Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vízgazdálkodási nemzeti stratégiák, programok és intézkedési tervek. Vízgazdálkodási és vízépítési szakmai továbbképzés Szombathely, 2016. június 21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vízgazdálkodási nemzeti stratégiák, programok és intézkedési tervek. Vízgazdálkodási és vízépítési szakmai továbbképzés Szombathely, 2016. június 21."— Előadás másolata:

1 Vízgazdálkodási nemzeti stratégiák, programok és intézkedési tervek. Vízgazdálkodási és vízépítési szakmai továbbképzés Szombathely, június 21.

2 TARTALOM 1.) Nem új dolog…. 2.) Miért szükségesek? 1.1 A vízgazdálkodás sajátosságai, a hosszú-távú tervezés kényszere 1.2 Integráltság igénye: 1.3 Az integrált vízgazdálkodás 3.) Aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek – Kvassay Jenő Terv 4.) Miből?

3 „Goeuverner c’est prévoir” „… a folyóvizek szabályozását, az azok kárai ellen való védelmet, nemkülönben a vizek hasznosítását illetőleg ebben az irányban való munkálkodást is az egységes keretbe való beilleszkedésre utalják, mert mihelyt az egyensúly az egyik vagy másik oldalon megzavartatik, annak a káros hatás a megfelelő ponton csakhamar érezhetővé fogna válni.”

4 Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában 1930 Mosonyi Emil I. Vízgazdálkodási Keretterv 1954 Országos és Területi Vízgazdálkodási Keretterv 1965 Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1984

5 Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok, MTA Köztestületi Stratégiai Programok, 2011 A vízügy igazgatási koncepciója a vízügyi szolgálat stratégiájának kidolgozásához 2012 „Nemzeti Vízstratégia” a Vízgazdálkodásról, Öntözésről és Aszálykezelésről (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító vitaanyag) A Budapesti Víz Világtalálkozó Zárónyilatkozata Súlypontok a hazai vízgazdálkodás fejlesztésében. Vízügyi Tudományos Tanács, 2014

6 2.) Miért szükségesek 1.1 A vízgazdálkodás sajátosságai, a hosszú-távú tervezés kényszere Vízgazdálkodás: Tudatos, tervszerű, tudományos alapokon nyugvó tevékenység a társadalom víz iránti igényeinek és a természet adta lehetőségek összehangolására, hogy a víz a jövő generációit is szolgálni legyen képes. Sajátosságok: mindenkit érint – esélyegyenlőség, károkozás tilalma Fragmentált közeg (nem ismer határokat, term. monopólium) rendkívül tőkeigényes rendkívül hosszú élettartam nagy kiterjedésben változtat meg természeti viszonyokat Nem állítható vissza maradéktalanul az eredeti állapot

7 Moeris tó és csatorna III. Amnemah Kr.e 1860–1814 Róma: Cloaca maxima Kr e 600 Tisza - Körös- völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer

8 Integráltság igénye: A vízügy fragmentált szektor, érinti az összes többi szektort, átível téren és időn. A hidrológiai és a közigazgatási határok nem esnek egybe, a víz nem ismer határokat, az igénye megjelenik mind globális, mind helyi szinten, és a döntés-előkészítésre, a vonatkozó közpolitikákra, a projektek megvalósítására, a vízszektor monopoljellegű, fontos piaci kudarcokkal terhelt, amik elengedhetetlenül koordinációt igényelnek, a vízpolitika eredendően komplex, amelyek kritikusak a fejlesztés szempontjából, úgymint egészségügy, környezetügy, mezőgazdaság, energia, közlekedés, területi tervezés és regionális/vidékfejlesztés, a szegénység csökkentése, több igazgatási szint között oszlanak meg a felelősségek és illetékességek, ez függőségeket hoz létre és a kezelése jelentős koordinációt igényel.

9 Az integrált vízgazdálkodás Definíció: az integrált vízgazdálkodás a víz, a föld és a kapcsolatos készletek összehangolt fejlesztését és gazdálkodását az egyenjogúság szem előtt tartásával támogató folyamat az ebből származó gazdasági és társadalmi jólét maximalizálása érdekében, és a létfontosságú ökoszisztémák fenntarthatóságának sérelme nélkül.vízgazdálkodás ökoszisztémák Lényegét tekintve koordináció, ami a fejlesztés és/vagy tervezés, valamint az üzemeltetés terén egyaránt érvényesül. Minden terv, tevékenység összehangolása térben és időben, amelyek kapcsolatba kerülnek a társadalommal - azon belül a gazdasággal és kapcsolódó rendszereivel - a természet vízháztartásával és kapcsolódó rendszereivel (például a földhasználat megváltozásával), az ökoszisztémákkal és ily módon megváltoztatják azok társadalmi jelentőségű tulajdonságait.

10 Az integrált vízgazdálkodás Célja: feltárni és érvényesíteni a fenntartható vízgazdálkodás azon feltételeit, amelyek révén: a vízállapotok iránti szükségletek kielégítése legfeljebb időlegesen korlátoz más, társadalmilag elismert tevékenységet, a vízkészletek elosztását, valamint a vízháztartás és a vízigények szabályozásának dinamikus egyensúlyát a társadalmi hatékonyság szabja meg, a gazdasági döntésekben (területhasználatban, termelésben és szolgáltatásban), a rendelkezésre álló vízkészlet függvényében a víz korlátozó tényezőként van jelen, érvényesülnek a hidrológiai változók és az ökológiai potenciál hosszú távú védelmének szempontjai, a vízgyűjtőn és felszínalatti víztartókon a súlyuknak megfelelő szerepet kapnak az ott érdekeltekhez fűződő vízgazdálkodási szempontok, ide értve a határokon átnyúló vízgyűjtőket is..

11 Az integrált vízgazdálkodás Koordináció ami a fejlesztés és/vagy tervezés, valamint az üzemeltetés terén egyaránt érvényesül Eszköze : az előrelátó, tér- és időbeli tervezés, ami a vizeket érintő valamennyi természeti tényezőre, gazdasági tevékenységre és szociális igény kielégítésére, ezek terveire terjed ki. Egységes, georeferált nyilvántartásra és feltáró-elemző módszerekre támaszkodik. Eredményesség feltétele: mennyire hatékony az érdekelteket összekötő intézményrendszer - párbeszéd - milyen mértékű a politikai és gazdasági támogatottság.

12 „A vízgazdálkodás tervezése: a korlátok és az érdek-ütközések feloldásának a mestersége.” Orlóci István

13 Az EU vízpolitikája Hazai társadalom-, gazdaság-, szak-, és környezet politikák Külső determinációk: ENSZ SDG, EU vízpolitikája: Víz Keretirányelv, Árvíz Irányelv Nemzetközi egyezmények (ICPDR, DB, határvízi stb!) Hazai szakpolitikai determinációk: 17 stratégiai dokumentum, 8 operatív program NKP 2015 – Vg cél, 82 intézkedés Nemzeti Vízstratégia

14 Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési program Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Duna-Tisza köze – Homokhátság Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGTÁrvízkockázat kezelési Terv (ÁKK) Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program Ivóvízminőség Javító Program Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia Települési stratégiák Komplex árvízvédelmi fejlesztési program Nagyvízi mederkezelési terv Nagyműtárgyak rekonstrukciója Állami művek védképességének helyreállítása Vízkár megelőzési stratégiák Területi stratégiák

15 A KJT időszerűsége: VÁLTOZÁSOK, FOLYAMATOK az 1998 óta nagy folyóinkon 9 rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző 50 évben mindössze kétszer történt ilyen,az 1998 óta nagy folyóinkon 9 rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző 50 évben mindössze kétszer történt ilyen, 2015-ben 12 folyón múlta alul, vagy közelítette meg 20 cm-en belül az eddig észlelt legkisebb vízállást ( Duna – ínség szikla…) 2015-ben 12 folyón múlta alul, vagy közelítette meg 20 cm-en belül az eddig észlelt legkisebb vízállást ( Duna – ínség szikla…) a térségi vízszétosztás fokozódó kényszere (vízátvezetés a Tiszából a Körös-völgybe, a Tisza tó üzemeltetése Szolnok vízellátása érdekében, a Velencei tó vízpótlása a felette levő tározókból, a Szigetköz vízpótlása),a térségi vízszétosztás fokozódó kényszere (vízátvezetés a Tiszából a Körös-völgybe, a Tisza tó üzemeltetése Szolnok vízellátása érdekében, a Velencei tó vízpótlása a felette levő tározókból, a Szigetköz vízpótlása), a rendkívüli hevességű, villámárvizek gyakoribbá válása (2015 budapesti vízözön)a rendkívüli hevességű, villámárvizek gyakoribbá válása (2015 budapesti vízözön) Gazdaság támogató vízgazdálkodás igénye….Gazdaság támogató vízgazdálkodás igénye….

16 Őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára A világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülje Hatékonyan éljünk a kínálkozó előnyeivel Kellő biztonságban legyünk a fenyegető káraitól A KJT 4 FŐ CÉLJA

17 1./ Az átfogó szakterületeken: A vízkészlet-gazdálkodás háttérbe szorult, eszközrendszere elszegényedett, intézményi konfliktusokkal terhelt. A monitoring rendszer nem ad kellő alapot a folyamatok megismeréséhez. 2./ A területi vízgazdálkodásban: A létesítményrendszereink nem hasznosítás-orientáltak, defenzív jellegűek és rugalmatlanok A területhasználatok nem adekvát szabályozása Komplexitás korlátai: vízgazdálkodási létesítmények és az azokat használni kívánó területhasználati fejlesztések együttes végrehajtása nehézkes. Az állam túlzott szerepvállalása, a helyi feladatfinanszírozás gyengülése HELYZETELEMZÉS

18 3./ A települési vízgazdálkodásban: A vízközművek fenntarthatatlan gazdasági működtetése A víziközművek avultsága – rekonstrukció fedezetlensége Belterületi csapadékvíz gazdálkodás hiánya 4./ A működtetést szolgáló intézményrendszer területén Dezintegrált irányítás Nehezen átlátható jogi szabályozás Humán erőforrás, tudásbázis/Vízügyi K+ F erodálódása HELYZETELEMZÉS

19 elégséges és egészséges víz egyforma eséllyel áll rendelkezésre minden vízhasználó számára, a természettel való harmónia fenntartása mellett. elérjük a hasznosítható vízek mennyiségének és minőségének a jó állapotát és adottak a fenntartási feltételei. megelőző vízkárelhárítás: A vízgazdálkodási rendszerek és a területhasználatok összehangolt átalakítása révén a víz káros bősége, a vízhiányok mérséklésére, legyen fordítható. VÍZIKÖZMŰ Gördülő fejl. ÁKK VGT VP, Új Szévhenyi stb. Kvassay Jenő Terv Integrált vízgazdálkodás JÖVŐKÉP 2030

20 7.A vízgazdálkodás stratégiai irányításának a megújítása (integrált vízgazdálkodási szervezet, tervezés, vagyonkezelés, K+F, oktatás - képzés). Jogalkotás A vízvagyon vagyon kezelése, igazgatás Hatóság, felügyelet Vízi infrastruktúra vagyonkezelése, Tudomány, innováció 7 rendszerszintű feladat a jövőkép elérésére 1.Vízvisszatartás a vizeink jobb hasznosítása érdekében. Vízkészlet-gazdálkodás Árvízvédelem Síkvidéki vízrendezés, belvízvédekezés Csapadékvíz-gazdálkodás Aszálykár-elhárítás Mezőgazdasági vízgazdálkodás 2. Kockázat megelőző ár- és belvízvédelem. Árvízvédelem Belvízvédekezés 4. Minőségi víziközmű-szolgáltatás (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás), csapadékvíz- gazdálkodás elviselhető fogyasztói teherviselés mellett. Ivóvízellátás Szennyvízelvezetés és tisztítás Települési csapadékvíz-gazdálkodás, 3.A vizek állapotának fokozatos javítása, a jó állapot elérésére. Vízkészlet-gazdálkodás (minőség) A vizekkel kapcsolatos élőhelyek védelme Vízbázis-védelem Szennyvízelvezetés és tisztítás Mezőgazdasági vízgazdálkodás 5. A társadalom és a víz viszonyának a javítása (mind egyéni, mind gazdasági, mind döntéshozói szinten). Oktatás, képzés, szemléletformálás 6. A vízgazdálkodás gazdaság-szabályozási rendszerének megújítása Gazdasági szabályozás

21 INTÉZKEDÉSI TERV A Kvassay Jenő Terv víziközmű-ágazatot érintő javaslataihoz kapcsolódó feladatokról nagyon fontosfontos nagyon sürgős A működőképesség megőrzése a közművezeték-adó eltörlésével Pályázati lehetőségek biztosítása mind a víziközmű, mind a működtető vagyon fejlesztésére Vízmérők hitelesítési idejének meghosszabbítása sürgős Áfa mérték csökkentéseOkosmérés, távleolvasási projektek támogatása Beruházási-pótlási fedezet biztosítása (díjban érvényesítése) Szakember utánpótlás, foglalkoztatási gondok, alacsony bérek rendezése Díjszerkezet egységesítés Nyilvántartási rendszerek egységesítése Kintlévőségek állományának csökkentése

22 A aszály-monitoring-hálózat elindítása 2016 Aszálygyakorisá g Talajadottságok Területhasználat Meglévő vízvédelmi struktúra Termesztett kultúrák aránya OMSZ állomáshálózat Szempontrends zer 1.Lépcső (2016) Észlelőállomás ok telepítése 2.Lépcső (2017) Észlelőállomás ok sűrítése Magánállomás ok fogadása A folyamatos indexszámítás

23 A monitoring-hálózat elindítása 2016 A rendszer kulcsa Kompakt állomások Egységes kiértékelés lehetősége akár 1000 állomáson

24 A rendszer szerepe a mezőgazdaságban Cél: A keletkező monitoring eredmények hasznosítása Kutatás Új és részletes adatbázis Szolgáltatás ÖNTÖZZ! - Ingyenes aszályindex számítás (weben elérhető bárki számára) MENNYIT ÖNTÖZZ? - Ingyenes csapadékhiány számítás az alapállapothoz képest (weben elérhető) MIT ÖNTÖZZ? - Az aszályindex és a csapadékhiány értelmezése a különböző növénykultúrákra KIT KELL TÁMOGATNI? - Segédadat a területalapú támogatás számára

25 A víztudomány reorganizációja MTA Közgyűlés május „ A négy évtizede megjósolt jövő ugyanis megérkezett. Nincs idő a további halogatásra, véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, véget kell vetni a közhelyes politikai beszédnek, véget kell vetni a probléma szőnyeg alá söprésének. Már csak azért is, mert a klímaváltozáshoz kötődő, vízzel összefüggő, korábban a tudomány által is helyinek érzékelt gondjaink már nem lokális, még csak nem is regionális jellegűek – minden globális problémává vált. …….. ……vizünk a legbecsesebb kincsünk. Vízzel kapcsolatos tudásunk pedig az egyik legértékesebb erőforrásunk.” Áder János köztársasági elnök Interdiszciplináris Víztudományi Intézet megalakítása – Nemzeti Víztudományi program megalkotása Az operatív hidrológiai kutatások intézményrendszerének a fejlesztése Duna-régió kutatóegység létesítése, amely az EU Közös Kutatóközpontjával (JRC) egyttműködve

26 4.) Források 2014–2020 EU fejlesztési ciklus: KEHOP 713 Mrd Ft keretösszeg. 300 Mrd Ft-tal alacsonyabb, mint az előző fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 1032 milliárd Ft, ami még nyomatékosabban hívja fel a figyelmet az előkészítésre (tervezésre), a társadalmi hasznosság, a szükségesség és sorrendiség mérlegelésére. A KEHOP 1. prioritási tengely (a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás) a területi vízgazdálkodási fejlesztési feladatokra: 283,6 Mrd Ft Nagyberuházások: Tisza-völgyi vízgazdálkodás, ezen belül az ár- és belvízvédelem, a Duna árvízvédelmi fejlesztéseinek 2007-ben megkezdett programjának folytatása, valamint a nagy tavaink (Balaton és a Velencei tó) vízgazdálkodás-fejlesztése.

27 4.) Források KEHOP 2. prioritási tengely (települési víziközművek) 384 Mrd Ft keretösszeg 340 ezer ember számára lesz biztonságosabb és minőségében jobb a vízellátás, 800 ezer ember szennyvízének a kezelése valósul meg. A évi Éves fejlesztési Keret 237, 9 Mrd FT összege 66 ivóvizminőség- javító projekt és 81 szennyvízkezelési projekt és 1 szennyvíziszap-kezelési projekt számára biztosít finanszírozási lehetőséget. A Vidékfejlesztési Programban (VP) 71,9 Mrd Ft vízgazdálkodási fejlesztésekre (vízvisszatartás és víztakarékos öntözésfejlesztés, 2000 lakos alatti települések szennyvízkezelése,). Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (23 Mrd Ft), valamint a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések (31 Mrd Ft) keretében. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében támogatható lesz települési belterületi csapadékvíz gazdálkodás mintegy 100 településen

28 2014 – 2020 : Fejlesztés : Komplexitás érvényesítése – szinergiák kihasználása Nemzeti forrás igénye Vízbázisok biztonságba helyezése, kompenzációs intézkedések. Monitoring rendszer fejlesztése és működtetése. A homokhátság vízhiányos állapotának kezelését szolgáló már elfogadott mintaprojektek, és tervezési fázisban lévő projektek megvalósítása. Működtetés forrásigénye: 2020: vizigek: 10 – 15 Mrd Víziközművek: 12 – 20 Mrd

29 Javuló feltételek a víz kiemelkedő nemzeti jelentősége beágyazódott a politikába a víz megjelenik az Alaptörvényben; a vizek és vízilétesítmények tulajdonjogának kétharmados szintű garantálása a nemzeti vagyontörvényben; a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény, majd ennek nyomán a viziközművek integrációja, az ésszerű üzemméretek kialakítása; Belső erőforrások MORÁLIS BÁZIS: Sikeres árvízvédekezések, vízkormányzás BIZALMI TŐKE: A vízügyi szolgálat elismertsége vidéken és a víziközmű szolgáltatók reputációja ANYAGI ERŐ: Mrd Ft., 2014 – Mrd Ft Az erősségekre támaszkodva szükséges és lehetséges a megindult pozitív folyamatok kiteljesítése. Mire támaszkodhatunk?

30

31 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

32 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2000/60/EK Irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (2000. október 23.). Hatálybalépés: december 22. Felülvizsgálatát 2019-re irányozták elő. (EU Víz Keretirányelv VKI) 221/2004.(VII.21.) Korm. rend. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól Célja: a felszíni vizek jó ökológiai és kémiai, illetve a felszín alatti vizek jó kémiai és mennyiségi állapotának vagy potenciáljának elérése és fenntartása. A „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Elérésének határideje 2015, amely – megfelelően indokolt esetben – 2021-ig és 2027-ig meghosszabbítható.

33 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) Általános célkitűzései: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

34 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) Ennek eszközeként készült el „Magyarország első Vízgyűjtő- gazdálkodási Terve” (VGT1) elkészült a VGT2, a kormány elfogadta. Részei: országos szinten az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, részvízgyűjtő - Duna-közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton - szinten (4 részvízgyűjtő terv), tervezési alegységek szintjén (összesen 42 alegységi terv) 889 vízfolyás szakasz, 189 állóvíz, 185 felszín alatti, összesen: 1263 víztest.

35

36 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) Víztest fajták: természetes felszíni vizek: vízfolyás és állóvíz víztestek, erősen módosított víztestek olyan természetes eredetű felszíni vizek, amelyek az emberi fizikai tevékenység eredményeként jellegükben jelentősen megváltoztak, fenntartásuk e megváltozott formában azonban több szempont alapján is indokolt; a természetes felszíni vizekhez hasonló mesterséges eredetű; valamint felszín alatti víztestek.

37 Vízfolyás: 409 db (10 féle típus a vízgyűjtők mérete, mederesése, mederanyaga, geokémiaia jellege szerint) Állóvíz : 47 db (7 féle típus méret, átlagmélység, tengerszint feletti magasság, hidrogeokémiai jelleg, vízborítás szerint) Erősen módosított: 449 db (természetes eredetű, de emberi beavatkozás miatt megváltozott jellegű) Mesterséges: 171 db (emberi tevékenység eredményeként jött létre) 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT)

38 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) VKI intézkedések pillérei: ökológiai feltételek (környezeti célkitűzésekhez tartozó követelmények) és műszaki megvalósíthatóság (paraméterei: jelenlegi állapot, célállapot, intézkedések hatékonysága), gazdasági feltételek (paraméterei: költségek, költséghatékonyság, aránytalan költségek, közvetett hatások, finanszírozhatóság), társadalmi szempontok, illetve érdekeltségi viszonyok (paraméterei: kielégítendő igények, előnyök és hátrányok, megfizethetőség), az intézkedések megvalósítását lehetővé tevő szabályozási és intézményi háttér (paraméterei: jogszabályok, intézkedések megvalósítói, ellenőrző szervezetek).

39 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) A Kormány elfogadta: 1155/2016. (III. 31.) Korm. Határozat „Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről”

40 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Árvízkockázat kezelési Terv (ÁKK) 2007/60/EK Irányelve az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről. 178/2010. (V. 13.) Korm. rend. a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról – a nemzeti végrehajtás feladatai..

41 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Árvízkockázat kezelési Terv (ÁKK) Célja: Az országos kockázatkezelési célkitűzések, alapelvek és prioritások, az árvízi kockázatkezelés rendjének és a szükséges intézkedések meghatározása. A veszély elleni defenzív tevékenységről át kell térni a kockázatok kezelésére. Az árvízveszélyes területek hasznosításakor alkalmazkodni kell a fennálló veszélyekhez. Erősíteni kell a társadalom önvédelmi képességét. A tervezés során becsülni kell a társadalom számára elfogadható kockázat mértékét, miután az „abszolút biztonság” szintje nem elérhető, és racionálisan célként nem is tűzhető ki. Ehhez figyelembe kell venni, hogy a társadalom számára elfogadható kockázat meghatározásakor a nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető károkat is értékelni kell

42 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Árvízkockázat kezelési Terv (ÁKK) Ütemei: 2011: előzetes kockázatbecslés, előzetesen kijelöli azokat az árvíz-veszélyeztetett területeket, amelyekre a további részletes vizsgálatokat kell elvégezni ban készült el a területi veszély- és kockázati térképek 2015 a módosított mértékadó árvízszint függvényében pontosításra kerülnek a veszély- és kockázati térképek, továbbá kidolgozásra kerülnek a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések országos és területi stratégiai tervei.

43 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Árvízkockázat kezelési Terv (ÁKK) Tervezési egységek: Felső-, Közép- és Alsó Tisza Felső-, Közép- és Alsó Duna Balaton Dráva A kockázatkezelési intézkedések: -csökkenti az elöntés veszélyét (töltés magasítás, erősítés; árvízszint csökkentés stb.) csökkenti a területhasználat intenzitását, a kitettség csökkentésével az érintett vagyonértéket; csökkenti a területhasználat elöntésnek való érzékenységét.

44 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Árvízkockázat kezelési Terv (ÁKK)  Töltés áthelyezés, árvízvédelmi töltések erősítése a Mértékadó árvízszint + biztonság szintre:  Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén:  2.37 Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna-közi ártéri öblözet  Zagyva bal parti töltés – tkm között Bogárzói kanyarulat (1,1 km)  Tisza 343,7 – 349 fkm között Tisza jobb parti töltés – tkm között Tiszapüspöki  Tisza 350 – 354,3 fkm között Tisza jobb parti töltés – tkm között Szórópuszta-Doba  Tisza 354,5 – 360 fkm között Tisza jobb parti töltés – tkm között Keskeny

45 Árapasztó csatorna kialakítása: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén: Zagyva 19,5-23,7 fkm között – tervezett hullámtéri árapasztó Bogárzói kanyarulat Tisza 403,1-406 fkm között – tervezett hullámtéri árapasztó abádszalóki öböl Tisza 353,0-354,8 fkm között – tervezett hullámtéri árapasztó Tisza 376,0-381,0 fkm között – tervezett hullámtéri árapasztó Tisza 332,5-338,0 fkm között – meglevő hullámtéri árapasztó rendezése Tisza 332,5-336,6 fkm között – tereprendezés Tisza 254,5-256,8 fkm között – tervezett hullámtéri árapasztó bal part Tisza 254,5-257,2 fkm között – tervezett hullámtéri árapasztó jobb part

46 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Árvízkockázat kezelési Terv (ÁKK) A Kormány elfogadta: 1146/2016. (III. 25.) Korm. Határozat Magyarország Árvízi Országos Kockázatkezelési Tervéről

47 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek 3.3 Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK számú Irányelv a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk tekintetében szabályozza a megfelelő települési szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerek kiépítésére vonatkozó tagállami kötelezettségeket, amelyeket Magyarországnak a Csatlakozási Szerződésben előírt, átmeneti engedményekkel meghatározott határidőkre kell teljesítenie. 25/2002. (II.27.) Korm. rend. a Nemzeti Települési Szennyvíz- elvezetési és - tisztítási Megvalósítási Programról 26/2002. (II.27.) Korm. rend. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 27/2002. (II.27.) Korm. rend. a Nemzeti Települési Szennyvíz- elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről

48 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek 3.3 Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program Tartalom: A közüzemi szennyvízcsatorna-bekötéssel rendelkező lakások aránya 74,8%, a csatornázás felzárkózódóban van a vízellátáshoz. A szennyvíztisztítás fejlesztése révén a közcsatornán elvezetett szennyvizek döntő többsége biológiai tisztítás után kerül a befogadókba. Ugyanakkor a kibocsátási paraméterek sok helyütt elmaradnak a kívánatos értékektől, ami miatt a kisvízfolyásokba és csatornákba vezetett tisztított szennyvizek rontják a vizek minőségét, pedig ezek készletnövelő hatása elemi kívánalom. Konkrét, már programozott feladatot jelentenek a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program ütemes befejezése.

49 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek 3.3 Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program Középtávú feladatok A 2000 LE szennyezőanyag-terhelés alatti településekre program Meglévő szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének intenzifikálása. Ahol a tisztítótelepek intenzifikálásával nem biztosítható a vizek jó állapota, ott alternatív szennyvíz elhelyezési mód (pl. tisztított szennyvíz nyárfás elhelyezése, átvezetés másik befogadóba). A tisztított szennyvízben található mikroszennyező anyagok költséghatékony eltávolításának megkezdése az új kutatási eredmények alkalmazásával (4. tisztítási fokozat). Kezdődjék meg a használtvizek hasznosítási lehetőségeinek a feltárása, a jó gyakorlat kidolgozása, mintaterület (-ek) kijelölése. Az ilyen jellegű készletek természetközeli elhelyezése több helyen hozzájárulhat az ökológiai állapot vízhiány okozta degradációjának a fékezéséhez.

50 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK számú Irányelv foglaltakra figyelemmel - a Csatlakozási Szerződés szerinti időbeli eltérésekkel meghatározott határidős feladatokra alapozva - országos ivóvízminőség-javító program került kidolgozásra. Kiemelt paraméterek: az arzén, a bór, a fluorid és a nitrit, közegészségügyi okokból megállapított sajátos hazai kiemelt paraméter továbbá az ammónium. A hazai Program jogszabálya: Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet. A szükséges fejlesztések megvalósításában a legjobban érintett két régió, az Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi Régió.Észak-Alföldi Dél-Alföldi A program indítása 2008 befejezése Folytatás: a nem derogációs komponensekre (pl.: vas és/vagy mangán). 3.4 Ivóvízminőség Javító Program

51 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek 123/1997. (VII.18.) Korm. rend. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről A jelenleg több mint 1700 üzemelő vízbázisból (1952 az összes) 903 antropogén szennyezés szempontjából sérülékeny területen helyezkedik el. A felszín alatti ivóvízbázisokon kívül 16 felszíni vízbázis használható ivóvízellátás céljára ig: 678 üzemelő vízbázis és 69 távlati vízbázis védőterületének meghatározása. A közcélú ivóvízbázisok 43%-ának (az üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok 83%-ának) a biztonságba helyezése történt meg, a közcélú ivóvízellátás közel 90%-át fedi le. 3.5 Ivóvízbázis-védelmi Program (IVP)

52 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek A határozatok kiadásában jelentős elmaradás. Mindössze 608 db közcélú vízbázis rendelkezik védőterületi határozattal (ebből csak 376 a sérülékenyen vízbázis) vízbázis rendelkezik valamilyen szintű védőterülettel, 189 vízbázis csak védőidommal (nem sérülékeny vízbázis). A fővárost és agglomerációját ellátó parti szűrésű vízbázisok közül alig néhány jutott el a kijelölési határozatig, a vonatkozó jogszabályok rendezetlensége miatt. Nincs kialakult módszere a mederszabályozás, a hajózási célú beavatkozások, a duzzasztás hatásai, és az ivóvíz- ellátási érdekek közötti összhang megteremtésének sem. A fennmaradó vízbázisok esetén a diagnosztikai munkák a források rendelkezésre állásának függvényében kerülnek elvégzésre. Kedvező vízbeszerzési adottságai révén csaknem 70 távlati vízbázis (ezek egy része országhatárral osztott), stratégiai tartalékként szolgál. 3.5 Ivóvízbázis-védelmi Program (IVP)

53 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Tárgya: 602 db LE feletti biológiai tisztítókapacitású szennyvíztisztító telepen, a jelenleg működő 236 db LE alatti biológiai tisztítókapacitású települési szennyvíztisztító telepen, az ország összes településén keletkező szennyvíziszapok. 8,8 millió LE. Az ebből keletkező iszaptömeg 180 ezer tsza/év. Magyarországon a szennyvíziszapok lakosegyenértékre vetített fajlagos szárazanyagtartalmának országos átlaga 20,5 kg/LE.év-re adódik re 250 ezer tsza/év ban a szennyvíziszapok 37,8%-át mezőgazdasági célra, 45,7%-át rekultivációra, 5,6%-át energetikai célra, 8,9%-át egyéb célra hasznosították, mindössze 2,0%-át ártalmatlanították lerakással. 3.6 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia

54 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek 3.6 Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia db térségi iszapkezelő rendszer kialakítása. 58 db központi szennyvíztisztító telep mindegyikén szükség lesz előbb-utóbb iszapkezelési kapacitásfejlesztésekre, de a 2023-ig többségükben üzemszervezési beavatkozásokkal megoldható a regionális feladatokból adódó többletiszapok kezelése. 25 iszapkezelési térségben, 28 db, 1,5 millió LE kapacitást reprezentáló telepnél van iszapkezelési kapacitáshiány, fejlesztésük 2023-ig javasolható. A fejlesztés eredményeképpen, az érintett szennyvíztisztító telepeken mintegy 980 ezer LE új rothasztó kapacitás, 650 ezer LE új víztelenítési kapacitás, 250 ezer LE új komposztálási kapacitás és 120 ezer LE új szárítási kapacitás jön létre. Hosszú távú feladat: a térségi iszapkezelési rendszerek kialakítása, befejezése ra várható.

55 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával Tisza- völgy árvízi biztonságának javítása. Ennek érdekében cél az árvízvédelmi/árapasztó rendszer mértékadó méretezési célértékeinek meghatározása, a rendszer hiányosságainak feltárása illetve a hatékonyabb működtetetés biztosításához szükséges fejlesztési célok kitűzése, a szükséges fejlesztések meghatározása és a beruházások előkészítése. 3.7 Komplex árvízvédelmi fejlesztési program Tisza-völgyi árvízvédelmi fejlesztési program

56 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) + „n” kormányhatározat Céljai a Tisza árvíszintjének 1 méteres csökkentése, ezen belül: a Tisza folyó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépült árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; a védképességet meghaladó, gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető árhullámokat a meder vízszállításának mértékéig hazai területen árapasztással csökkenteni kell; az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történ_ átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó- rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az hasznosítható legyen a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT)

57 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT)

58 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Tározó neveÁrvízi térfogata 7. Felső-Tisza Vidéki Vizig Nyíregyháza Szamos-Krasznaközi árvízi tározó Beregi árvízi tározó Észak-Magyarországi Vizig Miskolc Cigánd-Tiszakarádi árvízi tározó Közép-Tisza Vidéki Vizig Szolnok Tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó Nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Tisza-völgyi árvízi tározók összesen 28 db, térfogat:

59 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT)

60 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Nagyvízi mederkezelési terv Vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény módosítása 2004-ben: „ 24. § (3) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési terv készítésére, tartalmára, jóváhagyására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.” 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról

61 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Nagyvízi mederkezelési terv

62 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Nagyvízi mederkezelési terv Az árvízvédekezés hagyományos eszközei kimerültek. A medrekben elhelyezkedő építmények, elvadult szántók, erdők aljnövényzetének elburjánzása stb. korlátozzák a folyó természetes életterét. Ezt igazolja, hogy míg az árvízi vízhozamok nem nőnek, a vízállások erősen emelkednek (pl. Budapestnél 10 éven belül 3 alkalommal – 2002, 2006, 2013 – döntött rekordot a Duna vízállása, holott a lefolyó vízhozam nem változott számottevően). A folyók felé terjeszkedő települések nem csak rontják az árvíz levezetését, hanem ezeknek a településrészeknek a megvédése árvíz idején rendkívüli erőfeszítést, esetenként a védett értéket messze meghaladó ráfordítást igényel. Helyre kell állítani, illetve javítani kell az árvízi hozamok levezetését. Ez is fontos eszköz a klímaváltozás miatt gyarapodó szélsőségek kedvezőtlen hatásainak az ellensúlyozásában.

63 3.) Az aktuális vízgazdálkodási stratégiák, programok és intézkedési tervek Nagyvízi mederkezelési terv a) nagyvízi meder: a vízfolyást magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít; b) nagyvízi meder kezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység; c) zonáció

64 2013 Római part

65 4.) Források 2014–2020 EU fejlesztési ciklus: KEHOP + VP 713 Mrd Ft keretösszeg. 300 Mrd Ft-tal alacsonyabb, mint az előző fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 1032 milliárd Ft, ami még nyomatékosabban hívja fel a figyelmet az előkészítésre (tervezésre), a társadalmi hasznosság, a szükségesség és sorrendiség mérlegelésére. A KEHOP 1. prioritási tengely (a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás) a területi vízgazdálkodási fejlesztési feladatokra: 283,6 Mrd Ft Nagyberuházások: Tisza-völgyi vízgazdálkodás, ezen belül az ár- és belvízvédelem, a Duna árvízvédelmi fejlesztéseinek 2007-ben megkezdett programjának folytatása, valamint a nagy tavaink (Balaton és a Velencei tó) vízgazdálkodás-fejlesztése.

66 4.) Források KEHOP 2. prioritási tengely (települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás) 384 Mrd Ft keretösszeg 340 ezer ember számára lesz biztonságosabb és minőségében jobb a vízellátás, 800 ezer ember szennyvízének a kezelése valósul meg. A évi Éves fejlesztési Keret 237, 9 Mrd FT összege 66 ivóvizminőség-javító projekt és 81 szennyvízkezelési projekt és 1 szennyvíziszap-kezelési projekt számára biztosít finanszírozási lehetőséget. A Vidékfejlesztési Programban 71,9 Mrd Ft vízgazdálkodási fejlesztésekre (vízvisszatartás és víztakarékos öntözésfejlesztés, 2000 lakos alatti települések szennyvízkezelése, csapadékvíz). Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (23 Mrd Ft), valamint a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések (31 milliárd Ft) keretében. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében támogatható lesz települési belterületi csapadékvíz gazdálkodás mintegy

67 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Vízgazdálkodási nemzeti stratégiák, programok és intézkedési tervek. Vízgazdálkodási és vízépítési szakmai továbbképzés Szombathely, 2016. június 21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések