Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó."— Előadás másolata:

1

2 A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó folyót jelenthetett A Tisza hossza valamikor 1419 km volt. Az Alföldön folyik keresztül, amely Közép-Európa legnagyobb síksága, s lelassítja a folyók futását. A Tisza rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, gyakoriak voltak az áradások. Gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását, mely 1846-ban kezdődött. A folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat.

3 Hossz:962 km Vízhozam:820 m³/sm³s Vízgyűjtő terület: km²km² Forrás:Északkeleti-Kárpátok, UkrajnaUkrajna Torkolat:Duna, SzerbiaDunaSzerbia Országok:Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia, SzerbiaUkrajnaRománia Magyarország SzlovákiaSzerbia A folyó esése a kilométerenként 6 cm A víz sebessége3- 5 km/ó között

4

5 A legmagyarabb folyó. Jókai Mór szerint a Tisza a legmagyarabb folyó. Ez a jelző évszázadokig igaz is volt. Magyarország területén volt a forrásvidéke, s Magyarország területén ömlött a Dunába.

6 Tisza Visonál (Ukrajna )

7 Fekete és a Fehér-Tisza összefolyása

8 Tisza Óbecsén

9 Tisza és a Bodrog

10 Tisza Kiskörénél

11 Zagyva és a Tisza torkolata Szolnoknál

12 Körös - torok Csongrádnál

13 Pontonhíd a Csongrád – Csépa átkelőnél. AZ ÁTKELÉS FOLYAMATOSAN LEHETSÉGES, 7,5 tonna SÚLYKORLÁTOZÁS MELLETT, 5 km/h SEBESSÉGGEL! KÉRJÜK ÖNÖKET EZEK BETARTÁSÁRA A SZERKEZET MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN!

14 Tisza- Maros torkolat

15 Tisza Szegednél

16 Szőke Tisza.

17

18

19 E rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról, a kérészekről, már az ókorban említést tesz Arisztotelész (Kr. e ), aki Ephemeronnak, egynapinak nevezte őket. Egy nőstény általában db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő ún. szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak. A rajzás általában szakaszokra osztható. Előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyian repülnek a víz felett. Az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A rajzás a késő délutáni, esti órákban, kb h között zajlik. Tiszavirágzás a Tiszán

20

21

22

23

24

25


Letölteni ppt "A vaskorban (Kr. e. VII-VI.) a mai Szeged területén megtelepedett agathürszosz és szignünna népcsoportoktól származhat: a „tijah” (ejtsd: tidzah) szó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések