Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2012. október 9-11. Szabó Miklós külgazdasági szakdiplomata Bukarest PIACRA JUTÁSI LEHETŐSÉGEK, ÜZLETI KAPCSOLATOK ROMÁNIÁBAN.

Az előadások a következő témára: "Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2012. október 9-11. Szabó Miklós külgazdasági szakdiplomata Bukarest PIACRA JUTÁSI LEHETŐSÉGEK, ÜZLETI KAPCSOLATOK ROMÁNIÁBAN."— Előadás másolata:

1 Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2012. október 9-11. Szabó Miklós külgazdasági szakdiplomata Bukarest PIACRA JUTÁSI LEHETŐSÉGEK, ÜZLETI KAPCSOLATOK ROMÁNIÁBAN

2 ROMÁNIA GAZDASÁGA Fő megállapítások: A globális válság ellenére sikerült a gazdasági stabilizáció, a fenntartható élénkítés eredményei még kevésbé láthatóak.  2011-ben a Kormány a drasztikus megszorítások révén elismerten eredményes gazdaságpolitikát folytatott, a makroökonómiai stabilitás megteremtése érdekében, elkötelezetten vitte végig a fiskális konszolidációt.  2012-ben a költségvetési deficit az első hat hónapban a GDP 1,12%-át érte el, alatta maradva ezzel a kijelölt hiánycélnak. A forráshiány intenzíven jelentkezik minden területen, ágazatban és a jövőben ez tovább fokozódhat.  2011-ben a külföldi tőkebefektetések mértéke 1,9 Mrd euró volt, szemben a 2005-2008- as időtáv 8-9 Mrd EUR-os befektetéseitől.  2012. január-április időszakban összesen 446 M euró (2011-es év azonos időszakának eredménye 490 M euró).  A gazdaság számára a „horgony” szerepét az EU-s források jelenthetik, az 1,43 Mrd EUR- t elérő forráslehívás elérte a 2007-2013 közötti időszakban rendelkezésre álló összes forrás 7,4%-át. Fontos a fejlesztéspolitikai szelekció a gazdaságban.  A román gazdaság több tekintetben is elismerten jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, elsősorban a mezőgazdaságban, energiaszektorban és az infrastruktúra- fejlesztés terén.

3 ROMÁNIA FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI MUTATÓ MEGNEVEZÉSE MÉRTÉK- EGYSÉG 200920102011 A GDP é rt é ke (foly ó á ron) Mrd EUR 115,9124,4136,5 A GDP v á ltoz á sa (re á l) % -7,1 ¹-1,3 ¹+2,5 Egy f ő re jut ó GDP EUR/f ő 5.3905.780 ²7184 Az infl á ci ó % 4,77,95,8 Munkan é lk ü lis é gi ráta % 7,86,95,2 Az áruexport é rt é ke M EUR 29.08437.368 45.018 Az áruimport é rt é ke M EUR 35.95544.970 52.482 Foly ó fizet é si m é rleg egyenlege Mrd EUR -4,91-5,51-5,68 Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import Mrd EUR 3,482,221,92 K ö lts é gvet é s egyenlege GDP %-a -7,4-6,5-4,35 ¹ 2012. 03. 23-án módosította az INS; ² A 2011. 10. havi népszámlálás új adataival számolva, RO lakossága 19,042 millió; Forrás: Nemzeti Statisztikai Intézet és Román Nemzeti Bank

4 ROMÁNIA FONTOSABB EXPORTPIACAI 2011-BEN POZ Í CI Ó ORSZ Á G 2011 (M EUR) R É SZESED É S A TELJES EXPORTB Ó L 1.N é metorsz á g8389,718,5 2.Olaszorsz á g5782,612,812,8 3.Franciaorsz á g3371,47,5 4.T ö r ö korsz á g2781,56,2 5.Magyarorsz á g2516,15,6 … Ö SSZESEN 22841,350,7

5 ROMÁNIA FONTOSABB IMPORTPIACAI 2011-BEN POZÍCIÓORSZÁG 2011 (M EUR) RÉSZESEDÉS A TELJES IMPORTBÓL 1.N é metorsz á g9371,117,1 2.Olaszorsz á g6226,511,3 3.Magyarorsz á g4778,98,7 4.Franciaorsz á g3161,25,8 5.Kína2529,74,6 … Ö SSZESEN 26067,447,5

6 A MAGYAR-ROMÁN KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (M EUR)

7 A MAGYAR-ROMÁN KÜLKERESKEDELEMI FORGALOM ÉRTÉKVÁLTOZÁSA ÉS MEGOSZLÁSA 2011-BEN (%)

8 A MAGYAR-ROMÁN ÁRUFORGALOM LEGJELENTŐSEBB MAGYAR EXPORTTERMÉKEI (2011)

9 A MAGYAR-ROMÁN ÁRUFORGALOM LEGJELENTŐSEBB MAGYAR IMPORTTERMÉKEI (2011)

10 MAGYAR VÁLLALATOK TŐKEBEFEKTETÉSEINEK ALAKULÁSA ROMÁNIÁBAN 2000-2011 * A magyar eredetű tőkebefektetések összértéke 2000-2011 között elérte a 850,4 M eurót, ezen belül 2011 eredménye 136,7 millió euró körül volt. Forrás: MNB

11 A ROMÁN PIAC ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET JELLEMZŐI Piaci sajátosságok: A gazdasági számára komoly nyersanyagforrások állnak rendelkezésre; „Könnyű” a piacokhoz való hozzáférés, fennáll a privatizáció lehetősége; Pozitív versenyképességi tényező a kedvező adókörnyezet; Kismértékű a K+F-re és innovációra fordított beruházások szintje; Elégtelen mértékű az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása; Sok ágazatban rendelkezésre áll a képzett munkaerő; Alacsonyak a foglalkoztatási költségek, rugalmas a munkaerő; Üzleti környezet: Üzleti vállalkozás létrehozásának keretei: 6 eljárás, 14 nap, költsége 3%-a az egy főre jutó jövedelemnek, szükséges min. tőke 0,8%-a az egy főre jutó átlagos jövedelemnek. Fennáll a Kormányzati támogatás lehetősége néhány ágazatot illetően, pl. IT; Jelen vannak a multinacionális vállalatok az egyes ágazatokban: IT, autóipar. A 2011-es időszak politikai stabilitását 2012-ben instabilitás váltotta fel (a Ponta kormány ebben az évben a 3-ik); Az üzleti környezetet átszövi korrupció lehetősége; Az üzleti élet szereplői nyitottak a külföldi/magyar partnerek felé; Fontos a román fél bizalmának az elnyerése (személyes találkozás); Sok esetben pragmatikus megközelítésre lehet számítani; A fizetési morál problémáinak elkerülése érdekében megfelelő lépéseket kell tenni (új kapcsolat esetén érdemes ellenőrizni a partnert).

12 ÁGAZATI LEHETŐSÉGEK ROMÁNIÁBAN 1. Építőipari fejlesztések – elsősorban az infrastruktúra beruházások területén Elsősorban az EU-s források abszorpcióját támogató beruházások Lakóépületek fűtéskorszerűsítése 2. Mezőgazdaság, élelmiszeripar Mezőgazdasági termelést segítő berendezések gyártása Élelmiszeripari feldolgozó egységek gépsorainak gyártása 3. Megújuló energiaforrások: szélenergia, napenergia, vízenergia Befektetések, energetikai beruházások Üzemeltetési tevékenység, karbantartás Eszközgyártás 4. Turizmus

13 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Üzleti befektetési lehetőségek a napenergiát felhasználó üzletágban  A RO Kormány a megújuló energiaforrások (napenergia) alkalmazásának zöld igazolványok révén történő ösztönzését irányozta elő 2011-ben (a 19.5 milliárd euró értékű támogatási rendszer a 2021-ig kibocsátott zöld igazolványok értékét jelenti).  RO 6 Zöld Igazolványt/MW energia ad 2014. 01. 01-ig minden addig előállított 1 MW-ért, 15 éven keresztül; a befektetés hozama 18-20%/év (szakértő cég becslése). A napenergiát érintő beruházások esetében 2 lehetőség merül fel: Projektek megvásárlása, amelyek gyorsan megépíthetők; Projektek megvásárlása, amelyek gyorsan megépíthetők; Működő, energiatermelő parkok felvásárlása. Működő, energiatermelő parkok felvásárlása. Jelen pillanatban 9 Projektről áll rendelkezésre információ! Javaslat a területet illetően: Vállalatok szövetségének létrehozása - Befektető + Projektgazda + Üzemeltető és karbantartó + Termékgyártó

14 PIACRA JUTÁS JAVASOLT MÓDSZEREI A román piacra lépésnek számos módozata lehetséges: 1)Kapcsolatfelvétel és gazdasági kapcsolatok kiépítése a Magyarországhoz legközelebb eső határ menti területeken és a Központi régióban működő vállalkozásokkal. A közös nyelv és az otthonosabb terület lehetővé teszi a gyorsabb fejlődést, a piaci feltételekhez való alkalmazkodást. 2)Átgondolt és tervezett piaci lépések megtétele, amelynek része egy átfogó (vagy kevésbé részletes) ágazati, piaci szegmens vizsgálatát bemutató piaci tanulmány elkészíttetése, a fő stratégiai irányok rögzítése, a piaci lehetőségeket figyelembe vevő első tevékenységek meghatározása. 3)Működő gazdasági társaságok megvásárlása, cég alapítása, egyszemélyes képviselet, amely lépések egy már bejáratott vállalkozás esetében komoly piaci lehetőségeket teremthetnek. Más javaslatok: Vállalatok szövetségeinek közös piacra lépés. Körültekintően kell eljárni a Partnerek kiválasztása során. Az ismeretlen partnerről érdemes előzetes céginformációt beszerezni. Érdemes külkereskedelmi szakembert, a piacot jobban ismerő szakértőt bevonni a tevékenységbe. A termékek bevezetését segíthetik helyi ügynökök, helyi vállalkozások. Ezek kiválasztása során célszerű a szakszövetségekbe tömörült, jól leinformálható vállalat vagy személy kiválasztása. A nemzetközi áruházláncok - METRO, AUCHAN, BRICO STORE, PRAKTIKER, LIDL - egyre bővülő hálózattal jelen vannak a román piacon. A magyarországi beszállítói státusz előnyt jelenthet a romániai megjelenésben.

15 ADÓRENDSZER ROMÁNIÁBAN Adórendszer (főbb számok): Társasági adó: 16% Osztalékadó: 16% Mikro-vállalkozás adó: 3% Jogdíjak forrásadója: 10% Kamatadó: 10% Árfolyam nyereségadó: 16% Személyi jövedelemadó: 16% Munkaadót terhelő járulékok: 31,5-41% Munkavállalót terhelő járulékok: 17% ÁFA: 24%, ill. 9% (kulturális javak, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök esetében) Ingatlanok értékesítése után fizetendő adó: Kevesebb, mint 3 éve vásárolt ingatlan esetén  3%, 200.000 RON-ig  6.000 RON + 2%, 200.000 RON-t meghaladó összegre 3 évnél régebb vásárolt ingatlanok esetén  2%,200.000 RON-ig  4.000 RON + 1%,200.000 RON-t meghaladó összegre adómentes tulajdonszerzésnek minősül:  ingatlan-visszaszolgáltatás, kárpótlás  házastársak és harmad fokú rokonok közötti adományozások két évnél régebb lezárt hagyatéki tárgyalások révén szerzett ingatlanok

16 BÉREK ÉS RÁRAKODÓ KÖLTSÉGEK 2012. január 1-től Romániában a minimálbér 700 RON, mintegy 162 Euro. 2011-ben a bruttó átlagkereset 1.922 RON, mintegy 478 Euro volt. 1)Munkavállalók járulékai 1% Munkanélküliségi hozzájárulás 10,5% Társadalombiztosítás 5,5% Egészségügyi biztosítás 16% Személyi jövedelem adó 2)Munkáltatók járulékai 20,8 %, 25,8%, 30,8% Társadalombiztosítási hozzájárulás 5,2% Egészségügyi hozzájárulás 1% Munkanélküliségi alaphoz való hozzájárulás 0,5% - 4% Veszélyességi hozzájárulás 0,85% Betegszabadság alap 28,35 % - 32,85 % a Bruttó bérre vetítve.

17 KÜLGAZDASÁGI KILÁTÁSOK, KEZDEMÉNYEZÉSEK A nemzetközi gazdasági válság mélypontját követő 2010-es, és a pozitívabb 2011- es tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar-román kétoldalú kereskedelem negatív tendenciái átmenetinek bizonyultak. A folyamatos forgalomnövekedés azt igazolja, hogy Románia továbbra is meghatározó felvevő piaca Magyarországnak, jó gazdasági partnerünk és az eredmények a közvetlen szomszédság, földrajzi és nyelvi adottságok kihasználása mellett elsősorban a gazdasági szereplők sikeres tevékenységének köszönhetőek. Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodái a Nemzetgazdasági Minisztériumban kidolgozott Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési stratégia, a Wekerle Terv eszközrendszerének egyik legfontosabb eleme. A tervek szerint az egyes irodák feladatai között olyan kereskedelemfejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása szerepel, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és az erdélyi cégek közötti kapcsolatfelvételre, ellátják a külpiacokra törekvő magyar vállalkozásokat specifikus helyi piaci ismeretekkel, információkkal.

18 KÜLGAZDASÁGI IRODA SZOLGÁLTATÁSAI Tanácsadás, tájékoztatás Piaci sajátosságokról, üzleti környezetről, értékesítési csatornákról; Szolgáltatásnyújtással, termékexporttal kapcsolatos általános tanácsadás; Tájékoztatás az adott tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési kötelezettségekről, kérelmekről, eljárásról; Tájékoztatás a vonatkozó jogszabályokról; Magyarul/angolul kommunikáló román adótanácsadó/könyvelő/tolmács és ügyvédi irodák elérhetőségei. Kereskedelemfejlesztés, befektetések ösztönzése Potenciális vevők listája román adatbázisból, szakszövetségek adatbázisaiból; Tájékoztatás romániai vállalkozás alapításáról (magyar tőkekivitel); Magyarországi román befektetések ösztönzése (külföldi tőke behozatal); Közreműködés vásárok,üzletember találkozók, egyéb üzleti rendezvények szervezésben (B2B).

19 ELÉRHETŐSÉGÜNK Magyarország Nagykövetsége Külgazdasági Iroda 020467 Bucuresti, Sector 2. str. Alexandru Philippide nr. 12. Tel.:+40-21-231-21-28 Fax: +40-21-231-01-06 E-mail: bucharest@hita.hu

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! VÁROM KÉRDÉSEIKET …