Biodízel és BTL (bioenergia 6) Dr. Réczey Istvánné Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék.

Az előadások a következő témára: "Biodízel és BTL (bioenergia 6) Dr. Réczey Istvánné Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék."— Előadás másolata:

1 Biodízel és BTL (bioenergia 6) Dr. Réczey Istvánné Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

2 2 Miért fontos a biodízel Magyarországon? Magyarországon benzin túltermelés és dízel hiány van Dízelből importra szorulunk Benzint exportálunk Jó lenne, ha nem kéne kifele kereskedni A biodízel csökkenti a dízel hiányt, míg az etanol növeli azt

3 3 EU25: Repce olaj felhasználás (2000-2006) Forrás: Oil World 2006

4 4 Biodízel története Alapanyagai -nyálkátlanított repce, napraforgó, vagy pálma olaj, -használt, (sütő) olajok Növényolajok metilészterei 1900Párizs - Diesel motor bemutatása mogyoró olajjal 1912Rudolf Diesel: „A növényi olajok üzemanyagként történő felhasználása ma értelmetlen lenne, idővel azonban éppen olyan jelentőségre tehetnek szert, mint ma a kőolajszármazékok.” 1980-as évek: EUban „parlagoltatási” kötelezettség 1982Németország – az első európai motor tesztek biodízellel 1994USA – első biokút átadása (B20), ekkor az EU évi 30 000 t biodízelt állít elő 2005EU – a kibővült EU 2.25 millió t biodízelt állít elő (80% repce) 2010EU – a célkitűzések szerint az összes üzemanyag 5.75%-a biológiai alapanyagot tartalmaz (1858-1913)

5 5 Desmet Ballestra Presentation5 - Alternatív motorhajtóanyag dízelmotorokba - Zsírsav-metilészterek(FAME) - Megújuló növényi olajokból vagy állati zsiradékokból állítható elő -Minősége nagyban függ a nyersanyagtól és az előállítási technológiától -Nemzetközi minőségi szabványok (ASTM & EN) B100 = tiszta biodízelB20 = 20% biodízel ásványi biodízelben Első generációs biodízel

6 6 Biodízel előnyei -nem tartalmaz ként, aromás szénhidrogéneket -alacsonyabb a káros anyag kibocsátása (széndioxid semleges) -magasabb a gyulladáspontja -veszélyes hulladékból (használt sütőolaj) vagy élelmiszeripari célokra nem használható olajokból is előállítható -kihasználja a parlagon lévő területeket (megtartva ezzel a falusi táj jelleget) -megújuló energiaforrást használ fel -az előállítás során keletkező melléktermékek hasznosíthatók (külön figyelmet igényel!) -gyorsabban bomlik le mint a hagyományos üzemanyag (erdészet, vízi közlekedés) -kordában tartja a kőolaj világpiaci árát

7 7 Biodízel hátrányai -magasabb a nitrogénoxid kibocsátása -drága az előállítása -friss olaj felhasználása esetén környezeti terhelést jelent a termesztés =műtrágyázás, annak járulékos folyamatai (gyártás, szállítás) =szántás, vetés, aratás

8 8 Biodízel előállítás (Lurgi) Olaj előkezelés Átészterezés Biodízel mosás & szárítás Biodízel olajok, zsírok metanol + katalizátor Glicerin Párologtatás Glicerin desztillálás és tisztítás nyers glicerin > 80% konc. gyógyszerészeti tisztaságú glicerin > 99,5% konc.

9 9 Trigliceridek átészterezése Triglicerid + 3 MeOH = 3 FAME + 1 Glicerin Anyagmérleg: 1000 + 100 1000 + 100

10 10 Átészterezés Technológia Szakaszos vagy folyamatos technológiaSzakaszos vagy folyamatos technológia 60°C, légköri nyomás, 2-3 óra Katalitikus reakció Homogén katalizátor (NaOH, KOH, NaOMe) Heterogén katalízis (ipari léptékben nem használják) Enzimes katalízis Katalizátor nélkül: szuperkritikus eljárás Melléktermék: glicerin

11 11 Nyersanyagok ­Pálmaolaj ­Szója ­Jatropa ­Kókusz ­Repce/canola ­Napraforgó ­Állati zsiradékok ­Használt sütőolaj

12 12 Olajos magvak összetétele SzójaNapraforgóRepceGyapotMogyoró Olaj (%)17-2740-6038-5216-2850 Fehérje (%)34-5213,5-25,517-2821-3125 Rost (%)5-720-256,5-7,534-59 típusokNormál, nagy olajsavas (GMO) Normál, nagy és közepes olajsavas Erukasavas, dupla nullás Eltérő olaj és linolsav arány [mt]22330484424 BIOFINOMÍTÁSI LEHETŐSÉGEK

13 13 Biodízel termelés az Európai Unióban (2005) Forrás: Biofuel Barometer

14 14

15 15 Biodízel előnyei és hátrányai Előnyök Megújuló nyersanyagból Alacsonyabb káros anyag kibocsátás (CO, SO 2, CH, korom, aromás) Hasznosítható melléktermékek Gyorsabban bomlik le Magasabb gyulladáspont Hátrányok Magasabb előállítási ktsg Magasabb NO x Gumitömlők-PE-re csere (B20-ig gond nélkül)

16 16 H 2 katalizátor H 2 katalizátor NExBTL biodízel R’=(n-1)C Triglicerid glicerin zsírsavak propán (üzemanyag gáz) R=nC NExBTL – szintetikus dízel A Neste Oil eljárásával készülő üzemanyag alapanyaga bármilyen növényi olaj állati zsiradék A „klasszikus” biodízellel szembeni előnyei: bármilyen arányban keverhető hagyományos (fosszilis eredetű) dízel- üzemanyagokhoz téli körülmények között jobban alkalmazható kisebb a károsanyag-kibocsátása nincs probléma a melléktermék hasznosításával

17 17 Biomassza Bioolajok (biocrude) Biohidrogén Szintézisgáz CO/H 2 BTL Biomass to liquid Biodízel Bioetanol Biogáz Zsírsavak Extrakció Pirolízis Fermentáció Elgázosítás Fischer-Tropsch szintézis Átészterezés Második generációs biodízel Fermentáció

18 18 BTL: Biomass to liquid Teljes biomasszából folyékony üzemanyagot állít elő Első lépés: gázosítással (a szén gázosításához hasonlóan magas hőmérséklet 700-800 o C, szabályozott oxigénbevitel) szintézisgáz keletkezik CO+H 2 Második lépés: Fischer-Tropsch szintézis melynek során a szintézisgázból paraffinok keveréke „biocrude” keletkezik Harmadik: hidrokrakkolás: BTL folyadék(dizel), könnyű benzin, kenőolajok keletkeznek

19 19 BTL előnyök Miután teljes növényt dolgoz fel jobbak a hozamok Jobb a CO 2 egyensúly Igen jó hatékonyságú a gázosítással az „energia kivonása” a biomasszából Nemcsak biomassza, de műanyag hulladékok is jó hatásfokkal gázosíthatók HÁTRÁNYOK: a gazdaságos termeléshez igen nagy lépték kell, melyhez gond a kis sűrűségű biomassza odaszállítása

20 20 A biomassza gázosítása Célja: éghető gázhalmazállapotú termékek előállítása biomasszából minimális kátrány és faszén képződése mellett Az 1800-as években már csináltak szintézis gázt (többnyire kőszénből), ez volt az un. városi gáz, melyet fűtésre és főzésre is használtak (Budapesten is)

21 21 A gázosítás reakciói Pirolízis: a biomasszát felhevítjük, s az illó komponensek (H 2, CH 4, kátrány) távozása után faszén marad hátra Az égési folyamatban az illó komponensek és a faszén oxigén bevezetés hatására elég, s így elegendő hőmennyiséget szolgáltat a gázosítási folyamat számára Gázosítás: amikor a faszén reagál a széndioxiddal és gőzzel, hogy CO + H 2 képződjön

22 22 Elgázosítás (gasification) Magas hőmérséklet(750 – 1800  C) szilárd széntartalmú tüzelőanyagok átalakítása éghető gázkeverékké  Egyéb reakciótermékek is keletkeznek, mint kátrány, hamu és egyéb szennyezőanyagok (szilikátok) A gázképződés endoterm  Valahonnan külső energiára van szűkség, pl.: a nyersanyag egy részének elégetéséből Biomassza elgázisító, BECON, Nevada, IA

23 23 A gáz összetétele A gázosítás során kapott termék összetétele: ­CO: 14,7% ­H 2 : 14,5% ­CH 4 : 2,5% ­C 2 H 4 : 0,3% ­C 2 H 6 : 0,07% ­CO 2 :15,5% ­N 2 :52,3% A kapott gáz fűtőértéke: 4,7 MJ/m 3 Kátrányképződés ált. 1g /Nm 3 alatt, így a gáz CHP (combined heat and power) erőművekben is felhasználható.

24 24 Kémiai szintézis (Fischer-Tropsch) Története: ­1920 Franz Fischer, Hans Tropsch ­II. világháború szénből dízel tipusú motorhajtóanyag (ersatz) a tankoknak Problémák: ­Rendkívül magas beruházási, üzemeltetési és karbantartási költség ­Nagy léptékben lehet csak gazdaságos Kataltikus reakció ­Átmeneti fémek (Co, Fe, Ru) ­Kénre érzékeny katalizátor 150-300°C ­Magasabb hőmérséklet jobb reakciósebességet eredményez, de kedvez a metán-képződésnek Nyomás: 1-10 atm Optimális H 2 :CO arány: ­Co:1.8-2.1, Fe: alacsonyabb is ­gond – biomassza esetében többnyire 1 körüli az arány

25 25 Fischer-Tropsch szintézis Katalizált (Fe, Co alapú) kémiai reakcióban CO+H 2 –ből folyékony üzemanyagot hozunk létre 1920-as években a kőszénben gazdag és kőolajban szegény Németországban találták ki abból a célból, hogy folyékony üzemanyagot állítsanak elő. Németországban 1944-ben 6,5 millió tonna „ersatz” üzemanyagot állítottak elő 25 gyárban

26 26 Choren process

27 27 BTL - GTL könnyűbenzin (naphtha) GTL üzemanyag (gázolaj) paraffin GTL alapolajok (kenőanyag) szintézisgáz előállítás, tisztítás Biomassza elgázosítás Fischer Tropsch szintézis hidrokrakkolás

28 28 Choren Biofuels – FT-dízel üzem Sun diesel előnyei ­Magas cetánszám ­Nincs aromás vegyületek vagy kén-kibocsátás Évi 200 000 t BTL gyártására alkalmas üzemeket terveznek létesíteni 1998 Pilot: Freiberg-ben (Németország) sok különböző lignocellulóz nyersanyagot teszteltek (gázosítás+ FT) 2004-ig működött, a termék üzemanyagot a Daimler-Chrysler és VW tesztelték 2003-méretnövelés: 1MW-os gázosítót 45 MW-ra 2005-től Shell a fő beruházó (Daimler és V W is) 68000 tonna/ év biomassza (sz.a) feldolgozását tervezték 18 millió liter dízel és 45 MW villamos energia termelés 2011 júliusában tönkrementek

29 29 Első és második generációs biodízel Első generációs biodízel Második generációs biodízel NyersanyagNövényi vagy állati zsiradék Lignocellulóz, szerves kommunális hulladék ÖsszetételZsírsav-észterekTelített szénhidrogének TechnológiaÁtészterezésPirolízis, elgázosítás, FT szintézis, hidrokrakkolás ProblémaNyersanyaga élelmiszer alapanyag nem gazdaságos egyenlőre

30 EGYEBEK

31 31 Szintézisgáz fermentáció CO, CO 2 és H 2 fermentációja folyékony bioüzemanyagokká Előny a cellulóz  etanol fermentációhoz képest: ­A szénhidrátok mellett a ligninből is szintézisgáz lesz ­Kevésbé érzékeny a nyersanyag-összetételre Előny a FT-hez képest: ­Kevésbé érzékeny szervetlen szennyeződésekre ­Könnyebb a termékek specifikálása ­Nem igényel specifikus CO:H 2 arányt Problémák: ­Gáz-folyadék anyagátadás hatékonysága ­Egyes kátrány-termékek inhibitorok

32 32 Szintézisgáz fermentáció A mikroorganizmusok a szintézisgázt szén és energiaforrásként hasznosítják Fő termékek: ­Etanol ­Butanol ­Ecetsav ­Vajsav ­Metán Szintézigázt felhasználó mikroorganizmusok, többnyire acidogén baktériumok: ­Clostridium ljungdahlii ­Clostridium autoethanogenum ­Eurobacterium limosum ­Clostridium carboxidivorans ­ Peptostreptococcus törzsek ­Butyribacterium methylotrophicum

33 33 Bio olajok 350-550 o C, 1 sec alatti reakcióidő Gyors pirolízissel a biomasszából (oxigén jelenlétében) közvetlenül folyékony üzemanyagot lehet előállítani A gyors felfűtéshez apróra őrölt biomassza kell, s a szemcsék felületén képződő szigetelő faszén réteget folyamatosan el kell távolítani Miután a pirolízis enyhén endoterm reakció, a szükséges hőenergiát biztosítani kell, fluidágyas komplex reaktorok a legjobbak

34 34 Pirolízis  A pirolízis a szerves anyag gyors hőbontása oxigén jelenlétében. Gázok, koksz és bio-olaj keletkezik a folyamat végén.  Reakcióidő: 0.5 - 2 s  Hőmérséklet: 400-600 o C  Hozam (olaj): akár 75 wt-%  Koksz: ~15 wt-% Biochar

35 35 Bio-Olaj Előnyök  Folyékony  Könnyebb szállítani, mint a biomasszát vagy a szintézisgázt  A lebontást és a feldolgozást szét lehet választani (szántó szélén gyorsan a biomasszából olajat, amit aztán a tartálykocsi elvisz) Hátrányok  A magas víz és oxigén tartalom miatt kevésbé vonzó, mint a többi bio- ill. fosszilis üzemanyag  Rövid ideig tárolható (fázisszétválás, polimerizáció, korrózió) Forrás: Piskorz (1988) Fehér Lúc Nyárfa Termékhozamok, wt %, m.f. Víz11.612.2 Gáz7.810.8 Bio-koksz12.27.7 Bio-olaj66.565.7 Olaj összetétele, wt %, m.f. cukrok3.32.4 Anhidro-cukrok6.56.8 Aldehidek10.114.0 Furánszármazékok0.35-- Ketonok1.241.4 Alkoholok2.01.2 Karbonsavak11.08.5 Vízoldható vegyületek34.534.3 Pirolitikus lignin20.616.2

36 36 Termokémiai átalakítások általános sémája Felépítés/ szintézis Depolimerizáció/ lebontás Nyersanyag Termokémiai „intermedierek” Bioüzemanyag Lignocellulóz Elgázosítás Pirolízis Hydrothermal processing Szintézisgáz Bio-olaj Cukrok

37 37 Termokémiai felépítő folyamatok

38 38 Cetán-szám: öngyulladás empirikus mértéke, azt mutatja meg, hogy az adott dízelolaj öngyulladó-képessége hány százalék cetán (100)/alfa-metil-naftalin (0) elegy öngyulladóképességének felel meg, szabványos vizsgálati körülmények mellett. A biodízel üzemanyag tulajdonságai a molekulaszerkezettől függően szénatomszám Kettős kötések száma (C=18) Minél közelebb van egy kettős kötés a láncvéghez, annál magasabb a cetán szám

39 39 Égéshő, Kcal/mol A biodízel üzemanyag tulajdonságai a molekulaszerkezettől függően szénatomszám Kettős kötések száma (C=18)

40 40 Cloud point, ° C A biodízel üzemanyag tulajdonságai a molekulaszerkezettől függően Az a hőmérséklet, ahol a tiszta biodízel (B100) elkezd gélesedni, zavarosodni. Szénatom-szám növelésével emelkedik Telítetlen kötések számával csökken Elágazó zsírsavak hatására alacsonyabb Oldható szennyeződések hatására alacsonyabb (desztilláció káros hatása) Minél alacsonyabb, annál jobb  Repce-ME: -2 °C  Szója-ME: 2 °C  Napraforgó-ME: 0 °C  Pálmaolaj-ME: 15 °C

41 41 Biodízel minőségi standardok – EN 14214, ASTM D6751 TulajdonságMértékegységAlsó határFelső határ Észter-tartalom% (m/m)96,5- Sűrűség (15°C)kg/m³860900 Viszkozitás (40°C)mm²/s3,55,0 Lobbanáspont°C> 101- Kéntartalommg/kg-10 Cetánszám-51,0- Víztartalommg/kg-500 Oxidatív stabilitás (110°C)hours6- Savszámmg KOH/g-0,5 Metanol-tartalom% (m/m)-0,2 Szabad glicerin% (m/m)-0,02 Teljes glicerid% (m/m)-0,25 Alkáli fémek(Na+K)mg/kg-5 Foszfortartalommg/kg-10

42 42 „Biorefinery” – egy példa Svédországból