plan from the traditional perspective of siting future building blocks that are often identified as generic space types (such as "classroom,'' "departmental" or 'administrative‚ buildings)'the Learning Landscape approach defines a future campus by envisioning overlapping networks of compelling places and hubs, which can offer choices to users and generate synergies through adjacencies and the clustering of facilities. (Dugdale)

53

54 Learning centres

55

56

57