Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képek szemiotikája. Képek Képek – Jelek – Szimbólumok Ábrázolás – Tiszta utalás – Reprezentáció (Megjelenítés)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képek szemiotikája. Képek Képek – Jelek – Szimbólumok Ábrázolás – Tiszta utalás – Reprezentáció (Megjelenítés)"— Előadás másolata:

1 A képek szemiotikája

2 Képek Képek – Jelek – Szimbólumok Ábrázolás – Tiszta utalás – Reprezentáció (Megjelenítés)

3 Képek a kultúrában Képek mindig kiemelt helyet foglaltak el a kultúrában. Az emberek mindig viszonyultak hozzájuk. Idolátria – képimádat Ikonoklazmus – képrombolás (eltéríti istenről a figyelmet) A kép a latin imágó (képmás) és a imitari (utánozni) szavakból származik. A kép mint objektív valóság egy létező darabja képmásként, tehát a látható világ egy részletének megtestesítőjeként funkcionál.

4 Az ember szavakban vagy képekben gondolkozik : „Az elvont időtöltések szokása a tanult embereket az átlagosakhoz képest sokkal kevésbé teszi alkalmassá a vizualizálásra, s kizárólagosabban készteti őket arra, hogy 'gondolkodásukban' szavakkal foglalatoskodjanak” (Russell) „Egy reggel, pontosan napkeltekor egy buddhista szerzetes elindul, hogy megmásszon egy magas hegyet. Keskeny, egy-két lábnyi szélességű ösvény vezet csigavonalban a csúcson álló, tündöklő templom felé. - A szerzetes változó sebességgel baktat; gyakran megáll, hogy pihenjen vagy a magával hozott szárított gyümölcsökből falatozzon. Röviddel napnyugta előtt éri el a templomot. Néhány napos böjtölés után ismét útnak ered. Napkeltekor indul el és ugyanazon az ösvényen bandukol lefelé, ismét változó sebességgel és többször megpihenve az út során. Átlagsebessége most természetesen nagyobb, mint amikor felfelé haladt. - Bizonyítsuk be, hogy van az úton egy olyan pont, amelyet a szerzetes felfelé és lefelé menet is a nap ugyanazon időpontjában érintett.”

5 Megoldás Akik matematikai jellegű megoldást keresnek tagadják, hogy létezne egy ilyen pont. De volt valaki, ki meglátta a megoldást (egy minden tudományos előképzettség nélküli ifjú hölgy): „Próbálkoztam ezzel is, azzal is, aztán torkig lettem az egésszel, de a fejemből csak nem akart kimenni a kép, amint a szerzetes sáfrányszínű leplében felfelé lépked a hegyen. Aztán egyszerre csak jött egy pillanat, amikor erre a képre - sokkal halványabban - rárajzolódott egy másik látvány; egy lefelé sétáló figura. És ekkor hirtelen rájöttem, hogy a két alak - tekintet nélkül arra, hogy milyen gyorsan mennek és hányszor állnak meg pihenni - valamikor bizonyosan találkozik. Aztán ki is okoskodtam, amit már tudtam: teljesen mindegy, hogy a szerzetes két vagy három nap után tér haza a hegytetőről, úgyhogy teljes joggal küldhettem őt haza ugyanazon a napon; kettőzhettem meg, ha lehet így mondani.” Ha tudjuk vizualizálni a felfele és a lefele haladó figurának az alakját, akkor az elképzelt képünkön lesz egy pont, ahol az alakok egybeesnek.

6 A képek hatalma Olyan korban élünk amelyre a képek hatalma jellemez. Sőt olyan jóslatok is léteznek, miszerint a kép átveszi az írott szó helyét. Önmagunk és valóságos élményeink, valóságos környezetünk között ott hömpölyög a képek egyre emelkedő áradata, amelyet a legkülönfélébb források - a fényképezőgép és a nyomtatás, a film a televízió és a számítógép - táplálnak. Régente a kép, a képi szimbólum ritka dolog volt, elég ritka ahhoz, hogy elmélyült koncentrációra tarthasson igényt. Mára azonban a valóságos élmény lett a ritka, és a kép mindennapossá vált. Roland Barthes: „Az úgynevezett fejlett társadalmakat az jellemzi, hogy ma képeket és nem hitet fogyasztanak, mint régen...”

7 Vizuális infláció Azonban a grafikai szimbólumok sokszorosításának a következménye a művészi hatás csökkenése, mivel a sokféle sokszorosító eljárás a szimbólum leértékelődését eredményezi. Van egy határ, ami felett hiába éri az embert vizuális inger, nem tudja őket felfogni. Az ember az cselekvéssorozatból mintegy 80-at érzékel, és ezek közül is csak 30-at tud regisztrálni a tudatában (egy felmérés). Vizuális inflációnak nevezik, hogy feldolgozhatatlan képek özöne veszi körül a modern embert. Az embert egy nagy potenciálú gépi informatikai rendszer a vizualitás irányába tereli, de a valóságos élmények híján a látottak nem léphetnek a tudatos megismerés szintjére.

8 A képek osztályozása KÉP (hasonlóság, azonosság, ráutalás) Optikai Tükrök, projekciók, árnyékok Érzékelt Látott képek, jelenségek Mentális Álomképek, emlékek, fantáziaképek Verbális Leírások, metaforák Vizuális Fizikailag elkészített reprezentációk TermészetesEmber-készítette OBJEKTÍV SZUBJEKTÍV Valóságos Virtuálisan létezőValóságos

9 Hogyan kommunikálnak a képek? Képek – szavak Létezik vizuális nyelv A két nyelvet összehasonlítva a következő elsődleges megállapítás tehető. Míg a nyelvi szöveg lineáris, tehát a dekódolásnál szegmentumonként előrehaladva, fokozatosan kapjuk meg a jelentést, addig a vizuális jelölő rendszerek már természetükből adódóan nem lineáris jellegűek, megértésükre nem időben előrehaladva, hanem a térben elmozdulva tehetünk szert.

10 Kifejezés, felhívás, leírás A leírás a nyelvnek azt a képességét jelöli, hogy leírja a valóságnak egy adott összefüggését. De ugyanakkor érzelmeket is ki tud fejezni, illetve kiváltani (Kifejezés-felhívás). A beszédnek a tónusa lehet dühös vagy jókedvű (ekkor kifejező), másrészt célja is lehet ezeknek az érzelmeknek a kiváltása (ekkor felhívó). Ha a vizuális üzenetet a nyelvi felosztás szerint vizsgáljuk, elsőként föltehetjük a kérdést: vajon egy kép a fent vázolt három funkció közül melyiket képes betölteni? A kép a felhívó szerepet nagyszerűen, a kifejezőt problematikusan, a leírót pedig egyáltalán nem tudja ellátni. Mint ahogy a szóról képre való fordítás is problematikus, ugyanúgy nem adható vissza pontosan egy képben egy állítás. A vizuális közeg a nyelvnél kevésbé absztrakt, viszont érzelemkiváltó ereje nagyobb

11 „a cica a szőnyegen fekszik”

12 „a férfi a körmét rágja”

13 Kód, felirat, kontextus Egy kép megértését három változó: a kód, a felirat és a kontextus biztosíthatja. A kód egy egyezményes összefüggés, ami kulturálisan meghatározza, hogy mit kell értsünk a képen. Ha a képen van egy felirat, az feleslegessé teheti a másik kettő meglétét. Ha viszont egy ismeretlen országban látok egy utcasarkon egy piros táblát, középen fehér csíkkal, tudom, hogy egyirányú utcához érkeztem – maga a kontextus magyarázza a képet.

14 Képek különössége „A képek kettős életet élnek” ─ a rajz, a festmény, a fotográfia önmagában véve is egy tárgy, elsősorban mégsem egy darab papírnak, vászonnak stb. tekintjük, hanem inkább az ábrázolt entitás alapján kezeljük őket. „A képek paradox tárgyak”, hiszen egy objektum nem lehet egyszerre két- és háromdimenziós: nem lehet egyidejűleg a síkban és a térben is. Annak ellenére, hogy a fizikai kép sík felületű és van saját nagysága, adott esetben mégis háromdimenziósnak látszik, gyakran az ábrázolt tárgyak viszonylagos nagyságát is tükrözi. „A képek lehetetlen tárgyak” - valóságnak tüntetik föl a nem jelenlévőt.

15 A képek megfejtése, olvasása A kép első megközelítésre valaminek a visszatükröződése. Amiből az is következik, hogy akkor értjük meg, hogy mit látunk, ha megértjük azt a dolgot, aminek visszatükröződése a kép. Így van-e ez minden esetben?

16 Mandrill

17 Illusztráció - Festmény Míg az illusztráció esetében működik, hogy az ábrázolt dologból induljunk ki, tehát a képet egy valóságosan létező mandrill ábrázolásának tekintsük (azáltal értjük meg a képet, hogy felismerjük az ábrázolt mandrillt), addig a műalkotás esetében a megértésünket nem a képen kívüli valóság kell vezérelje, hanem maga a kép, amely azon kívül, hogy a mandrill megjelenítésének is tekinthető, egészen más dolgokra hívja fel a figyelmünket.

18 Képi látásmód Ahhoz, hogy adekvát módon megértsük a képeket meg kell szabadulnunk a fogalmi látás megszokásaitól, attól, hogy a képeket csupán valami rajtuk kívüli jelentés ábrázolásának tekintsük. Ne abból induljunk ki egy kép megértésében, amit be tudunk nyelvileg azonosítani, és majd a képre úgy tekintsünk mint egy különös ábrázolási módra, hanem a képet elsősorban színek, térbeli foltok egy bizonyos elrendeződésének kell tekinteni, innen kell kiindulni és felépíteni a kép témáját, ami már egy sajátos képi logika mentén fog szerveződni. Ebben a képi logikában elsősorban a térbeli viszonyok fognak felértékelődni, és válnak egy olyan jelentés hordozójává, amit a nyelv csak kevésbé tud visszaadni.

19 Ikonikus szemlélet Ikonikus képértelmet, amelynek az a sajátossága, hogy csak képileg működik, és nyelvileg csak pontatlanul lehet visszaadni. Az ikonikus képértelem azért tud létrejönni, mivel a kép a szövegben adott egymásutániságot megfelelő jeleneti egyidejűségé alakítja át. Ezt az egyidejűséget nem lehet visszafordítani a szövegben rejlő egymásutániságra

20 Giotto: Krisztus elfogatása

21 Alá és fölérendeltség A kép úgy mutatja be Jézust, mind aki egyrészt ki van szolgáltatva az elfogóinak. Júdásnak szinte tehetetlenül alávetett, botot emelnek rá. De másrészt fölénnyel pillant rá Júdásra, pillantásával szinte megsemmisíti. A képen Jézus egyszerre alárendelt és fölérendelt, maguk az ellentétek fölött áll. A nyelvben nincs szó, amely egyszerre fejezne ki alárendeltséget és fölérendeltséget. Egy ilyen egybeesés megtapasztalásához képre van szükség és annak ikonikus szemléletére. A képek ikonikussága az információsűrűségnek egy olyan fokát hozza létre, ami másként elérhetetlen.

22 Ikonikus képek 1

23 Ikonikus képek 2

24 Ikonikus képek 3

25 Ikonikus képek 4


Letölteni ppt "A képek szemiotikája. Képek Képek – Jelek – Szimbólumok Ábrázolás – Tiszta utalás – Reprezentáció (Megjelenítés)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések