Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Magyar Rendszerváltozás 3 A Kádár-rendszer induló modellje A rendszer szakaszai: 1.1956/57- 1968: a stabilizáció 2.1968- 1981: a siker évtizede 3.1980-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Magyar Rendszerváltozás 3 A Kádár-rendszer induló modellje A rendszer szakaszai: 1.1956/57- 1968: a stabilizáció 2.1968- 1981: a siker évtizede 3.1980-"— Előadás másolata:

1 1

2 Magyar Rendszerváltozás

3 3 A Kádár-rendszer induló modellje A rendszer szakaszai: / : a stabilizáció : a siker évtizede /91: a válság A Kádár-rendszer induló modellje 1.Oktrojált társadalmi rendszer. 2.Totalitárius (kezdetben bosszúálló) diktatúra, a Rákosi despotizmusa nélkül. 3.Egypárti- és pártközpontú hatalmi szerkezet 4.Állami tulajdon alapján redisztributív, tervutasításos, bürökratikus rendszer 5.Ideokratikusan megszervezett társadalom

4 4 A Kádár Rendszer története  Kádár 1956 november 4.én vonul be a fővárosba orosz tankokon - legitimitása szinte nincs  A fegyveres ellenállás letörése után megkezdődik a bosszúállás  Kétfrontos harc a „revizionisták” (Nagy Imre és hívei) és a „szektás politika” (Rákosi-Gerő klikk) ellen  Megkezdődik az MSZMP, Munkásőrség szervezése  A társadalom ellenőrzése a pártirányítás révén valósult meg, amely kiterjedt: – az államszervezetre, –a gazdasági életre, –a rendvédelmi szervekre –a közigazgatásra, –és a munkahelyekre.  1957-ben létrehozzák a KISZ-t

5 5 A „gulyáskommunizmus”  Garantált volt a biztos munkahely, a szerény, de biztos anyagi gyarapodás lehetősége  Bővülő szociálpolitikai ellátások: Gyes, Gyed, anyasági és betegségi segély,általános nyugdíj, családi pótlék, stb  A lakáshiányt enyhítése  A szomszédokhoz képest jobbak voltak az külföldi utazási lehetőségek (bár minimális valutakerettel)  Évek kemény munkájával mindenki hozzájuthatott az új autókhoz, (Trabant, Wartburg, Skoda), háztartási gépekhez (automata mosógép), esetleg hétvégi telekhez  A „Kis szabadságok” rendszerébe beletartozott a morgás joga

6 6 A ’70-es évek  Kádár lemondási „kísérlete” pozíciója megerősödik  1972-re leáll az UGM, visszarendeződés történik a gazdaságban,  1973 – olajárrobbanás – cserearány-romlás, begyűrűzés  külföldi hitelek növelése - már csak ebből finanszírozható az életszínvonal fenntartása.  A rendszerváltásra kb. 20 milliárd dollárt ér el az ország adótarozása – eltitkoltak a lakosság elől.  Következményei: alapvető élelmiszerek, szolgáltatások árainak emelése  Világgazdaság végleg lehagyja a szocialista gazdaságokat  A gazdasági körülmények hatására a ’80-as évek elején ismét megjelentek a reformok gondolatai

7 7 A 80-as évek  A megjelennek a kisvállalatok, legalizálták a második gazdaságot – hatalmas többletmunkáért kevés többletjövedelem.  Pénzügyi reformok : Magyarország csatlakozik a Világbankhoz, és a Valutaalaphoz, Bevezetik az ÁFÁ-t és a jövedelemadót.  Ezek az intézkedések csak a toldozták-foltozták a gazdaságot – megoldást nem nyújtottak, mivel nem sikerült megállítani az eladósodást és leállítani a rossz nagyberuházásokat (Bős- Nagymaros).  A társadalmi károk is egyre nagyobbak: alkoholizmus, családok széthullása, Európában legmagasabb az öngyilkosságok aránya. Erkölcsi – szellemi értékválság. A politikából való teljes kiábrándulás.

8 8 A Politikai Reformok  Politikai reformok: demokrácia imitálása, mindenütt megmaradtak a „biztonsági fékek”, melyek csak látszattá tették  1983-tól kettős jelölés, de nincs szabad választás  1985-ben több jelentős vidéki pártfunkcionárius bukott hatalmasat, de tág tere volt a visszaéléseknek, választási csalásoknak: Rajk László esete a belvárosban  bevezették a képviselők visszahívhatóságát  párton belüli ellenzéki csoport a „reformközgazdászok” a párt felső vezetésében pedig megindul a kimondatlan utódlási harc és helyezkedés az öregedő Kádár leváltására  Az 1985-ös XIII. pártkongresszust valóságérzék teljes hiánya jellemezte, Kádár: „Magyarországon nincs válság”

9 9 A Kádár-rendszer záró modellje 1.Rendszer-reformokkal átalakított önálló szocializmus-modell. Relatív mozgástér, 2.Enyhített diktatúra. A rendszerkritika szigorú korlátaival 3.A pártbürokráciát korlátozó szervezetek és érdekcsoportok hatalmi ellensúlyozó szerepe. 4.Racionalizált redisztribúció relatív gazdasági önállóság. második gazdaság 5.Leszűkülő személyi függőség 6.Fokozatosan lebomlik az ideológia uralma

10 10 Mi tette lehetővé? Mi tette lehetővé a békés átmenetet? Előny-e? 1.A reform történelme 2.A politikai hatalom direkt jellege csökken 3.Látens pluralitás 4.A reformértelmiség kulcsszerepe (de nem alkot egységes erőt) 5.Az ellenzék ereje (de ez sem egységes) 6.Az MSZMP belüli reformszárny 7.Az állampárt felszámolása 8.A nemzetközi környezet Előny-e?

11 11 Az autoritárius rendszer a "puha diktatúra" sajátosságai 1.Az autoritárius rendszer a" puha diktatúra" sajátosságai 1.Tömeglojalitás 2.Negatív konszenzus 3.Sajátos mentalitás 4.Pluralizált gazdaság – politika nem 5.Tömegek mozgósítása helyett lecsendesítése 6.Megreformált sztálinzmus 2.A Kádár rendszer értékelése- mit kért és mit adott sajátos kiegyezés jellege

12 12 A Kádár Rendszer értékelése  A bukott forradalom eredménye, hogy az emberi életre alkalmasabb körülmények alakulhattak ki  A háttérben a félelem országa: Kádár félt egy újabb felkeléstől, a nemzet pedig a rendszer erőszakszervezetétől  Kádár sikerrel hitette el a magyar társadalommal, hogy a szovjet birodalom gyűrűjében az ő személye a lehetséges maximumot nyújtja, sőt folyamatosan „kijátsza” a szovjet vezetőket a körülmények javítása érdekében.  Ezt az életszínvonal folyamatos emelése biztosította, mely a rendszer alappillére lett, és amiért a rendszer mindent hajlandó volt megtenni

13 13 Belső Ellenzék  Reformerek a pártban  Reformközgazdászok  Fordulat és Reform  1988 április: Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárják a pártból  Szamizdat kiadványok és a „második nyilvánosság” kis példányszámban de folyamatosan jelen van

14 14 Ellenzék megjelenése  Már korábban is volt ellenzék Mo.-n de nem igazán jellemző Pl.: Charta 77 Pl.: Charta 77  A külső ellenzéket megosztja a hagyományos Népi-Urbánus ellentét  Célok, értékek:  Népi: nép-nemzeti irányultság, vallás, (magyar) kisebbségek helyzete, nemzeti sérelmek orvoslása  MDF-mozgalom (!)  MDF-mozgalom (!)  Urbánus: Polgári progresszió hívei, szabadság, demokrácia, polgárosodás, kül. szubkultúrák képviselete  Demokratikus ellenzék majd SZDSZ  Demokratikus ellenzék majd SZDSZ

15 15 Ellenzék kibontakozása  1985 Monor: együtt az összes ellenzéki  1987 júl. A Dem. Ellenzék megjelenteti a Társadalmi Szerződést - Céljaik: –Kádárnak mennie kell –A közélet Pluralizálása  1987 szept. Lakitelki találkozó: nagyrészt a későbbi MDF tagság vesz részt + Pozsgay Imre –Beszámoló a Magyar Nemzetben  1988 tavasz: elkezdenek pártok alakulni: Fidesz, SZDSZ majd a történelmiek: FKGP, KDNP, Szociáldemokraták, stb

16 16 Ellenzéki Kerekasztal  89 febr. Pozsgay: 56 Népfelkelés – legitimációs válság !  89 május: változások a Pártban is: Kádárt lemondatják, új kormányfő: Németh Miklós Kádárt lemondatják, új kormányfő: Németh Miklós Az új kormány tárgyalna az ellenzékkel – de külön-külön Az új kormány tárgyalna az ellenzékkel – de külön-külön  Ellenzéki Kerekasztal: Bajcsy-Zsilinszky Társaság, FIDESZ, FKGP, MDF, Magyar Néppárt, MSZDP, SZDSZ, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája Bajcsy-Zsilinszky Társaság, FIDESZ, FKGP, MDF, Magyar Néppárt, MSZDP, SZDSZ, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája  Nemzeti Kerekasztal = Ellenzéki Kerekasztal + MSZMP + „Harmadik Oldal” (MSZMP szatellit szervezetei)  Tárgyalások az békés hatalomátmenetről, mely folyamatos kompromisszumok nyomán jön létre.  Két nagy témakör: Alkotmányos reformok Gazdasági változások Gazdasági változások  89 szept.18 aláírása, de a liberális pártok kivonulnak

17 17 Országgyűlés

18 18 Országgyűlés

19 19 Párttáblázat

20 20 Az Ellenzék megjelenése  Vita tárgya, mikortól léteznek ellenzéki csoportok Magyarországon: 68, 77, 80-as évek?  Közös bennük, hogy ezek mind értelmiségi csoportosulások voltak, és jóideig nem akartak nyílt konfrontációt a hatalommal  Talán a legelső olyan alkalom, mikor az ellenzékiek saját nevükkel vállalták a véleményüket, az 1977-ben történt, mikor több magyar értelmiségi nyílt levélben foglalt állást a csehszlovákiai ellenzék Charta-77 nevű polgárjogi kezdeményezése mellett, és ezidőben kezdtek kialakulni az ellenzéki csoportosulások műhelyei.  Azonban a magyar értelmiség hagyományosan nem egységes, két jelentős csoportra bontható: Népi ↔Urbánus  Urbánus: a polgári progresszió hívei, fő értékei: szabadság, demokratikus polgári fejlődés, indivídum  Népi ellenzék: a nemzettel való párbeszéd hívei, fő értékei: nemzet, vallás, nemzeti sérelmek orvoslása, határon túli magyarság  Az Aczéli kultúrpolitika a szőnyeg alá söpörte ezt de lappangva továbbra is létezett

21 21 Az ellenzék szerveződése  Kezdetben az ellentétek nem voltak jellemzőek, összetartotta az ellenzéket a rendszerrel és a hatalommal való szembenállás  Megindult a Szamizdat kiadás, szerveződtek a „repülő egyetemek”, több szamizdat folyóirat jelent meg: Beszélő, Magyar Figyelő, Hírmondó. Klubok és társaságok formálódtak (Szárszói Baráti Kör, Duna kör stb.)  Igen élénk ellenzéki élet bontakozik ki, amire kisebb „adminisztratív intézkedésektől” (Rajk butik felszámolása) eltekintve, a hatalom nem tud, vagy nem akar erélyesen fellépni  Az ellenzék első szervezett találkozója Monoron volt 1985-ben, ahol Kis Jánostól Csurka Istvánig minden fontos ellenzéki figura jelen volt  1986-ban a Magyar Írószövetségből kiszorították a párt kedvenceit, megjelent a reformközgazdászok által írt Fordulat és Reform

22 22 Úton a Rendszerváltás felé  1987-ben a Beszélőben megjelent a „Társadalmi Szerződés”, mely a demokratikus ellenzék elképzeléseit tartalmazta. Leszögezte, hogy Kádárnak mennie kell, szükséges a közélet pluralizálása, az állami tulajdon kizárólagosságának lebontása.  Szintén 87 őszén rendeztem meg a nemzeti ellenzék az első lakitelki találkozót, melynek fő célja az volt hogy a hatalommal tudomásul vetesse és elismertesse az ellenzéki tevékenységet, ami egyben az ellenzéki bázist is kiszélesítette volna. Vitaindító előadásra Pozsgai Imrét kérték fel, aki korábban maga is többször hangsúlyozta a reformok szükségességét, és ezért a várt átalakulás egyik vezéregyéniségének tartották.  A tanácskozás végén a résztvevők a hatalommal való folyamatos párbeszéd elősegítésére létrehozták a Magyar Demokrata Fórumot.  A Társadalmi szerződés és a lakitelki találkozó nyomán megjelennek az első repedések az ellenzéken belül, mely egyre inkább két irányzatra bomlik: MDF mozgalom ↔ Demokratikus (vagy Radikális) Ellenzék


Letölteni ppt "1. Magyar Rendszerváltozás 3 A Kádár-rendszer induló modellje A rendszer szakaszai: 1.1956/57- 1968: a stabilizáció 2.1968- 1981: a siker évtizede 3.1980-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések