Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyakorló feladatok. ÁllításLevanteiHanza a) Fellendülésében jelentős szerepet játszottak a keresztes háborúk. b) Élelmiszerrel és nyersanyaggal látta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyakorló feladatok. ÁllításLevanteiHanza a) Fellendülésében jelentős szerepet játszottak a keresztes háborúk. b) Élelmiszerrel és nyersanyaggal látta."— Előadás másolata:

1 Gyakorló feladatok

2

3 ÁllításLevanteiHanza a) Fellendülésében jelentős szerepet játszottak a keresztes háborúk. b) Élelmiszerrel és nyersanyaggal látta el a népes flandriai városokat. c) Jelentős mennyiségű nemesfém áramlott ki Európából ezen az útvonalon. d) Árui nagyrészt az európai nemesség leggazdagabb rétegeinek igényeit elégítették ki. e) A német kereskedővárosok egymással szövetkezve biztosították a kereskedelmi útvonalakat. f) A nagy földrajzi felfedezések hozzájárultak hanyatlásához. X X X X X X

4

5 Európa gazdasága a virágzó középkorban a) Fejlett textilipara és a pápai udvar pénzügyeinek kezelése révén is komoly banki tevékenysége tette gazdaggá. A város neve: ………………….. b) Európa egyik leggazdagabb állama. A Földközi-tengeri kereskedelem jelentős központja, a keresztes hadjáratok szállítója és finanszírozója, időszakonként a Magyar Királyság politikai ellenfele volt. A város neve: …………………….. c) Ennek a tengeri kereskedelmi útvonalnak a forgalma hozzájárult az európai pénzgazdálkodás zavaraihoz, mivel megcsapolta a nemesfém-készleteket. Az útvonal megnevezése: ……………………… d) Ezen a kereskedelmi útvonalon nagyobb részt tömeges fogyasztásra szánt olcsóbb árucikkek cseréltek gazdát. A sűrűn lakott Flandriát is ezen az úton látták el gabonával. Az útvonal megnevezése: ……………………….. Firenze Velence Levantei kereskedelem Hanza

6 c) Magyarázza meg a grafikai jelzéseket! d) Mit jelölnek a kisbetűk (a-h)? X egy-egy családnak juttatott parcellák

7 a) Aláhúzással válassza ki a rendszer kialakulásának és általánossá válásának időszakát Nyugat-Európában! IV-V. század, VI-VII. század, XI-XII. század, XV- XVI. század b) Válassza ki, melyik fogalomcsoportra vonatkoznak az E, H, J betűk! (Választását a táblázatban X jellel jelölje!)

8

9 a)Melyik az a – képen is látható – természetföldrajzi tényező, amely elősegíthette a város kialakulását? b) Melyik az a városi jog (és egyben kötelesség), amely döntő módon meghatározza a képen látható város külső képét is? c) A városi önkormányzatiság melyik eleme kötődik a képen látható központi épületet működtető intézményhez? d) Melyik az a várossá válás szempontjából döntő kiváltság, amely a város központjában található nyílt térséghez kötődik? Folyó (közelsége). (Két különböző tájegység – pl. hegység és síkság – találkozása.) Városfal (építése). Plébános / pap választása. Vásár / piac (tartása).

10 a) „A velenceiek semmiféle illetéket sem tartoznak fizetni, amit szokás folytán vagy más okból tőlük megkövetelhetnének, sem akkor, mikor megérkeznek, itt tartózkodnak, eladnak, vesznek, letelepednek, sem amikor eltávoznak, csakis akkor, ha zarándokokat szállító hajókon érkeznek vagy távoznak, akkor ugyanis a király szokásjoga szerint harmadrészt tartoznak a királynak adni.” (Jeruzsálem királyának oklevele, 1124) Az idézett oklevél hozzájárult egy középkori tengeri kereskedelmi útvonalhálózat forgalmának fellendüléséhez. Nevezze meg ezt az útvonalhálózatot! LevanteiLevantei

11 b) „Mi, Bréma város konzuljai és közönsége a tengeri városok, s más városok konzuljainak, valamint a Római Szent Birodalom német [szövetségéhez] tartozó valamennyi kereskedőnek mérhetetlen nagy hálánkat fejezzük ki, amiért kegyelmükbe fogadtak, és a mondott kalmárok szabadságaiból és kiváltságaiból nekünk is részt engedtek […].” (Bréma városának levele) Nevezze meg azt a kereskedelmi szövetséget, amelyhez Bréma városa a levelet intézte! HanzaHanza

12 c) „Az angol király lezárta az összes tengerszorosokat, semmit sem engedve jönni [a Franciaországgal szövetséges területről], sem érkezni oda, legkevésbé pedig gyapjút és gyapjas báránybőrt. [A Franciaországgal szövetséges terület egész lakossága] megdöbbent, hiszen a posztókészítés a legfőbb mesterség […]. Igaz ugyan, hogy sok gabona jön részükre Franciaországból, de miből vegyék meg, miből fizessék, ha nincs kereset.” (XIV. századi krónika) Melyik terület kereskedelmi lehetőségeinek beszűküléséről szól a forrás? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. Champagne 2. Dalmácia 3. Flandria 4. Szilézia

13 „A gyakran kerékkel ellátott aszimmetrikus nehézeke, melynek régészeti nyomai már a IX-X. századból ismeretesek, nemcsak az elvetendő mag földbe juttatását biztosította, hanem a föld mélyebb rétegeit is megforgatva elősegítette a sikeresebb termést. A nehézeke nagyobb befektetést, több igaerőt igényelt.” „A gyakran kerékkel ellátott aszimmetrikus nehézeke, melynek régészeti nyomai már a IX-X. századból ismeretesek, nemcsak az elvetendő mag földbe juttatását biztosította, hanem a föld mélyebb rétegeit is megforgatva elősegítette a sikeresebb termést. A nehézeke nagyobb befektetést, több igaerőt igényelt.” (Nagy Balázs, történész) (Nagy Balázs, történész)

14 a) Magyarázza meg röviden, hogyan függött össze a szügyhám alkalmazása a nehézeke elterjedésével! b) Írja le röviden, miért hagyták ugaron a föld egyik részét a nyomásos gazdálkodásban! c) Melyik az a jelenség, amely egyszerre volt legfontosabb ösztönzője és következménye is a mezőgazdasági technika X–XI. századi fejlődésének? Húzza alá a helyes választ! - a népesség növekedése - a céhek kialakulása - a távolsági kereskedelem fellendülése A szügyhám alkalmazásának köszönhetően az igavonó állat nagyobb erő kifejtésére volt képes. Az ugaron hagyott föld a pihentetésnek (és az állatok legeltetésének) köszönhetően tápanyagban dúsabbá vált.

15 „[…] Polgárjoggal csak az rendelkezett, aki saját ingatlannal bírt a városban. […] Firenze […] lakosságának több mint háromnegyede, textilipari munkások, napszámosok, szolgák, fuvarosok –, akiknek nem volt a városban saját házuk […] nekik semmi szavuk nem volt a város ügyeinek intézésében […] ” (Katus László: A középkor története)

16 „A reneszánsz […] tért hódít […] Firenzében […] néhány fiatal művész összefogott […] és megteremtik az új építészetet. […] Vezetőjük Filippo Brunelleschi volt (1377– 1446). A város őt bízta meg a dómépület befejezésével. A firenzei dómot gótikus stílusban kezdték építeni. […] A firenzeiek mindenáron kupolával akarták betetőzni székesegyházukat, de addig egyetlen építésznek se sikerült olyan szerkezetet kitalálni, amellyel áthidalhatta volna a hatalmas teret. Brunelleschi megoldotta a feladatot […]” (E. H. Gombrich: A művészet története)

17 a) Nevezze meg azt a társadalmi csoportot, amely nem vett részt a város irányításában! b) Határozza meg a szöveg alapján a polgárjog feltételét a középkori városokban! c) Nevezze meg, hogy egy középkori városban a polgárjog-gal rendelkezők közül 1. kiből válhatott bíró 2. kik lehettek a nagytanács tagjai? 3. kikből kerültek ki a szenátus tagjai? d) Sorolja fel a XII–XIV. században az itáliai városok arculatát meghatározó építészeti stílusokat megjelenésük sorrendjében! e) Nevezze meg azt az építészeti elemet, amelyet a középkorban a firenzei dóm építése során alkalmaztak először! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! városi nép vagy plebejusok saját ingatlan vagy saját ház a kereskedőből vagy a patríciusból a patríciusok (kereskedők) és kézművesek (a céhmesterek) vagy a polgárjoggal rendelkezők közül bárkiből a kereskedőkből vagy a patríciusokból Gótika, reneszánsz kupolakupola

18 „Mi, Frankfurt posztókészítő mesterei, az alábbiakban a főbíró urak és az egész tanács tudomására hozzuk jogainkat és szokásainkat, ahogyan azokat ősidőktől fogva megőriztük. 1. Szegéllyel ellátott posztót céhünk egyetlen tagjának sem szabad készíteni, csakis a főbírók megrendelésére, akik családjaikkal együtt viselhetnek ilyen posztót. […] 5. Olyanoknak, akik nincsenek benne céhünkben és nem élnek városunkban, tilos posztóra alkalmazott pecsétünket használni. […] 9. Ősidőktől fogva szokásban van nálunk, hogy mesterségünk szükségleteivel kapcsolatban minden rendelkezést magunk adhatunk ki, kivéve, ha olyan rendelkezésekről van szó, amelyek a város bíráinak

19 vagy a tanácsnak a hatáskörébe tartoznak. […] A bírságokat és büntetéseket, amelyeket nálunk megállapítottak, és amelyeket mi is megtartunk, az alábbiakban soroljuk fel. 12. […] Ha valahol szegéllyel ellátott vagy helyenként bevágott posztót találnak, vagy pedig olyat, amelyről kiderül, hogy hulladékból vagy gyapjúcafatokból készült, vagy amelyet világos fonallal javítottak meg, az ilyen posztót el kell kobozni a mestertől, az utóbbi pedig fizet egy font heller bírságot. […] 24. Ha valakinél elrejtett szövőszéket találnak, 1 márkát fizet utána. […] 31. Akit éjjeli munkán tetten érnek, 1 márkát fizet. […] 35. Ha valamely mester bolyhozza a posztót, és a két mester feljelentést tesz, hogy azt rosszul mosta ki, a hibás fizet egy verdung büntetéspénzt és bead egy negyed bort a céhházba… 47. Senki sem csalhatja el más embereit, sem munkást, sem munkásnőt. Bírságpénz: fél márka.” (A frankfurti posztókészítők évi szabályzatából)

20

21 „Ha egy férfi vagy nő Bréma városában […] egy évet és egy napot háborítatlanul eltöltött, annak, aki ezután szabadságát el akarná venni, hallgatást parancsoljanak. Neki pedig jogában áll szabadságát megtartani, minthogy az ezzel szemben (esetleg) fennálló jogok az említett idő alatt elévülnek;” (I. Frigyes német-római császár kiváltságlevele, 1164)

22 „Látták önök, hogy hajózásunk 3 ezer 10–200 amfora* terhelésű hajóból áll, melyeken 17 ezer matróz szolgál. Látták azt is, hogy van 300 nagyobb hajó 8 ezer matrózzal. Látták azt is, hogy kisebb-nagyobb gályánk átlagban 45 van, és ezeken 11 ezer matróz. Látták azt is, hogy 16 ezer hajóácsunk van. […] Tudomást szereztek önök arról is, hogy a pénzverdében évenként egymillió arany dukátot vernek, ezüstből pedig vegyesen 20 ezer grossettót és mezzaninót […]. Minden évben 500 ezer dukát és grossetto kerül forgalomba Szíriában és Egyiptomban, elsősorban a mi ottani telepeinken.” (Tommaso Mocenigo velencei dózse beszéde, 1423)


Letölteni ppt "Gyakorló feladatok. ÁllításLevanteiHanza a) Fellendülésében jelentős szerepet játszottak a keresztes háborúk. b) Élelmiszerrel és nyersanyaggal látta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések