Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kistelepülések jövője Jó megoldások (vannak?) Csikász Gábor KIFESZ Kistelepülési integrációs konferencia- sorozat Rimóc 2016. április 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kistelepülések jövője Jó megoldások (vannak?) Csikász Gábor KIFESZ Kistelepülési integrációs konferencia- sorozat Rimóc 2016. április 26."— Előadás másolata:

1 Kistelepülések jövője Jó megoldások (vannak?) Csikász Gábor KIFESZ Kistelepülési integrációs konferencia- sorozat Rimóc április 26.

2 A KIFESZ név a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége Egyesületet jelenti. A szervezet és jogelődje júniusában jött létre. Célunk: A helyi fejlesztések terén meglévő tudásbázist összegyűjteni, megosztani, folyamatos szakmai fejlődést biztosítani és ehhez szakmai fórumokat szervezni, illetve azokon részt venni Júniusában konferencia „Merre tovább magyar falu?” címmel a Herman Ottó Intézettel és a Magyar Ruralisztikai Társasággal közös szervezésben. Kistelepülések jövője

3  Magyarország településeinek 95%-a vidéki település, területének 87%-a vidéki terület, ahol a népesség 45%-a él.  Az ország lakosainak 8%-a a településállomány 54%-át kitevő 1000 fősnél kisebb településen él. A városhálózaton belül 45%-ot képviselnek a 10 ezer fősnél kisebb városok.  A magyar kistelepülések helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy társadalmi, gazdasági és kulturális jólét tekintetében értékvesztő, de legalább is bizonytalan helyzetben van. Ezt árnyalhatja néhány szigetszerű, fejlesztési, fejlődési eredmény! Észak-, Kelet- és Dél-Magyarország süllyedőben van, még ha néhány járás/térség helyzete javult is.  Miért csökken a vidék vonzereje? Kistelepülések jövője

4  Az aprófalvak a feudális állam megszilárdulása óta jelen vannak Magyarországon. Az 1950-es éveket követően a nem fejleszthető, majd a funkció nélküli településkategóriába sorolták őket (az 50-es években városlakóvá lettek az emberek, az iparosítás lévén).  1007/1971. sz. Korm. határozat több, mint 2000 funkció nélküli mellékfalut hagyott források nélkül. Ez az önfelszámolás útja volt.  Az 1990-es években az infrastrukturális fejlesztések sem voltak ellentmondásoktól mentesek.  A 90-es évek elején indult el a városkörnyékre költözés a jólét érdekében, illetve a szuburbanizációnak volt egy másik ága is, amikor a „vesztesek” kezdtek visszatorlódni a perifériákon elhelyezkedő falvakba az olcsóbb élet reményében. Eredmény: a belső és külső perifériák kistelepülései a tömeges elszegényedés, a helyi társadalom torzulása és esetenként a túlnépesedés jellemezte. Itt nem csak Nógrád, Borsod megye települései találhatóak, hanem a hagyományosan agrárjellegű nagykun települések is. Kistelepülések jövője

5 Kistelepülések jövője mélyszegénység (Forrás: Németh Nándor)

6  A szegények a „kiileszkedett” társadalmi csoporthoz tartoznak.  A szegénység, mint a képességek hiánya.  A szegregátumokból való kitörés nehézsége.  Jelenre orientált habitus (a jövő túl bizonytalan).  A mindennapos nélkülözés lehetetlenné teszi számukra a jövőt!  Az édesanyákban meg van a hosszú távra való tervezés hajlama a gyermek jövője érdekében! (Hejőkeresztúr) Kistelepülések jövője mélyszegénység

7 Kistelepülések jövője hátrányos helyzet és munkanélküliség (Forrás: Németh Nándor)

8 Az aprófalvaknak nem kellene - a méretük miatt – hátrányos helyzetűnek, életképtelennek lenniük a XXI. században (az internet világában)!!! Ausztriában, Svájcban ez megszokott és működő faluméret. Kistelepülések jövője

9 EGYÜTTMŰKÖDÉS (településen belül és települések között) Kistelepülések jövője

10  A települési közösségek együttműködés feltételei között az első a valós helyzetből fakadó indokokon és azok felismerésén alapuló motiváltság. A vidéki térségek kistelepüléseinek esetében fontos az együttműködés felismerése.  A vidéki térségek jellemzői: - a kisebb méret és az alacsony koncentráció miatt (népesség, vállalkozások, intézmények, épületek, stb.) vannak olyan funkciók, melyek a települési közösségen belül nem működtethetőek gazdaságosan, - természeti környezethez való közelség, - a centrumoktól való távolságból adódó periféria problémák a szomszédos települések egyformán érintik, - gazdasági sivatagok, - ingázásból adódó problémák (a második, harmadik településről már nem működik a dolog), - a relatíve lassabb kulturális változások ebből kifolyólag ezen értékek közösségformáló ereje jelentős.  A települési együttműködések alapján megvalósuló helyi fejlesztések a térségi önellátást és a globalizációs folyamatokba való bekapcsolódást egyaránt szolgálhatják. Kistelepülések jövője

11 Megoldási alapvetések:  a helyi közösség-és gazdaságfejlesztés között kölcsönös függőség van, ezek nem elválaszthatóak,  átláthatónak kell lennie a helyi „szövetkezésnek”  Illúziók nélkül kell nekifogni,  A piacokon meg kell találni azt a rést ahová, be akarunk törni és versenyezni akarunk,  nem árt némi támogatás sem (kormányzati, EU-s). Kistelepülések jövője

12 Lépések:  helyileg és helyben átgondolt és alkalmazkodó modellek,  a piac a kiindulási alap,  szervezett felvilágosítás (szakmai és hiteleségi értelemben),  tudás és szolgáltatás központ,  hálózatszerű működtetés (horizontálisan és vertikálisan is), pl.: helyi termelők, szolgáltatók, begyűjtők, térségi feldolgozó üzemek, nagy-és kiskereskedelem szereplőinek összekapcsolása, a termelés, feldolgozás, forgalmazás, fogyasztás problémája! Kistelepülések jövője

13 Kulcsfontosságú elemek:  helyi közösség szerepe (vallási közösség, tanoda rendszer, stb.)  rendelkezésre álló földterület (Mezőgazdasági jellegű gazdálkodás esetén, lehetőleg a településen belül, így nem kell nagy távolságokra megoldani a szállítást. A földterület nagyságát az határozza meg, hogy milyen típusú gazdálkodást kívánnak folytatni)  egyéb helyi erőforrások (kultúra, tapasztalatok, szakismeret, természeti környezet)  a termelés célja: önellátás vagy a piac, feldolgozottság foka, nagyobb hozzáadott érték, ezek kezdetben elkülönülnek, de később csak szintet jelentenek  értékesítés kérdése  a helyi vezető szerepvállalása (polgármester, civil szervezet)  nem ötéves ciklusokban kell gondolkodni  A gazdálkodás szervezeti háttere (önkormányzat égisze alatt, vagy kiszervezve: nonprofit szervezet, vagy szövetkezet?)  támogatás, állami segítségnyújtás (közfoglalkoztatás) Kistelepülések jövője

14 Gyulaj (Tolna megye) lakosainak száma 2011-ben 1068 fő volt ben a faluban élők száma a 2858 főt érte el. Az okok:  Téeszesítés, a föld „közös” tulajdonba vétele, ezzel párhuzamosan a városi ipar elszívó hatása  Az erdő állami tulajdonba vétele, Gyulaj zsáktelepüléssé válása (vasút nincs)  A cigányság fokozatos betelepítése/betelepedése előbb Szőlőhegyre, majd a faluba; mára szinte teljes népességcsere zajlott le  1971, Országos Településhálózat Fejlesztési Koncepció következményeként építési tilalom, a tanács és az iskola körzetesítése, a téesz alárendelt összevonása Döbröközzel Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor

15 Elkötelezett helyi vezető: Gyulajnak óta van kompetens, tenni akaró, változásokban gondolkodó vezetője Dobos Károlyné polgármester asszony személyében. A képviselőtestület támogatja a fejlesztéseket, és működik egy menedzsment-csapat is a projektek rendszer-szintű levezénylése érdekében. Eszközök, föld: Gyulajon 12 hektáron gazdálkodnak, túlnyomórészt a Start-munka program keretei között. A Start-munka program jelentős mennyiségű termelőeszközt is segített megvásárolni. Szaktanácsadást elsősorban a TÁMOP as projektből biztosították. Feldolgozó kapacitás:  Épült egy növénytartósító kisüzem, zöldségek és gyümölcsök feldolgozására, TÁMOP forrásból;  Épült egy módszertani gombatermesztő ház, TÁMOP forrásból;  Épült egy húsfeldolgozó és árusító kisüzem és bolt, a BM külön támogatásából;  Alapanyagot – lehetőség szerint - nem adnak el! Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor

16 Normál piaci vállalkozást kívántak indítani, ami profitot termel, s így fenntartható támogatások nélkül is; ehhez alakult meg a Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet. A Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet tagsága:  Gyulaj Községi Önkormányzat  Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület  4 közfoglalkoztatásban részt vevő, sui generis munkavégzésre jogosult személy  4 nem hátrányos helyzetű, a tervezési és menedzsment feladatokat ellátó személy A Szövetkezetnek úgy kell versenyképes gazdaságot építenie, hogy közben annak elemei elérhetők legyenek a szegénységben élő családok számára is, és a közösség részét képezze a gazdálkodás, ne idegen testként működjön a Szövetkezet. Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor

17 Jelenlét-program, ami képes biztosítani a kirekesztett közösségek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonását a szociális gazdasági kezdeményezésekbe. Szétesett közösségekben nem lehetséges helyi gazdaságfejlesztés szociális munka nélkül, ezért Gyulajon nagy hangsúlyt fektettek a közösségfejlesztésre, családok közvetlen segítésére. Működik:  Közösségi ház (Balipap Ferenc Közösségi Ház)  Adósságkezelési program a Máltai Szeretetszolgálat módszertana szerint  Baba-mama klub, de célunk egy Biztos Kezdet Gyerekház létrehozása  Felnőttképzési programok  Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatása  Cigány hagyományőrző tánccsoport  Hímzőkör, és egyéb közösségi programok  Napi rendszerességű sport (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Sportegyesület) Kistelepülések jövője Gyulaj Forrás: Dr. Németh Nándor

18  Bhim Rao Egyesület társadalmi befogadás, szegénység csökkentése (Szendrőlád, gombafarm, 10 fő állandó foglalkoztatott)  Tiszabábolna (402 fő) turizmus, összefogással  Hernádszentandrás, biokertészet, társadalmi befogadás, szegénység csökkentése Kistelepülések jövője

19 Eredmények:  jövedelmek helyben tartása  helyi és térségi közösségfejlesztés  tudástranszfer, szaktudás  Munkahelyek létrehozása  Népesség megtartó képesség és képesség megtartó népesség Látható, hogy ezek a kezdeményezések eséllyel vezetik vissza a hátrányos helyzetű, munkanélküli embereket a munka világába, azonban a fenntarthatóság kérdése jelen fázisban még megkérdőjelezhető. Sokban függnek a különböző pályázati forrásoktól, illetve a közfoglalkoztatás nyújtotta bértámogatásoktól. A közfoglalkoztatás gyakran a szociális munka eszköze, a társadalmi integráció útja, és nem a termelési eredményekről szól! Kistelepülések jövője

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kistelepülések jövője


Letölteni ppt "Kistelepülések jövője Jó megoldások (vannak?) Csikász Gábor KIFESZ Kistelepülési integrációs konferencia- sorozat Rimóc 2016. április 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések