A magatartás zavarokkal küzdő gyerekek oktatása- nevelése Készítette: Varga Anita Andragógia BA 2011/12. II. félév.

Az előadások a következő témára: "A magatartás zavarokkal küzdő gyerekek oktatása- nevelése Készítette: Varga Anita Andragógia BA 2011/12. II. félév."— Előadás másolata:

1 A magatartás zavarokkal küzdő gyerekek oktatása- nevelése Készítette: Varga Anita Andragógia BA 2011/12. II. félév

2 Tartalom  Magatartászavar meghatározása  Tünetei  Formái  A kialakulás lehetséges okai  Mire kell figyelni a családi nevelés során?  Iskola választás szempontjai  A problémás gyereket befogadó pedagógus számára néhány segítő lépés

3 A magatartászavar meghatározása  A viselkedészavar olyan speciális gyűjtőfogalom, amely mindazon viselkedésbeli módozatokat magában foglalja, amelyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést mutatnak.  A háttérben részképességzavarok, hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és figyelemzavar illetve ezek halmozódása áll.

4 A szociálpszichológia szemszögéből  A szociálpszichológia a szemlélő oldaláról vizsgálódik:  Normák, szabályok megsértése  A gyermek magatartása és a beállítódása  Társas viszonyok oldaláról nézve a gyerekben van a hiba.

5 Általános jelek, melyekből már tudhatjuk, hogy baj van  A gyermek érzékenyebben reagál meteorológiai változásokra.  Fáradékonyabb az átlagnál, nehezebben tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozási és egyéb feszültséget.  Gyakran igényli a pihenést, szünetet, egyedüllétet.  Fokozottabb szüksége van a tevékenységeket meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályokra.

6 A magatartás zavarok tünetei  Több területen figyelhetőek meg.  A motoros aktivitás kisgyermekkorban aktivitás, és a környezet megismerésének a leghatékonyabb eszköze

7 A motórium területén jelentkező tünetek Ülés közben babrál, fészkelődik. – Elhagyja a helyét feladatvégzés közben. – Össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak semmi értelme. – Nehézségei vannak a nyugodt játéktevékenységben. – Sokat beszél. – Nem tud csendesen és egyedül játszani. – Állandó mozgásban van („mintha motor hajtaná”). – Mozgása céltalan. – Keveset, nyugtalanul alszik, alvás közben is mozog.

8 Az impulzivitás területén jelentkező tünetek  Nem várja meg a kérdést, instrukciót, hanem előbb válaszol.  Gondot jelent a várakozás.  Gyakran félbeszakít másokat.  Kiszámíthatatlanul viselkedik.  Nem reagál sem büntetésre, sem dicséretre.  Ok nélkül agresszív.  Gyakran szenved sérülést, fokozott a baleseti hajlama.

9 A figyelem jellegzetességei magatartás-zavaros gyermekeknél Nem figyel a részletekre. Figyelme hullámzó, elkalandozó. Gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá. Nem követi az utasításokat. Figyelme minden külső ingerre elterelődik. Feledékeny. Játék-, illetve feladathelyzetben nem vagy nehezen tartható. Az elkezdett tevékenységet nem fejezi be, csapong. Minden érdekli, de ez az érdeklődés nem tart sokáig. A feladatok megszervezésében komoly gondjai vannak.

10 A pszichés problémák és az éretlenség tünetei  Szófogadatlanság, ellenállás tünetei  akaratos, makacs, engedetlen, öntörvényű, nem tanul a hibáiból  Szociális éretlenség  túl könnyen barátkozik, de a kapcsolatait megtartani nem vagy csak nehezen tudja  Érzelmi, hangulati problémák  ingadozó hangulat, érzelmi labilitás jellemzi

11 A diagnózis felállításához szükséges kritériumok  A viselkedésproblémát a gyermek minden életterületén meg kell vizsgálni  Otthon  Óvoda vagy iskola  A tüneteknek 7 éves kor előtt kell kezdődniük  Több tünetnek kell együtt állnia huzamosabb ideig (6 hónap)

12 A magatartás zavarok különböző formái  Hiperkinetikus zavarok  Olyan tünet együttes, amely az első öt évben alakul ki. Általános jellemzője a tevékenységek közötti csapongás, a figyelmetlenség, az impulzivitás, a meggondolatlanság, a szabályokhoz való nehéz alkalmazkodás.

13 Viselkedési zavarok Elsődleges tünete a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartásséma. A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól. A szabályokat durván áthágja, súlyosabb a viselkedés, mint egy hagyományos gyermekcsíny, és hosszan is tart.

14 Kevert magatartási és emocionális zavarok  A fennálló agresszív, disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik depresszióval, szorongással vagy más emocionális zavarokkal.

15 Jellegzetesen gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok  Ez egy kóros védekezési mód, vagyis a gyermek kóros viselkedési tüneteket produkál annak érdekében, hogy a kitörni, kirobbanni igyekvő szorongását visszafojtsa, ne engedje felszínre törni.  szeparációs szorongás,  a fóbiás szorongás,  a szociális szorongás.

16 A szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai Heterogén tünetcsoport. Közös jellemzőjük a szociális funkciók rendellenessége, de más fejlődési terület zavara nem társul hozzá. A legtöbb esetben környezeti zavarok vagy depriváció húzódik meg a háttérben.

17 Tic-zavarok  A tic egy önkéntelen, gyors, visszatérő, nem ritmusos, motoros mozgás vagy hangformálás. Hirtelen kezdődik és céltalan. A stressz fokozza, az alvás pedig megszünteti.

18 A kialakulás lehetséges okai  A magatartászavarok kialakulásának pontos okát nem ismerik a kutatók, de számos elképzelés született a probléma magyarázatára.  Genetikai háttér:  Fiúknál háromszor gyakoribb, mint a lányoknál  X kromoszóma rendellenességei  A funkciózavarokat direkt módon nem lehet örökölni

19 Biokémiai tényező  Veleszületett temperamentumprobléma  Ennek oka az idegsejtek közötti ingerületi kapcsolatot biztosító neurotranszmitter anyagok hiányos vagy csökkent volta.  A homloklebeny irányítja ugyanis a figyelmet és az információ feldolgozását. Itt történik az ingerek szétválogatása, a cselekvések tervezése, az idő becslése. Ha ez nem jól működik, a gyerek nehezen tervezi meg magatartását, szétesnek a fázisok, nem látja cselekedete következményeit, az önszabályozás, önirányítás rosszul működik.

20 Aktiváció, éberség szerveződés  A szervezet általános izgalmi, készenléti szintje a szükségesnél alacsonyabb. Tehát a túlmozgásos gyermekek mintegy ingeréhségben szenvednek, amit a mozgásból származó szenzoros hatásokkal próbálnak ellensúlyozni. Nem szelektálják az ingereket, mindent befogadnak, lényegeset és lényegtelent egyaránt.

21 Az idegrendszer részleges érési zavara vagy éretlensége  A terhesség alatti, szülés körüli oxigénhiányos állapotokból eredő agyi funkciózavaroknak döntő jelentőséget tulajdonítanak. Ez a központi idegrendszer valamilyen sérülését vagy funkcionális zavarát jelenti, ami késlelteti az agy érési folyamatait. A tanulási folyamat zavara jelentkezhet akkor is, ha még nem követeztek be a tanuláshoz szükséges, éréssel összefüggő agyi változások. Annál a gyereknél, akinél a gátlás folyamatai nem erősödtek meg, és a serkentés dominál, iskolaéretlensége miatt jelentkezhetnek tanulási problémák.

22 Szociális, környezeti tényező  Egyértelműen a gyermek és környezete közti konfliktus megnyilvánulása.  Vannak olyan gyerekek, akik több figyelmet, szeretetet, gondoskodást igényelnek, mint társaik.

23 Mire kell figyelni a családi nevelés során? Legyenek szabályok, melyek a gyermek számára érthetőek, betarthatóak. Legyen a gyermeknek a családban napirendje. Egyszerre csak egy dologgal foglalkozzon! Csak nyugodt állapotban hallgassuk meg gyermeket! A szülő soha ne ítélkezzen előre! Ügyelni kell a hangra, ahogy gyermekkel beszélünk. Soha ne éreztessünk gúnyt, vagy panaszos megadást a hangunk. A beszélgetésekkor a gyermek érezze, hogy mindig számíthat szüleire.

24 …  Lehetővé kell tennünk a gyermek számára a nyugodt, éjszakai pihenést.  A napközbeni konfliktusokat zárjuk le.  Mindig legyen ideje a beszélgetésre. A családokban gyakran az a jellemző, hogy a TV-t nézik, így nincs idő a beszélgetésre.  Vegyük észre a gyermek viselkedésében a jót és ezt jelezzük felé.

25 Iskolaválasztás szempontjai  Az osztályok létszáma lehetőleg ne haladja meg a 20 főt.  Lehetőség szerint az osztályban ne legyen több magatartászavarral küzdő gyermek, mert az felerősítheti a problémákat.  Az osztályban is legyenek jól körülírt, mindenki által betartható szabályok.  Legyen az alkalmazott tanterv, tananyag része az önismeret, a reális önértékelés kialakítása, a kommunikáció fejlesztése.

26 A problémás gyereket befogadó pedagógus számára néhány segítő lépés  Ültetés.  A figyelem huzamosabb fenntartása.  Követelmények  Túlkövetelés estén: a gyakori kudarcok miatt sokszor a gyermek lemond arról, hogy a tanulás terén érjen el sikereket.  Alacsonyabb követelések: nem tanulja meg a küzdő stratégiákat, s felnőve, szükség esetén sem lesz képes a konfrontációra.  Az alkalmazkodás segítése  Szabályok kialakítása

27  Együttműködés a családdal.  Együttműködés más szakemberekkel.  Reális énkép kialakítása.  Tanár-diák kapcsolat.  Legyen az alkalmazott tanterv, tananyag része az önismeret, a reális önértékelés kialakítása, a kommunikáció fejlesztése.

28 Összefoglalás A magatartászavar enyhébb vagy súlyosabb változata a gyermeknépesség közel 20%-át érinti. Ezeknek a gyermekeknek és szüleiknek az ellátása, nevelése, oktatása, támogatása még nem teljesen megoldott. De az oktatásban bekövetkezett szemléletváltás eredményeket kell, hogy hozzon.

29  Fontos a pedagógus személyisége.  Ezeknél a gyerekeknél minden akció másfajta reakciót válthat ki.  Hatalmas kihívás.

30 Köszönöm a figyelmet!