Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tehetséggondozás az iskolán kívüli szervezetek körében egy kutatás tükrében, 2016. június 22. Bodó Márton – Földvári Mónika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tehetséggondozás az iskolán kívüli szervezetek körében egy kutatás tükrében, 2016. június 22. Bodó Márton – Földvári Mónika."— Előadás másolata:

1 Tehetséggondozás az iskolán kívüli szervezetek körében egy kutatás tükrében, június 22. Bodó Márton – Földvári Mónika

2 A vizsgált szervezetek: NTP nyertes, többségükben civil szervezetek  alapítványok, egyesületek  nonprofit és forprofit vállalkozások  tehetségsegítő tanácsok

3 EGY TÉRSÉGI IDEÁLIS TEHETSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATA Főiskola Egyetem Megyében működő TST Iskolán kívüli tehetséggondozó civil szervezetek Egyházi Intézmények Megyei Tehetségsegítő Tanács (társadalmi összefogás) Állami fenntartó Egyházi fenntartó Önkormányzatok Megyében létrejött Tehetség Pontok Pedagógiai Szakszolgálat Tehetségkoordinátor Tankerületek tehetségkoordináló és tanácsadó tevékenysége Tanácsadás, továbbképzés TehetségazonosításTehetséggondozás Tehetséggondozó tankerületi munkaközösségek működtetése tehetségfejlesztő szakértők Óvodák Általános és középiskolák, kollégiumok, Intézményi és tankerületi tehetséggondozó műhelyek, iskolán kívüli színterek Mentori hálózat Támogató programok Partneri hálózat Monitoring Mayer József Innováció és adaptáció, június1. eladása alapján

4 NTP- nyertes pályázók megoszlása évenként és típusonként (forrás: Kállai Gabriella, NTP-TSZH, kutatás)

5 között NTP pályázatot nyert szervezetek Összesen 626 nyertes szervezet: Jelentős területi koncentráció (30%: budapesti székhely) Szabolcs-Szatmár-Bereg (7%); Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar (5-5%) 52% egyesület, 27% alapítvány, 4% vállalkozás, 8% tehetségsegítő tanács, 9% egyéb (pl. egyházi vagy önkormányzati szervezet) Az online felmérés során vizsgált NTP nyertes szervezetek Összesen 181 szervezet: Budapest (19%) Bács-Kiskun (8%); Zala, Szabolcs- Szatmár-Bereg (7-7%); Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar (6-6%) 52% egyesület, 28% alapítvány, 4% vállalkozás, 3% tehetségsegítő tanács, 13% egyéb (N=175)

6 Más szervezetekkel és intézményekkel a tehetséggondozás terén együttműködő civil szervezetek aránya (%, N=152) Civil szervezetek (%) Térségi iskolák77,6 Pedagógiai szakszolgálat 15,8 Egyéb helyi vagy térségi szervezetek (óvoda, önkormányzat) 50,7 Országos szervezetek (pl. Matehetsz, Tehetségsegítő Tanács) 41,4 Egyéb25,4 Nem működik együtt más szervezetekkel, intézményekkel 2,0

7 Milyen szervezetekkel, intézményekkel működnek együtt a tehetséggondozás kapcsán? (forrás: NTP-TSZV, 2016.kutatás, Szegő Dóra)

8 Korosztály Az adott korosztállyal foglalkozó szervezetek száma és válaszadókon belüli aránya (N=176) számaaránya (%) Óvodás6939,2 Általános iskolás13677,3 Középiskolás13777,8 Felnőtt11062,5 A tehetséggondozás célcsoportok szerinti megoszlása

9 Humán erőforrás A SZERVEZETEK JELENTŐS RÉSZE NEM KIFEJEZETTEN TEHETSÉGGONDOZÁSRA KONCENTRÁL, NAGYBAN ÉPÍT AZ ÖNKÉNTES MUNKÁRA  önkéntes: 43%  teljes munkaidő: 26%,  óraadó: 23%  részmunkaidő: 7% A szervezetek megoszlása a tehetséggondozással foglalkozó szakemberek aránya szerint (%, N=174)

10 Tehetségről, tehetséggondozásról való gondolkodás J OBBAN TÁMOGATOTT : mindenki lehet tehetséges, a tehetség elsősorban nem az intelligenciával, hanem a kreativitással köthető össze, a tehetséggondozás célja a tanulók egyénre szabott fejlesztése U GYANAKKOR jelentős a támogatottsága annak is, hogy a népesség néhány százaléka tekinthető igazán tehetségesnek, a tehetséggondozás célja az ő fejlesztésük E GYMÁST KIEGÉSZÍTŐ, EGYÜTT ÉRVÉNYESÜLŐ NÉZETEK : ÉRDEKLŐDŐK SZÉLES KÖRÉNEK EGYÉNRE SZABOTT FEJLESZTÉST BIZTOSÍTANI ÉS A KIMAGASLÓ TEHETSÉGEKNEK IS MEGFELELŐ TÁMOGATÁST NYÚJTANI

11 Szerintem minden gyerek tehetséges. És pontosan azért vagyunk itt ennyien, és pontosan azért vagyunk itt ennyien, megtalálni benne azt a pici szikrát, amihez ő vonzódik, amit fejleszteni lehet benne. (…) itt pontosan az kell, hogy te ugorj ki ebben, te meg abban (…) Mert amit én javitandónak látok az az, hogy az iskolarendszerünk olyan, hogy egyen gyerekeket akar. Egy tehetségsegítő tanács véleménye

12 Tehetséggondozó tevékenység  A tehetségek kiválasztásában a meghatározó a személyes érdeklődés, motiváció (83%) és a szakemberek megfigyelése, ajánlása (72%)  leggyakoribb tehetséggondozási tevékenységek: nyári programok, vetélkedők és versenyek (66-66%); tehetséggondozó programok, szabadidős programok (64-64%)  leggyakoribb területek (30-37%): sport; rajz-, fotó-, képző- és iparművészet; tánc-és mozgásművészet; szociális és interperszonális terület; egyéb reál terület (természettudomány, természetismeret, logika, sakk)

13 A minőségi tehetségfejlesztő munkát akadályozó hiányosságok (N=167)

14 A tehetséggondozás eredményességének megítélése A diákok elégedettsége (96%) A szülők elégedettsége (72%) Szakmai ellenőrzés (47%), Versenyeredmények (45%).

15 Mi alapján ítélik meg a tehetséggondozó tevékenységük hatását a szervezetre? Forrás: NTP-TSZV, kutatás, Szegő Dóra

16 Finanszírozás  Pályázati forrásokra gyakorlatilag a teljes szféra támaszkodik, de alapvető bevételi forrást a szervezetek 71%-ának jelentenek  Önkéntes munka: a szervezetek kétharmadánál alapvető  A szervezetek túlnyomó többségének a pályázatokon kívül más külső erőforrás bevonására is szüksége van  a szervezetek 65%-a az NTP mellett más tehetséggondozó pályázatokban, programokban is részt vett: elsősorban TÁMOP(36%), Tehetségpont (27%) és egyéb helyi, vagy regionális programokban (25%) A tehetséggondozás finanszírozásában szerepet játszó tényezők (N=152)

17 Az NTP pályázat beadásának indokai (%,N=132)

18 A megvalósítás nehézségei A szervezetek 17%-a számolt be az NTP pályázat megvalósítása során felmerült nehézségről. Főbb típusok:  Pályázat elkészítése: nem látják előre az igényeket, nem tudnak betervezni költségeket a jutalmazásra, pályázati menedzsmentre, projektkoordinációra  Késői eredményhirdetés és a források késői megérkezése  A források elégtelensége  Túlzott adminisztrációs terhek, túlbürokratizáltság  Disszeminációs problémák

19 Eredmények  A pályázatokat a szervezetek szinte mindegyike eredményesnek, hasznosnak ítélte meg  elsősorban: nő a diákok motivációja  Az egyéni válaszokban megjelenő további szempontok:  rendezvények, programok megszervezésének lehetősége  javuló együttműködés a tehetséggondozásban résztvevő szereplők között  diákok képességeinek fejlődése  lehetőség olyan területek bevonására, amire nem fordítanak kellő figyelmet (pl. személyiségfejlesztés)  segítség a szervezeteknek a működésük fenntartásához Az NTP-pályázat keretében megvalósított program szervezetre gyakorolt hatásának megítélése (%, N=130)

20 Pályázati igények I. Fontosnak vagy kevésbé fontosnak tartott pályázati területek (%, N=144)

21 Pályázati igények II. – egyéni vélemények  nyílt, civil szervezetek számára kiírt, hosszabb távú NTP pályázatok – több éven keresztül folyamatos működési támogatás  egy-egy területen legyenek folyamatosan elérhető vagy szükség szerint meghosszabbítható pályázatok  gyorsabb átfutási idő  pályázati források rugalmasabb felhasználási lehetősége  lehetőség arra, hogy a pályázati menedzsment, a bevont szakemberek is javadalmazást kaphassanak  lehetőség a szervezetek szakmai fejlődését segítő (esetenként nemzetközi) együttműködések, hálózatosodást elősegítő programok és továbbképzések finanszírozására

22 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat célrendszere


Letölteni ppt "Tehetséggondozás az iskolán kívüli szervezetek körében egy kutatás tükrében, 2016. június 22. Bodó Márton – Földvári Mónika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések