Falutipológia, falumorfológia Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE.

Az előadások a következő témára: "Falutipológia, falumorfológia Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE."— Előadás másolata:

1 Falutipológia, falumorfológia Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 2 Népességszám szerinti falutípusok Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Kárpát-medence Kárpát-medence –Óriásfalu: 5–10 ezer fő –Nagyfalu: 2–5 ezer fő –Kisfalu: 500–2000 fő –Aprófalu: 200–500 fő –Törpefalu: 200 fő alatt Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség –Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet –Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972)

3 3Falukategóriák

4 A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

5 5 Mezőgazdasági funkció Sokáig mg túlsúlya Sokáig mg túlsúlya –Mg-i népesség lakó- és munkahelye –Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) –Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével –Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0,9–35%, Olaszo.: 2,9–33%)

6 6Lakófunkció Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak –Érd: 1979-ben lett város (41 ezer fő – „Eu. legnagyobb falva”) –Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) Ambivalens a funkcióellátottság Ambivalens a funkcióellátottság –Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) – igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan  ingázás a közeli nagyvárosba –Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló  városiasodottak Új bevándorlók+napi ingázás miatt  kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”) Új bevándorlók+napi ingázás miatt  kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”)

7 7 Ipari és szolgáltató funkció Ipar Ipar –Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem –Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) –Külön csoport: bányászfalvak Szolgáltatás (sokféle típus) Szolgáltatás (sokféle típus) –Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) –Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) –Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi)

8 Falvaink többdimenziós osztályozása

9 9 Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint Síkos T. Tamás –Beluszky Pál 1982, 2010 Síkos T. Tamás –Beluszky Pál 1982, 2010 –Társadalmi és gazdasági térfolyamatok egyre sokrétűbbek és bonyolultabbak –Csak nagyszámú változóval megragadhatóak –Módszer: faktoranalízis, klaszteranalízis Mutatórendszer: 8 tényező  27 mutató Mutatórendszer: 8 tényező  27 mutató –A falvak természeti környezete –A falvak helye a településszerkezeten –A falvak gazdasági szerepköre –A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége –A településfejlődés üteme –A falvak forgalmi helyzete –Lakásfelszereltség –A községek általános fejlettsége

10 10 Változók szempontrendszere SzempontVáltozók száma Földhasznosítás, területi erőforrások1 Falvak szerepe a településszerkezetben3 A falvak gazdasági szerepköre9 A falvak forgalmi helyzete1 A falvak alapellátottsága2 A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok 8 A településfejlődés üteme, iránya3

11 11 Faktorok és jellemzésük FaktorFaktor elnevezése Faktor 1Munka-erőpiaci helyzet – fejlettség Faktor 2Településszerkezet – alapellátás Faktor 3Demográfiai helyzet Faktor 4A népességszám változás dinamikája Faktor 5Foglalkoztatási szerkezet, ingázás Faktor 6Idegenforgalmi adottságok Faktor 7A külterületi népesség aránya Faktor 8Agráradottságok

12 12 A Beluszky-féle falutípusok (1980- as évek eleje) 7 falutípus 7 falutípus 1.Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak 2.Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 3.Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagy- és óriásfalvak, egykori kismezővárosok 4.Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek 5.Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek 6.Az agglomerációk, lakóövezetek községei 7.Speciális szerepkörű falvak: Országos jelentőségű üdülőtelepülések Országos jelentőségű üdülőtelepülések Vasutasközségek Vasutasközségek

13 13 Falutípusok, 2001 Beluszky P. – Sikos T. T.

14 14 Falutípusok, 2001 Beluszky P. – Sikos T. T. Falutípusok, 2001 Beluszky P. – Sikos T. T.

15 15 I. típus: Agglomerációk belső övezetének községei http://www.varossanyilvanitas.hu/kronologia.html I/1. Nagy lélekszámú, rohamosan növekvő népességű, kedvező társadalmi struktúrájú községek I/1. Nagy lélekszámú, rohamosan növekvő népességű, kedvező társadalmi struktúrájú községek I/2. Közepes lélekszámú, gyorsan növekvő népességű, kedvező helyzetű agglomerációs községek I/2. Közepes lélekszámú, gyorsan növekvő népességű, kedvező helyzetű agglomerációs községek Budajenő (Nagykovácsi mellett), Vértesszőlős (Tata mellett) Budajenő (Nagykovácsi mellett), Vértesszőlős (Tata mellett)

16 16 II. típus: Agglomerációk külső övezetébe tartozó községek

17 17 III. típus: Csekélyebb népességű, stagnáló – mérsékelten csökkenő lakosságú lakó- és vegyes funkciójú falvak III/1. Lakó funkciójú falvak III/1. Lakó funkciójú falvak III/2. Vegyes (lakó-, tercier-, mezőgazdasági funkciójú falvak III/2. Vegyes (lakó-, tercier-, mezőgazdasági funkciójú falvak

18 18 IV. típus: Idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek

19 19 V. típus: Kedvezőtlen munka-erőpiaci helyzetű, közepes méretű falvak, esetenként jelentős agrárszerepkörrel ill. külterületi lakossal Hagyományos falvak Hagyományos falvak –V/1. Rossz munka-erőpiaci helyzetű, közepes méretű, stagnáló népességű falvak, sok ingázóval –V/2. Magas külterületi népességaránnyal s jelentős agrárszerepkörrel rendelkező falvak, túlnyomórészt az Alföldön (tanyaközségek)

20 20Falukategóriák

21 21 VI. típus: Jó munkaerő-piaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak, lakó és idegenforgalmi szerepkörrel VI.1. Jó munkaerő-piaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak lakó szerepkörrel VI.1. Jó munkaerő-piaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak lakó szerepkörrel VI.2. Kedvezőtlenebb demográfiai folyamatokkal, de számottevő idegenforgalomi szerepkörrel rendelkező kisfalvak VI.2. Kedvezőtlenebb demográfiai folyamatokkal, de számottevő idegenforgalomi szerepkörrel rendelkező kisfalvak

22 22 VII. típus: Rossz munkaerő-piaci helyzetű, fogyó népességű, hátrányos helyzetű, torzult demográfiai- társadalmi szerkezetű kisfalvak VII/1. Gyorsan fogyó népességű, kedvezőtlen demográfiai struktúrájú, hátrányos helyzetű ingázó aprófalvak VII/1. Gyorsan fogyó népességű, kedvezőtlen demográfiai struktúrájú, hátrányos helyzetű ingázó aprófalvak VII/2. Fogyó népességű, hátrányos helyzetű, számottevő agrár- szerepkörrel rendelkező kisfalvak VII/2. Fogyó népességű, hátrányos helyzetű, számottevő agrár- szerepkörrel rendelkező kisfalvak VII/3. Igen rossz munkaerőpiaci-helyzetű, szegény, de növekvő népességű, kedvező demográfiai mutatókkal rendelkező kisfalvak VII/3. Igen rossz munkaerőpiaci-helyzetű, szegény, de növekvő népességű, kedvező demográfiai mutatókkal rendelkező kisfalvak VII/4. Rohamosan fogyó népességű, rossz munkaerő-piaci helyzetű aprófalvak VII/4. Rohamosan fogyó népességű, rossz munkaerő-piaci helyzetű aprófalvak

23 23Falutájak

24 Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

25 25 Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat –Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat –Győrffy István néprajztudós –Mendöl Tibor geográfus –Prinz Gyula geográfus Az alaprajz meghatározó elemei Az alaprajz meghatározó elemei 1.Épületek (lakó, gazdasági stb.) 2.Épületeket körülvevő telkek 3.Telektömbök (telkek együttese) –Megszabják az utcák futását is

26 26 A falvak alaprajz szerinti csoportosítása Szabálytalan (ősibb) Szabálytalan (ősibb) –Halmazfalu Szabályos Szabályos –Szalagtelkes falu Orsós Orsós Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Sorfalu Sorfalu –Sakktáblás falu Kettő közötti átmenet Kettő közötti átmenet –Körfalu

27 27Halmazfalu Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó- síkság Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó- síkság

28 28 A halmazfalvak kifejlődése Besűrűsödéssel: Besűrűsödéssel: 1.Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel 2.Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület 3.Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) –Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín –Védelmi szempontok Kifelé terjeszkedéssel: Kifelé terjeszkedéssel: 1.Magános település megsokszorozódik 2.Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között 3.Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek 4.Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) –Tagosítatlan, közösen művelt határ –Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) –Belső-Kína –Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer)

29 29 A halmazfalvak példái

30 30 A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) Kialakulás: Kialakulás: –Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) –Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) Elterjedés: Elterjedés: –É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, Borsodi-Mezőség

31 31 Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 Forrás: Győrffy István Forrás: Győrffy István Még szembetűnő a különbség Még szembetűnő a különbség 1.lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag 2.Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskert- övezet Minden gazdának 2 telke van Minden gazdának 2 telke van –Belső (lakó) –Külső (gazdasági)

32 32 A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása Gazdasági és demográfiai változások Gazdasági és demográfiai változások –Alföld, XVIII. sz vége: áttérés a szilaj marhatartásról jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre  ólasöv kisebb gazdasági jelentősége –Polgárosodás + javuló eü  XIX. sz-i népességnöv  belső lakóöv megtelik  kirajzás („ólasöv” benépesülése) Következmények Következmények –Ólaskert: gazdasági helyett lakófunkció –Gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák –Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban –Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik –„Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugaras főutcák megmaradtak

33 33 Hajdúböszörmény térképe 1926- ból

34 34 „Sugaras halmazfalu” Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el Szabálytalan halmazos–sugaras utcahálózat Szabálytalan halmazos–sugaras utcahálózat –Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) –Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred

35 35 Szabályos alaprajzú falvak Fiatalabbak Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok Típusok –Szalagtelkes falvak (legrégebbi) –Sakktáblás falu

36 36 Szalagtelkes falvak Telkek Telkek –Keskenyek –Viszonylag hosszúak, szalag alakúak –Szabályosan egymás mellett –Egy vagy több sorban Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel –Földesúr jobbágyokat Altípusai Altípusai –Orsós utcájú falu –Útifalu –sorfalu

37 37 Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza X–XIV. sz.: É-No. X–XIV. sz.: É-No. Felvidék (Kassa, Eperjes) Felvidék (Kassa, Eperjes) Orsószerűen kitáguló útvonal mentén Orsószerűen kitáguló útvonal mentén telkek útvonalra merőlegesek telkek útvonalra merőlegesek Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) Eperjes

38 38 Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” Országút mentén Országút mentén Telepítés révén Telepítés révén Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe –Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba Előfordulás:K-és Köz-Eu. Előfordulás:K-és Köz-Eu. Német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) Német telepesek (Cseho., Lo., Mo.) Védelem: Védelem: –házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal –Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) Egyutcás vagy többutcás Egyutcás vagy többutcás Egyutcás ( Egyutcás ( –Ősibb –Nincsenek mellékutcák –Később többutcássá válhat

39 39Többutcás Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B.-A.-Z.) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak

40 40Sorfalu Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B.-A.-Z.) –erdős vidéken, erdőirtás helyén –széles viszonylag rövid telkekkel –pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok Láptelkes falu Láptelkes falu –lápos, lecsapolt vidéken, –keskeny hosszúkás telkekkel –Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. –pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei

41 41 Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek  telektömbök négyzet v. téglalap alapúak. Európában: népesség újratelepítésekkor  Dél-Alföld  Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. Nagyhegyes

42 42 Vegyes alaprajzú falu

43 43 Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza Rundling (Runddorf) Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között Átmenet szabályos és szabálytalan között Házak egy kör alakú térséget vesznek körül Házak egy kör alakú térséget vesznek körül –Legelő –Állatok éjszakai védelme 1–2 kijárat 1–2 kijárat 5–20 lakóház 5–20 lakóház Előfordulás Előfordulás –Állattartás –Védelem (germán-szláv etnikai határon) –Elba-Saale, Elba-Odera között –Nyíregyháza környéke Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat –Központi tér beépül –Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés

44 44 Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz

45 45 Az Encsi járás településeinek népességszám szerinti megoszlása Jellemzően aprófalvas településhálózat Jellemzően aprófalvas településhálózat –Hernád-völgy: nagyobb települések –Kelet-Cserehát: kisebb települések Kisváros: Encs (6300) Kisváros: Encs (6300) Óriásfalu: 5–10 ezer fő: nincs Óriásfalu: 5–10 ezer fő: nincs Nagyfalu: 2–5 ezer fő: Forró (2500) Nagyfalu: 2–5 ezer fő: Forró (2500) Kisfalu: 500–2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1700), Szalaszend (1100), Baktakék (772), Csobád (679) Kisfalu: 500–2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1700), Szalaszend (1100), Baktakék (772), Csobád (679) Aprófalu: 200–500 fő: 13 falu, pl. Krasznokvajda (447), Hernádszentandrás (414), Hernádpetri (229) Aprófalu: 200–500 fő: 13 falu, pl. Krasznokvajda (447), Hernádszentandrás (414), Hernádpetri (229) Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Felsőgagy (195), Büttös (175), Litka (31), Perecse (27), Gagyapáti (16) Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Felsőgagy (195), Büttös (175), Litka (31), Perecse (27), Gagyapáti (16)

46 46 Encsi járás vidékiségének jellemzői Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 70%  vidék Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 70%  vidék Települések kis átlagnépessége: 740 fő (kisfalu kategóriája)  vidék Települések kis átlagnépessége: 740 fő (kisfalu kategóriája)  vidék –29-ból 23 település 1000 fő alatti (ebből 20 település 500 fő alatti) Alacsony népsűrűség: 56 fő/km 2 (csak Encs nagyobb 150 km 2 -nél: 246 fő/km 2 ) Alacsony népsűrűség: 56 fő/km 2 (csak Encs nagyobb 150 km 2 -nél: 246 fő/km 2 ) –Lakosság 70 %-a ritkán lakott településeken  vidéki (túlnyomó részben rurális az OECD meghatározása szerint) Jellemző az agrárfoglalkoztatás Jellemző az agrárfoglalkoztatás Alacsony beépítettség Alacsony beépítettség

47 47 Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség Kelet-Cserehát Kelet-Cserehát –Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak Hernád-völgye Hernád-völgye –Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak