Egyénre szabott fejlesztés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Tanító.

Az előadások a következő témára: "Egyénre szabott fejlesztés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Tanító."— Előadás másolata:

1 Egyénre szabott fejlesztés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Tanító

2 Az integráció a nevelésben és a pedagógiában a fogyatékkal élő és az ép egyének közös élet- és tanulási térben végbemenő együttnevelését, oktatását és képzését jelenti, ezáltal minden résztvevőnek optimális fejlődési lehetőséget biztosít (RÉTHY E, 2002).

3 A legegyszerűbb szint: Spontán Helyi vagy lokális Második szintje: Szociális A legfejlettebb szint: Funkcionális integráció

4 Hideg integráció vagy rideg integráció - nem tesz semmit, kevés segítséget kap - a résztvevők szemszögéből sem jó - többségi iskolák működnek így

5 Inklúzió- befogadás az SNI-s gyermek a közösség szerves része. Az inklúzió a sajátos nevelési igény teljes mértékű kiszolgálását jelentő törekvés, s ennek megfelelően a tanterv, a szervezeti keret átalakításával jár. Ezek alapján elkerülhetetlenül szükséges az egyéni differenciálás alkalmazása. (HOFFMANN J-MEZEINÉ I.M, 2006). 8 - tanulóra készített tanmenet

6 Nevelési Tanácsadó BTM Szakértői Bizottság SNI Valóság Határesetek : tárgyi – személyi feltételek A gyermekek helye az osztályban

7 1. pedagógiai szemlélet-érzékenység 2. pedagógiai gyakorlat-különbségekhez való alkalmazkodás. Minden gyereknek joga van a neki megfelelő neveléshez,oktatáshoz

8 Tanítás: Támogató attitűd (szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége). Feltételezi a differenciálást Hatékony tanítási, tanulási technikák Tanmenet, tananyag

9 - Kooperatív tanítás: multidiszciplináris tanári és szakértői teamek. - Kooperatív tanulás: egymást segítő tanulók, csoportos tanulás. - Együttműködés a problémamegoldásban: megállapodásokon alapuló világos szabályok. - Heterogén csoportok: rugalmas tanulásszervezés, alternatív utak. - Hatékony tanítás: igényesség, teljesítményorientáltság, folyamatos mérés és visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és nyomon követés

10 A tananyag egyénre szabása Három szintű differenciálás – ideális Lehetőségek Tanári alkotó közösségek, csoport és esetmegbeszélések. Csak elkezdeni nehéz !

11 Megismerem a tanulókat. Ismerem a diagnózist. Megtanítom tanlásszervezési formákban dolgozni. Ellenőrzöm, értékelem. Kis lépések !

12 Az egy – egy tanulóra méretezett, egyéni fejlesztést szolgáló feladattervezés (individualitás) Különösen tehetséges, vagy alulteljesítő tanulók esetében alkalmazzuk. Azonos tananyag különböző szinten történő feldolgozás.

13 Feladatlapok : * Könnyebb, egyszerűbb információ Több kép, szemléltetés Játékosabb feladatok Nagyobb betűméret Akár szótagolt Formátum

14 A többség „átlagos „ képességű gyerekeknek. ** Adott didaktikai céloknak megfelelő feladatlap összeállítása. A tehetséges tanulók : *** Nehezebb, bonyolultabb feladatok. Sokkal több információ. Főként árnyaltabb megfogalmazású feladatok. Kisebb betűméret.

15 Jobb megértés, a figyelem megtartása érdekében. Választhatóság – nagyobb motiváció Különféle tanulásszervezési formák lépnek még be ! Tanulást segítő képességek, módszerek fejlődése : Figyelem, emlékezet – bevésés, megőrzés felidézés Lényegkiemelés Vizuális készség Alkotó munkára nevelés Tanórai párbeszéd (diák-diák, nevelő-tanítvány) A módszer esélyegyenlőséget teremt !

16 Mindenki célhoz ér. Siker ( Mindenki valamiben jó.) Sokszínűség Tehetség megjelenése Erősíti az önbizalmat Motiváció Lehetőség valamennyi tanuló bevonására az iskolai tevékenységbe, a tanulásba.

17 ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE ( érzékletek integrációja ) Az iskolai beválás feltétele az olvasás, írás, számolás automatizmusa. Ehhez az alapképességek megfelelő szintje szükséges, pl. az észlelésé. Vizuális : azonosságok, különbözőségek felismerése, alakkonstancia (pl. más színnel is felismerem a tanult betűt) rész- egész viszonya ( pl. a betűket ékezetével együtt ismerjük fel), alak-háttér megkülönböztetése ( zsúfolt, egymásra nyomtatott formák közül egy kiválasztása), szeriális (sorrendiség), szem-kéz koordinációja

18 Auditív észlelés : különböző hangok differenciálása ( tárgyak hangjainak felismerése, hangszerek, emberek hangjainak felismerése, érzelmi állapotok megkülönböztetése) Figyelem: ( észlelés összpontosítása ) az iskolai sikeres tanulás feltétele. Függ a tartósságától, az életkortól, érdeklődéstől. Milyen szűrője van a kisiskolásnak ? (szelektív figyelem ) Fejlesztése : egy – két – több változós sorminták, azonos vizuális mintázatok, később betűkkel, SAMU MONDJA játék, auditív figyelem fejlesztéséhez az adott szótagot hallva koppintás.

19 Emlékezet: A megőrzés időtartalmát tekintve lehet rövid távú, vagy hosszú távú. Ha nem tudjuk az emléket felidézni : felejtésről beszélünk. Segít az azonos kérdés, a verstanulás ( kisiskoláskor a legintenzívebb szakasz ), éneklés. Vizuális : Mi változott meg ? Mozdulatsorok ( néptánc ),puzzle, memória játék. Verbális memória: Zörejektől, a világ hangjainak felismerésig, sorrendben való felsorolásuk.

20 Mozgás: Nagymozgások és a finommozgások : Csipegető mozdulatok, vonalvezetés, papíron haladás kijelölt vonalakon, vonalközben, különböző alakzatok másolása, artikulációs gyakorlatok, arcmimikai feladatok. Elmaradások: alapozó terápia, szenzomotorosintegrációs tréning, alapozó tréning.

21 https://www.youtube.com/watch?v=I_U0yBEkDok

22 Téri orientáció : testfogalom, testkép, hiányos testrészek, arc részeinek megnevezése (térben, tükörben ), testséma – állatok utánzása. Térbeli tájékozódás : testnevelés órán, tanteremben, udvaron, körjátékokban Síkbeli tájékozódás: csak is a biztos téri relációk után térhetünk át erre. ( addig a füzetben tankönyvben sem tud tájékozódni )

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33 „Vedd észre, hogy a gyermeket nem lehet kényszerrel tanítani. …. Támogasd és tégy meg mindent azért, hogyha felnő, elégedett és boldog legyen. „ J. Wagele

34 Köszönöm a figyelmet !

35 http://janus.ttk.pte.hu/ http://pszk.nyme.hu/ Integráció és inklúzió Fejlesztő módszerek a közoktatásban Szerk.: M. Tamás Márta Trefort Kiadó 2006