Chris Spheeris – EROS(Rain) Klösz György nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem egyik máig legjelentősebb alakja. A németországi.

Az előadások a következő témára: "Chris Spheeris – EROS(Rain) Klösz György nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem egyik máig legjelentősebb alakja. A németországi."— Előadás másolata:

1

2 Chris Spheeris – EROS(Rain)

3 Klösz György nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem egyik máig legjelentősebb alakja. A németországi Darmstadtban született, eredetileg Johann Justus Georg Kloess néven, majd ideházasodott, magyarrá lett, és rengeteget tett a hazánkért. Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányai után Bécsben kezdte pályáját, majd 1867-ban költözött Pestre, ahol fényírdát nyitott. Már ismert városfotós volt, amikor 1873-ban meghívást kapott a bécsi világkiállításra, rövidesen a Bécsi Fotóművészek Szövetsége is a tagjai közé választotta.

4 Kilátás a Gellért-hegyről Pest és az éppen épülő a Déli összekötő vasúti híd felé,

5 A rakpart a Fővám térnél. A Duna túlpartján a Sáros fürdő, az 1894-es bontás előtt, ami tényleg sáros volt: a nevét a víz alján leülepedett, gyógyhatású iszapról kapta. Ez volt a legrégebbi olyan fürdő Budapesten, amelyet nem a rómaiak alapítottak. Helyén építették a Gellért Szállót. Jobb oldalt a Gellért-hegy, tetején a Citadellával.

6 A pesti alsó rakpart valamikor a századforduló környékén. Háttérben a Gellért-hegy, fenn a Citadella, alatta, a rakparton pedig a Rudas fürdő épülete.

7 A későbbiekben echós szekerén – amit sötétkamraként is használt – körbeutazta az országot, hogy vidéki kastélyokat fotózzon, megörökítette többek között Kossuth Lajos gyászmenetét, a milleniumi földalatti vasút építését, az első villamosokat, illetve a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének alelnöke lett. Gazdag pályája során nemcsak a kiegyezés utáni Magyarországot, hanem a Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése utáni főváros fejlődését is végigfényképezte.

8 Pest látképe a Gellért-hegyről 1885-ben. Középpontban a Fővámház, amelyet Ybl Miklós tervezett. Az épület ma a Corvinus Egyetem központi épületeként ismert.

9 Faúsztatók a Műegyetem előtti rakpartnál, valamikor 1900 körül. Háttérben a Ferenc József híd, amit ma leginkább Szabadság hídként ismerünk.

10 Bem rakpart a Lánchídról a Batthyány tér felé nézve. Balra a Lánchíd Palota, az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd Társulat székháza látható.

11 Klösz fotói nélkülözhetetlen kordokumentumok, a korabeli Budapestet jórészt az ő képein keresztül ismerjük. Megörökítette az Ördögárok kiöntését az 1875-ös nyári zivatarkor, az 1876-os pesti árvizet, az 1879-es szegedi nagy árvíz pusztításait. Végigfotózta a Nyugati pályaudvar építését (1873-76), a Nagykörút kialakítását, a Várat és palotáit, Savoyai Jenő lovas szobrát.

12 Belvárosi házak, a Tabán és a Királyi Palota a régi Városháza tornyából nézve. Jobb oldalon a Nagyboldogasszony ortodox székesegyház tornyai.

13 A Vigadótól jobbra az Első Magyar Általános Biztosító Intézet székháza, a Grand Hotel Hungária és a Hotel Bristol épülete a Dunáról nézve. A kép jobb szélén ismét a Nagyboldogasszony ortodox székesegyház.

14 Újabb látkép a Gellért-hegy felől a Lánchíd és a Margitsziget felé nézve. Balra a Tabánban a Szerb templom, mögötte pedig az Alexandriai Szent Katalin -plébániatemplom.

15 Piac a pesti alsó rakparton, a Petőfi téri hajóállomásnál, 1896-ban, az első újkori olimpia évében. Balra a Királyi Palota, a távolban pedig a Lánchíd látszik.

16 Kikötő a pesti alsó rakpartnál, 1895. A Duna túlpartján a Várkert Bazár és a Királyi Palota.

17 A bezárt Grand Hotel Ritz, a későbbi Dunapalota és a pesti rakparta Lánchíd felől nézve. A távolban az Erzsébet híd, balra pedig Eötvös József szobra látható.

18 Rakodópart a Lánchíd pesti hídfőjénél, háttérben a Királyi Palotával, 1896-ban.

19 Pesti alsó rakpart az Újvidéki Csavargőzös Vállalat kikötőjével. A Duna túlpartján, a Tabán házai között, a Szerb templom és tőle jobbra az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom,

20 A Steindl Imre által tervezett Országház a századforduló idején, a Bem rakpartról nézve.

21 Pesti alsó rakpart a Fővámháznál, 1890-ben. A támfalnál látható alagútbejáratok vezettek a Fővámház alatti, raktárként szolgáló pincerendszerbe.

22 Pesti rakpart a Margit hídnál, ami Budapest második állandó hídja volt.

23 A Margit híd pesti hídfője a vámházakkal, 1896-ban. A túloldalt, a budai hídfő felett a Gül Baba türbéje köré épített Wagner villa is felsejlik.

24 Az újpesti rakpart a Hagenmacher és a Pannonia gőzmalmokkal, a Margit híd felől nézve, 1890-ben.

25

26

27

28

29