Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kutatásmenedzsment és kutatáshasznosítás alapjai Bucsai Kálmán, Nyerges Gyula Szeged, 2014. február 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kutatásmenedzsment és kutatáshasznosítás alapjai Bucsai Kálmán, Nyerges Gyula Szeged, 2014. február 13."— Előadás másolata:

1 A kutatásmenedzsment és kutatáshasznosítás alapjai Bucsai Kálmán, Nyerges Gyula Szeged, február 13.

2 1.Az Európai Unió K+F stratégiája, intézményrendszere, támogatási rendszere A közelmúlt – : az FP7 és CIP (Versenyképesség és Innováció) keretprogram bemutatása február 13. (csütörtök) Az EU kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos döntés- és intézményrendszere, ezek szerepe a programok kezdeményezésében, szakmai és pénzügyi tervezésében, elfogadásában. Az EU korábbi időszakra vonatkozó kutatás fejlesztési keretprogramjainak bemutatása. 2.A Horizont 2020 általános bemutatása február 20.(csütörtök) A H2020, időszakra vonatkozó kutatás fejlesztési keretprogramjának bemutatása. I. rész: A kutatásmenedzsment alapjai

3 3.A H2020 pályázatok + nemzetközi partnerség építése február 27.(csütörtök) A H2020 program aktuálisan látszó pályázati felhívásainak általános bemutatása. A nemzetközi konzorcium építés és partnerkeresés sajátosságainak bemutatása. 4. Uniós pályázatok készítése és elszámolása március 6.(csütörtök) A hazai és nemzetközi pályázatkészítés, konzorciumi szereződések/megállapodások alapvető jellemzőinek bemutatása, a pályázatok elszámolásának gyakorlati tudnivalói.

4 5. A projektmenedzsment alapjai + K+F projektek menedzselési sajátosságai március 13. (csütörtök) Projektmenedzsment alapelvek, alapismeretek K+F projekt esetében. 6. Vállalati innovációs kapcsolatok, klaszterek + Interkulturális szempontok a K+F együttműködésekben március 20.(csütörtök) A vállalatok és kutatóhelyek közti kapcsolatok jellemzői, klaszteresedés hazai és nemzetközi tapasztalatai. A nemzetközi K+F és üzleti együttműködések jellemzői, kulturális különbségek, gyakorlati tapasztalatok

5 1. Iparjogvédelmi alapismeretek + A kutatási eredmények hasznosításának alapjai március 27.(csütörtök) Általános iparjogvédelmi ismeretek (szabadalom, használati mintaoltalom, formatervezési mintaoltalom, védjegyoltalom). A hasznosítási lehetőségek (IP értékesítés, licencia és spin-off) jellemzőinek bemutatása. 2. A szellemi alkotások átruházása + Licencia megállapodások április 3.(csütörtök) A szellemi alkotások átruházásának lehetséges folyamata, a licencia megállapodások általános tartalma, a megkötésének menetének ismertetése. II. rész: A kutatáshasznosítás alapjai

6 3. Tudáshasznosítás spin-off vállalkozás keretében április 10.(csütörtök) Az innovatív ötleten alapuló spin-off/start-up vállalkozások jellemzőinek bemutatása, nemzetközi és hazai példák. 4. Vállalkozások alapítása és működtetése április 23.(szerda!) A vállalkozások alapításának jogi, pénzügyi, számviteli és gyakorlati tudnivalói. Üzlet tervezés.

7 5. A vállalkozásfinanszírozás alapjai május 7.(szerda!) A finanszírozási lehetőségek bemutatása. Pályázati források. 6.Kockázati tőke-finanszírozás május 15. (csütörtök) A kockázati tőkebefektetések általános jellemzői: kockázati tőketársaságok, JEREMIE alapok, Start-up_13 pályázat, felkészülés a kockázati tőke fogadására, H2020 SME Instruments.

8 A kutatásmenedzsment alapjai 1. rész: Az Európai Unió K+F stratégiája, intézmény és támogatási rendszere Előadó Szeged, február

9 Mérföldkövek a K+F kialakulásában 1953 CERN 1957 EURATOM 1971 COST 1975 ESA 1978 FAST 1982 BEP 1983 SPRINT 1983 ESPRIT 1985 BRITE 1985 RACE 1985 EUREKA 1987 Egységes Európai Okmány 1993 EU Alapszerződése tovább növeli a K+F szerepét

10 1953. CERN (European Nuclear Research Organisation) szeptember 29. alapító okirat aláírása A részecskefizikai kutatások európai szervezete, A francia-svájci határ, Genftől északra Fő telephelye Meyrin-ben van (Svájc), számítástechnikai központ 2500 alkalmazott, 8000 vendégkutató, 80 nemzet, 500 egyetem World Wide Web és a Hadron Collider (LHC) születési helye Jelenleg 20 tagország (Magyarország 1992.)

11 március 25. második római szerződéssel alapul Az Euratom és az EGK szervezeti struktúrája az azóta megszűnt Európai Szén-és Acélközösséggel 1967-ben egyesült Európai Közösség két alkotóeleme: Euratom, EK Székhelye Brüsszel Céljai: –Párhuzamos kutatások kedvezőtlen hatásainak csökkentése –Közös piac létrehozása az atomenergia termelést érintő összes területen –Békés célok –Atomenergia-ipari fejlesztés, együttműködés támogatása 1957.EURATOM

12 12 19 európai ország Közösségi szintű problémák kezelése Szállítás, Fémfeldolgozás, Meteorológia, Környezeti problémák, Óceanográfia, Telekommunikáció és adatfeldolgozás COST (European Co-operation in the field of Scientific and Technical Research) program

13 13 Első és második olajárrobbanás Az EK országok óriási lemaradása Lemaradó ágazatok közösségi támogatásának hangsúlyozása Strukturális módosítások a rendszerben as évek K+F-re gyakorolt történései

14 14 Alapítva:1975. május 30. kormányközi szervezet Központja Párizsban első kutatási program - Horizon Aurorora-program, célja : 2030-as évek elejére európai űrhajósok leszállása a Marson 15 alapító tagállam Kanadával szoros együttműködés Magyarország 2003 óta ESA együttműködő állam Költségvetése 3,99 milliárd EUR (2011) 2100 alkalmazott ESA (European Space Agency)

15 : FAST (Forecasting and Assessment in the field of Science and Technology): –ICT & Biotech 1982: BEP (Biomolecular Engineering Programme) –Ipar-egyetem együttműködések fejlesztése a biotech terén 1983: SPRINT (Strategic Programme for Innovation and Technology Transfer) program: –Technológia transzfer tevékenységek fejlesztése K+F programok

16 : ESPRIT program(European Strategic Programme for Research and Development in Information Technology) –Felkészülés a 90-es évek kihívásaira az: »IT »Mikroelektronika, »Az információellátó rendszerek, »az alkalmazási technológiák területein K+F programok

17 : BRITE (Basic Research in Industrial Technologies for Europe) –feldolgozóipar 1985 RACE: (Research and Development Programme in Advanced Communication Technology for Europe) –Telekommunikáció –Kísérleti fejlesztés fókuszú tevékenységek K+F programok

18 ben a Miniszterek Tanácsa elé terjesztett, 1987-ben életbe lépett Egységes Európai Okmányban (Single European Act) tartalmazza. Az EU Kutatási- és Technológiafejlesztési politikája kezdeti lépése a K+F tevékenység szükségességének a deklarálásra került A több évre szóló keretprogramok előtérbe kerülnek A Római Szerződés kiegészítése alapján a Közösség kutatási technológiafejlesztési és demonstrációs programokat hajthat végre A kutatás közösségi felelősség alá kerül

19 EU Alapszerződése A Maastrichti Szerződés 130 f cikkét egészíti ki : – Közösségi tudomány- és technológiapolitika feladatává teszi minden közösség politikai célkitűzés támogatását. Jogalap Alapkutatás és a társadalomtudományok is bekerülnek Közös döntéshozatal A K+F keretprogramok a közös politika megvalósítási eszközévé válik

20 Az „európai paradoxon” Az Európai paradoxon: A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának bevezetése, az innováció messze elmarad hatékonyságban az Egyesült Államok és Japán mögött, az 1970-es évekre K+F ráfordításokban is erős európai elmaradás mutatkozott. Ez a helyzet jelenleg sem változott előnyére, az Európai Unió átlagosan a GDP 1,9%-át költi erre a területre, addig az Egyesült Államok a GDP 2,7%-át, Japán pedig 3,4%-át. A „lisszaboni” 3%-ot ma is csak két ország teljesíti.

21 Az „európai paradoxon” - 2 GDP arányos K+F ráfordítások években Ref.: MagyarKözlöny: Befektetés a jövőbe - Nemzeti Kutatás- fejlesztési és Innovációs stratégia

22 Az „európai paradoxon” - 3 Az európai „elektronikai kerekasztal” összehívása 1982-ben (E. Davignon, az EGK Kutatásért felelős akkori főbiztosa) Az informatika alapvető szerepének nyugat- európai (EU) „kodifikálása” (Megjegyzés: itthon KGST szintű határozat nyomán „Mikroelektronikai Kormányprogram”) Következmény: az ESPRIT „ EGK szintű” informatikai program, mint az EU keretprogramok előfutára

23 Az Európai Unió K+F+I tevékenységét támogató intézményrendszer Az Európai Parlament (European Parlament) Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) Az Európai Bizottság (The European Commission) Az Európai Bizottság Főigazgatóságai (Directorate Generals, DG))

24 Az Európai Parlament (European Parlament) Az Európai Parlament tagjai – az EU tagországainak választópolgárai által ötévente közvetlenül megválasztott képviselők - az állampolgárok érdekeit képviselik. A Parlament az Európai Unió Tanácsa mellett az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye. Székhelye Strasbourg-ban van. A Parlament három fő feladatot lát el. Ezek a következők: 1. a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat; 2. a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a Bizottságot; 3. a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az Európai Unió költségvetését. (pl.: december 13-án az Unió évi költségvetésének elfogadása után megszavazta a Horizont 2020 keretprogram 79 Md€ költségvetését.

25 Az Európai Unió Tanácsa (The European Council) Az EU Tanácsa néven ismert intézmény keretében az egyes uniós országok miniszterei üléseznek jogszabályok elfogadása és a szakpolitikák összehangolása céljából. Tevékenysége: 1.EU szintű jogszabályok elfogadása. 2.A tagországok átfogó gazdaságpolitikájának összehangolása. (pl. K+F+I) 3.Az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása. 4.Az EU költségvetésének jóváhagyása. (pl. FP7, Horizont 2020) 5.Az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása. 6.A tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása.

26 Az Európai Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság az Európai Unió egyik legfontosabb intézménye. Az EU egészének érdekeit képviseli és támogatja. Új európai jogszabályokra vonatkozó javaslatokat szövegez. Az uniós politikák végrehajtásával és az uniós források elköltésével kapcsolatos mindennapi feladatokat irányítja. Elnöke: José Manuel Barroso. Összetétele Az egyes uniós tagállamokból kinevezett 28 főbiztos („commissioner”) ötéves hivatali ideje alatt a Bizottság politikai vezetését látja el. Minden biztos az elnök által meghatározott, saját szakpolitikai területért felel. A K+F területért felelős főbiztos az ír Máire Geoghegan-Quinn asszony.

27 Az Európai Bizottság főigazgatóságai – 1 (DG – Directorate General) Adó- és vámunióügyi Főigazgatóság (TAXUD) EuropeAid – Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság Belső piaci és szolgáltatási Főigazgatóság (MARKT) Belügyi Főigazgatóság (HOME) Bővítési Főigazgatóság (ELARG) Egészségügyi és fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (SANCO) Éghajlat-politikai Főigazgatóság (CLIMA) Energiaügyi Főigazgatóság (ENER) Európai Közösségek Statisztikai Hivatala - Eurostat (ESTAT)

28 Az Európai Bizottság főigazgatóságai – 2 (DG – Directorate General) Foglalkoztatási és szociális ügyek Főigazgatóság (EMPL) Fordítási Főigazgatóság (DGT) Főtitkárság Gazdasági és Pénzügyek Főigazgatóság (ECFIN) Humánerőforrás és biztonság Főigazgatóság (HR) Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelmi Főigazgatóság (ECHO) Informatikai Főigazgatóság (DIGIT) Jogérvényesülési Főigazgatóság (JUST)

29 Az Európai Bizottság főigazgatóságai – 3 (DG – Directorate General) Kutatási és innovációs Főigazgatóság (DG R&I) Mezőgazdaság i és Vidékfejlesztés Főigazgatóság (AGRI) Mobilitáspolitikai és közlekedési Főigazgatóság (MOVE) Kereskedelmi Főigazgatóság(TRADE) Költségvetési Főigazgatóság (BUDG) Környezetvédelmi Főigazgatóság (ENV) Közös Kutatóközpont (JRC) Külpolitikai Eszközök Szolgálat Főigazgatóság

30 Az Európai Bizottság főigazgatóságai – 4 (DG – Directorate General) Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (EAC) Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (REGIO) Tájékoztatási Főigazgatóság (COMM) Tartalmak, technológiák és kommunikációs hálózatok Főigazgatóság (CNECT) Tengeri ügyek és Halászat Főigazgatóság (MARE) Tolmácsolás Főigazgatóság (SCIC) Vállalkozási és Ipari Főigazgatóság (ENTR) Versenypolitikai Főigazgatóság (COMP)

31 Kutatási és Innovációs Főigazgatóság(DG Research and Innovation)

32 Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG Research and Innovation) december folyamán az EU Bizottsága elfogadta a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG R&I) új szervezetét és megváltozott feladatkörét. Ez részben a Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram elindulása miatt vált szükségessé, részben amiatt, hogy a Bizottság a DG R&I-nek elsősorban gazdaságpolitikai és stratégia fejlesztő szerepet szán úgy jellemezve, hogy a DG R&I meghatározója lesz az EU gazdaságpolitikai irányvonalának

33 Az átszervezett Kutatási és Innovációs Főigazgatóság elsősorban kutatási és innovációs politikára fog fókuszálni úgy mint a European Semester, Innovation Union, ERA, tudománypolitika, stratégia megfogalmazása, előre tekintő akciók, stratégiai programozás, a munkaprogramok kidolgozása, a kutatási eredmények összegyűjtése és tapasztalatok,levonása. Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG Research and Innovation) - 2

34 Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság (DG Enterprise and Industry) Alapvető céljai a következők: az európai ipari bázis fenntartható versenyképességének és a társadalmi célok megvalósításához történő hozzá- járulásának megerősítése nyitott belső árupiac fenntartása az európai jelenlét megerősítése az űrben és műholdas szolgáltatások kifejlesztésének támogatása vállalkozói kedv serkentése kkv-k növekedésének ösztönzése

35 Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG for Regional and Urban Policy) Feladata az európai uniós régiók és tagállamok fejlettségi szintje között mutatkozó egyenlőtlenségek mérséklése, ezzel a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése. Ennek eszközei: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap Kohéziós Alap Előcsatlakozási Támogatási Eszköz

36 Közös Kutatóközpont Főigazgatóság (DG Joint Research Centre) A Közös Kutatóközpont-ot eredetileg az EURATOM szerződés keretében az évekre kidolgozott EGK K+F program végrehajtására hozták létre Jelenleg öt EU tagállamban (Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország) hét kutatóintézetet foglal magába, amelyek az EU un. közvetlen kutatási tevékenységének a végrehajtására szolgálnak.

37 Közös Kutatóközpont Főigazgatóság - 2 (DG Joint Research Centre) Feladata, hogy ügyfélközpontú tudományos és technikai hátteret nyújtson az uniós politikák kidolgozásához, fejlesztéséhez, végrehajtásához és ellenőrzéséhez. A JRC az egész Unió számára tudományos és technológiai referenciaként szolgál.

38 Az EU Közös Kutatóközpont (JRC - Joint Resarch Centre) intézetei 1. Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézet (IES), Ispra, Olaszország. 2. Állampolgár-védelmi és Biztonsági Intézet (IPSC), Ispra, Olaszország. 3. Referenciaanyagok ás Mértékek Intézete (IRMM), Geel, Belgium. 4. Transzurán Elemek Intézete (ITU), Karlsruhe, Németország. 5. Egészség- és Fogyasztóvédelmi Intézet (IHCP), Ispra, Olaszország. 6. Energetikai Intézet (IE), Petten, Hollandia. 7. Előretekintő Technológiai Tanulmányok Intézete (IPTS), Sevilla, Spanyolország.

39 Az Európai Unió kutatási, fejlesztési és innovációs politikája

40 Az Európai Unió közösségi szintű kutatási, fejlesztési és innovációs politikája (1) Az európai integráció keretében végzett közösségi szintű kutatásokat 1984 óta szervezik adott időszakra vonatkozó költségvetéssel és munkaprogrammal megtervezett keretprogramokba. A keretprogramok meghatározzák az EU un. közvetett tudományos és technológiai kutatásának prioritásait, azáltal, hogy kijelöli a fő kutatási területeket, és azok finanszírozási feltételeit.

41 Az Európai Unió közösségi szintű kutatási, fejlesztési és innovációs politikája (2) A keretprogramok szakmai jellegű, alapvető gazdasági, társadalmi és politikai célok elérésére alkalmasnak ítélt programokból, úgynevezett specifikus programokból állnak, amelyeket más programok is kiegészítenek. A keretprogramok létrehozásának legfontosabb célja az európai kutatások irányának befolyásolásával az innovációs rés csökkentése Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben, az „európai paradoxon” felszámolása volt.

42 Az Európai Unió közösségi szintű kutatási, fejlesztési és innovációs politikája (3) A közösségi szinten szervezett és támogatott kutatási, technológiafejlesztési és innovációs tevékenységet nyilvános pályázati rendszerre alapozott K+F keretprogramok fogják össze. A közösségi keretekben folytatott K+F alkalmas arra is, hogy összeurópai feladatokat fogalmazzon meg, és közösségi erőforrásokat mozgósítson a feladatok megoldására, válaszokat és megoldásokat találjon a társadalmi és gazdasági kihívásokra.

43 Az EU keretprogramok prioritásai ( ) 1.Az Információs Társadalom létrehozása, 2.Az életminőség javítása, az élővilág erőforrásainak megőrzése, versenyképes és fenntartható növekedés, megújuló energiaforrások, a környezet fokozott védelme, 3.A K+F eredmények gyakorlati hasznosításámak felgyorsítása, munkahelyteremtés, a KKV-k bevonása a keretprogramokba, 4.Az egységes Európai Kutatási Térség (ERA) kialakítása, a tudásalapú társadalom alapjainak lerakása, 5.Kiváló tudomány, ipari vezető szerep fenntartása, válaszok a társadalmi kihívásokra.

44 Az Európai Unió közösségi szintű K+F programjai COST (1971) - Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) első közösségi szintű tudományos és műszaki kutatási együttműködési programja ESPRIT (1983) - A keretprogramokat megelőzően az EGK legnagyobb közösségi, az informatika területére fokuszált programja, amely a keretprogramok mintájául szolgált a továbbiakban. EUREKA (1985) - Európai szintű, projekteket kutatói szinten kezdeményező K+F együttműködési program Az EU K+F keretprogramjainak bevezetése (1984) – Európai szintű, átfogó, többéves időszakokon átívelő programok ( KP, Horizont 2020) A Versenyképességi és Innovációs keretprogram (2007) - elsősorban a KKV-k versenyképességét szolgáló, az innováció képesség fokozását célzó program

45 COST (COopération Européenne dans le domaine de la recherche Scientifique et Technique) A COST – 1971-ben alakult kezdeményezés a nemzeti tudományos és műszaki kutatások európai (Európai Gazdasági Közösségi) szintű koordinálására. Jelenleg 35 európai ország vesz részt a programban. Az együttműködés alulról építkező („bottom-up”) tudományos és technológiai hálózatok létrehozását kezdeményezi és hálózati jellegű tevékenységek (konferenciák, workshop-ok, továbbképzések, stb.) formájában nyújt támogatást, de magához a K+F tevékenységhez közvetlen anyagi támogatást nem nyújt. Irányító szerve a résztvevő országok képviselőiből áll, legfőbb döntéshozó szerve az ötévenkénti miniszteri szintű értekezlet (COST Ministerial Conference)

46 ESPRIT - European Strategic Program on Research in Information Technology Az ESPRIT volt a legnagyobb a Bizottság összes addigi K+F programjai közül és lett modellje a EU többi közösségi támogatású K+F programjának. Az ESPRIT volt hivatva mérsékelni a létfontosságú informatikai területen kialakult technológiai rést, ami egyrészt az európai, másrészt az amerikai és japán informatika ipar között állt fenn. Az európai ipar olyan alapvető technológiai fejlesztését kívánja elősegíteni, amely megfelel a 1990-es évek versenykövetelményeinek. A program az IT területén kívül kiterjedt: Mikroelektronika, Az információellátó rendszerek, Továbbá az alkalmazási technológiák témakörére is.

47 EUREKA K+F együttműködési kezdeményezés Az 1985-ben létrehozott EUREKA együttműködés Európa világpiaci versenyképességét hivatott növelni az ipari, technológiai kutatások koordinálása és összefogása révén. A projektek a piacközeli K+F szakaszra irányulnak, a résztvevők között gyakorlatilag minden projektben találhatók vállalatok, profitorientált intézmények. A kutatók által „bottom-up” kezdeményezett piacközeli kutatási és kísérleti fejlesztési projektjavaslatok saját (nem-EU) finanszírozásban valósulnak meg. Az EUREKA együttműködés tagja 27 EU tagország (Bulgária kivételével valamennyi), valamint Izland, Izrael, Monaco, Norvégia, Oroszország, San Mariono, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Összesen 37 ország és az EU Bizottság. Magyarország 1992 óta vesz részt az EUREKA- ban.

48 EUREKA programok- 1 EUROSTARS – Az EUREKA és az EU Bizottságának elsősorban a KKV-k nemzetközi együttműködését szervező közös programja kizárólag polgári célú kutatások támogatására, amelyek új termék, eljárás vagy szolgáltatás kidolgozására irányulnak. EUROSTARS program jelentős növekedési potenciállal rendelkező, KKV-knek nyújt támogatást, amelyek eleget tesznek az EU meghatározása alapján kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

49 EUREKA programok - 2 EUROSTARS 2 -A évekre tervezett program költségvetése 1,14 Md€ ( 861 M€ az EUREKA országoktól, 287 M€ H2020 költségvetésből) csaknem háromszorosa a korábbinak. Cél a kutatásintenzív kis- és középvállalkozások fokozott támogatása. Az egyes tagországok saját szabályaik szerint támogatják a programban résztvevő vállalkozásaikat, de alávetik magukat a benyújtott projektek közös kiválasztási szabályok szerinti értékelésének.

50 EUREKA programok - 3 CLUSTERS – Hosszútávú, nagyszámú ipari résztvevő együttműködésére „cluster”-ek keretében szervezett projekteket támogató kezdeményezés az EU versenyképessége tekintetében alapvető fontosságú generikus technológiák kidolgozására rendszeres pályázati felhívások keretében, legalább két különböző országból álló konzorciumok számára: EUREKA Clusterek: ICT (CELTIC Plus, CATRENE, EURIPIDES 2, ITEA 3) Megújuló és alternatív energetika (EUROGIA2020) Biológiai technológia (ACQUEAU ) Információ: rs

51 A „keretprogram” mint a K+F együttműködés eszközének létrejötte A (nyugat)európai műszaki és tudományos együttműködés igényének felismerése az innovációs rés csökkentésére Etienne Davignon „elektronikai kerekasztala” – az informatika létfontosságú szerepének felismerése (1982) Az első közösségi finanszírozású K+F program: ESPRIT – és sikere Az Első Keretprogram – : még csak szűk spektrumban: ICT, biotechnológia A jelen: január 1-én Horizont 2020 néven elindult a nyolcadik…

52 Keretprogram: részvételi szabályok A keretprogram pályázati felhívásaira pályázatokat - egyes pályázattípusok kivételével – kizárólag konzorciumok adhatnak be. Konzorciumot legalább három, különböző EU tagországban vagy két tagországban és legalább egy KP-hez csatlakozott országban bejegyzett jogi személy alkothat. Felső korlát nincs, határokat az szükségszerűség és irányíthatóság szab. A programokat az EU hivatalos lapjában, az „Official Journal”-ban hirdeti meg az Európai Unió, az egyes pályázati felhívásokat a keretprogram honlapján teszik közzé. al

53 (Ref: H2020 prez. – NIH)

54 Az Európai Unió K+F keretprogramjainak költségvetése Keretprogram Időszak Költségvetés 1. KP1984–1986MECU KP1987–1991MECU KP1990–1994MECU KP1994–1998MECU KP1998–2002MECU/M€ KP2002–2006M€ KP2007–2013M€ Horizon –2020M€

55 A K+F keretprogramok szakmai és pénzügyi kialakítása: 1. A magyar döntés előkészítő fórumok (2):

56 Az EU Hatodik keretprogramjának szerkezete ( )

57 Az EU 7. K+F Keretprogramja ( ) A Hetedik Keretprogram stratégiája a „lisszaboni határozat”-ban foglalt célkitűzések elérésének tudományos, műszaki és társadalmi megalapozása volt. Alapszerkezete négy alapkoncepcióra épült: Kapacitások („Capacities”) Kooperáció (Cooperation) Ötletek („Ideas”) – Európai Kutatási Tanács (ERC) által irányított struktúra, a megismerés határait ostromló kutatások támogatása („frontier research”) Emberek („People”) – Marie Curie” ösztöndíj- program

58 A Hetedik Keretprogram felépítése

59 Magyar részvétel a 7. KP- ban

60 Ref.: NIH (2012)

61 Magyar részvétel a 7. KP-ban Ref.: NIH

62 Magyar részvétel a 7. KP-ban Ref.: NIH

63 Magyar részvétel a 7. KP-ban Ref.: NIH

64 Magyar részvétel a 7. KP-ban Ref.: NIH

65 Az EU 7. K+F keretprogramjának még nyitott JTI pályázati felhívásai ortunities/fp7/index.htm JTI – Joint Technology Initiative (Közös Technológiai Kezdeményezés ) TIIJ

66 A Közös Technológiai Kezdeményezések (Joint Technology Initiative, JTI) - a Hetedik Keretprogram időszakában bevezetett új intézkedés A JTI az un. Európai Technológiai Platformok által kidolgozott stratégiai kutatási tervek megvalósítására magánberuházások és közforrások (közösségi és nemzeti) felhasználásával a 7. Keretprogram időszakában „Közös technológiai kezdeményezés” néven bevezetett, EU Bizottsági határozattal közös vállalkozásokat létrehozó (Joint Undertaking, JU) új elem, amelyek rendszeres időközönként pályázati felhívásokat tesznek közzé. Az EU hozzájárulás a Keretprogram költségvetéséből származik. A 7. KP időszakában öt un. Közös Vállalkozás alakult stratégiailag fontos területeken. A tervek szerint a Horizont 2020 keretében ezek folytatódnak, illetve egy újabb létrehozása is tervben van.

67 A Közös Technológiai Kezdeményezések (Joint Technology Initiative, JTI) IMI - Innovatív Medicina – még nyitott FP7 felhívás! ARTEMIS – Beépített rendszerek ENIAC – Nanoelekronikai eszközök FCH –Üzemanyagcella és Hidrogén - még nyitott FP7 felhívás! Clean Sky – Tiszta égbolt - még nyitott FP7 felhívás!

68 „ Innovatív Medicina” Közös technológiai kezdeményezés (Innovative Medicine Initiative, IMI) Alapvető célkitűzései: Az európai gyógyszeripar versenyképességének növelése A gyógyszeripari K+F számára vonzó környezet létrehozása Európában A gyógyszerfejlesztési folyamatok szűk keresztmetszeteinek megszűntetése Az innovatív medicinák előnyeinek társadalom által történő kihasználása.

69 IMI – FP7 - JTI pályázati felhívás Submissions deadline (for submitting EoIs): 8 April 2014 – 17:00:00 Brussels time (CEST)

70 ARTEMIS – “Advanced Research and Technology for Embedded Intelligence and Systems” Közös technológiai kezdeményezés a beágyazott rendszerek területén Európa vezető szerepének megerősítésére és fenntartására. A kezdeményezés költségvetése közel 3 milliárd eurót tett ki, amelynek több mint 50%-át az iparág finanszírozza, a többi része pedig az EU tagállamaitól és az érdekelt társult országoktól, illetve az Európai Bizottságtól érkezik. Célja a nagy megbízhatóságú programozott vezérlésű berendezések fejlesztéséhez szükséges új eljárások és módszerek kidolgozása, Az ARTEMIS KTI 2008 és 2013 között évente tett közzé pályázati felhívást. A KTI-ben Magyarország részt vesz.

71 ENIAC – Nanoelekronikai közös technológiai kezdeményezés A közös technológiai kezdeményezés célja Európa vezető szerepének fenntartása a nanoelektronikai rendszerek terén, valamint az, hogy a as időszakban közös innovációs programot valósítson meg, nanoelektronikai eszközök fejlesztését célzó európai integrált nagyprojektek keretén belül. A program hét évre szóló tervezett költségvetése 2,9 Md€ Euró, amelyből 490 EU tagállamaitól és az érdekelt társult országoktól, illetve az 444 Md€ az FP7 keretprogramból származott. Az ENIAC Közös Vállalkozás 9 pályázati felhívás eredményeként 69 nanoelektronikai K+F projektet foglal magába. A H2020 Keretprogramban az ECSEL JTI-ban folytatódik

72 FCH - Üzemanyagcella és Hidrogén Közös Kezdeményezés (Hydrogen and Fuel Cells Initiative) Célja a hidrogénellátás és az üzemanyagcella- technológiák fejlesztésének felgyorsítása, hogy korai piaci alkalmazásokként (pl. kézi készülékek, hordozható generátorok), helyhez kötött alkalmazásokként (háztartási és kereskedelmi kombinált hő- és energiatermelő egység) és a közlekedési alkalmazások tömegpiacára bevezethetők legyenek. A program tervezett költségvetése a közti időszakra 940 millió euró, amely 50-50%-os arányban oszlik meg az Európai Közösség és a magánszektor között. A Közös Technológiai Kezdeményezés a H2020 Keretprogramban FCH 2 néven folytatódik.

73 Üzemanyagcella és Hidrogén Közös Vállalkozás évi 2. pályázati felhívás - 1 Call title: FCH JU Call for Proposals 2013 Part 2 Call identifier: FCH-JU Publication date: 28 November 2013 Deadline: 27 February 2014 at (Brussels local time) Indicative budget: EUR 23 million1 from the FCH JU 2013 budget2. Topics called:

74 Üzemanyagcella és Hidrogén Közös Vállalkozás évi 2. pályázati felhívás - 2

75 Clean Sky – “Tiszta égbolt” Közös Technológiai Kezdeményezés a repüléstechnika és légi közlekedés területén A Clean Sky Közös Technológiai Kezdeményezés (CleanSky JTI) az európai légi közlekedés zöldebb generációját hozza létre, amely radikálisan javítja a környezetre gyakorolt hatásokat, erősítené és biztonságosabbá tenné az európai légi közlekedést, növelve annak versenyképességét. A kezdeményezésben 86 szervezet vesz részt 16 országból: 54 ipari vállalat (beleértve 20 kkv - t), 15 kutatási intézet és 17 egyetem. Költségvetése 1, 6 milliárd euró volt, egyenlő arányban megosztva az Európai Bizottság és az ipar között a közötti időszakra.

76 Clean Sky - FP7 pályázati felhívás honlapja

77 CLEAN SKY – FP7 - JTI pályázati felhívás Submissions deadline (for submitting EoIs): 3 April 2014 – 17:00:00 Brussels time (CEST)

78 CIP – Versenyképességi és innovációs keretprogram Az elsősorban a kis- és középvállalkozásokat (kkv- k) megcélzó, 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szóló versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) az innovációs tevékenységek támogatására Ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák (jobb kihasználását, és nagyban hozzájárul az információs társadalom fejlesztéséhez. Előmozdítja a megújuló energiafajták fokozott használatát és az energiahatékonyságot. A CIP három operatív programja: A vállalkozási és innovációs program (EIP) Az információs és kommunikációs technológiai politika támogatásának programja Az intelligens energia - Európa program (IEE)

79 Versenyképesség és Innováció keretprogram (CIP): Pályázati felhívás az technológia-, tudás- és üzleti környezet kultúratranszfer európai szintű továbbfejlesztésére és terjesztésére

80 Pályázati felhívás az technológia-, tudás- és üzleti környezet kultúratranszfer európai szintű továbbfejlesztésére és terjesztésére

81 Enterprise Europe Network (EEN) Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatóságának korábban egymástól független EuroInfo Centre és Innovation Relay Centre (IRC) hálózatok összevonásával létrehozott, vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó hálózata.

82 Enterprise Europe Network ( EEN) Része az EU „Versenyképesség és Innováció Keretprogramjának”, célja a KKV-k üzletfejlesztésének és innovációs törekvéseinek fejlesztése, elsődleges feladata a nemzetközi technológiatranszfer serkentése, a kutatási-fejlesztési eredmények továbbá az EU FP7, ill. Horizont 2020 keretprogramjában résztvevők segítése.

83 Az Enterprise Europe Network szolgáltatásai Üzleti találkozó rendezvények szervezése vállalkozóknak, Technológia transzfer (technológia import/export), Kockázati tőke, kölcsön közvetítés vállalkozások számára, Pályázati tanácsadás (pl.: FP7, Horizont 2020), EU szintű joggal, direktívákkal, szabályozással kapcsolatos,tanácsadás, Szellemi tulajdonnal, szabadalmakkal kapcsolatos tanácsadás, Tájékoztatás szakmai/üzleti partnerkereső rendezvényekről.

84 Területi és szakmai lefedettsége rendkívül széleskörű, hiszen csaknem 600 európai üzlet-fejlesztéssel foglalkozó szervezetet fog össze az Európai Unió tagállamaiban, a tagjelölt országokban, valamint az EFTA országok területén. Enterprise Europe Network (EEN)

85 Enterprise Europe Network (EEN) Jelenléte a világban -1 Az Európai Unió 28 tagországában: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia

86 Enterprise Europe Network (EEN) Jelenléte a világban -2 Az Európai Unión kívüli országokban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Chile, Dél-Korea, Egyiptom, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Macedónia, Marokkó, Mexikó, Moldova, Montenegró, Norvégia, Oroszország, Örményország, Svájc, Szerbia, Törökország, Tunézia, Ukrajna, Egyesült Államok

87 Enterprise Europe Network (EEN) Jelenléte a világban

88 Enterprise Europe Network - hazai hálózat Koordinátor: Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Partnerek: HITA – Budapest, Eger, Miskolc Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK)

89 A 7. Keretprogram időszakában létrehozott EU K+F támogató intézmények Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology, EIT)

90 Az Európai Kutatási Tanács - European Research Council – ERC) A februárjában létrehozott Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) az FP7 keretében kezdte meg működését az Ötletek (Ideas) elnevezésű egyedi programjához kapcsolódóan. Feladata a kutatók által javasolt „felderítő” kutatás támogatása. Megbízatása december 31-én lejárt. Magyar tagja Dr. Kroó Norbert volt. Honlap: (Megjegyzés: a Bizottság december 12-i határozatával a időszakra új összetételű kutatási tanácsot hozott létre, amely a Horizont 2020 „Kiváló tudomány „pillér”-jéhez kapcsolódik).

91 A évekre kinevezett Európai Kutatási Tanács létrehozásáról szóló határozat Magyar tagja: Dr. Kondorosi Éva

92 Európai Kutatási Tanács (ERC – European Research Council)

93 ERC pályázattípusok ( ) Starting Grant Kezdő kutatóknak 2-7 évvel PhD után Max 1,5+0,5 M€ 5 évre Consolidator Grant Önálló karrierjüket megszilárdító kutatóknak 7-12 évvel PhD után Max 2+0,75 M€, 5 évre Advanced Grant Befutott kutatóknak Az elmúlt 10 év eredményei alapjánMax 2,5+1 M€ 5 évre Synergy Grant 2-4 kutatásvezetőnek Max. 15 M€ 6 évre Proof-of- Concept Felfedező kutatásból piacképes innováció Max 150 ezer € 18 hónapra

94 Starting Grant Fiatal, az önálló kutatói pálya kezdetén álló kutatóknak szól. Pályázni kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörés ígéretét hordozó, megvalósítható kutatási tervvel lehet maximum EUR támogatásra, legfeljebb öt éves kutatási tervvel.

95 Consolidator Grant Önálló kutatócsoporttal, független kutatási programmal rendelkező, de még annak megszilárdításán dolgozó kutatóknak szól. Pályázni ebben az esetben is kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörés ígéretét hordozó, megvalósítható kutatási tervvel lehet maximum EUR támogatásra, legfeljebb öt éves kutatási tervvel.

96 Advanced Grant Jelentős kutatási eredményekkel, önálló, nemzetközileg elismert, saját kutatócsoporttal és/vagy kutatási programmal rendelkező kiváló kutatásvezetőként ismert senior kutatók számára meghirdetett pályázati konstrukció. Pályázni itt is csak eredeti kiemelkedő felfedezést vagy tudományos áttörés ígéretét hordozó, megvalósítható, legfeljebb öt éves kutatási tervvel lehet. A támogatás felső határa EUR

97 Proof of Concept Grant Célja a fenti ERC grantekből születő kutatási eredményeinek továbbfejlesztése az első már kereskedelmi forgalomba is hozható innovációig. Maximum EUR pályázható 18 hónapra. A támogatásra csak futó vagy az elmúlt 12 hónapban lezárt ERC granttel rendelkező kutatók pályázhatnak jellemzően 12, de maximum 18 hónapos projektekkel legfeljebb EUR összegre.

98 Synergy Grant A 2012-ben és 2013-ban kísérleti jelleggel meg- hirdetett Synergy Grant a kutatócsoportok, PI-k együttműködéséből születő tudományos eredmények létrehozását célozta meg. Az eddigi tapasztalatok összegzése után az ERC Tudományos Tanácsa dönt majd arról, hogy 2015-től újra meghirdeti-e a Synergy Grantet. Ezért 2014-ben biztosan nem lesz ilyen kiírás.

99 Advanced Grant nyertesek KONDOROSI, Éva (BAYGEN Institute, Szeged, Hungary) Profession: biologist Research interest: Rhizobium-legume symbiosis, plant development, antimicrobial plant peptides Homepage: Title of the ERC Advanced Grant: Dual exploitation of natural plant strategies in agriculture and public health: enhancing nitrogen-fixation and fighting microbial infections Duration: 60 months ( ) Size of the grant: EUR ERC host institution: Biological Research Center of the Hungarian Academy of Sciences, Szeged

100 Advanced Grant nyertesek VICSEK, Tamás - Eötvös Loránd University, Budapest, Profession: physicist Research field: Statistical physics of collective behaviour Home page: Title of the ERC Grant: The structure and dynamics of collective motion Duration: 60 months ( ) Size of the grant: EUR, ERC host institution: Eötvös Loránd University

101 Az Intézetet az EU évi határozatával hozta létre. Székhelye Budapesten van. Feladata a meglévő közösségi és nemzeti politikák és kezdeményezések kiegészítése a tudásháromszög - felsőoktatás, kutatás és innováció - egész Európai Unióban való integrálásának támogatásával. Célja a tagállamok és a közösség innovációs képességének erősítése hozzájárulandó a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Európai Innovációs és Technológiai Intézet

102 Létrehozásának célja az úgynevezett "tudásháromszög", az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalatok tevékenységének összehangolása az európai innováció eredményességének fokozására. A szakmai munka tudás- és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, KIC) keretében valósul meg, ami egyetemek, kutatóintézetek és az üzleti szféra partnerségén alapuló stratégiai innovációs hálózat megalkotását jelenti. Európai Innovációs és Technológiai Intézet

103 Az FP7 keretében három KIC jött létre, ezek : a klímaváltozással (Climate KIC),Climate KIC az energetikával (InnoEnergy), valamintInnoEnergy az infokommunikációval (EIT ICT Labs) foglalkoznak.EIT ICT Labs Európai Innovációs és Technológiai Intézet

104 A H2020 keretében 2014-ben két további KIC alakul: Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) február 14-én jelenteti meg új, tudományos és innovációs társulások (az ún. KIC-ek) létrehozásáról szóló pályázati felhívását: Innováció az egészséges életmód és az aktív időskor szolgálatában Nyersanyagok - fenntartható feltárás, kitermelés, feldolgozás, újra-feldolgozás és helyettesítés. A pályaművek beadásának várható határideje szeptember 10. Európai Innovációs és Technológiai Intézet

105

106 Climate-KIC Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által létrehozott Tudás- és Innovációs Közösség). Célja a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges szaktudás közzététele és innovatív termékek, szolgáltatások piacra jutásának elősegítése. A Climate-KIC –t Európa szerte 5 egyetemi kutatóközpont (CLC) és további 6 regionális innovációs központ (RIC) alkotja. A regionális központok koordinálják a Climate-KIC helyi tevékenységét, ugyanakkor csatlakozási pontként szolgálnak az európai hálózaton keresztül elérhető partnerekhez, szakmai programokhoz, projektekhez. A Climate-KIC nemzetközi közössége megközelítőleg 150, kutatóintézet, egyetem, önkormányzat és vállalkozás együttműködésére épül.

107

108

109 EIT ICT Labs Tagjai és szervezeti felépítése Szakmai központjai a nemzeti csomópontok, egyetemek, kutatóintézetek és ICT vállalatok lokális hálózata és az általuk működtetett „co- location center-ek”, amelyek egy helyen integrálják a node tagjainak oktatási, üzleti és kutatási tevékenységeit, megvalósítják az EIT ICT Labs célkitűzéseit és programjait ben hét teljes jogú node, azaz Berlin, Eindhoven, Helsinki, London, Párizs, Trento és Stockholm az EIT ICT Labs tagja. A hét teljes jogú csomópont mellett Madrid és Budapest társult tagjai a szervezetnek (EIT ICT Labs Budapest Associate Partner Group), emellett az EIT ICT Labs egy brüsszeli irodát is működtet.

110 EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont - 1 A budapesti székhelyű EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont az egyetlen EIT ICT Labs partner egész Közép-Kelet-Európában. Magyar Társult Csomópont a tudásháromszög- modellre alapozva működik. Tevékenysége így kiterjed az oktatásra és az iparra is. A három fő tevékenységi kör egymásra szorosan épül.oktatásipar

111 EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont - 2 A konzorcium vezetője az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). Az akadémiai oldalon partnere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); az ipari oldal képviselői a Cisco Systems Magyarország, azEricsson Magyarország, a Nokia Solutions and Networks, a Magyar Telekom és a General Electric Healthcare; végül, fontos szereppel bír a kettő között hidat képező Elte- Soft. A Magyar Nemzeti Társult Csomópont sajátossága hogy tudatosan épít a dinamikusan fejlődő kis- és közepes vállalatok, spin off és start-up cégek innovációs potenciáljára. Nemrégiben partnerségi megállapodást kötött több hazai informatikai középvállalattal: AITIA, Attrecto Innovations, BalaBit, BHE BonnHungary, BInergy, IntelliFactory, LongMeln, NETvisor, IND, Prezi, IVSZ.

112 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A kutatásmenedzsment és kutatáshasznosítás alapjai Bucsai Kálmán, Nyerges Gyula Szeged, 2014. február 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések