Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Fertőrákos – Sopronkőhida – Sopron szennyvízátemelő rendszer vizsgálatai 2006. október 31. Magyar Hidrológiai Társaság Előadók: KOCH PÉTER Koch Mérnöki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Fertőrákos – Sopronkőhida – Sopron szennyvízátemelő rendszer vizsgálatai 2006. október 31. Magyar Hidrológiai Társaság Előadók: KOCH PÉTER Koch Mérnöki."— Előadás másolata:

1 1 A Fertőrákos – Sopronkőhida – Sopron szennyvízátemelő rendszer vizsgálatai október 31. Magyar Hidrológiai Társaság Előadók: KOCH PÉTER Koch Mérnöki Iroda Kft. HORVÁTH CSABA PLANTUM Egyéni Mérnöki Vállalkozás KOVÁCS TIBOR Soproni Víz- és Csatornamű Zrt.

2 2 Átemelő rendszerek  Nyomott rendszerek, házi beemelések  „Nem rendszerek”  Rendszerek Egymásba kapcsolódó, több település, terület szennyvizeinek összegyűjtésére és továbbítására szolgáló átemelők és nyomóvezetékeik összessége Egymásba kapcsolódó, több település, terület szennyvizeinek összegyűjtésére és továbbítására szolgáló átemelők és nyomóvezetékeik összessége

3 3 Elmúlt 15 év Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltetett szennyvízelvezető és tisztító rendszerek Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltetett szennyvízelvezető és tisztító rendszerek  Csatornázott települések száma 2-ről 36-ra nőtt  Átemelők száma gyakorlatilag 0-ról több mint 100-ra nőtt  Üzemelési problémák jelentkeztek, hatásaik kezelése  Újabb rendszerekben a tapasztalatok érvényesítése Brennbergi szv. elvezető rendszer (lefúvatásos szagvédelem) Brennbergi szv. elvezető rendszer (lefúvatásos szagvédelem) ISPA beruházás (8 km nyomó, 35 km gravitációs csat. 11 átemelő épül) ISPA beruházás (8 km nyomó, 35 km gravitációs csat. 11 átemelő épül) ISPA Fertőrákos-Sopronkőhdai rendszer (átadás előtt) ISPA Fertőrákos-Sopronkőhdai rendszer (átadás előtt)

4 4 Üzemeltetési tapasztalatok Üzemhibák, problémák Üzemhibák, problémák  Átemelő építészet, gépészeti berendezések hibái Anyagminőség, szivattyú, csővezeték,.. Anyagminőség, szivattyú, csővezeték,..  Villamossági hiba (áramkimaradások) Áramszolgáltatói oldal, saját oldal Áramszolgáltatói oldal, saját oldal  Irányítástechnikai rendszer hibák  Dugulások Átemelőben, átemelő tisztítás Átemelőben, átemelő tisztítás  Nyomóvezeték hibák Dugulások, törések Dugulások, törések  „Túlfolyások” Túlterhelés, kapacitás csökkenés Túlterhelés, kapacitás csökkenés  Egyéb Üzemeltetés Üzemeltetés  Üzemeltetőtől elvárható beavatkozási idők  Normál üzem, hibaelhárítás  Költséghatékonyság

5 5 Apropó: Szennyvízcsatornázási aktuálhelyzet - Magyarország 2006: „Büdössé vált átemelők és nyomócsövek, az átemelő fedlapján túlcsorduló, csapadékkal terhelt szennyvíz.” Ezek a problémák NEM ENGEDHETŐEK MEG! Minőség és gazdaságosság kérdései: alul- és túlméretezés Nagy mennyiségű, nagy emelőmagasságú, nagy távolságú szennyvíz transzportja és annak mindennemű méretezése ≠ egy egyszerű végátemelő mértezésével, hanem annál komplexebb mérnöki tevékenység műszaki és gazdasági elemzési feladathalmazzal. Ezt a mai aktív mérnöki társadalom még nem ismerte fel!

6 6 ISPA pályázat, 2001: Ikva-pataktól északra eső területek Érintett települések: SopronkőhidaSopronkőhida TómalomTómalom JánostelepJánostelep Sopron - VirágvölgySopron - Virágvölgy

7 7 A projekthez tartozó fejlesztési területek: Település részszennyvízmennyiség Kőhida-börtön Kőhida-lakossági6675 Tómalom Jánostelep3035 Virágvölgy Fertőrákos Fertőtó vizitelep90595 Összesen

8 8 A projekthez tartozó főművek, létesítmények, vezetékek Átemelő hely, névNyomóvezeték hossza(m) Geodetikus magasság- különbség (m) Sopronkőhida SK-T142924,45 Jánostelepi bekötőút SK ,40 Homokbánya SK ,05 Összesen473396,90 Átemelő hely, névNyomóvezeték hossza(m) Geodetikus magasság- különbség (m) Virágvölgy-Ruszten VV-1 619/11207,05 Fertőrákos főátemelő ,09

9 9 SK-T SK-1 SK-2 VV-1 Tómalom Sopronkőhida Virágvölgy Jánostelep „A” „B” „C” Híd utca

10 10 Felmerülő kérdések, feladatok korábbi vizsgálatok (HYDROCHEM 2003) új vizsgálatok indulásának körülményei elvégzett vizsgálatok

11 11 Miért váltak szükségessé a vizsgálatok? Hidraulikai ellenőrzés  engedélyezési tervekben szereplő csőanyagoktól való eltérés  a Fertőrákosi szennyvizek visszaforgatása által okozott hidraulikai terhelésnövekedés miatt (Alterra alternatív megoldása Fertőrákosra…).  Továbbá a fertőrákosi többlet szennyvíz mennyiség soproni szennyvíztisztító telepre vezethetőségének időszakos korlátjai miatt.  Szabad kapacitások vizsgálata többletterhelés miatt, különböző üzemállapotok esetén  Az érintett nyomvonalon a gravitációs szakasz fizikai állapotának, hidraulikai (szabad) kapacitásának felülvizsgálata Szivattyúindítások felülvizsgálata  a módosuló hidraulikai, szivattyúzási teljesítmények és azok energiafelhasználása miatt  majd energetikai felülvizsgálat és az energiafelhasználás optimalizálása.

12 12 Miért váltak szükségessé a vizsgálatok? Nyomáslengés vizsgálatok:  A nagy szintkülönbségek miatt az üzemeltetőben felmerült, hogy az ivóvíz távvezetékhez hasonlóan, nyomás alatt üzemelő szennyvíz nyomócsőre is, éppen a nagy szintkülönbségek miatt el kell végezni a lengésvizsgálatokat.  A folyadékszál szakadás veszélye fennáll és ezért védekezés kiépítése szükséges. Üzembiztonsági kérdések vizsgálata:  A nagy térfogatáramok  frekventált nyomvonal vezetés  jelentős szintkülönbségek miatt szükséges  A rendszerbe beépítendő tartalékok (szivattyúk, térfogatok, energiaellátás, stb.) elemzése és meghatározása. Szaghatásvédelem:  A hidraulikai többletterhelés miatt egy új elvű szaghatásvédelmi rendszer szükséges  a megnövekedett szivattyúzási üzemidők miatt nem maradt elégséges idő a nyomócső szakaszok sűrített levegős lefuvatására, hanem vegyszeradagolással kell megoldani a szagvédelmet.

13 13 Minden (tervezett vagy felülvizsgált) átemelőnél felteendő kérdés, hogy a fenti vizsgálatok közül melyiket kell elvégezni, illetve vannak-e egyéb speciális szempontok, amelyek további vizsgálato(ka)t igényelnek? Általános érvényű megállapítás a szakmai gyakorlat fejlődése kapcsán:

14 14 Hidraulikai vizsgálatok

15 15 Terhelések „Sajnos manapság nem nyilvánvaló tény és igen ritka, hogy a tervező kap tervezéshez szennyvízterhelési alapadatot, és ha mégis kap, akkor az az adat vajon mennyire megbízható?” Csapadékvízterhelés Üdülőterületek Területfejlesztési előrejelzések Térbeni távlatok Időbeni távlatok Időbeni lefutások (napi és éves adatsorok) Konkrét mérések lehetőségei és jövőbeni felhasználási lehetőségek és azok jelentősége

16 16 Terhelések Jelenleg (2006) Középtáv (2011) Távlat (2016) Szennyvízterhelések (m 3 /d) Sopronkőhidai börtön Sopronkőhida Tómalom Jánostelep30 35 Virágvölgy Fertőrákos Vitorlástelep Fertőrákosi vizek átforgatásával kalkulált szárazidei terhelések (m 3 /d) Fertőrákos szvtt. végátemelő SK-T átemelő SK-1 átemelő SK-2 átemelő VV-1 átemelő

17 17 Átemelők jellemző adatai

18 18 Fogadási feltételek: Időkorlátok Szennyvíztisztító telep, mint végső befogadó névleges kapacitása – szabad kapacitások meghatározása és a túlterhelhetőség korlátai Fogadókészség meghatározása – tiltott fogadási időszakok Utazási és tartózkodási idők meghatározása, vagyis a hálózat „reakcióideje” (egyik végén meglököm, mikor esik ki a másik végén…)  Átemelők, pufferterek  Nyomott szakaszok  Gravitációs hálózat (egyéb terhelések, szabad kapacitások) – Szétválasztott/egyesített rendszer  A hálózat egyes elemeire vonatkozó tiltások, üzemidő korlátozások  Vízminőség, mint időkorlátozó tényező – utazási idő a szennyvíz berothadása, kapcsolódó probléma a szaghatások

19 19 Fogadási feltételek: Mennyiségi korlátok Szennyvíztisztító telep kapacitása Az esetlegesen a rendszerben következő átemelő kapacitása  Napon belüli lefutási görbék  Egymásra torlódó szennyvízcsomagok  Szivattyúzási üzem – ki és bekapcs számok csökkenése, kihasználtság, szívótér térfogata – ürítési idő Csőkapacitás  Nyomócső elméleti és optimális kapacitása  Hálózati morfológia  Optimális áramlási sebességek – öntisztulás…koptató hatás  Hidraulikus nyomásveszteség - súrlódások, simasági tényezők, szerelvények, stb.

20 20 Fogadási feltételek: Mennyiségi korlátok Gravitációs hálózat  Egyéb terhelések felvétele, modellezése  Hálózati morfológia – elméleti max. kapacitások  Új terhelés integrálása a meglévő hálózatra  Csapadékterhelés  Csapadékterhelés (egyesített rendszerű csatorna)!!  Infiltráció  Exfiltráció  Vízkormányzási feladatok és lehetőségek kihasználása  Beavatkozások a meglévő szakaszokon Lejtésviszonyok Átmérőnövelés Rehabilitáció

21 21 Fogadási feltételek: Mennyiségi korlátok A város minden egyesített rendszerű csatornája szétválasztásra kerüljön  Első helyen kiemelt: Paur Iván utcai csapadékcsatorna kiépítése, melyre már van kész terv.  Másodsorban kiemelt területei a városnak, ahol csapadékcsatorna építésével valósítandó meg a szétválasztás: Deák téri csapadékelvezető rendszer Uszoda utca (terv van) Mikes Kelemen utcai és Fapiac utcai csapadékcsatorna Hunyadi utcai csapadékcsatorna  A teljes szétválasztás eléréséhez megépítendő csapadékcsatornák a továbbiak: Szarvkő utcai csapadékcsatorna Mező utcai (középső szakasz) csapadékcsatorna Szög utcai és Rákóczi utcai (utolsó szakasz) csapadékcsatornák (van terv) Mikovinyi utcai (Bajcsy-Zs. U. és Hunyadi u. között) csapadékcsatorna Fövényverem utcai – Sas téri csapadékcsatorna Szent Mihály utcai (első szakasz) csapadékcsatorna

22 22 Fogadási feltételek: Mennyiségi korlátok – Gravitációs hálózat Épül összesenEredeti nyomvonalAlternatív nyomvonal Ø90 ka csatorna373,5 m Ø80 ka csatorna483,0 m Ø60 ka csatorna (sajtolt) 26,0 m Ø60 ka csatorna60,0 m Ø50 ka csatorna129,1 m0,0 m Ø40 ka csatorna62,7 m0,0 m Ø30 ka csatorna36,1 m70,7 m

23 23 Gravitációs szakasz hidraulikai méretezési táblája

24 24 Fogadási feltételek: Minőségi korlátok Szakaszos szennyvíztovábbítás – megnövelt utazási idő  Távlati és jelenlegi terhelésekből adódó átemelő kapcsolási számok és szívótér térfogatok optimalizálása  Puffertérfogatok a nyomócsőben Kémiai és biológiai folyamatok kialakulása és késleltetése

25 25 Szaghatások Tartózkodási/utazási idő, mint korlátozó Szaghatások okozói Szaghatások megelőzése, kezelése  Lefúvatás  Vegyszeradagolás  Üzemi rend – folyamatos, állandó szennyvíztranszporttal csökkenthető a tartózkodási idő – Frekvenciaváltók!  Biofilterek  Levegő összegyűjtése és előtisztítása  Építési intézkedések (burkolások, lefedések, stb.)  Egyéb megoldások

26 26 Gazdaságossági és energetikai vizsgálatok

27 27 Lehetséges szivattyúindítási módok Csillag-Delta indítási mód  A villamos hálózaton érzékelhető feszültség esés jön létre a kb. ötszörös indítási áramfelvétel miatt, amely a környező villamos hálózaton (a transzformátortól, a meglévő villamos hálózati kábel keresztmetszetétől, stb. függően) is észlelhető.  A hidraulikai hatása a csőhálózat ellennyomásától függően kisebb-nagyobb hidraulikai lengést, („kosütést”) hoz létre, amely szélsőséges esetben csőtöréshez vezethet. Hasonló hidraulikai következménnyel járhat a szivattyúk hirtelen leállása is. Lágyindítás  A villamos hálózaton kevésbé érzékelhető feszültségesés jöhet létre, a kb. háromszoros indítási áramfelvétel miatt, amely érzékelhető a környező villamos hálózaton.  Gyakorlatilag egy „lágy átmenettel” bíró csillag-delta indításnak felel meg. Hidraulikailag hatása nagyon hasonlít a csillag-delta indítás hatásához („kosütés”), bár nyomáslengés kisebb mértékű lehet.

28 28 Lehetséges szivattyúindítási módok Frekvenciaváltós indítás  A villamos hálózaton gyakorlatilag feszültség esés nem észlelhető, mert nincs indítási áramlökés.  A rendszer hidraulikai viszonyaira való káros hatása a frekvenciaváltó beállításaitól függően minimalizálható.  Frekvenciaváltóval indított szivattyúk esetében a nyomócső nyomáslengés miatti törése a gyakorlatban nem fordulhat elő.  A frekvenciaváltós indítási móddal a beépített gépészeti és villamos berendezések élettartama hosszabb, üzemük biztonságosabb.

29 29 Lehetséges szivattyúindítási módok A frekvenciaváltó berendezés alapelve:  Elméletben az alapelv egyszerű: az állandó frekvencia átalakítása változó frekvenciává két lépésben történik: 1. a szinusz feszültség egyenirányítása (AC->DC) 2. mesterséges visszaalakítás váltóárammá (AC) a szükséges frekvenciával. Ez az egyenfeszültség (DC) hasítása útján történik, közelítve az ideális szinusz feszültséghez.  A frekvenciaváltók elvileg három egységből állnak: egyenirányító, egyenáramú szakasz és átalakító. jelleggörbék konstans hatásfokkal

30 30 Az aktuális munkapont mindig a rendszergörbe és a szivattyú jelleggörbe metszéspontjában található. A statikus emelőmagasságú rendszerben a szivattyú hidraulikus hatásfoka csökken a frekvencia csökkenésével. Az ilyen rendszerben a rendszergörbe nem esik egybe a konstans hatásfokú görbékkel. A munkapont együtt fog balra mozogni a jelleggörbéken és hatásfok görbéken. Lehetséges szivattyúindítási módok

31 31 Kagylódiagrammok

32 32 Hidraulikai számítás metódusa 1. Induló – érkező szintek alapján geodéziai emelőmagasság meghatározása. (Induló szintnek tekintjük a szivattyú kikapcsolási szintjét, ez a legkedvezőtlenebb hidraulikai állapot. ) 2. Vezetékadatok alapján nyomóvezeték jelleggörbéjének számítása 3. Vizsgálandó frekvenciák meghatározása (hidraulikailag lehetséges minimum, vízszállítási minimumkövetelmény /Qn 25%/, …)

33 33 Hidraulikai számítás metódusa 1. Munkapontok meghatározása a vizsgált frekvenciák mellett 2. A munkapontokhoz tartozó hatásfokok meghatározása a szivattyú hatásfok diagrammok alapján 3. A munkapontokhoz tartozó energiaigény [kWh/1000 m3] számítása. (Feltételezzük, hogy a szivattyú hatásfok és a gépegység hatásfok különbsége állandó)

34 34 Hidraulikai számítás metódusa FrekvenciaQHHidraulikai teljesítményigény Hatásfok szivattyú Hatásfok gépegység TeljesítménykWh/1000m3 Hzl/smkW 50 37,7036,413,5 68,4 60,4 22, ,0031,59,3 65,0 57,0 16, ,0026,05,1 59,0 51,0 10, ,0024,03,1 50,0 42,0 7, ,0023,00,9 30,0 22,0 4,1285 Fenti ábra és táblázat alapján megállapítható, hogy a frekvenciaváltós üzem megvalósítható. Hidraulikailag lehetséges minimális frekvencia 34 Hz, a vízszállítási minimumkövetelmény 37 Hz felett valósul meg, a gazdaságos üzem 40 Hz körül várható.

35 35 Energetikai elemzés összefoglalása 50 Hz frekvenciához tartozó energiafelhasználások ÁtemelőFrekvenciaQHHidraulikai teljesítményigény Hatásfok szivattyú Hatásfok gépegység TeljesítménykWh/1000m3 Hzl/smkW Fertőráko s 5020,0049,29,7 34,9 29,9 32,3448 SK-T5037,7036,413,5 68,4 60,4 22,3164 SK-15032,8056,718,2 56,7 50,3 36,3307 SK-25039,6065,425,4 49,2 46,5 54,6383 VV-15019,6022,14,2 57,7 47,0 9,0128

36 36 Energetikai elemzés összefoglalása Minimális frekvenciák meghatározása (Vízszállítási minimum követelmény) ÁtemelőFrekvenciaQHHidraulikai teljesítményigény Hatásfok szivattyú Hatásfok gépegység TeljesítménykWh/1000m3 Hzl/smkW Fertőráko s 336,0028,01,6 25,0 20,0 8,2382 SK-T3713,0024,03,1 50,0 42,0 7,3156 SK-14121,0039,58,1 51,0 44,6 18,2241 SK-24526,0055,014,0 44,0 41,3 34,0363 VV-13510,0013,51,3 50,0 39,3 3,494

37 37 Energetikai elemzés összefoglalása Optimális energiafelhasználáshoz (gazdaságos üzemhez) tartozó frekvenciák ÁtemelőFrekvenciaQHHidraulikai teljesítményigény Hatásfok szivattyú Hatásfok gépegység TeljesítménykWh/1000m3 Hzl/smkW Fertőráko s 358,0029,02,3 29,0 24,0 9,5329 SK-T4020,0026,05,1 59,0 51,0 10,0139 SK-14121,0039,58,1 51,0 44,6 18,2241 SK-24526,0055,014,0 44,0 41,3 34,0363 VV-14013,0014,51,8 56,5 45,8 4,086

38 38 Összehasonlítás Energetikai elemzés összefoglalása - Összehasonlítás 50 Hz frekvenciánMinimális frekvencián (Vízszállítási minimum követelmény) Optimális frekvenciánMegtakarítás optimális frekvencián ÁtemelőTeljesítménykWh/1000m3HzTeljesítménykWh/1000m3HzTeljesítménykWh/1000m3 % kW Fertőrákos 32, , , ,5% SK-T22, , , ,2% SK-136, , , ,5% SK-254, , , ,2% VV-19, ,494404, ,8% Összesen:154, , , ,0%

39 39 Tartózkodási idők változásainak vizsgálata és a rendszer üzemmenetének újrakalibrálása A fertőrákosi szvtt-ről a kitáplálás lehetőleg akkor történjen, amikor az egyéb forrásokból származó szennyvíz mennyisége kevés, a szennyvíz nyomócsőnek és az átemelőnek tartalék kapacitása van, ill. ebben az időszakban a fertőrákosi víz kitáplálása nélkül nagyobb lenne a berothadás és ezáltal a szagképződés veszélye. amikor a soproni szvtt. szennyezőanyag terhelése nem éppen maximális, vagyis a terhelés átlagos vagy annál kisebb: A csúcsterhelésű órákban, délelőtt 9 és 13, valamint este 19 és 21 órák között nem célszerű, hogy az eredetileg kalkulált sopronkőhidai vízmennyiséget a fertőrákosi vízmennyiséggel növeljük és így a soproni szvtt. óránkénti terhelését az m3/h érték fölé vigyük, mivel ennél az értéknél már megkezdődik a záportározók felé történő leválasztás. Mindezek alapján a fertőrákosi kitápláló szivattyúk üzeme nem javasolt 7.00 – és órák között.

40 40 Tartózkodási idők változásainak vizsgálata és a rendszer üzemmenetének újrakalibrálása Optimális energiafelhasználás esetén az átemelők ürítési ideje, valamint az elméletileg átemelhető redukált szennyvízmennyiség a következőképpen alakul:

41 41 Tartózkodási idők változásainak vizsgálata és a rendszer üzemmenetének újrakalibrálása Az optimális energiafelhasználáshoz tartozó 2006-os terheléseket, illetve a 2016-os maximális (50Hz) terheléseket figyelembe vevő elemzés szerint kalkulálhatóak a napi üzemmenetek, az átemelendő mennyiségek és szabad kapacitások a rendszer átemelőiben. Üzemmeneti lefutások modellezése az EPANET 2.0 szoftverrel történt.

42 42

43 43

44 44 Éves szennyvízkibocsátások Napi átemelendő szv.mennyiségek Energiamegtakarítások

45 45 Energiamegtakarítások Átemelőnként kalkulálható az adott üzemi frekvencia és hatásfok és teljesítmény függvényében:

46 46 Energiamegtakarítások Összefoglalva megállapítható, hogy a teljes Fertőrákos-Sopronkőhida regionális szv. nyomórendszerben frekvenciaváltók alkalmazásával az indítási áramfelvételeken felül, jelentős, mintegy 9-10%-os energia megtakarítás érhető el a tervezett 10 éves időszak alatt, amely közel kWh energiának felel meg.

47 47 Energiamegtakarítások Alapdíj [Ft] Többlet alapdíj [Ft] Egyszeri Hálózat Fejlesztési Hozzájárulás [Ft]: Összes energialekötési költség [Ft] Y-D indítás Frekvencia-váltós indítás Megtakarítás: Megtakarítás % Y-D indításhoz képest 44,08%negatív 21,51%38,00% A számítások alapján jelenértékben számolva a vizsgált időszakban az összes energia lekötés tekintetében kb. 38%-os, összesen mintegy 12,6M Ft megtakarítás érhető el.

48 48 Tartalék áramforrások ÁtemelőSzivattyú P aggregátor, KIMENŐ, JAV [kW] Csillag-delta Lágyindítás Frekvencia váltó Megtakarítás frekvenciaváltók alkalmazásával: FertőrákosSV302H ,8% SK-TS1264H ,0% SK-1S1504H ,6% SK-2S1854H ,1% VV-1S1124AH ,6% Átemelő Szivattyú 2 db/ átemelő Csillag-deltaFrekvencia váltó P aggregátor, KIMENŐ, [kW] Tájékoz-tató piaci listaár [M HUF] P aggregátor, KIMENŐ, [kW] Tájékoz-tató piaci listaár [M HUF] Frekvencia- váltók beszerzési költségei [M HUF] MinimumJavasoltMinimumJavasolt FertőrákosSV302H ,1 2524,8 2,31,63 SK-TS1264H ,3 2324,8 2,30,93 SK-1S1504H , ,31,63 SK-2S1854H , ,02,48 VV-1S1124AH ,8 1215,8 2,00,63 Összesen: , ,4 13,9 7,30

49 49 Nyomáslengésvizsgálatok „A vizsgálatok és számítások célja annak eldöntése volt, hogy a lengés folyamán egy vagy több nyomóvezeték szakaszon kialakulhatnak-e a vezeték épségét veszélyeztető nyomás csúcsok.”„A vizsgálatok és számítások célja annak eldöntése volt, hogy a lengés folyamán egy vagy több nyomóvezeték szakaszon kialakulhatnak-e a vezeték épségét veszélyeztető nyomás csúcsok.” A számítási eredmények azt mutatták ki, hogy áramkimaradás esetén, mindhárom szakaszon nagy valószínűséggel fennáll a folyadékszál szakadásának veszélye. A szálszakadást követő folyadékfront találkozások olyan hirtelen nyomásnövekedést idéznek elő, amelyek hatása kiszámíthatatlan, ezért célszerű elkerülni, és a vezetéket védeni. A jelenség hidraulikai hatása a csőhálózat ellennyomásától függően (amely elsősorban a csőhálózatban tartózkodó víz, szennyvíz mennyiség) kisebb- nagyobb hidraulikai lengést, „kosütést” hoz létre, amely szélsőséges esetben csőtöréshez vezethet. Hasonló hidraulikai következménnyel járhat a szivattyúk hirtelen leállása is.

50 50 Nyomáslengésvizsgálatok A helyszíni mérések igazolták, hogy nyomáslengés jön létre (a vezetékben a légköri nyomás alá csökken a nyomás) az egyes vezetékszakaszokban. Emiatt légbeszívó-légtelenítő szerelvények beépítése javasolt a méretezés alapján meghatározott szelvényekben.

51 51 Üzembiztonsági vizsgálat 1.Átemelők helye, száma, kialakítása 2.Tartalék berendezések 3.Rendszer tartalékok 4.Nyomóvezetékek vizsgálata 5.Szagvédelem 6.Irányítástechnika, kommunikáció 7.Teljeskörűség

52 52 1. Átemelők helye, száma, kialakítása Út, megközelítés Út, megközelítés Átemelők számának optimalizálása Átemelők számának optimalizálása Villamos hálózat közelsége Villamos hálózat közelsége Anyagminőség (KO, beton) Anyagminőség (KO, beton) Gépészeti kialakítás, szerelvényezés Gépészeti kialakítás, szerelvényezés  Mennyiség mérés, nyomás mérés

53 53 2. Tartalék berendezések Szivattyú meleg tartalék Szivattyú meleg tartalék Szivattyú hideg tartalék Szivattyú hideg tartalék Egyéb gépészeti berendezések Egyéb gépészeti berendezések Tartalék áramforrás Tartalék áramforrás  Mobil aggregát  Telepített aggregát

54 54 3. Rendszer tartalékok (a szennyvíz továbbítás zavartalanságának biztosítása) Puffertározás Puffertározás  Gravitációs gyűjtő hálózaton  Átemelőben  Átemelő mellett építendő műtárgyban Üzemviteli beavatkozási lehetőségek Üzemviteli beavatkozási lehetőségek  Szennyvíz továbbítási irányok, módok üzemviteli lehetőségei

55 55 4. Nyomóvezetékek vizsgálata Lengésvizsgálatok Lengésvizsgálatok Szükséges műtárgyak Szükséges műtárgyak  Légtelenítő, ellenőrző aknák Frekvenciaváltó Frekvenciaváltó  Indítási áramfelvétel  Tartalék áramforrás  Szabályozható üzem

56 56 5. Szagvédelem Kialakulás vizsgálata Kialakulás vizsgálata Védekezési módok Védekezési módok  Megelőzés  Szabályozhatóság  Fedővédelem

57 57 6. Irányítástechnika, kommunikáció

58 58 7.Teljeskörűség A beruházás részeként vizsgálandó és megvalósítandó: A beruházás részeként vizsgálandó és megvalósítandó:  Átemelő rendszer  Fogadó hálózat  Fogadó szennyvíztisztító telep

59 59 Üzembiztonság, rendszervizsgálat Fertőrákos-Sopronkőhida-Sopron szennyvízelvezető rendszer Fertőrákos-Sopronkőhida-Sopron szennyvízelvezető rendszer Konkrét vizsgálatok, eredmények Konkrét vizsgálatok, eredmények Megvalósítás folyamatban, üzemindítás előtt Megvalósítás folyamatban, üzemindítás előtt Üzemelés, további tapasztalatok gyűjtése Üzemelés, további tapasztalatok gyűjtése

60 60 A vizsgálatok alapján hozott döntések, beavatkozások Frekvenciaváltók alkalmazása minden átemelőben Adatgyűjtő és elemző intelligens támogatást nyújtó, rendszerben üzemelő vezérlés, irányítástechnika Légbeszívó-légtelenítő szelepek beépítése a kritikus szelvényekben (kosütés) Gravitációs csatornaszakaszok hidraulikailag szűk keresztmetszeteinek átépítése, rekonstrukciója záros határidőn belül A meghibásodások megelőzésének, felderítésének és elhárításának preventív jellegű eszközei:  a szivattyúk váltott üzeme,  a munkapontok hosszútávú elemzése  a dugulási/csőtörési hibahelyek feltárásának megkönnyítése, gyorsabbá tétele ellenőrző aknákkal  vízkorlátozás bevezetésének elvi lehetősége, Nyomócső szakaszolások és leürítési lehetőségek beépítése az ellenőrző aknákban Mennyiségmérések, nyomástávadók Telepített és mobil aggregátorok Hideg-meleg tartalékok Vésztározók, gépészettel, szagvédelemmel és vegyszeradagolással Vízvisszaforgatás Fertőrákos irányába és a Wetland-re vezetés lehetősége Üzemeltetési és Hibaelhárítási kézikönyv

61 61 Mindezen vizsgálati anyagok felhasználásával a projekt megvalósult és átadás előtt áll.

62 62 Minden (tervezett vagy felülvizsgált) átemelőnél felteendő kérdés, hogy a fenti vizsgálatok közül melyiket kell elvégezni, illetve vannak-e egyéb speciális szempontok, amelyek további vizsgálato(ka)t igényelnek? Általános érvényű megállapítás a szakmai gyakorlat fejlődése kapcsán:

63 63 KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET! Várjuk kérdéseiket, észrevételeiket az előadás témájával kapcsolatban!


Letölteni ppt "1 A Fertőrákos – Sopronkőhida – Sopron szennyvízátemelő rendszer vizsgálatai 2006. október 31. Magyar Hidrológiai Társaság Előadók: KOCH PÉTER Koch Mérnöki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések