Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetgazdaságtan dr. Füle Miklós egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem, Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. 1111 Stoczek u. 2. St. épület 404. Telefon:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetgazdaságtan dr. Füle Miklós egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem, Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. 1111 Stoczek u. 2. St. épület 404. Telefon:"— Előadás másolata:

1 Környezetgazdaságtan dr. Füle Miklós egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem, Környezetgazdaságtan Tsz. Bp Stoczek u. 2. St. épület 404. Telefon:

2 I. A környezet alrendszerei II. A környezeti folyamatok jellemzői III.A környezeti válság IV.A környezeti válság kialakulása V.A szabályozás típusai VI.Szabályozás a területfejlesztésben VII.Lehetséges jövőképek Vázlat

3 Paradigmaváltás a világgazdaságban 1. Hogyan lehet a gazdasági teljesítményt folyamatosan növelni? 2. Hogyan lehet a gazdasági teljesítményhez forrásokat biztosítani?

4 I. A környezet alrendszerei Bioszféra - flóra, fauna, élettelen természet - „eredeti állapot” visszaállítása - biodiverzitás Zárt anyagáram!

5 Technoszféra (épített, művi környezet, gazdasági folyamatok) - lakókörnyezet (privát életvitel) - munkahelyi környezet (korai szakaszban nem különül el) - mobilitás szennyező hatása - home working megítélése - rekreációs zónák Nyílt anyagáramok

6 Társadalmi környezet A bioszféra és a technoszféra használata emberi kapcsolatrendszereken keresztül zajlik Pl. görög vegetáció, vagy az egyes országok által használt technika szintje – mind társadalmi kapcsolatok által meghatározottak

7 Környezet az emberi fajt körülvevő, azzal kölcsönhatásban álló természeti-, művi- és társadalmi közeg.

8 A környezetvédelem irányultsága antropocentrikus (emberközpontú); biocentrikus (életközpontú); egocentrikus („én” központú); holisztikus ( a világ egészét vizsgáló); patocentrikus (érzelmi, szenvedély alapú).

9 II. A környezeti folyamatok jellemz ő i Globalitás (Heyerdahl) globális problémák  nemzeti keretek között nem megoldható problémák Római Klub (1968, Aurelio Pezzei) 1972, Meadows: Limits to growth (A növekedés határai)

10

11 1992, Beyond the Limits (A határokon túl) - jelek a túllövésre: gabonatermelés- népesség szám, klímahatás, ózonlyuk - enyhébb lecsengés (új készletek, környezetvédelem hatása)

12 2004, Limits to Growth: the 30-Year Update A túllövés megtörtént Az ökológiai lábnyom 1978-ban átlépte az 1 értéket (1960-o,7; ,2) 3 jelenség mutat az ökológiai összeomlás felé A korlátok erodálódnak (pl. emberi szervezet mit bír) A növekedés abszolút érték lett Késnek a reakciók a korlátokhoz való közeledésnél (pl. klímaegyezmény)

13 Mik tekinthetők globális problémának? Népesedési válság Spengler (A nyugat alkonya)  születési ráta – jólét Születésszabályozás  indiai, kínai „modell”

14 Élelmezési válság ENSZ „Zöld forradalom” – sok pénz, kevés eredmény Urbanizáció hatása – önellátás csökkenése Vízhiány

15 Ipari termelés aránytalan növekedése Környezeti válság Nukleáris fenyegetettség

16 2. Komplexitás (A környezeti folyamatok jellemzői) A környezeti hatások több tudományág fogalmaival, törvényeivel írhatók le – védekezés is interdiszciplináris.

17 3.Hosszú távú hatás Lassan alakul ki, lassan szűnik meg (kivéve havária)

18 4. Tendencia jellegű folyamatok Pl. klíma hatás – nem egyenletes melegedés

19 5.Károkozó és elszenvedő nem ugyanaz (forrás-folyamat-nyelő).

20 6.Időben, térben eltolódhat a hatás (Csernobil)

21 Több közegen át terjedhet (pl. ólom)

22 8.Egy közegben több típusú szennyező anyag halmozódhat fel (szinergia hatás)

23 A folyamatok tervezhetősége 1. prognosztikus (meghosszabbított trend) kitermelőipar orientált gazdaság-stratégia (tájrombolás) feldolgozóipar orientált („minőségi” szennyezés) élelmiszer ipar orientált (relatív szűk terület, de intenzív terhelés) infrastruktúra orientált (közvetett szennyezés)

24 2. futurisztikus (kívánatos jövőbeni állapotból vissza következtetni)

25 A környezetpolitikák típusai Környezetpolitika: a környezetvédelem céljai és a célok megvalósításához szükséges eszközök összessége.

26 A hatáslánc (a DPSIR modell)

27 Természeti D esőzések, P erózió, S víz szervesanyag tartalma, I tiszta vizű halállomány csökken, R meliorációs munkák (keresztben árkolás) Gazdasági D mezőgazdasági termelés, P műtrágya bemosódás, S foszfortartalom a vízben, I eutrofizáció (algásodás), R vegyszermentes sáv kötelezése a tó körül Társadalmi D szabadidő szerepe felértékelődik, P növekvő autóforgalom (turizmus), S zajártalom nő, I parti fészkelésű madarak aránya csökken, R forgalomcsendesített zónák kialakítása

28 1. „Gyógyító” típusú környezetpolitika A hatásokat (impacts) igyekszik kezelni. Utólagos beavatkozás. Nem tudja az eredeti állapotokat visszaállítani. Újratermelődő problémák.

29 2. Hatásorientált típusú környezetpolitika A negatív hatásokat akarja megelőzni. Imissziót szabályozza (pl. előírásokat tartat be a levegő összetételére vonatkozóan)

30 3. Forrásorientált környezetpolitika Az emissziókat akarja kézben tartani. Kibocsájtási határértékek alkalmazása. Nem csökken a hulladék össztömege, csak a „cső végére” koncentrálódik („end of pipe” megoldások)

31 4. Megelőző (preventív) környezetpolitika A „hajtóerőt” (driving force) akarja befolyásolni. Tiszta technológiák ösztönzése. Fogyasztás alakítása.

32 Létezik az „extenzív” és „intenzív” környezetvédelem megközelítés is. Extenzív: a folyamatok negatív következményeit akarja mérsékelni, Intenzív: a folyamatokat akarja módosítani.

33 III. A környezeti válság A forrás és nyelő probléma kombinációi. Forrás: Energia  nyílt rendszer Nyersanyag  zárt rendszer

34 Nyelő: (hulladék probléma) Zárt és nyílt anyagáramok Hulladékgazdálkodási rangsor: kevesebb hulladék (tiszta technológiák)  újra használat  újrahasznosítás (recycling)  ártalmatlanítás (égetés, lerakás, space) Égetés kontra lerakás

35 A termelési lehetőségek görbéje

36 A természet eltartó képessége és gazdasági növekedés lehetséges kombinációi 1. Eltartó képesség és gazdaság együtt nő

37 2. Önkorlátozó gazdaság

38 3. Eltartó képesség és gazdaság iterál

39 4. Kollapszus változat

40 IV. A környezeti válság kialakulása - első ipari forradalom  sorozat gyártás - közlekedés fejlődése (XIX.-XX. sz. fordulója)  „terített” szennyezés - II. vh. után - fejlett ipari államok - válságmentes fejlődés (Keynes-i modell) - fogyasztói társadalom - gazdasági szerkezet módosul

41 - Keleti Blokk - állami tulajdon  kontroll hiánya - utolérési effektus - hadiipar  enklávé a gazdaságban - Harmadik világ monokultúrás gazdaság

42 V. Reakciók - szűk, szakmai réteg (Keeling CO2 mérései) - lakossági érintettség ( londoni szmog, vegyipari balesetek – Seveso, Bhopal) - kormányzati programok (politikai okok)

43 Változás a gazdasági szerkezetben: ipar  miniatürizálás; technológiai fejlesztések  anyag-, energia takarékosság információs társadalom  nem materiális teljesítmény előretörése szolgáltatások kiterjedése  új típusú szennyezés (irodai szemét, hardver szemét …)

44 end of pipe preventív környezetvédelem

45 1973 Stockholm (első világkonf. – a helyzet tudatosítása) 1987 Brundtland jelentés (Közös Jövőnk) fenntarthatóság fogalmának bevezetése (következő generációk azonos élethelyzettel induljanak)

46 A fenntarthatóság stratégiája: Növekedés a fejlődő világban Forrásokhoz rendelt növekedés Alapszükségletek kielégítése (élelmiszer; energia) Népesedés eltartható szinten tartása Megújuló erőforrások használata ne haladja meg a megújulás ütemét. Forrásorientált technológia fejlesztés (folyamatos kockázat elemzés a nagy rendszerekre is) Környezeti és gazdasági döntés hozatal összehangolása (jogi szabályozás; társadalmi kontroll; adórendszer „zöldülése”)

47 1992 Rio de Janeiro nincs egységes szándék (pl. biodiverzitás egyezmény, CO2 egyezmény) 2002 Johannesburg erős politikai felhangok

48 A fenntarthatóság szintjei A fenntarthatóság feltételei: –A megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a regenerálódás ütemét; –A nem megújulók használatának üteme nem haladhatja meg a helyettesítésükre alkalmas megújulók regenerálódási ütemét; –A hulladék kibocsátás üteme nem haladhatja meg a nyelők kapacitását (a környezet asszimilációs képességét).

49 Szintek: –Globális (nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozottsága) –Nagyregionális (pl. EU akció programjai milyen szinten integrálják a fenntarthatóságot.) –Nemzeti (egy-egy ország gazdaságpolitikájában hogyan jelenik meg a fenntarthatóság. Ágazatpolitikák jelentősége!) –Helyi (egy-egy település, vagy kisrégió reagál-e a saját fejlesztéseinek meghatárazásakor). LOCAL AGENDA 21 (LA21) növekvő jelentősége.

50 ICLEI The International Council for Local Environmental Initiatives (Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa) Titkárság ICLEI Europen Secretariat Eschholzstrasse 86. D Freiburg Germany

51 A LA 21 tartalma - természet, gazdaság, társadalom helyi összehangolt értelmezése (nem környezetvédelmi program) - „szigorú” fenntarthatóság (a Föld, mint a gazdasági tőke forrása, de táj is) - az „otthonlevés” igénye (abban a házban halsz meg, ahol születtél?) - nemzeti szint meggyengül, globális és regionális erősödik

52 LA21 – az értékek közvetítése - történeti érték (tárgyak, mondák, - folyamatosság a generációk között) - esztétikai érték (mi tetszik, mitől érzem jól magam – koronként változik) - erkölcsi érték (eszmék megtestesülései – pl. egy sír, vallási elvek) - használati érték („… apánk kalapácsa, kezétől simára koptatott nyéllel, ha kézbe vesszük a mi munkánkat is segíti, s közben apánkkal fogunk kezet”)

53 A LA21 dimenziói 1. A leírt dokumentum (deklarálja, hogy helyi szinten milyen globális kérdéseket akar kezelni) 2. Komplex tervezési folyamat –Fórumok (érdekcsoportok) létrehozása –Közösségi konzultáció (jövőkép) –Létező tervek, stratégiák felülvizsgálata –Fenntarthatósági indikátorok kialakítása –Környezeti állapot, a mostani menedzsment értékelése –Célok, prioritások –Ellenőrzés, beszámolás kialakítása –Kapcsolat a globális kérdésekhez –Elfogadtatni a hivatalos testületekkel

54 3. Társadalmi, politikai kultúra, ami keretet ad az előző dimenzióknak. –Párbeszéd az egyes helyi csoportokkal –Konszenzus kialakítása –Aktív magatartás

55 Local Agenda 21 stratégiája integrálja – jól összpontosított politika, ami integrálja az egyes szektorok „környezet és fejlődés” típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát; 3 generáció –elkötelezett a helyi problémák felismerése és megoldása mellett, mindezt szélesebb ökológiai-, regionális és megnyújtott időkeretben (legalább 3 generáció ) végezve; helyiés a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni –a helyi jellegű kérdések, ügyek, döntések és intézkedések és a globális hatások között próbálja az összefüggéseket megtalálni, legyen az környezeti vagy globális szolidaritási/méltányossági vetület; –a közösségpróbálja motiválni –a közösség közreműködését erőteljesen próbálja motiválni. Az átlag polgárokat és a fő érdekcsoportokat igyekszik bevonni a „környezet és fejlődés” típusú ügyek tervezési és megvalósítási folyamatába; utal a Riói Csúcsra és az Agenda 21-re –konkrétan utal a Riói Csúcsra és az Agenda 21-re

56 Nem nevesíti kategórikusan a résztvevők körét Időbeni korlátot alkalmaz (alsó limit – 3 generáció) Finanszírozás: az egyébként is rendelkezésre álló eszközökkel számol Inkább településekben gondolkozik

57 LEADER (Liesion Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale, Közösségi Kezdeményezések a Vidék Gazdasági Fejlesztése Érdekében) stratégiája – a természeti, kulturális örökség megőrzése; – a helyi gazdasági erőforrások használata, azok kiterjesztése; – a programban résztvevő közösségek önszerveződő képességének javítása; –a széttagoltság helyett az együttműködésre való ösztönzés

58 Nevesíti a résztvevői kört (önkormányzatok, gazdasági szféra, civil szervezetek) Méret korlátok: – fő szumma lakosság; település nél kisebb, 120 fő/km2 Finanszírozás: EU (területfejlesztés kb 5 %-a) – önrész biztosítása Település csoportokban gondolkozik

59 VI. A környezetgazdálkodás alapjai Ökológiai közgazdaságtan Tagadja a piaci megoldást. Környezetgazdaságtan Be kell építeni a környezeti elemeket a közgazdasági rendszerekbe.

60 Hicks jövedelem elmélete (a tőkehozadéktól függ a jólét szintje). Hagyományos közg.  1. anyag, 2. beruh. javak, 3. élőmunka Környezetgazd.  előzőek + természeti tőke Erős-, gyenge fenntarthatóság (megváltozhat-e a tőkeelemek aránya?).

61 Növekvő tőke tömeg  növekvő hozadék. „Stabilitás” helyett stagnálást értenek  negatív megítélés. A növekedés a siker fokmérője!

62 Az alternatív jóléti mutatók szükségessége A nemzeti elszámolások problémája - SNA típusú mutatók (GDP,GNP) hiányosságai: nem mérik a természeti tőke mennyiségi változásait nem mérik a természet „rásegítő” képességét pozitív előjellel számítja a környezeti beruházásokat

63 Utóbbinál halmozott torzítás: elmaradt szennyezés elhárítási költség  nagyobb gazdasági teljesítményt közöl a statisztikával a vállalat az elhárítást más végzi  ennek költsége egy „kényszer beruházás”, ennek teljesítménye is megjelenik a makrogazdasági elszámolásban

64 Alternatív mutatók NEW (Net Economic Welfare, Nettó Gazdasági Jólét) Nordhouse-Tobin házimunka (+) ki nem fizetett szennyezési költségek (-)

65 ISEW (Index of Sustainable Welfare, Fenntartható Jólét Mutatója) Daily- Cobb A GDP összemossa a tőkenövekményt (mennyi lesz a felhalmozás), a hasznot (élőmunka mit produkált a saját költségeinek levonása után) és a ráfordítást (azonos haszon mögött lehet nagyon eltérő anyag, energia ráfordítás)

66 jövedelem egyenlőtlenségek figyelembe vétele az okozott hosszú távú szennyezés költségeinek jelenérték számítása (indexálás problémája!)

67 GPI (Genuine Progress Indikator)

68 Az ökológiai lábnyom Fogyasztási kosár a vizsgált népességre vonatkozóan. Ez a kosár milyen földterületen (hektár) állítható elő. Teljes ökológiai lábnyom: világ 2,85, OECD 7,22, nem OECD 1,81, Mo. 3,07 Humán fejlődés indexe GDP egy főre (vásárlóerő paritáson) iskolázottsági szint (olvasási arány és iskolai évek) születéskor várható élettartam

69 VII. Az externáliák kérdése Adam Smith: piaci szabályozás a jólét alapja, az ár kordában tarja a gazdaságot. Ez érvényes akkor, ha nincs domináns piaci szereplő (aki befolyásolná a piaci árat) tájékozottak az áruk jellemzőiről minden költséget lefednek a termelők, ill. fogyasztók (nincs „túlcsordulás”) A gazdaság a Pareto optimum felé tart: ha valaki nagyobb hasznot ér el, az csak úgy lehetséges, hogy más valaki ugyanannyit veszít.

70 A valóságban van „túlcsordulás”, külső gazdasági hatás. (A. Marshall: A gazdaság alapelvei). Externális (külső) hatás Egyik gazdasági szereplő a piac közvetítése nélkül idéz elő (pozitív, vagy negatív) hatást egy másik szereplőnek. Példa pozitív és negatív externáliára!

71 Az extern hatások jellemzői - befolyásolja a hatást elszenvedő jóléti szintjét - nem fizet, ha haszon éri, nem kompenzálják, ha kár éri - a hatás nem szándékos A környezeti tőkével kapcsolatban sok az extern hatás. Ennek oka, hogy ezek nagy része a „közjavak” (szabad javak) kategóriájába tartozik. Szabad javak: korlátlan mennyiségben és korlátlan időbeli hozzáféréssel állnak rendelkezésre (levegő, folyóvíz). Ezek eredetileg nem monetarizált termelési tényezők voltak, így használatukkal nem kalkuláltak a gazdasági döntéseknél.

72 Kenneth Boulding „A közeledő Föld űrhajó gazdasági rendszere” (1973) Cowboy economy (végtelen források) – az állomány (természeti tőke) folyamatos átalakulásában érdekelt Spaceman economy (véges források) – az állomány megőrzésében érdekelt

73 Garrett Hardin: A közlegelő problémája Közjavak ingyenesek – nincs haszonáldozat, nincs a közjavakkal való takarékossági kényszer. A gazdasági szereplők a saját haszon maximalizálásával a haszon lehetőségét ássák alá.

74 Miért probléma az extern költségek megléte a gazdaságban? MPC –Magán határ költség (Marginal Private Cost) MSC – Társadalmi határ költség (Marginal Social Cost) D – Keresleti görbe (Demand)

75 A termelés nemzetgazdasági optimuma (Q*) eltér a vállalati szintű optimumtól (Qm). Ennek következményei: indokoltnál nagyobb volumenű termelés, nagyobb szennyezés (Q*-Qm közötti különbséggel), alacsony ár (indokolatlan kereslet) nem fedezi a kárelhárítás költségeit, nincs ösztönzés a szennyezés csökkentésére („valaki” kifizeti a vállaltok helyett az elhárítás költségeit), hátráltatja a hulladékgazdálkodást (annak plusz költségei nem jelennek meg a cégek gazdálkodásában).

76 VIII. Szabályozás Piaci eszközök vagy/és állami beavatkozás? (Coase versus Pigou) PIGOU MEC – Marginal external cost – Külső határköltség MNPB – Marginal Net Private Benefit – Nettó magán határhaszon t – adószint

77 Coase Elszenvedő tulajdonosa az okozó működtette cégnek. Okozó balról közelíti az optimumot (addig hajlandó fizetni az okozott kárért, amíg a haszna (MNPB) nagyobb a kifizetésnél). Elszenvedő független az okozótól. Az elszenvedő jobbról közelíti az optimumot (addig hajlandó fizetni az okozó elmaradó hasznát, amíg az kisebb, mint az elszenvedett kár nagysága (MEC)).

78 Nem a termelés csökkentése az elsőrendű cél, hanem a terhelés visszafogása!!

79 Amíg a magán-határkár (MPD, marginal private damage) nagyobb, mint az elhárítási költség (MAC, marginal abatement cost), addig a vállalat önként csökkenti a kibocsátást (Q0-ig). A társadalmi optimum viszont Q*. Az adó, vagy a díj az elhárítási költség (MAC) fölé viszi a cég költségeit, így addig folytat szennyezés csökkentést, amíg annak költsége el nem éri az adó (díj) nagyságát. Ez Q* szennyezési mennyiségnél következik be. Nagyon meredeken emelkedő költséggörbénél viszont egyedi normákat célszerű alkalmazni.

80 A környezeti szabályozás eszközei A szabályozás alapvető céljai: az extern költségek beépítése a gazdaságba anyag-, energiatakarékos és hulladékszegény gazdálkodás ösztönzése

81 Közvetlen (törvényi, direkt, command and controll) szabályozás Jellemzője: jogi kényszer alkalmazásának túlsúlya. Típusai:- tiltás (anyag, technológia, termék) - utasítás (ajánlás)  keretszabályozás

82 Előnyei: - kiszámítható reakció - elvileg könnyű ellenőrzés - viszonylag gyors eredmény - határértékek felülvizsgálatával - folyamatosan pontosítható - kiszámítható bevétel Hátrányai: - vállalatok fajlagos kör. véd. költségeit nem tudja figyelembe venni - nem verseny semleges - csak a határértékig ösztönöz csökkentésre

83 Környezeti bírság Határérték feletti kibocsátást (vagy imisszió túllépést) bünteti. Elvárások: Bírság összeg és a pótlólagos beruházási igény összevetése. Progresszivitás  szankció. Piackonform legyen (az érintett ne tudja továbbhárítani, vagy ne kapja vissza támogatásként). Lakossági tájékoztatás (lakossági nyomás kihasználása).

84 A határérték nagysága. - Nem lehet „0” (nagy gazdasági teher). - Technológiai határértékek alkalmazása. - B.A.T. N.E.E.C. alkalmazása. (Best Aviable Technics Not Entailing Extended Costs)

85 Magyarországon Környezetvédelmi Felügyelőség. - Önbevallás és mintavétel. - Beszedett bírság 70%-a központosítva. - 30%-a a szennyezés által érintett önkormányzatokhoz. Környezetvédelmi terv megléte től kiváltja a környezetterhelési díj.

86 Közvetett szabályozás (indirekt, gazdasági szabályozás) Jellemzője: gazdasági érdekekre épít. Adójellegű szabályozás: Fiskális adó: forrás megteremtése egy feladathoz Környezetszabályozó adó: költség generálás, fogyasztás (beruházások) terelése

87 A közvetett szabályozás Előnyei: Fajlagos költségeket jobban figyelembe veszi (%-os elvonás). Adómegtakarítás  „0” szintig ösztönöz. Versenysemleges. Hátrányai: A szennyezési gócok gócok maradnak (esetleg alacsonyabb terhelési szinten). Fix adó  indexálás problémája Adóemelés  politikai szempontok.

88 A szennyezési jogok piaca (forgalmazható szennyezési jogok). A monetarizmus adóellenes szemlélete. (Pénztömeg szerepe a szabályozásban) „Baby Zertifikat” 1968 Dales javaslat: limitált kibocsátási engedélyek, ezeket lehessen adni-venni NSZK

89 Alapfeltételek: összkibocsátás országos mértéke az egyes kibocsátók részmennyiségeket kapnak a jogok eladhatók (kölcsönözhetők) időnként leértékelik a jogokat

90 Előnyei: a környezeti költség piaci alkura alapul leértékelés szűkössé teszi a jogokat  áruk emelkedik  kényszer a szennyezés csökkentésére a főösszegre társadalmi elvárás érvényesíthető.

91 Hátrányai: Főösszeg meghatározása nehéz (hulladékimport hatása) Elosztási problémák (azok kapnak kevesebbet, akik korábban tettek a kör. véd-ért) A leértékelés mértéke (technológiai fejlődés becslése) Admin. költségek nagyok. Szennyezési gócok kockázata.

92 Ki ad el és ki vesz jogokat? A. cég B. cég (nincs kereskedelem) kibocsátás tkibocsátás t kapott jog tkapott jog t csökkentési kényszer t csökkentés költsége5 USD/t csökkentés költsége3 USD/t  csökkentési költség USD  csökkentési költség USD

93 „A” jogot vesz „B”-től ( t-át) ennyit szennyezhet t ennyit szennyezhet t csökkentési kényszer0 t csökkentési kényszer t A jog piaci ára: 4 USD/t költségek USD költségek USD ( t x 4 USD)( t x 3 USD) bevételek0 USDbevételek USD ( t x 4 USD)  csökkentésiköltség USD  csökkentési költség USD

94 USA szabályozás Clean Air Act (Levegő tisztaság védelmi törvény)  támadják, „rontja a versenyképességet”

95 1979 „Emission trading” Kompenzációs politika (Offset policy) Légtér politika (Bubble policy) Beruházás engedélyezés (Netting policy) Emissziós bankok (Emission reduction banking)

96 Magyar szabályozás Környezethasználatai díj, igénybevételi járulék (természeti tőke igénybevétele címén szedett elvonás) Környezetterhelési díj (kibocsátás első egysége után fizet, visszahagyás problémája) Termékdíj (életciklus elején beszedett elvonás, amit az életciklus végén kell felhasználni) Támogatások (vissza nem térítendő, visszatérítendő  EU belépéskor felülvizsgálandó). Környezeti biztosítás (önkéntes, kötelező).

97 Egyéb szabályozási formák Önkéntes megállapodások Ökocimkék alkalmazása


Letölteni ppt "Környezetgazdaságtan dr. Füle Miklós egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem, Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. 1111 Stoczek u. 2. St. épület 404. Telefon:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések