Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Kádár-rendszer válsága és a rendszerváltás. A párt és a társadalom  Társadalom és a hatalom közötti alku  ’80-as évek közepe  kezd bomlani  Hogyan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Kádár-rendszer válsága és a rendszerváltás. A párt és a társadalom  Társadalom és a hatalom közötti alku  ’80-as évek közepe  kezd bomlani  Hogyan."— Előadás másolata:

1 A Kádár-rendszer válsága és a rendszerváltás

2 A párt és a társadalom  Társadalom és a hatalom közötti alku  ’80-as évek közepe  kezd bomlani  Hogyan tartotta fent eddig  sztálinista politikusok    Rákosi hazatérését a SZU-ból  keményvonalasoktól távol tartotta magát  centrumpolitikája, ellentmondást  tűrése  abszolút hatalom a kezében  Amíg a társadalom és a hatalom egysége fenn áll  Kádár kézi vezérléssel minden ellentétet elsimít

3  A Kádár-rendszer bukásának tényezői  A mélyülő gazdasági válság  A SZU látványos hanyatlása, a gorbacsovi politika (  támasza)  antikommunista erők megerősödése

4 A gazdasági válság  A gazdaság ’79-ig 5-7%-os növekedést mutat  de a válság jelei már mutatkoznak  romlott a fizetési mérleg   az élelmiszerek árai  vállalati veszteségek   adósságállomány kezelhetetlenné válik (adósságspirál)  ’85 MSZMP XIII. kongresszusa: cél a gazdasági növekedés  hibás döntés  A társadalom is válság jeleit mutatta 

5  létminimum alatt élők már 10%  népesedési mutatók   deviancia   halálozási mutatók   Kádár romló egészségi állapota  fokozza a társ. elégedetlenségét  A rendszer bukását gyorsította, agóniáját lerövidítette  A glasznoszty és a peresztrojka  a birodalmi koncepció 

6 Az ellenzék bontakozása  ’60-70-es évek ellenzéki megnyilvánulások  gyors hatósági intézkedések miatt elszigeteltek  magánbeszélgetések, SZER hallgatása  ’70-es évek vége  változik a helyzet  az eszmében való csalódás  elégedetlenség   hatalom gyengülése  Civil kezdeményezések  SZETA  DUNA-kör  JAK

7  ’80-es évek  nyílt politikai követelések megfogalmazása  demokratikus (urbánus) ellenzék  népi-nemzeti ellenzék  értelmiségi körök

8  A demokratikus ellenzék bázisa  A Charta ’77 aláírói Kis János, Kőszeg Ferenc, Demszky Gábor, Solt Otília, ifj. Rajk László  Beszélő (szamizdat), „repülő egyetem”  A népi-nemzeti ellenzék  Írószövetséghez álltak közel (Csoóri Sándor, Fekete Gyula)  Kulin György - Mozgó Világ (folyóirat)  Monor konferencia (széles a résztvevők köre)  Lakitelek a demokratikus ellenzéket  hívják meg  Az ellenzék létrejötte

9 MDF megalakulása (’87)  További ellenzéki szervezetek alakulása  Szabad Kezdeményezések Hálózata  SZDSZ  KISZ ellenébe  FIDESZ  Újjáalakulnak a koalíciós idők pártjai  SZDP, FKgP, KDNP

10 A Mozgó Világ gárdája 1983 őszén Fidesz delegáció 1988-ban

11 Lakitelek

12 Az állampárt végórái  ‘80-as évek közepe  MSZMP-én belül fiatal értelmiségi réteg  nem terheli a múlt  hajlandóság a reformokra Reformkommunisták  „rendpárt” Pozsgay Imre, Nyers Rezső  Grósz Károly  A változás akadálya az öreg Kádár  utódlási harc  ’88 májusára patthelyzet  Grósz első titkár  Pozsgay, Nyers PB-tagságának megerősítése  A reform-kommunista erők előretörését mutatja

13  Grósz miniszterelnökként  fontos döntések  ’88 ősz – baklövés, a „fehérterror” rémével riogatott  ’89 január 28 - Pozsgay beszéd  56  ellenforradalom  népfelkelés  Miniszterelnök váltás Grósz  Németh Miklós  piacgazdaság  reformer miniszterek a kormányban: Békesi, Horn, Glatz  ’89. X. 06. MSZMP reform-kommunisták  MSZP

14 A rendszerváltozás  A ~ vér nélkül, alkotmányos keretek között valósul meg  Intézményes kerete  A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások  Ellenzéki Kerekasztal  Kónya Imre, Antall József,  MSZMP  Grósz, Pozsgay  ’89. szeptember 18  megállapodás a demokratikus Magyarországról  A parlament  ’49. évi alkotmány módosítása ’89. évi XXXI. tc  X. 23. a Köztársaság kikiáltása  győzött a „tárgyalásos forradalom”

15 Nemzeti Kerekasztal

16 1989. X. 23. a Köztársaság kikiáltása

17  Az ellenzék bomlása  SZDSZ és a FIDESZ szembefordul Antall-lal  Közt. Elnök választásának módja  Pártvagyon elszámoltatása  Munkásőrség felszámolása  Munkahelyi pártalapszervezetek megszüntetése  „négy igenes választás”

18 Az Antall-kormány létrejötte  A „négy igenes választás”  Antall politikai terve   Pozsgay  lesz Köztársasági Elnök  A „négy igenes választás”  SZDSZ- FIDESZ győzelem  Antall válasza - politikai húzások  MDF vezetését átvette Bíró Zoltántól  MSZMP-s múlt miatt  Szakítás Pozsgayval  MSZMP-s múlt miatt  Média:  MDF nyugodt erő az SZDSZ-szel szemben  az események igazolják döntését 

19 Az első szabad választás - biztos győzelem  Megalakul az Antall-kormány  A polgári Magyarország első kormány Az Antall-kormány

20 Az első szabad választás plakátjai

21 Gönc Árpád Köztársasági Elnök

22


Letölteni ppt "A Kádár-rendszer válsága és a rendszerváltás. A párt és a társadalom  Társadalom és a hatalom közötti alku  ’80-as évek közepe  kezd bomlani  Hogyan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések