2015/2016. II1 Adóparadicsomok Európában és azon túl.

Az előadások a következő témára: "2015/2016. II1 Adóparadicsomok Európában és azon túl."— Előadás másolata:

1 2015/2016. II1 Adóparadicsomok Európában és azon túl

2 2015/2016. II Kereslet az alacsony adóra  Az adóoptimalizálás immáron nem egy országon belül az adófizetés minimalizálását, illetve az ehhez szükséges technikák kidolgozását követelte meg, az adófizetést egy olyan csoport szintjét kellett a legtöbb esetben újból meghatározni, ahol 24 órán keresztül nem ment le a nap. 2

3 2015/2016. II Tax haven-adó paradicsom  Az adóparadicsom olyan önálló országot, vagy legalább gazdasági szempontból önálló területet jelent, ahol egyrészt egyszerű off-shore céget alapítani, másrészt nemcsak az adózási könnyítések léteznek, hanem általában a vagyon feletti rendelkezési jognak alig vannak, vagy nincsenek korlátai, garantálják a befektetők anonimitását, a tőketranszfert. 3

4 2015/2016. II Paradicsomi bűnök  OECD álláspont:  az az ország tekinthető adóparadicsomnak, amely tisztességtelen adóversenyt folytat, vagyis a külföldi befektetőknek alacsonyabb adókulcsot kínál, mint a hazai cégeknek. További jellemző az adórendszer áttekinthetetlensége és az együttműködés, az adatszolgáltatás megtagadása más országok számára azok saját adófizetőiről, ottani üzleti tevékenységéről, bevételeiről, befektetéseiről, adóköteles jövedelmeiről. 4

5 2015/2016. II Off-shore- területen kívüli  Szekrénytől a szigetig  Off-shore cégeknek olyan vállalatok tekinthetők, amelyek abban az országban, ahol bejegyezték őket, semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak, csupán más országokban keletkezett bevételeiket irányítják oda adókikerülés céljából. 5

6 2015/2016. II Adóparadicsomok  Kétféle fogalom keveredik  1.Adóparadicsom – olyan ország, vagy város, ahol a külföldi cégek nem fizetnek, külföldön végzett tevékenységeik után adót,  Vagy fizetnek csökkentett mértékű adót, de cserében teljes anonimitást élveznek  2.Off shore cég- az a cég típus, aminek betelepülését az adóparadicsomokban engedélyezik 6

7 2015/2016. II Kedvező adózású országok  Cíprus- vannak egyezmények  Svájc- vannak egyezmények, banktitok  Ausztria- vannak egyezmények, titkos betétek-voltak!  Hollandia-tőkeegyesíő holdingok, kedvező osztalék repatriálás 7

8 2015/2016. II Listák  Az OECD feketelista, illetve kiegészítő szürkelista, ami az „egyáltalán nem együttműködő, tisztességtelen adóversenyt folytató országok” csoportját, illetve „a nem működik kellően együtt” csoportosítást takarja. 8

9 2015/2016. II Hová tartozik Magyarország?  A 2009-es listán Svájc, Ausztria, Belgium, Luxembourg, Szingapúr a „szürke” listára került, míg Urugay és Malajzia „feketelistás”.  Magyarország is a nem működik kellően együtt kategóriába került 9

10 2015/2016. II Kedvező helyszínek csoportosítása  Adózás: a vállalatok és személyek vagy nem fizetnek társasági adóhoz, illetve személyi jövedelemadóhoz hasonló adót, vagy annak szintje minimális. 10

11 2015/2016. II  Anonimitás: a cég jövedelmének végső haszonélvezőinek adatai titkosak, más ország adóhatóságainak azokat nem adják ki. Bizonyos esetekben elképzelhető, hogy névleges tulajdonosokat biztosítanak. 11

12 2015/2016. II  Biztonság: jogi garanciákat adnak a tulajdonosoknak arra nézve, hogy korlátozás nélkül rendelkeznek az ott elhelyezett vagyonuk fölött. A garanciák kiterjednek a célokra is, a cég vagyona bármikor, bármire felhasználható.  Mérsékelt bürokrácia: általában nincs könyvelési kötelezettség, nem kell bevallásokat, statisztikai jelentéseket stb. készíteni. 12

13 2015/2016. II  Jogi-infrastruktúrális háttér: ezekre az országokra, területekre a politikai stabilitás, az állandó jogrendszer és a fejlett szolgáltatási szektor jellemző, fejlett a telekommunikációs, a bank- és szakértői rendszer. 13

14 2015/2016. II Cafeteria másként  Az adóparadicsomok természetesen egymástól eltérő szolgáltatásokat nyújtanak, hiszen a nemzeti és nemzetközi adózási keretektől szabadulni kívánó befektetéseknek és befektetőknek eltérőek az igényei. 14

15 2015/2016. II Adóparadicsom, vagy kedvező adózás  Négyféle adóparadicsomot különböztethetünk meg, illetve olyan területeket, amelyek rendelkeznek más országokkal kettős adóztatást elkerülő egyezményekkel, de ezek különleges státuszt adnak a náluk letelepedetteknek, vagy velük kapcsolatba állóknak: 15

16 2015/2016. II  Teljes adómentességet garantáló helyszínek: ebben az esetben a teljes adómentesség azt jelenti, hogy az ott bejelentett társaságok, és személyek sem az ott szerzett, sem a máshonnét odautalt jövedelmük után sem fizetnek adót. Ide tartoznak a Bahamák, Bermuda, a K ajmán- szigetek, Madeira, Gibraltár, Brit- Virgin szigetek. 16

17 2015/2016. II  Csak az adott országban keletkező jövedelmeket megadóztató helyszínek: csak a ténylegesen az adott területen keletkező jövedelmet adóztatják meg minimális mértékben mind vállalkozások, mind természetes személyek esetében. Ebbe a csoportba sorolhatjuk többek között Libériát, Panamát, Costa Rica-t is. Ezeknek az országoknak egyik fő előnye, hogy a külföldön szerzett jövedelmet semmiféle adó nem terheli. 17

18 2015/2016. II  Más országokkal aláírt, kettős adóztatást elkerülő egyezményekkel kedvezményes lehetőségeket kínáló helyszínek: az adott területen működő cégek ezeknek az egyezményeknek az előnyeit használhatják ki, ilyenek például a Holland Antillák, Ciprus, Man szigetek, Jersey. 18

19 2015/2016. II  Különleges kedvezményeket nyújtó helyszínek: ebben az esetben nem egy adóparadicsomról van szó, hanem általában a nemzetközi befektetési társaságoknak, holdingoknak kínálnak kedvező lehetőséget az adott ország jogszabályai. Ebbe a csoportba tartozik például Svájc, Luxemburg, Lichtenstein és Hollandia. 19

20 2015/2016. II Brit Virgin szigetek  Az adómentes helyszínek közül a legismertebbek közé tartoznak a Brit- Virgin szigetek, vagy éppen a Seychelles szigetek. A szigetek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy több mint 150.000 off-shore céget jelentettek ott be, és nem véletlenül. 20

21 2015/2016. II Komppal a paradicsomba  Nincs személyi jövedelemadó, társasági adó, tőke értéknövekedési adó, nem ismerik a forrásadózást sem, és nem kell fizetni illetéket az ajándékozás és az öröklés után sem. Mindezen adó- és illetéktípus helyett az ott bejegyzett cégek egy, az alaptőkéjük nagyságától függő éves illetéket fizetnek. A bejegyzett cégek pedig a bejegyzéstől számított adott időszakra, húsz évre garanciát kapnak arra nézve, hogy ebben az időszakban mentesülnek az adófizetés alól. 21

22 2015/2016. II Magyar SZJA  Önálló tevékenységből származó (17.§)  Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (24.§ - 27. §)  Egyéb jövedelmek (28. §) például:  Ingatlan átruházás jövedelme egyezménnyel nem rendelkező országból  Ellenőrzött külföldi társaságtól [TAO, 1996]kapott kamat, osztalék, árfolyamnyereség  Egyezménnyel nem rendelkező országból kapott kamat  Külföldi kiküldetés  Nem magánszemélytől természetben i juttatás 1996. évi LXXXI. Tv 4. § 22

23 2015/2016. II TAO  A Tao. rendelkezik az osztalék adómentesítéséről is, vagyis az osztalékból származó jövedelmet Magyarországon nem terheli még egyszer társasági adó, ennek érdekében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel. 2010-ben bevezetett változás, hogy az osztalékból levont adó ráfordításként elszámolt összege növeli a társasági adó alapját. 23

24 2015/2016. II Kivételek  Nem vonatkozik ez a lehetőség az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott, vagy járó osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevételre és olyan cégekre, amelynek székhelye adóparadicsomban, olyan államban található, ahol az adóterhelés (fizetett adója és adó alapja hányadosa) nem éri el a magyar társasági adó kétharmadát, 10 százalékot, vagy ha pozitív eredmény mellett negatív vagy nulla adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót. 24

25 Változások 2015-től kezdve  Az OECD és a G20 (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet) szervezésében 2014 októberében Berlinben folytatták le a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumot. 2015/2016. II25

26 Eredmény: aláírták!  A 104 résztvevő országot és szervezetet a banki adatok nemzetközi információcseréjének megvalósítása miatt hívták meg a konferenciára.  51-en aláírták, (Multilateral Competent Authority Agreement – MCAA) többen szándéknyilatkozatot tettk. 2015/2016. II26

27  Jelenleg már több mint 80-an alkalmazzák az automatikus információcserét, vagyis az adott ország pénzügyi intézménye begyűjti a számlainformációkat és automatikusan továbbítja azokat. 2015/2016. II27

28 Aláírók  Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Ciprus, Kajmán-szigetek, Mauritius. Az MCAA csak keretjellegűen fogalmazza meg az adatcserére vonatkozó szabályokat. A konkrét részleteket az OECD Standard for Automatic Exchange of Information (CRS) elnevezésű ajánlás fogalmazza meg. 2015/2016. II28

29 IMF 2016. tavaszi közgyűlés  Az IMF vezérigazgatója az adóelkerülést és az adócsalást a világgazdaságra nézve "nagy aggodalomra okot adónak" minősítette. Kifejtette, hogy a nagyvállalatok a különböző megállapodások, eltérő adórendszerek és jogi szabályozások "mérgező kombinációjával" igyekeznek elkerülni az adófizetést. 2015/2016. II29

30  Christine Lagarde ugyanakkor elvetette a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz javaslatát, miszerint a nagyvállalatoknak globális összbevételük alapján megállapított minimum társasági adót kellene fizetniük. 2015/2016. II30