Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségügy kihívásai, azok válaszai XXI. században, különös tekintettel a válságra Dr. Baráth Lajos SZTE címzetes docens, mesteroktató Gazdasági Igazgató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségügy kihívásai, azok válaszai XXI. században, különös tekintettel a válságra Dr. Baráth Lajos SZTE címzetes docens, mesteroktató Gazdasági Igazgató."— Előadás másolata:

1 Az egészségügy kihívásai, azok válaszai XXI. században, különös tekintettel a válságra Dr. Baráth Lajos SZTE címzetes docens, mesteroktató Gazdasági Igazgató Károlyi Sándor Kórház

2 „A hibák elkerülésének egyetlen módja van, ha nem csinálunk semmit, vagy legalábbis semmi újat, ez azonban a létező legnagyobb hiba!” (Szent-Györgyi Albert) BEVEZETÉS Az egészségügy a társadalmi rendszerek egyik alapvető pillérét képező, a társadalmi rendszerek egészének ideális állapotát biztosító szektor, mely, mint ágazat, a társadalmi átalakulás valamennyi jelentős fázisában is döntő szerepet játszik. Az egészségügyi ellátás így valamennyi társadalmi rendszerben a folyamatosan fejlődő és dinamikusan felértékelődő „közjavak” összessége.

3 Az egészségügy részint egy országon belüli gazdaság teljesítőképességét, részint az országok közötti nemzeti jövedelembeli verseny kiemelkedő eredményeit meghatározó ágazataként szerepel. Mindezek hátteréül az a tény szolgál, hogy képes a tudás alapú társadalmi folyamatok aktív irányítójaként a humán erőforrás egészségi állapotát ellenőrizni és azt folyamatosan megújítani.

4 Jelen előadás az egészségügy kihívásait azonosítja és keresi a választ különös tekintettel a válsághelyzetre. Az érintett témakörök – az egészségügy fogalmi rendszere és problematikájának meghatározása után az egészségügyi elvek változásait, továbbá az egészségügyi szervezetek, kiemelten a kórházak és az ellátórendszer válaszait mutatja be, mintegy gondolat összefoglalót adva e területen.

5 I. EGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGÜGY FOGALMI RENDSZERE, EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ALAPPROBLÉMÁJA EGÉSZSÉGÜGY, MINT VILÁGJELENSÉG „Foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralévő napjaimat ott szeretném eltölteni.” (Woody Allen)

6 Az orvoslás a XIX. század második felétől a XX. század közepéig az egyik legnagyobb presztízsű szabad foglalkozások közé tartozott. Az Egészségügyi Világszervezet 1946-ban elfogadott alkotmányában kimondta, hogy a kormányok felelősek polgáraik egészségéért. A dokumentumot még ebben az évben 61 ország írta alá és az 1990-es évekre már több mint 170 ország – gyakorlatilag a világ valamennyi országa – elfogadta.

7 A rendkívül gyors technikai fejlődés következtében vált a gyógyítás központi kérdésévé a „gyógyítás árának, vagy általánosabban az egészségügyi ellátás finanszírozásának kérdése”. Egyre mélyülő szakadék tátong az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető között és nyilvánvaló, hogy minél szegényebb egy társadalom, annál tágabb ez a szakadék. Míg az orvoslás technikai feltételeit az orvosnak az orvosi etika szerint kell alkalmaznia, addig a finanszírozó ezeket a gazdaság szabályai szerint engedélyezi. Ezzel a konfliktussal az orvos a napi munkája során minden recept felírásakor, minden vizsgálat, beavatkozás elrendelésekor vagy végzésekor találkozik. Nemcsak etikailag, szakmailag, de gazdaságilag is felelős cselekedeteiért.

8 A világban a fejlődés exponenciálisan nő. A tudomány és között nagyobb fejlődésen ment át, mint az azt megelőző 1900 évben; és közötti 10 év is több fejlődést hozott, mint az azt megelőző 100 év, Sőt, 2011 is áttörőbb lépéseket hozott, mint az azt megelőző 10 év. A fejlődés üteme már-már ijesztő…hol lesz a vége?

9 Az orvosilag – technikailag – lehetséges és a gazdaságilag megengedhető közötti szakadék drámaibb szakaszába érkezik, amikor az orvosi beavatkozások ára tömegesen meghaladja az egyén élete során megtermelhető javak értékét. Mikor azonban az orvosi beavatkozások ára társadalmi mértékben meghaladja a társadalmilag termelt javak (nemzeti össztermék) egészségügyre fordítható hányadát, akkor vagy az egészségügyi beavatkozásokat kell csökkenteni, vagy az egészségügyre fordítható kiadásokat kell növelni, vagy a „Társadalom alapkérdésévé” kell tenni! Tehát az orvoslásszabadságát a gazdasági lehetőségek korlátozzák, különösen igaz ez a válság idején.

10 Egészség közgazdasági fogalma Olyan különleges jószág, mely semmi mással nem helyettesíthető, nincs ára. Egészség WHO (World Health Organization) szerint: Az egészség egyenlő nemcsak a betegség hiányával, hanem a betegség és nyomorékság hiányán túl, teljes testi, szellemi és jólét együttes állapota, jelenléte. Az egészségügy Az általános meghatározáson - amely szerint az egészségügy nem más, mint valamely közösség egészségi viszonyai – túl, két fő definíció alapján határozhatjuk meg az egészségügyet:

11 Tudományos definíció Azon tevékenység, valamint tevékenységek keretéül szolgáló intézmények és intézkedések rendszere, amely az orvostudomány eredményeinek felhasználásával, az emberek egészségének megtartására, javítására és helyreállítására, a munkaképesség és az élettartam optimális meghosszabbítására irányul. Az egészségügy, mint olyan nem más, mint az orvostudomány eredményeinek intézményes alkalmazása. Rendszerszemléletű definíció Az egészségügy nem más, mint egy rendszer jól definiálható alrendszere, egymással funkcionális kapcsolatban vannak, szűkebb környezetben „Közgazdasági rendszert” alkot, s betegellátási feladatok alapján oszlik alrendszerekre.

12 Az egészségügy a nemzetgazdaság teljes rendszerének szerves része. Nemcsak a gazdaság hat az egészségügy fejlődésére, hanem az egészségügy alakulása is hat a nemzetgazdaság egészének változására: – a munkaerő újratermelésének biztosításával, – a lakosság egészségi állapotának védelmével, karbantartásával. Egyik legjelentősebb termelőszféra a gazdaság dinamizmusának legfontosabb forrása az emberi tőkébe történő beruházás. Az erőforrás szükséglet tervezésekor kiindulhatunk a (min., max.) szükségletből (ismert és rejtett morbiditás).

13 Az egészségügy (gyógyító szolgálatok) jórészt csak a betegségek korai felismerésére, meggyógyítására képes, a betegségek keletkezésének gyakorisága azonban nem az egészségügyi ellátás minőségétől, hanem számtalan - a szaktárca hatáskörén kívül eső - gazdasági, társadalmi, környezeti hatástól függ. Ezzel foglalkozik az egészségügyi gazdaságtan. Az egészségügy mindig és minden országban „kényes kérdés”. Egyszerre igény, hogy alkalmazzák az orvostechnológiai fejlődés legújabb eredményeit, és egyszerre igény, hogy visszafogják az egészségügyre fordítandó kiadásokat. Ezért akár fejlett, akár kevésbé fejlett egy ország, mindegyik ugyanazzal a problémával küszködik – ezért az egészségügy átalakítása mindenütt napirenden van. Az átalakítás során az egészségügyi rendszerekre és az egészségügyi szervezetekre vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni.

14 II. EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER, ANNAK ELVEI ÉS AZOK VÁLTOZTATÁSA

15 Ezek a legalapvetőbb működést meghatározó elvek. A rendszer átalakításának tervezésekor, jövőképünk kialakításakor tekintettel kell lennünk a realitásokra. Figyelnünk kell az egészségügyi ellátás alapelveire és azok változásaira, így konkrétan minden reformfolyamatot ezekre alapozottan kell megfogalmazni. Először is célszerű ezeket meghatározni. Nem lehet és nem szabad lemondani a jogviszony alapú ellátásról, melyben a járulék fizetés és biztosítási jogviszony feltétele az egészségügyi szükséglet kielégítésének. Az egészségügyi szükséglet helyszíne az egészségügyi piac, melynek működési modellje az alábbiak szerinti :

16 II.1. Egészségügyi rendszer működését meghatározó elvek – a kötelező szolidaritási elven működő biztosítás keretében mindenki hozzájárul az alapvető és garantált minőségű egészségügyi szolgáltatáshoz – a szolgáltatási struktúra a valóságos egészségügyi szükségleteknek és a „fogyasztói” igényeknek is megfelel, a morbiditási, demográfiai változásokat rugalmasan kezeli – az eljárások hatásossága, hatékonysága megfelelő – a szolgáltatások rendszere, igénybevételük lehetősége és az egészségügyben elköltött közpénzek sorsa átlátható – az egészségügy finanszírozható rendszerben működik – az egészségügyre fordított források hatékonysága nő

17 kerre Egészségügyi piac Korlátozott piac Egészségügyi szükségletek kielégítésének helyszíne Orvos szerepe domináns Kereslet – kínálat nem válik szét Közgazdasági környezet OTH Állam Jogi környezet FINANSZÍROZÓ FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ KeresletiKínálati

18 FOGYASZTÓ Az egészségügyi piac az korlátozott piac, melyben érvényesül a fogyasztó – beteg – kiszolgáltatottsága, ezt oldaná meg a „szolgáltatói csomag” létrehozása, melyben a szolgáltatások minősége és protokollok szerinti ellátása érvényesül jogviszony ill. állampolgári alapon. FINANSZÍROZÓ A finanszírozás, mint az egyik legizgalmasabb kérdés, olyan választ kell adjon, hogy biztosítás vagyis jogviszony alapú legyen az ellátás, valamint egy biztosító vagy több biztosítós rendszer alakuljon ki, amiből nem lehet engedni az a beszedett járulékok (adók) és a kifizetés egyensúlyának kérdése SZOLGÁLTATÓ A szolgáltatói struktúrát ért kihívásokat az alábbiak szerint bemutatja a tanulmány csakúgy, mint a szolgáltatói szektor működési elveit és rendszerét. A szolgáltatóknál elvileg a minőségnek és betegközpontúságnak érvényesülnie kell.

19 II.2. Az egészségügyi ellátást nehezítő, és miden országnak kihívást jelentő költség-árrobbanási okok az orvostechnológia robbanásszerűen fejlődik, ebből következően igen nagy költséggel, de gyógyíthatóvá váltak egyes korábban halálosnak ítélt megbetegedések a diagnosztika forradalmi fejlődése lehetővé teszi az egyes megbetegedések eddiginél jóval gyorsabb, pontosabb és adekvátabb meghatározását nő a lakosság átlagos életkora és élettartama, az időskorúak egészségügyi ellátása egyre nagyobb költségeket emészt fel jelentősen nőnek a környezeti ártalmakból adódó megbetegedések Költség-árrobbanási okok a lakosság egészségi állapotát alapvetően nem az egészségügy alakítja – Lalond modell paradigmaváltás – prioritás a megelőzés

20 az orvostudomány óriási ütemű fejlődése, tudományos technikai forradalom – költségrobbanás a tudás társadalmi méretű életszínvonalat meghatározó felértékelődése korszerű és hatékony irányítási formák igénye (tervezés, irányítás, ellenőrzés), megjelenik a gazdaságosság – minél olcsóbb – a hatásosság – minél eredményesebb és a hatékonyság – minél hamarább befejeződjék a több ellátás nem biztos, hogy jobb ellátás a lakosság elöregedése módosítja az ellátórendszer hangsúlyait a krónikus betegségek és az otthoni ápolás irányában az individuális, tudományos igényű ápolás megjelenésének igénye, az ápolói tevékenység felértékelődése

21 A tudományos és technikai fejlődés, a társadalmi változások és a populáció egészségi állapotának változása jelentősen megváltoztatja az egészségügyi szolgáltatásokkal szembeni igényeket. Ennek egyik iránya az erőforrások, másik a beteg emberek részéről jelenik meg. Ez kényszert jelent a meglévő erőforrások bővítése, a szolgáltató struktúra, a szolgáltató intézményhálózata átalakítására, a belső profil módosítására is, mely kérdést az alábbi okok figyelembe vételével lehet és kell tervezni.

22 II.3. Gazdasági környezet, kiemelten a világgazdasági válság hatása a Magyar egészségügyre Gazdasági környezet Az elhúzódó gazdasági válság „kétszeres” negatív hatása az egészségügyre A tudomány fejlődése miatt a szükségletek növekedése ténykérdés, A válság miatt a források szűkülése, ill. az egészségügyi kiadások csökkentése általános jelenség. várható élettartam gyermek- halandóság orvosok/ 1000 lakos nővérek/ 1000 lakos egy főre eső eü-i kiadás (dollár) eü-i kiadások GDP %-ában állami szerepváll. az eü. finanszírozásából Svédország80,82,83,510,732029,281,7 USA77,86,92,410, Magyaro rszág 73,35,92,86,113887,470,6

23 Pillanatfelvétel három válság sújtotta ország egészségügyéről Görögországban az egészségügyi kiadásokat 6,5 %-kal csökkentették, mely elsősorban fizetéscsökkentést, elbocsátásokat és gyógyszerkiadások csökkentését jelenti ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege USD volt (Németországban USD). Portugáliában a válsággal kapcsolatos megtakarítási csomag egyebek között a gyógyszerkiadások csökkentését, a betegek önrészeinek növekedését, a fogászati ellátások törlését az állami egészségügyi szolgálatból, intézmények bezárását, alkalmazottak fizetéscsökkentését és elbocsátását tartalmazza ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege USD volt. Olaszországban 2010-ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások összege USD volt. A megszorítás kórházi ágyak csökkentését és az egészségügyi szolgáltatások privát szektorba való áthelyezését jelenti. Az állami egészségügyi központokban az alapellátásért nem, de a szakorvosi ellátásért már kell fizetni.

24 EU-s országok tipikus intézkedései a gazdasági válság szorításában koncepcionális keretrendszer Bevételnövelő intézkedések Fenntarthatóság - túlélés - Közkiadások csökkentése (3-5-7 %/év) Járulékok és adók mértékének növelése Kockázatmegosztás: Co-payment, önrész, ápolási díj bevezetése vagy összegének emelése Kiegészítő magánforrások bevonása (VHI) Közkiadások csökkentése: reálértékben és GDP arányosan is! Finanszírozási díjtételek csökkentése Bérek csökkentése az egész szektorban, biztosítási csomagok szűkítése, hozzáférés korlátozása, ellátási volumenek csökkentése STRUKTURÁLIS REFORMOK (HALOGATOTT INTÉZKEDÉSEK?): Társadalombiztosítási és egészségügyi igazgatási rendszerek koncentrálása Kórházi kapacitások szűkítése, járóbeteg-szakellátás és otthonápolás bővítése Nagyobb figyelem a prevenciós tevékenységre BELSŐ HATÉKONYSÁGI TARTALÉKOK FELTÁRÁSA aktív fekvőbeteg-szakellátások további koncentrálása hatékonyabb ellátási formák erősítése Az egészségügyi ellátás alapelvei és azok változásai nem torzulhatnak a gazdasági helyzet determinációs folyamatában, legfeljebb nem egyformán érvényesülnek, ugyanakkor az egészségügyi ellátórendszer átalakítási okai hatványozottan szerepet kell, kapjanak.

25 II.4. Az egészségügyi ellátórendszer átalakításánál figyelembe vehető okok: – jelentősen nő az igény a primer prevencióra – védőoltásokkal számos betegség megelőzhetővé válik – az aktív fekvőbeteg ellátás iránti tényleges szükséglet csökkent – a szűkülő aktív fekvőbeteg ellátás intenzívvé, jelentős technikai igényűvé, a korábbinál jóval rövidebb időtartamúvá és igen költségessé válik – az orvostechnika és technológia fejlődése megteremtette a feltételeit a nappali (ambuláns) ellátási formáknak – a rövid idejű igen intenzív és igen költséges aktív fekvőbeteg ellátás mellett megjelenik az igény az eddigieknél szélesebb körű és jóval igényesebb differenciált fekvőbeteg gyógyintézeti rehabilitációra

26 – a lakosság átlag-életkorának növekedése az ápolási szükségletek növekedését mutatja – erősödik a diagnosztika (képalkotó diagnosztika, labordiagnosztika, patológia, elektrodiagnosztika) szolgáltató jellege – részben a fekvőbeteg gyógyintézeti szolgáltatások kiváltására bővül a háziápolás – jelentősen nő és bővül a háziorvosi szolgáltatások iránti mennyiségi és minőségi szükséglet.

27 Mindezt meghatározza a tudomány fejlődése, melyről meg lehet állapítani, hogy „a világban a fejlődés exponenciálisan nő”. Mindez maga után vonja és igazolja, hogy az egészségügy kényes kérdés és hogy fő oka a közgazdaságtan központi problémájának jelenléte az egészségügyben is, vagyis az erőforrások mindig szűken állnak rendelkezésre és velük szemben az igények a tudomány fejlődése miatt korlátlanok. A tudomány az elmúlt 200 évben hatványozottan nagyobb fejlődésen ment át, mint az azt megelőző 1800 évben. Felgyorsult világunkban legnagyobb kihívás, hogyan dolgozzuk fel a fejlődés eredményeit és a ránk zúduló információtömeget és ennek hatására keletkező újabb és újabb igényeket. Ezért azok az országok jártak el helyesen, ahol az egészségügy helyzetét a „társadalom alapkérdésévé” tették. Ez nem jelentett mást, minthogy nemcsak gyógyító ellátások, hanem a megelőzés is nemzeti programmá vált, és célul tűzték ki az „egészségtudat” kialakítását, az egyének esetén. „Legyen érték az egészség” címen.

28 III. EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEK, SZOLGÁLTATÓK ÉS MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK

29 Az egészségügyi ellátórendszerben a legprogresszívebb és legköltségesebb ellátásokat a fekvőbeteg intézmények nyújtják, a rendszerek többnyire kórház centrikusan működnek és az egyik meghatározó kérdés ezért van napirenden, hogy egy országban sok a kórház vagy kevés. Nem sok, ha kórház kiegészítő elemeket hozunk létre, így konkrétan pl. ápolási otthon, hospice, nappali kórház, stb. Ezért válság idején – és a XXI. század első évtizede utolsó két éve és a második évtized első évei válságos – tehát olyan hatások érik, melyek hatására átalakítási helyzet jött létre. Ez az átalakítás kétirányú, egyrészt a rendszerre, mint egészre, másrészt az egyes szereplőkre, így a fekvőbeteg ellátó szervezetekre vonatkozik.

30 A kórházak szervezetét és működését a közelmúltban nagyon sok hatás érte. A költségrobbanással párhuzamosan bonyolultabbá vált az egészségügyi ellátás szervezeti rendszere. Megdrágult és így nagyon nehezen finanszírozhatóvá vált a kórház, amely mind méreteiben, mind pedig az indusztralizáció területén megnövekedett. A kórházak bonyolult és „magasan tagolt” bürokratikus szervezetekké váltak, amelyek irányítása, összehangolása és finanszírozása problémák tömegét hozza magával. Számos területen tagadhatatlan elmaradások vannak, amelyek meghatározzák az elkövetkező évek tennivalóit és az egészségügyi reform továbbfejlesztését is. A jövőben, a nemzeti össztermékből egyre nagyobb ráfordítást igényel az egészségügy. Az egészségbiztosítás bevétele folyamatosan kevesebb volt, mint a tervezett, és mint azt a gazdaság fejlettsége lehetővé tesz.

31 Szükségessé válik a megkövült és korszerűtlenné vált ellátórendszeri és szervezeti struktúrák megváltoztatása, mivel a jelenlegi ellátórendszeri és kórházi merev osztályszerkezet már nem felel meg a ma kórháza feladatainak. Sem a betegek igényeihez nem igazodik, sem a célszerű munkafolyamatokat nem szolgálja.

32 rendszerszint rendszermenedzsmentbetegút szervezésszolgáltatások nyújtása országos EEM Egészségügyi Államtitkárság Állami egészségszervezési központ országos ellátásokat biztosító intézmények eü. nagytérség módszertani központok nagytérségi egészségszervezési központok nagytérségi ellátásokat biztosító intézmények megye megyei szintű ellátásokat biztosító intézmények kistérség városi szintű ellátásokat biztosító intézmények település járóbeteg-szakellátók alapellátás A Semmelweis terv szerinti egészségügyi szolgáltatás rendszermodellje

33 Rendszermenedzsment: Stratégiai cél a finomítás, súlypontok áthelyezése, pl: prevenció. Betegút szervezés: A betegút szervezésénél cél a hatékonyság növelése és optimalizálása, ahol lerövidül a várólista, hozzáférés növelése. Szolgáltatások nyújtása: Stratégiai cél a szolgáltatás minőségének a megtartása.

34 III.2. Szolgáltatók reakciója a környezeti hatásokra és azok irányai A szolgáltató struktúrájának szükségszerűen kell idomulnia a megváltozott körülményekhez. Ezért a szolgáltató intézményi szerepe, szervezeti felépítése és tevékenysége folyamatosan újraértelmeződik. A szolgáltatók kényszerülnek reagálni a környezeti hatásokra. Ahhoz, hogy a szolgáltató „innovatív” legyen, a változást kikényszerítő eseményeket megelőzően, tudatos tervezéssel és döntéshozatallal kell reagálnia ezen hatásokra. A szolgáltatói menedzsmentnek szervezeti változásokat kell bevezetni, amelyek lehetővé teszik, hogy a szolgáltató megfeleljen a szervezeten kívülről jövő kihívásoknak. A szervezeti változásokkal egyidejűleg az alkalmazottak magatartásmintáit is módosítani szükséges; mind az egymáshoz, mind pedig a munkájukhoz való viszonyuk tekintetében. Kiemelten kell kezelni a kórházak helyzetét, különös tekintettel az Európai Uniós fogalmakra és helyzetükre. Stratégiai cél, hogy Magyarországon is történjen meg a kórházi szervezet fejlesztése, ennek feladatai:

35 A kórházi struktúra korszerűsítésének leglényegesebb feladatai 1.a hierarchikus szintek számának revíziója 2.újra kell szabályozni a munkaköröket, struktúra flexibilitás 3.a kórházi szervezetek változásának legújabb irányai kevésbé bürokratikus „laposabb” modelleket céloznak meg, ahol nő a szervezet „ember- központúsága”, a döntési jogkörök decentralizálása megtörténik. 4.A bürokratikus és túlzottan „magas”, hierarchikus kórházi szervezetekben túlteng az adminisztráció, nehezített a kommunikáció, a dolgozók teamjei elszigetelődnek egymástól, a döntések sok áttételen keresztül hatnak és az alkotó kezdeményezések nehezen érvényesülnek. 5.Ezt a mereven hierarchikus rendszert a mátrix szervezet megoldási variánsai váltják fel, amelyeket a funkcionális szervezeti elemek jellemeznek. 6.A mátrix szervezetben van egy vertikális és egy horizontális rendeződés, ahol nem az osztályvezető főorvosok képezik a központot, hanem a beteg. 7.A mátrix menedzsment természetesen nem könnyű, nagy felkészültséget, kooperációkészséget és etikus magatartást igényel.

36 Ebben kiemelkedő szerepe van a tervezésnek és a kórházak közötti együttműködésnek. A tervek közül kiemelkedik a stratégiai terv, ebben kell meghatározni a szervezet átfogóan fontos teendőit: – a szervezet átfogó stratégiai célkitűzéseit – a szervezet prioritásainak meghatározását – a forrás-elosztások jóváhagyását – a folyamatos anyagi életképesség biztosítását – a megfelelő szervezet és struktúra biztosítását – fenntartható működést – kiemelt gazdasági szerepvállalást

37 Új típusú együttműködést kell megvalósítani, melyben megjelenik a horizontális és vertikális szinten szereplő szervezetek között a munkamegosztás és az erőforrás centralizáció. Az egymástól elkülönült szolgáltatóknak egy sajátos „reintegráció” felé kell törekedni, amely eredményez egy organikus hálót, összehangolt ellátórendszert laza kapcsolatokkal. Melyben megvalósul a kapacitások összehangolt fejlesztése, a beruházások összehangolása, s talán a legvitatottabb kérdés a párhuzamosságok „optimalizációs” áttekintése s nem megszüntetése.

38 ÖSSZEFOGLALÓAN

39 Egészségügyi ellátás alapelveinek nemzetközi változása, kvázi kihívásai az orvostechnológia, diagnosztika robbanásszerűen fejlődik meg kell jelenni az egészségnek, mint értéknek nő a lakosság átlagos életkora és élettartama, a lakosság egészségi állapotát alapvetően nem az egészségügy alakítja paradigmaváltás – prioritás a megelőzés korszerű és hatékony irányítási formák igénye

40 Az egészségügyi ellátórendszert ért kihívások jelentősen nő az igény a primer prevencióra, erősödik a diagnosztika szolgáltató jellege, az aktív fekvőbeteg ellátás iránti tényleges szükséglet csökkent, ugyanakkor intenzívebbé, jelentős technikai igényűvé, a korábbinál jóval rövidebb időtartamúvá és igen költségessé vált, a lakosság átlag-életkorának növekedése az ápolási szükségletek növekedését mutatja, - krónikus ellátásának növelési kényszere bővül a háziorvosi szolgáltatások és a házi ápolás iránti mennyiségi és minőségi szükséglet,

41 Az egészség a társadalom jólétének alapja. Az egészségesebb népesség nem csupán boldogabb polgárokat jelent, hanem magasabb termelékenységet és kevesebb kieső munkanapot is. A magyar egészségügyi mutatók rendkívül rosszak. Változásra van szükség az egyenlet mindkét oldalán, a szolgáltatásnyújtásban és a finanszírozásban egyaránt. Az egészségügyre úgy kell tekinteni, mint az életminőség, a termelékenység, a GDP és a versenyképesség javításába eszközölt befektetésre. Mind ezt úgy kell megtenni, hogy figyelembe vesszük egyrészt a világgazdasági válság, másrészt a fejlődés hatásait, mint XXI. századi kihívásokat kell kezelni és megoldani.

42 Kihívások – A magyar egészségügyi szektor előtt álló kihívások leküzdésére tett lépéseket öt alapelvnek kell vezérelnie: – nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre és az egészségi kockázatok csökkentésére; – a kormány szerepében nagyobb hangsúlyt kell, kapjon a fenntartói feladatok és a stratégia alkotás területei, megtartva a szabályozó szerepet is. – át kell venni a modern egészségügyi menedzsment módszereket; – jobb gazdasági ösztönzőket kell teremteni az egészségügyben; – meg kell valósítani egy fogyasztóbarát és szolgáltatás-orientált rendszert.

43 Az egészségügyben ezért világszerte olyan védekezési mechanizmus van kibontakozóban, amely rendszerszervezéssel és a minőség viszonylagos egzaktságának biztosításával kívánja megvédeni az érdekeit az extramedikális, korlátozó gazdasági mechanizmusokkal szemben. S minden országnak, ahol reformokban gondolkodnak, ott figyelemmel kell lenni az egészségügy nemzetközileg definiált alapelveinek változásaira – az egyre erősödő átalakítási okokra, valamint az egészségügyi szervezetekhez kapcsolódó megváltozott körülményekre. „Felelősek vagyunk mindenért, különösen amit az emberekkel, az embereknek és az emberekért cselekszünk” (Albert Schweitzer)


Letölteni ppt "Az egészségügy kihívásai, azok válaszai XXI. században, különös tekintettel a válságra Dr. Baráth Lajos SZTE címzetes docens, mesteroktató Gazdasági Igazgató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések