TŰCSERE Alapelvek és bizonyítékok Takács István Gábor Társaság a Szabadságjogokért Drogprevenciós Alapítvány 2008.

Az előadások a következő témára: "TŰCSERE Alapelvek és bizonyítékok Takács István Gábor Társaság a Szabadságjogokért Drogprevenciós Alapítvány 2008."— Előadás másolata:

1 TŰCSERE Alapelvek és bizonyítékok Takács István Gábor Társaság a Szabadságjogokért Drogprevenciós Alapítvány takacsistvan@tasz.hu www.drogriporter.hu 2008. május 20. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 1134 Budapest, Tüzér utca 33-35.

2 Amiről szó lesz… A HIV és hepatitisz elterjedtsége - a világon, Európában és hazánkban Az intravénás droghasználat szer- és rendszerspecifikus kockázatai Lehetséges drogpolitikai válaszok Tűcsere - célok és alapelvek A steril injektáló felszerelés biztosításának hatékonysága a HIV és hepatitisz járvány megfékezésében - patikák, hypo, tűcsere A tűcsere programok egyéb hatásainak bizonyítékai Vannak-e a tűcserének negatív következményei? A költséghatékonyság kérdése A tűcsere helyzete Magyarországon

3 A HIV és hepatitisz elterjedtsége a világon A Szerzett Immunhiányos Betegség (AIDS) 1981-es felfedezése óta több mint 25 millió ember életét követelte. Jelenleg 33.2 millió ember él HIV vírussal a világon, két és fél millióan gyermekek. 2,5 millióan 2007-ben fertőződtek meg. [1] Az antiretrovirális kezelés egyre szélesebb elérhetősége ellenére, 2007-ben 2,1 millióan haltak meg a világon AIDS-ben, 330 ezren 15 évnél fiatalabb gyermekek.[1] [1] UNAIDS, WHO (2007) AIDS epidemic update: December 2007, UNAIDS WHO December 2007

4 HIV az intravénás droghasználók között Az injekciós droghasználat a HIV terjedésének fő kockázati forrását jelenti a világ számos országában. Afrikán kívül minden tizedik új HIV fertőzésért az injekciós felszerelés megosztása a felelős. A világ injekciós droghasználó népességének becsült száma 2004-ben: 13,2 millió fő.[1] [1] Aceijas, C. et al. 2004: Global Overview of Injecting Drug Use and HIV Infection Among Injecting Drug Users. AIDS 18: 2295–2303.

5 HIV az intravénás droghasználók között 2003-ban az alapvető HIV-vel kapcsolatos szolgáltatások a világon a kábítószer-injektálók csupán 5%-át érték el.[1] Az ENSZ szerint az alacsony és közepes jövedelmű országok injekciós droghasználóinak 92%-ának semmilyen HIV prevenciós eszközhöz nincs hozzáférése. [1] A HIV vírusnak az injekciós droghasználók körében mért előfordulására vonatkozó adatok 78 országból ismertek, ezek közül 25 országban az előfordulási arány meghaladja a 20%-ot.[2] [3] IHRA: Global State of Harm Reduction 2008’ Report, IHRA 2008 [2] Aceijas, C. et al. 2004: Global Overview of Injecting Drug Use and HIV Infection Among Injecting Drug Users. AIDS 18: 2295–2303.

6 HIV az intravénás droghasználók között Európában Európában körülbelül 1,1 millió injekciós droghasználó élhet.[1] Az Európai Unióban a gyakori injekciós használók száma 850.000 és 1,3 millió között lehet (2005). [2] Az Európai Unióban 100 – 200 ezer HIV pozitív polgár élhet, aki valaha injektált életében.[3] Az EU-ban évente 3500 új HIV esetet regisztrálnak injekciós droghasználók között. [3] [1] EMCDDA: Drug-related infectious diseases and drug-related deaths, 2007 www.emcdda.europa.eu [2] Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (2005) A kábítószer- probléma európában, éves jelentés 2005, EMCDDA Belgium, 2005 [3] EMCDDA 2007 jelentés

7 HIV az intravénás droghasználók között Kelet-Európában és Közép- Ázsiában A volt Szovjetunió és Kelet-Európa államaiban a HIV pozitív embereknek mintegy 70%-a injekciós droghasználó. Kelet-Európa és Közép-Ázsia az a régió, ahol a HIV/AIDS járvány a világon a leggyorsabban terjed. Oroszországban 2004-ben 1.4 milló[1] HIV pozitív ember élt. A HIV fertőzések 80%-a fecskendők megosztásához köthető. [1] Ukrajna 49 milliós lakosságának már jelenleg is több mint 1.4%-a HIV pozitív, a járvány gyors terjedésért itt is a fecskendők megosztása a felelős[2]. Egyes régiókban az intravénás droghasználók 58-59%-a HIV fertőzött[2]. [1] UNAIDS (2005) AIDS epidemic update : December 2005. [2] UNAIDS (2005) AIDS epidemic update Special report on HIV Prevention, UNAIDS WHO December 2005

8 HIV az intravénás droghasználók között Magyarországon Magyarországon szakértők becslése szerint 10.000-15.000 intravénás droghasználó él[1].[1] Más kutatás: Elekes, Nyírádi 2006: IDH: 3941 2069- 5813 közötti konfidencia intervallummal [2][2] Bizonytalanság…. [1][1] József Rácz and Ildikó Ritter, Az injekciós droghasználat felmérése a gyors helyzetelemzés és válasz módszerével Magyarországon ( Study on Injecting Drug Use by Application of ’Rapid Assessment and Response’ (RAR) Method in Hungary) Addictologia Hungarica 3-4 (2003): 305-345. [2][2] Fókuszpont 2006, 26.old

9 HIV az intravénás droghasználók között Magyarországon Meglepően alacsony fertőzöttség az IDH-k között. Tudunk-e róla? EPINFO 2008 február 22.

10 Hepatitisz A WHO becslése szerint a világon 180 millióan HCV hordozók. Európában 5–10 millió krónikus beteg él, illetve 4 millió tünetmentes vírushordozó, akiknek a többsége nem is tud fertőzöttségéről. Egyes országokban az új fertőzöttek 90%-ban az injekciós droghasználók közül kerülnek ki.[1] [1] Desenclos, J-C. 2003: The challenge of hepatitis C surveillance in Europe in:Eurosurveillance Bulletin, vol. 8. no. 5. idézi Csernus E. Sárosi P. (2005) A HIV és hepatitis járvány megfékezése az injekciós droghasználók körében, ADDIKTOLÓGIA – 2005. IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM (338–369.) L’Harmattan Könyvkiadó és Interdiszciplináris Addiktológiai Fórum, Budapest, 2005

11 Hepatitisz Európában 60% fölötti előfordulási arányt jelentettek az IDH-k között 2004-2005-ben 17 ország 60 tanulmányában.[1][1] Európában egy millióan élhetnek HCV vírussal olyanok, akik valaha injektáltak. [1][1] A hepatitis C pozitív injekciós droghasználók többsége már a fecskendőmegosztás első évében megfertőződik.[2][2] [1][1] EMCDDA: Drug-related infectious diseases and drug-related deaths, 2007 www.emcdda.europa.eu [2][2] McCarthy J. J. – Flynn N. 2001: Hepatitis C in methadone maintenance patients: prevalence and public policy implications. Journal of Addictictive Diseases 20: 19–31., Van den Hoek J. A. – van Haastrecht H. J. – Goudsmit J. de Wolf F. – Coutinho R. A. 1990:Prevalence, incidence, and risk factors of hepatitis C virus infection among drug users in Amsterdam. Journal of Infectious Diseases 162: 823–6. idézi Csernus E. Sárosi P. (2005) A HIV és hepatitis járvány megfékezése az injekciós droghasználók körében, ADDIKTOLÓGIA – 2005. IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM (338– 369.) L’Harmattan Könyvkiadó és Interdiszciplináris Addiktológiai Fórum, Budapest, 2005

12 Hepatitisz Magyarországon (IDH)

13 Hepatitisz Magyarországon Országos Epidemiológiai Központ 2008–as nem publikált adatok: Elemszám: 567, HCV+ (548 értékelhető mintából) 141fő 25,7% HCV+ Kékpont Kálvária tér: (70 fős minta) 51fő 75% HCV+

14 A heroinhasználattal kapcsolatos rendszerspecifikus és szerspecifikus kockázatok Függőség Mortalitás: Túladagolás, fertőző betegségekkel, alultápláltsággal, egyéb betegségekkel összefüggő mortalitás Morbiditás: Fertőző betegségek, alultápláltsággal, higiénés problémákkal és egyéb betegségekkel (immunrendszer, vénák, TBC, fogak) összefüggő morbiditás – a nem IDH populáció megfertőzése Szociális lemorzsolódás – Szisztematikus vs. beszerzési bűnözés, munkanélküliség, hajléktalanság Állami költségek – kezelés, bűnüldözés

15 Lehetséges drogpolitikai válaszok Prohibicionista modell: a büntetés eszközével – elrettentésen, retorzión alapuló, kriminalizációs modell – Sikertelen! Ártalomcsökkentés: Célja a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos rendszer- és szerspecifikus ártalmak csökkentése. A szermentességet támogatja, de nem ez az elsődleges célja!

16 Fenntartott absztinencia Visszaesés Kontempláció Cselekvés Döntés és felkészülés Befejezés „Tagadás fázisa” Prochaska és DiClemente Transzteoretikus modell

17 Az ártalomcsökkentő szolgáltatás nem moralizál közegészségügyi szempontokat érvényesít nem stigmatizál - nem betegről hanem kliensről szól, tiszteletben tartja a döntését alulról felfelé építkező, jellemző a használók bevonása alacsony küszöbű a hozzáférés – önkéntes, ingyenes, anonim, nem támaszt magas feltételeket, nem bürökratikus Célcsoport igényeire szabott (helyszín, nyitvatartás)

18 Az ártalomcsökkentő szolgáltatás Függőség – Szubsztitúcó (metadon, buprenorfin, diacetil morfin) Mortalitás: Túladagolás, fertőző betegségekkel, alultápláltsággal, egyéb betegségekkel összefüggő mortalitás – Szubsztitúció, tűcsere, informálás, jogi környezet, biztonságos használó szobák Morbiditás: Fertőző betegségek, alultápláltsággal, higiénés problémákkal és egyéb betegségekkel (immunrendszer, vénák, TBC, fogak) összefüggő morbiditás – a nem IDH populáció megfertőzése - Szubsztitúció, tűcsere, informálás, jogi környezet, biztonságos használó szobák Szociális lemorzsolódás – Szisztematikus vs. beszerzési bűnözés, munkanélküliség, hajléktalanság – szubsztitúció, bio-pszicho-szociális segítségnyújtás

19 Az ártalomcsökkentő szolgáltatás Maslow szükséglet hierarchiája

20 Az ártalomcsökkentő szolgáltatás Állami költségek – kezelés, bűnüldözés – költséghatékony beavatkozás, a beszerzési bűnözés megszüntetése, jogszabályi környezet változtatása – közkiadások jelentős átcsoportosítása

21 Tűcsere Elsődleges célja: Az intravénás szerhasználókat steril injektáló felszereléssel lássa el, begyűjtse és megsemmisítse a nem injektáló populációra nézve is elméletben fertőzésveszélyt jelentő használt eszközöket. 1983-ban nyílt meg az első, Amszterdamban Ezt követően a HIV járvány tette sürgetően szükségessé az ilyen programok megnyitását a világ számos más országában is. Mára több mint 40 országban működnek hivatalos, [államilag támogatott vagy megtűrt] tűcsere programok (WHO, 2004).

22 Tűcsere – eszközök amit adnak

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33 Tűcsere Másodlagos céljai Alapvető információk átadása, folyamatos konzultáció, vagy alkalomhoz kötött képzések formájában (pl. túladagolás kezelés tréning, kontrolláltabb szerhasználat képzés) Kórházi méregtelenítésre, szubsztitúciós kezelésbe, rehabilitációra irányítás, adott esetben utaztatás. Motiváltak számára a szermentesség vágyának erősítése. Pszichoszociális segítségnyújtás képzett személyzet által, életvezetési tanácsadás, a változásra való motiváció támogatása Pihenési, alvási lehetőség, beszélgetési lehetőség.

34 Tűcsere Másodlagos céljai Ingyen, vagy alacsony áron nyújtott ruha, étel, ital és vitamin. Mosási, fürdési, tisztálkodási lehetőség. Ingyen óvszer biztosítása. HIV, hepatitisz és egyéb vér illetve szexuális úton terjedő betegségek szűrése, vagy szűrésre irányítás, tanácsadás és vakcináció például hepatitisz B vírus ellen. Orvosi ellátás, sebkezelés. a tűcsere programok elősegítik az intravénás kábítószer-használókra tapadt előítéletek és stigmák enyhítését

35 Tűcsere Nagy változatosság Ingyen vs. bizonyos mennyiségen felül pénzért Egy az egy arány vs. igény szerint Személyzet: önkéntesek, diákok, szociális munkások, pszichológusok, orvosok, addiktológiai konzultánsok, aktív, vagy volt szerhasználó kortársak Másodlagos tűcsere lehetősége Helyhez kötött – mobil/megkereső Patikákban

36 Tűcsere További módszerek: fertőtlenítő szerek osztása („Bleaching Kit”) gyógyszertári hozzáférés megkönnyítése tűcsere automaták létesítése is. Az azóta felhalmozódott és a következőkben áttekintett bizonyítékok alapján elmondható, hogy a hatékony vakcinák (például hepatitisz, HIV) kifejlesztéséig ezek a programok maradnak az IDH-k körében terjedő és körükből kiinduló vér útján terjedő fertőzések megelőzésének leghatékonyabb módszerei (WHO, 2004).

37 Hatékonyság - Patikák WHO: „a patikák és tűcsere automaták megnövelik a steril felszerelés elérhetőségét az IDH-k részére” illetve „komoly bizonyítékok támasztják alá, hogy a steril tűk, és fecskendők ilyen módon történő biztosítása a tűcsere programok mellett szintén előnyökkel jár” (WHO, 2004, 29.oldal).

38 Hatékonyság - Patikák A steril felszerelés hozzáférhetősége a patikákban és automatákban minden tanulmányban pozitív hatással volt a HIV megelőzés mutatóira Pl. Franciaország (Ingold és Ingold, 1989), Egyesült Államok (Groseclose és munkatársai, 1995), Anglia (Hunter és munkatársai, 1995). Mit jelent? Kevesebb vagy nulla közös fecskendő használatot és újra-használatot valamint alacsonyabb HIV szeroprevalenciát, még az olyan helyeken is, ahol tűcsere programok nem voltak (WHO, 2004; Islam, Wodak, Conigrave, 2007). A patikai hozzáférés liberalizációja ugyanakkor nem elégséges a HIV járvány megfékezéséhez (Ingold és Ingold, 1989).

39 Hatékonyság - Patikák A fecskendők könnyű hozzáférésének nincs semmilyen negatív következménye, és nem utalnak a tanulmányok eredményei arra sem, hogy a fecskendők könnyebb hozzáférésétől többen kezdenének injektálni (WHO, 2004). Költséghatékonyság: Lurie és munkatársai (1998): évi 2,1%- ot meghaladó HIV szeroincidencia - tűcsere, gyógyszertári tűcsere, gyógyszertári csomag-osztás, gyógyszertári csomag eladása, gyógyszertári tű eladás esetén – költséghatékony. A gyógyszertári fecskendő eladás már 0,3% éves HIV szeroincidencia mellett megtérül. A patikák személyzete gyakran ellenséges (képzésekre van szükség). Bonnet (2006): Franciaországban kimutatta, hogy ahol a patikák egy pilóta program keretében speciális csomagokat osztottak, a fecskendőket átlag négyszer használták újra az egyes IDH-k, míg ahol pénzért lehetett hozzájutni, tízszer is szúrtak ugyanazzal a fecskendővel.

40 Hatékonyság - Hypo A WHO szerint a hypo (Bleach) és más fertőtlenítők hatékonysága nem bizonyított a HIV/AIDS megelőzésben. „Gyengék a bizonyítékok arra nézve, hogy a fertőtlenítő szerek biztosítása hatékony lenne. […] Ezeknek a szereknek a biztosítása elfogadható bizonyos olyan közösségekben, vagy a büntetés- végrehajtás intézményeiben, ahol a tűcsere programok bevezetése lehetetlen lenne a közösség vagy a vezetők félelmei és előítéletei miatt.” (WHO, 2004, 28.oldal)

41 Hatékonyság - Hypo Annak ellenére, hogy a higítatlan hypo (NaOCl - nátrium-hipoklorit) a laborítóriumi vizsgálatok szerint alkalmas a HIV vírus inaktiválására (Abdala és munkatársai, 2001), a terep kutatások szerint az IDH-knak osztott fehérítő használata nem, vagy enyhe mértékben befolyásolta a későbbi HIV (Vlahov és munkatársai, 1991; Vlahov és munkatársai, 1994; Titus és munkatársai, 1994), illetve HCV prevalenciát (Kapadia és munkatársai, 2002).

42 Hatékonyság – Tűcsere program Módszerek Keresztmetszeti vizsgálat: tűcserét igénybe vevő vs nem igénybe vevő Időbeli változások egy adott IDH populáción belül (pl. a megfertőződés a tűhöz való hozzáférés, patikák elérhetősége, vényköteles vagy szabadon vásárolható fecskendő, a kábítószer törvények módosulása után). Összehasonlíthatják a tűcserét üzemeltető városok IDH populációinak szeroprevalenciáját.

43 Hatékonyság – Tűcsere program Keresztmetszeti vizsgálatok de Wit, Ardine és Jasper Bos (2004) az EMCDDA 2004-es szakirodalmi áttekintőjében megállapítja, hogy a legfontosabb kutatások szerint a tűcsere programok a HIV és hepatitisz előfordulását az IDH-k körében egy harmaddal vagy többel is csökkenteni képesek, anélkül hogy növelnék az IDH-k számát.

44 Hatékonyság – Tűcsere program Keresztmetszeti vizsgálatok Gibson és munkatársai (2001) szakirodalmi áttekintés: 42, 1989 és 1999-között megjelent tanulmány: 28 +, 2 -, 14 +/- vagy 0. Negatív eredmény: pl. Montreál (Bruneau és mtsai, 1997) szelekciós torzítás Vegyes: csak ott ahol a patikákban könnyű a hozzáférés

45 Hatékonyság – Tűcsere program Keresztmetszeti vizsgálatok WHO (2004): 200 tanulmány áttekintése: „Egyértelmű bizonyítékok igazolják, hogy a steril injektáló felszerelés elérhetőségének növelésével jelentősen csökkenthető a HIV/AIDS fertőzés előfordulása az injektáló droghasználók körében”.

46 Hatékonyság – Tűcsere program Keresztmetszeti vizsgálatok Wodak, Cooney (2006): 45 cikket azonosítanak 1989 és 2002 között: Kockázati magatartások: fecskendő megosztás, kölcsönkérés, kölcsönadás vagy újra használat 33 kutatásból 23+, 7 közepes, 1-. HIV szeropozitivitás: 10-ből 6+, 2 semmilyen, 2- Azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek a tűcsere programok védő hatásáról számolnak be, messze felülmúlja azokét, amelyek bizonytalan, vagy negatív eredményt hoztak, a pozitív eredmények megismételhetőek voltak, és ugyanarra az eredményre vezettek különböző szerzőknél is, különböző országokban, valamint a HIV járvány különböző fázisaiban is (Wodak, Cooney, 2006; WHO, 2004, 12.oldal).

47 Hatékonyság – Tűcsere program Országok közötti összehasonlítások Commonwealth Department of Health and Ageing, (2002): a HIV prevalenciákat hasonlította össze 24 ország 103 városában, amelyekből 16 országban voltak tűcsere programok. A HIV szeroprevalencia évi 18,6%-al csökkent abban a 36 városban ahol volt tűcsere, és 8,1%-al nőtt a 67 városban ahol nem volt.

48 Hatékonyság – Tűcsere program Országok közötti összehasonlítások Hurley és munkatársai (1997) 52 tűcserével nem rendelkező és 29 ezzel rendelkező ázsiai, európai, észak-amerikai, dél-amerikai és dél- csendes-óceáni város IDH-inak HIV szeroprevalenciáját összehasonlítva azt találta, hogy a tűcserét nem működtető városokban évi 5,9%-al nőtt, az ilyen programot üzemeltető városokban pedig 5,8%-al csökkent a HIV szeroprevalencia értéke.

49 Hatékonyság – Tűcsere program Korlátok 1-1 arány vagy nem korlátozó? Folyamatos vagy akadozó? Célcsoport karakterisztikái Hatékonyság maximalizálása megfelelő időben, a HIV járvány kezdetekor kerül bevezetésre úgy, hogy egyéb szolgáltatások is, például megkereső munka is társulnak hozzá. széles körű politikai támogatottsággal megfelelően finanszírozott kezeléshez kapcsolt megfelelő jogszabályi környezetben működik kortársakkal/sorstársakkal dolgozik periodikusan értékelve van

50 Hatékonyság – Tűcsere program A tűcserék egyéb hatásainak vizsgálatai: A tanulmányok szerint a tűcsere programok megelőzik az egyéb vér útján terjedő vírusok terjedését, csökkentik a piszkos, illetve baktériummal fertőzött tű miatt kialakuló proximális megbetegedéseket (tályogokat és cellulitiszt), illetve a baktérium okozta disztális megbetegedéseket is (szívbelhártya gyulladás, agyi tályog) (WHO, 2004).

51 Hatékonyság – Tűcsere program A tűcserék egyéb hatásainak vizsgálatai A tűcsere programok megnövelik a kezelésbe vételt és az egészségügyi ellátásba történő felvételt (WHO, 2004). Baltimoreban kimutatták a tűcserék pozitív hatását a HIV fertőzés kezelésére való jelentkezésre nézve (Strathdee és munkatársai, 1999). A tűcseréknek az injektálás csökkentésére, illetve az injektálással való felhagyásra is pozitív hatása lehet (WHO, 2004).

52 Hatékonyság – Tűcsere program Növelik-e az eldobált fecskendők mennyiségét és a köztéri fertőzéses balesetek kockázatát? Elméletben a fecskendőben maradt vérben a HIV, a HBV, HCV vírus (a vírus és vér mennyiségének, a hőmérsékletnek, a napsütés és pára mennyiségének függvényében) hetekig fertőző maradhat.

53 Hatékonyság – Tűcsere program Növelik-e az eldobált fecskendők mennyiségét és a köztéri fertőzéses balesetek kockázatát? Baggaley és munkatársai (2006) a tűszúrásos [HIV] balesetek esetében az egészségügyi dolgozók között a megfertőződés esélye kisebb, mint 1 a 400-hoz (0.23%). Ausztráliában évi több mint 30 millió fecskendőt osztanak szét. Thompson és munkatársai (2003) nem találtak egyetlen publikált esetet sem arról, hogy valaki ilyen módon fertőződött volna meg.

54 Hatékonyság – Tűcsere program Növelik-e az eldobált fecskendők mennyiségét és a köztéri fertőzéses balesetek kockázatát? Köztéri tűszúrásos balesetek: Angliában (Makwana, Riordan 2005), Írországban (Nourse és munkatársai, 1997), Spanyolországban (Aragon és munkatársai, 1996), Olaszországban (Montella és munkatársai, 1992) és Dél Amerikában (de Waal és munkatársai, 2006) 0 HIV fertőzéssel járó eset. Lehetséges magyarázatok: nem minden fecskendő fertőzött a vírus elpusztulhat a környezeti körülmények miatt a seb mélysége és a vér mennyisége sem olyan, mint intravénás használat esetében

55 Hatékonyság – Tűcsere program Növelik-e az eldobált fecskendők mennyiségét és a köztéri fertőzéses balesetek kockázatát? Doherty és munkatársainak (1997, 2000) Baltimoreban végzett longitudinális vizsgálatai szerint a tűcsere megnyitása nem növelte meg az utcán eldobált fecskendők számát, sőt két évvel később a számuk majdnem a felére csökkent.

56 Hatékonyság – Tűcsere program Növelik-e az eldobált fecskendők mennyiségét és a köztéri fertőzéses balesetek kockázatát? Khoshnood és munkatársai (2000) kutatása szerint, azok az IDH-k akik a new haven-i tűcserét használták elsődlegesen a fecskendők forrásaként, szignifikánsan kevesebb alkalommal dobták el a fecskendőiket az utcán, mint azok, akik a tűcseréket nem látogatták.

57 Hatékonyság – Tűcsere program Túladagolás kezelése Narkán osztása: hatásos a túladagolások kezelésében: New York (Galea és munkatársai, 2006). Chicago, Baltimore, San Francisco (Piper és munkatársai, 2007). Belövőszobák: A kutatások szerint ezek a programok hatékonyak a túladagolások megelőzésében és kezelésében (Hedrich, 2004).

58 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A WHO összefoglalója szerint „nem támasztják alá bizonyítékok azt, hogy bármilyen komoly nemkívánatos negatív hatással járnának a programok.”„Majd húsz év kutatásainak fényében még mindig nem létezik meggyőző bizonyíték arra, hogy a tűcsere programok növelnék a kábítószer-használat vagy az intravénás kábítószer-használat előfordulását, időtartamát és gyakoriságát.” (WHO, 2004, 28. oldal).

59 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …hogy a tűcsere programok növelnék az injektálás gyakoriságát (Hartgers, 1989, Watters és munaktársai, 1994, idézi WHO, 2004),

60 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …növelnék a kábítószer-használatot (Wolk, 1990, Guydush és munkatársai 1993, idézi WHO, 2004),

61 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …növelnék a tűk megosztását (Schechter és munkatársai, 1999, Hartgers és munkatársai, 1989, idézi WHO, 2004),

62 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …új intravénás droghasználókat toboroznának (Heimer és munkatársai, 1993, Watters és munaktársai, 1994, van Ameijden, Coutinho, 2001; idézi WHO, 2004 ),

63 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …szociális hálók alakulnának (Junge és munkatársai, 2004; idézi WHO, 2004),

64 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …növekedne az eldobált fecskendők száma (Broadhead és munkatársai, 1999, Oliver és munkatársai, 1992, Doherty és munkatársai, 2000; idézi WHO, 2004),

65 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …kisebb lenne a változtatás iránti motiváció (Bluthenthal, 2001; idézi WHO, 2004),

66 Hatékonyság – Tűcsere program Van-e a tűcsere programoknak negatív hatása? A tanulmányok kerestek, de nem találtak bizonyítékot arra… …vagy megnőne az egyéb módokról az intravénás adagolásra történő váltások száma (Guydush és munkatársai 1993, idézi WHO, 2004).

67 Hatékonyság – Tűcsere program Költséghatékonyság WHO: „habár nehéz egyik országról a másikra általánosítani […] egy sor fejlett és fejlődő országból származnak meggyőző bizonyítékok arra nézve, hogy a tűcsere programok költséghatékonyak” (WHO, 2004)

68 Hatékonyság – Tűcsere program Költséghatékonyság New York városban a tűcserék által megelőzött egy HIV eset évi 2667 dollárba került 1997-ben. Ehhez képest egy évi kezelési költség abban az évben 56000-80000 amerikai dollárba került. A teljes megtakarítás a programokkal tehát egy esetre vetítve 53000-77000 dollár volt (Kahn és Haynes 1997, idézi WHO, 2004).

69 Hatékonyság – Tűcsere program Költséghatékonyság Az Ausztrál Nemzeti Kábítószerügyi Tanács (ANCD) tűcsereprogramok munkáját áttekintve megállapította, csak 1991-ben, amikor a kormány 10 millió dollárt költött tűcsere programokra, megközelítőleg 3000 fertőzést előzött meg, amivel legalább 266 millió dollár egészségügyi kiadást spórolt meg csak abban az évben (Australian National Council on Drugs, 2002).

70 Hatékonyság – Tűcsere program Költséghatékonyság Egy új-zélandi független vizsgálat szerint minden egyes új-zélandi Dollár amit tűcserére költöttek, 20 új-zélandi Dollárt spórolt meg a későbbi kezelési költségekből (The Centre for Harm Reduction, 2002).

71 Hatékonyság – Tűcsere program Költséghatékonyság De Wit és Bos, (2004): Hepatitisz esetében nem költséghatékonyak a tűcsere programok. a populáció eleve nagyon magas arányban fertőzött az injektálás kezdete után sokan hamar elkapják a vírust (gyakran még a tűcserével való kapcsolatfelvétel előtt), az átlagosan 11 éves intravénás droghasználói karrier során a legtöbben HCV hordozóvá válnak.

72 Hatékonyság – Tűcsere program Tűcsere a büntetés-véghajtási intézményekben Mára a legtöbb országban elismerik, hogy minden biztonsági intézkedés ellenére a kábítószerek a büntetés-véghajtási intézményekben is hozzáférhetőek, a kábítószer-használók közül sokan itt is folytatják a droghasználatot (Stöver, 2002). Világszerte a börtön populációban a HIV szeroprevalencia magasabb, mint az átlagnépesség körében, és dokumentált, hogy a HIV fertőzés rendkívüli gyorsasággal tud elterjedni a börtönön belül (Thaisri és munkatársai, 2003, Taylor és munkatársai, 1995; idézi Kerr, Jürgens, 2004).

73 Hatékonyság – Tűcsere program Tűcsere a büntetés-véghajtási intézményekben A tűcserét, mint a börtönön belüli intravénás droghasználatra adott ártalomcsökkentő intézkedést elsőként Svájcban vezették be 1992-ben. Mára működik tűcsere Svájc, Németország, Spanyolország, Moldávia, Beloruszia, Kírgisztán, Örményország, és Irán börtöneiben is. 2003-ban 46 tűcsere program működött világszerte (Stöver, Nelles, 2003; idézi Lines és munkatársai, 2006).

74 Hatékonyság – Tűcsere program Tűcsere a büntetés-véghajtási intézményekben Az áttekintő tanulmányok megállapítják, hogy a börtönben végzett tűcserék hatástanulmányai egytől egyig pozitív eredménnyel végződtek (Stöver, Nelles, 2003; idézi Lines és munkatársai, 2006; Stöver, 2002; WHO, 2005; Rutter és munkatársai, 2001).

75 Hatékonyság – Tűcsere program Tűcsere a büntetés-véghajtási intézményekben A droghasználat a programok következtében nem nőtt meg, vagy csökkent, a fecskendők megosztása dramatikusan csökkent vagy a legtöbb esetben teljesen megszűnt. Egy börtönben sem számoltak be a tűcsere program beindulása után új HIV vagy HBV, HCV fertőzésről. A programok negatív hatással nem jártak, a tűket nem használták a rabok fegyverként, és a börtön személyzet hozzáállása is általában pozitív volt a programokhoz (WHO, UNAIDS, UNODC, 2004a, Rutter és munkatársai, 2001).

76 Hatékonyság – Tűcsere program A fecskendők birtoklásával kapcsolatos jogi környezet hatásai A WHO (2004) egyértelműen megállapítja, hogy az injektáló eszközök jogi korlátozása akadályozza a HIV megfékezését az injektáló droghasználók között. „Bizonyított, hogy [a steril felszereléshez való hozzáférés jogi korlátozása, úgymint vénykötelesség vagy rendőrségi eljárások a fecskendő birtoklása esetén.] ezeknek a korlátozásoknak a feloldása komoly közegészségügyi előnyökkel jár. (WHO 2004 29. oldal).” Továbbá, „nincsen bizonyíték arra, hogy a jogszabályok szigorítása a HIV terjedését megállítaná” (WHO 2004 22.old.).

77 Hatékonyság – Tűcsere program A fecskendők birtoklásával kapcsolatos jogi környezet hatásai Egy 2002-es, öt orosz városban készített interjúsorozat eredményei szerint, az interjút megelőző egy hónapban a droghasználók 44%-át állították meg rendőrök, kétharmaduktól a rendőrök elvették az injektáló felszerelést. 40%-uk ezért nem tartotta magánál a fecskendőket. Azok a droghasználók, akiket a rendőrök letartóztattak, vagy őrizetbe vettek, négyszer valószínűbben osztották meg injektáló felszerelésüket mással az interjút megelőző egy hónapban (Rhodes és munkatársai, 2003, idézi Human Rights Watch, 2004).

78 A tűcsere Magyarországon Nemzeti a stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására (2000) középtávú célja: A kábítószer-használattal kapcsolatos egészségügyi ártalmak és kockázatok csökkentése, az intravénás kábítószer-használók között a HIV (AIDS) megjelenésének megelőzését, és a hepatitisz (elsősorban a hepatitisz C) terjedésének csökkentése. „Az ártalomcsökkentő módszerek a HIV (és hepatitisz) fertőzésnek kitett intravénás droghasználó csoportokban lényegében az egyetlen hatásos és költséghatékony megelőző módszert jelentik”

79 A tűcsere Magyarországon Magyarországon 1994-óta működnek tűcsere programok. A rendőrség kezdetben ellenséges volt, mára tolerálja a programokat. Első megállapodás: DPA – rendőrség 1996 Folyamatos ellenőrzés a Baptista szeretetszolgálat buszán. Péterfalvy Attila adatvédelmi ombudsman ajánlása:

80 A tűcsere Magyarországon „(…) - a közhiedelemmel és korábbi hibás reflexekkel ellentétben - a rendőrnek nincs joga korlátlanul, cél nélkül igazoltatást végezni”, továbbá „a rendőrök a tűcsere buszba csak akkor léphetnek be, ha valamilyen bűncselekmény elkövetőjének elfogása, vagy bűncselekmény megakadályozása miatt szükséges. A tűcsere-program tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény nem állapítható meg, így a rendőrségnek nincs jogalapja az igazoltatáshoz.”

81 A tűcsere Magyarországon 2003. megállapodás a BRFK és a három budapesti program között. Az ORFK-val kötött megállapodást a Legfőbb Ügyészség meghiúsította. 2005. május 30. A Legfőbb Ügyészség Nyomozási Felügyeleti és Vádelőkészítési főosztályvezetője az Országos Rendőr-főkapitányságra a következő mondatot tartalmazó állásfoglalást küldte el: „Az illegális drogfogyasztás, annak bármilyen módon, illetve céllal történő segítése – álláspontom szerint minden esetben – bűncselekmény gyanújára utal. Ennek észlelése esetén a bűnüldöző hatóságok hivatalból kötelesek eljárni.”

82 A tűcsere Magyarországon 2005. december 1. AIDS világnap. A tűcsere program munkatársa a TASZ jogsegélyszolgálatának segítségével feljelenti magát, hogy próbaperrel kényszerítse ki a változást. 2005. december 16. Elrendelik a nyomozást. 2006. július 30. Megszüntetik a nyomozást.

83 A tűcsere Magyarországon Az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról módosításra kerül - a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatásak nevesítésre kerül a közösségi ellátások keretén belül 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről tartalmazza a szenvedélybetegek részére nyújtandó közösségi ellátások körében a tűcserét mint választható szolgáltatást - a tűcsere tehát normatívában részesül. A normatív támogatás 2009-től megszűnik.

84 A tűcsere Magyarországon Programok

85 A tűcsere Magyarországon Programok

86 A tűcsere Magyarországon Programok

87 A tűcsere Magyarországon Számok

88 A tűcsere Magyarországon Fix programok 2007-ben

89 A tűcsere Magyarországon Mobil programok 2007-ben

90 A tűcsere Magyarországon Utcai megkereső programok 2007-ben

91 A tűcsere Magyarországon Automaták 2007-ben

92 Köszönöm a figyelmet! Takács István Gábor Társaság a Szabadságjogokért Drogprevenciós Alapítvány takacsistvan@tasz.hu www.drogriporter.hu 2008. május 20. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 1134 Budapest, Tüzér utca 33-35.

93