Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VEZETÉSLÉLEKTAN Mester Dolli EKF 2015

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VEZETÉSLÉLEKTAN Mester Dolli EKF 2015"— Előadás másolata:

1 VEZETÉSLÉLEKTAN Mester Dolli EKF 2015

2 IRODALOM  Gazdag Miklós: Vezetéslélektan, Budapesti Műszaki Egyetem, Bp  Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, KJK, BP  Klein Sándor: Vezetés – és szervezetpszichológia, Edge 2000 Kft., Bp. 2002

3 A VEZETÉSLÉLEKTAN CSOMÓPONTJAI 1. Az egyénnek, illetve a vezetőnek, mint egyénnek a tevékenysége 2. Az egyén, illetve a vezető a csoportban 3. Az egyének, illetve a csoportok szervezeti viselkedése.

4 ÁLTALÁNOS VEZETŐI KÉSZSÉGEK  Konceptuális: képes elemezni és diagnosztizálni komplex helyzeteket, jó döntéseket hozni.  Interperszonális: megérteni, motiválni embereket, kommunikálni, együttműködni, delegálni.  Technikai: iparági, szervezeti folyamatok,termékek ismerete, és más funkcionális területeken való jártasság.  Politikai: hatalmi bázis kiépítése, hatalommal való gazdálkodás, forrásszerzés (Morse-Wagner 1978)

5 LEADERSHIP VAGY SZEMÉLYES VEZETÉS  Hidat kíván építeni az egyéni és szervezeti célok közé  A vezetői tevékenység olyan eleme, amely: a szervezeti erőforrások közül kitüntetetten az emberi erőforrással foglalkozik annak képességét jelenti,hogyan tudja a vezető a szervezet tagjait a szervezeti célok megvalósítására mozgósítani, befolyásolni. (Bakacsi, 1996)  A személyes vezetés kategóriájában 3 jelentős elemmel kell számolnunk: kommunikáció, vezetési stílus, motiváció.

6 VEZETŐI SZEREPEK Mintzberg Kotter

7 VEZETŐI SZEREPEK ( MINTZBERG 1973,1990)  Interperszonális szerepek: 1. Nyilvános megjelenések szerepe 2. Főnöki szerep 3. Kapcsolatteremtő

8  Információs szerepek: 1. Információ figyelő szerep 2. Információ elterjesztő szerep 3. Szóvivő szerep

9  Döntési szerepek: 1. Vállalkozó szerep 2. Zavarok elhárítója 3. Erőforrások elosztója 4. Tárgyaló szerep

10 VEZETŐI SZEREPEK – KOTTER ( 1990)  Menedzser: a szervezeti komplexitással, a szabályozottság biztosításával és a belső harmónia megteremtésével foglakozik. Eredménye: belső hatékonyság. Célokhoz terveket, erőforrásokat, költségkereteket rendel. Szervezéssel, emberi erőforrás-menedzsmenttel teremti meg a feltételeket.

11  Leader: a szükséges változásokra koncentrál, melyek fejlődésre kényszeríti a szervezeteket. Eredménye: a környezeti kihívásokat érzékelni és azokra reagálni képes, megújuló, tanuló szervezet. Jövőképen dolgozik, stratégiákat alkot és bevonja az embereket. Kommunikáció útján próbálja maga mellé állítani a munkatársakat

12 VEZETŐI TEVÉKENYSÉGEK

13 VEZETŐI TEVÉKENYSÉGEK ( ANGYAL ÁDÁM, 1999) 1. Tervezés 2. Szervezés 3. Igazgatás 4. Döntés 5. Koordinálás 6. Ellenőrzés 7. Teljesítményértékelés 8. Tájékozódás és tájékoztatás 9. Toborzás és kiválasztás

14 1. TERVEZÉS  Főbb elemei: 1. Célkitűzés 2. A célok eléréséhez vezető utak, módszerek meghatározása 3. Elérendő eredmények rögzítése  Tervezés időtartamát tekintve: 1. Hosszú távú ( legalább 5év előre) 2. Közép távú ( 2-4 év) 3. Rövid távú ( 1 hónap) 4. Programok ( napi, heti, havi tennivalók)

15  A tervezés jellege szerint: 1. Stratégiai 2. Taktikai 3. Operatív 4. Akcióterv 5. Projekt

16 2. SZERVEZÉS  „A vezetőknek az az általános törekvése, hogy a dolgok rendben menjenek, áttekinthetőek és értelmezhetőek legyenek.” ( Angyal, 1999.)  A szervezés főbb területei: 1. Munkaszervezés 2. Szervezetépítés 3. Folyamat és működésszervezés 4. Rendszerszervezés 5. Önszervezés

17 3. IGAZGATÁS  A vezetés folyamatának megszervezése illetve maga a vezetés ( irányítás ).  3 tényező befolyásolja: 1. Vezetési stílus 2. Szervezeti kultúra 3. Vezetők társadalmi szerepvállalása, beágyazottsága

18 4. DÖNTÉS  Fogalma: A döntés, cselekvési lehetőségek közötti ésszerű – a kockázatot is viselő – előírásokkal nem szabályozott választás.  A döntés előfeltételei: 1. Érzékeljük a különbséget a között ami van/amit szeretnénk. 2. Motiválva legyünk a döntésre. 3. Képesség a probléma megoldására.

19 A DÖNTÉSEK OSZTÁLYOZÁSA 1. A feladatok jellegéből eredően: programozott/nem programozott 2. Időtartamuk szerint: hosszú, közép- és rövid távú döntések. 3. Szükségesség szerint: szükséges és hasznos/ szükségtelen és felesleges. 4. A döntésben résztvevők száma szerint: egyszemélyi /csoportos. 5. Végleges vagy további döntéseket igénylő döntések 6. Vezető által saját vagy beosztottjai munkaterületén hozott döntések

20 EGYÉNI DÖNTÉSEK  Erősségek 1. Gyakran gyorsabban megszületnek 2. Gyakran egyértelműbbek, határozottabbak 3. Az egyén jobban magáénak érzi az általa egyedül meghozott döntést  Gyengeségek 1. Néha elsietettek 2. Az egyén gyakran nem rendelkezik minden szükséges infóval. 3. Az egyéni döntések gyakran szubjektívek.

21 CSOPORTOS DÖNTÉSEK  Erősségek 1. Körültekintőbbek, alaposabbak. 2. Több és sokoldalúbb információval rendelkeznek. 3. Több változatot lehet áttekinteni,több módszert bevetni. 4. Nagyobb erőfeszítéseket tesznek a megvalósításért.  Gyengeségek 1. Idő- és költségigényesebbek. 2. A döntés gyakran kompromisszum eredménye. 3. Gyakran döntésképtelenek, halogatják a döntést. 4. A csoportra gyakran rátelepszik egy hangadó, főleg, ha a szervezeti felettes is tagja a csoportnak.

22 A DÖNTÉSI FOLYAMAT ELEMEI  Döntés-előkészítés: 1. Annak felismerése, hogy dönteni kell. 2. Meg kell határozni a problémát. 3. Döntő láncszem módszere 4. Biztosítani kell az elegendő információt.  Döntés szakasza: 5. Ki kell dolgozni a szóba jöhető összes megoldást. 6. Meg kell vizsgálni, mennyiben érinti a meghozandó döntés a vállalat céljait. 7. Fel kell dolgozni az összes lehetséges megoldás várható hatását. 8. Ki kell választani a legjobb megoldást.

23  A döntést követő szakasz: 1. A feladatot egyértelműen meg kell fogalmazni 2. Meg kell határozni a határidőt – reális, végrehajtható 3. Motiválni kell a végrehajtót 4. Meg kell jelölni a rendelkezésre álló feltételeket, kapacitásokat 5. Meg kell jelölni a feladat eléréséhez vezető utakat, módszereket 6. Biztosítani kell a visszacsatolást.

24 5. KOORDINÁLÁS  A különálló személyek, csoportok, szervezetek tevékenységének összehangolása egy közös cél érdekében.  Alapformái: 1. Vertikális 2. Horizontális 3. Diagonális 4. Ad hoc

25 6. ELLENŐRZÉS  Lawler (1976) szerint a dolgozók a következő esetekben várják el az ellenőrzést: 1. Visszajelzést szeretnének kapni a jó teljesítményről 2. Tudni szeretnék mit és hogyan kell csinálniuk 3. A jutalmazási rendszer a teljesítményen alapul.  Ellenőrzés két formája: 1. A viselkedés ellenőrzés 2. Az output ellenőrzése. A kettő kiegészíti egymást.

26 7. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS  Alapja a teljesítmény megfigyelése, összevetése a tervekkel, elvárásokkal, normatívákkal.  Hatékony teljesítményértékelés előnyei: 1. Feltárja a dolgozók erősségeit és gyengeségeit. 2. Rámutat a hatékonyságot csökkentő problémákra. 3. Infót nyújt az emberi erőforrás tervezéséhez, előléptetésekhez. 4. Javíthatja a kommunikációt, mert az emberek elmondhatják elképzeléseiket, véleményüket.

27 8. TÁJÉKOZÓDÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS  Információkezelés: hírek, adatok megszerzése, feldolgozása, mérlegelése, továbbítása, a bennük rejlő üzleti erő megértése és hasznosítása.  A kapcsolattartás alapja, a motiválás legfőbb eszköze.

28 9. TOBORZÁS ÉS KIVÁLASZTÁS  Munkaelemzés ( célok, feladatok körülmények)  Alkalmasság vizsgálatok ( interjú, önéletrajz, képességteszt, személyiség- kérdőív, szimulációs gyakorlatok )

29 VEZETŐI,VEZETÉSI STÍLUSOK Döntésközpontú elméletek Személyiségközpontú elméletek Kontingencia elméletek

30 A VEZETŐI STÍLUST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK  1. A vezető maga: személyisége, beállítódása, motivációja és tapasztalatai  2. A beosztottak: tapasztalatai, önértékelése, feladattal kapcsolatos elvárásaik  3. A feladat jellege: strukturáltsága, bonyolultsága, a rendelkezésre álló idő  4. A környezet és a vezetési helyzet: a vezető hatalmi helyzete, csoporthoz való viszonya, a szervezet struktúrája és normái, a környezet állandósága, bonyolultsága

31 MCGREGOR „X” ÉS „Y” ELMÉLETE  Az emberek alapvetően lusták, idegenkednek a munkától  Képzelőerő, kreativitástól menetesek  Pusztán csak a pénz képes őket motiválni  Az emberek dolgozni akarnak, nem idegenkednek a munkától  Kreatívak,részt akarnak venni az alkotásban  Célokkal való azonosulás, elkötelezettség, megfelelő feltételek között keresi a felelősséget

32 DÖNTÉSKÖZPONTÚ ELMÉLETEK

33 LEWIN VEZETÉSI STÍLUS ELMÉLETE Ki dönt a fontos kérdésekben? Hogyan értékel? Milyen a csoporton belüli elégedettség? Milyen fokú a teljesítmény?  Autokrata vezető  Demokratikus vezető  Laissez faire, megengedő vezető

34 LIKERT EGYTÉNYEZŐS MODELLJE  Mekkora a beosztottak részvétele a vezetési folyamatban?  Bizalom/Értékelés/Kommunikációs csatornák/Beosztottak bevonása  Keménykezű parancsoló  Jóakaratú parancsoló  Konzultatív stílusú  Részvételi csoport

35 SZEMÉLYISÉGKÖZPONTÚ ELMÉLETEK

36 OHIO STATE UNIVERSITY MODELLJE  Kétféle vezető van: gondoskodó és strukturáló.  Kutatási eredményeik szerint az eredményes vezetőknek mindkét fajta viselkedésre szüksége van.  Azaz a két vezetési mód nem zárja ki egymást, hanem megfelelő arányú keverékükre van szükség.

37 OHIO STATE UNIVERSITY MODELL A pozitív emberi kapcsolatok fontossága Törekvés a feladatok strukturálására Alacsony Magas Magas Alacsony B C A D

38 MICHIGANI EGYETEM MODELLJE  Kétféle vezető típus van: feladatcentrikus és beosztottcentrikus.  Szerintük a kétféle vezetés kölcsönösen kizárja egymást.  Rövid távon a feladat-, hosszabb távon a beosztottcentrikus az eredményes.

39 BLAKE ÉS MOUTON VEZETŐI RÁCS MODELLJE  (1.1)nemtörődöm  (1.9)klubszerű  (9.9)csoportközpontú  (9.1)teljesítményelvű  (5.5)kompromisszumos (5.5) (9.1) (9.9)(1.9) (1.1) 5 stílust különböztet meg, melyekben különböző mértékben keveredik az emberekkel és a termeléssel való törődés. A termelésre figyelés Az emberekre figyelés

40 KONTINGENCIA ELMÉLETEK

41 FIEDLER KONTINGENCIA MODELLJE  Alapfeltevése, hogy különböző vezetési szituációkban más és más vezetési stílusok eredményesek.  Kétfajta vezetési stílus: feladatorientált és kapcsolatorientált.  LKM ( legkevésbé kedvelt munkatárs ) teszt  Feladat-, illetve kapcsolatorientáltságot a személyiségben gyökerező jellemzőnek tartja, nehezen megváltoztatható tulajdonságok.

42 FIEDLER  A kétfajta vezető hatékonyságát a a vezető pozíciójából fakadó hatalma ( erős vagy gyenge) a csoport előtt álló feladat strukturáltsági foka ( strukturált vagy strukturálatlan) a vezető-beosztott viszony milyensége ( jó vagy rossz) határozza meg. 8 féle szituáció

43 FIEDLER FÉLE SZITUÁCIÓS MODELL alacsony magas TELJESÍTMÉNY Feladat orientált Kapcsolat orientált

44 HERSEY ÉS BLANCHARD ELMÉLETE  A független változó: a beosztott személyiségének érettsége  Feladatorientált és kapcsolatorientált magatartásokról írnak, 4 vezetési stílusban. 1. Diktáló (telling) 2. Eladó (selling) 3. Résztvevő (participating) 4. Delegáló (delegating)

45 HERSEY ÉS BLANCHARD  Érettség: egy beosztott akkor érett, ha képes és hajlandó arra, hogy magas, de elérhető célokat tűzzön ki és felelősséget vállaljon azok eléréséért.  É1: nem képes és nem hajlandó  É2: hajlandó lenne, de nem képes  É3: képes lenne, de nem hajlandó  É4: képes és hajlandó is

46 alacsony magas SZAKMAI ÉRETTSÉG PSZICHIKAI ÉRETTSÉG Beosztottak érettsége Eladó Diktáló Résztvevő Delegáló Feladat orientáció Kapcsolat orientáció alacsony magas Képesség Akarat É4 É2É1É3

47 MOTIVÁCIÓS ELMÉLETEK

48 MASLOW – SZÜKSÉGLETEK HIERARCHIÁJA

49 MUNKAHELYI ÖSZTÖNZŐK  Fiziológiai szükséglet  pénz  munkahelyi étkező  munkafeltételek (fűtés, világítás )  Biztonsági szükséglet  pénz  munkavégzés biztonsága, orvosi ellátás  biztos munkahely  Nyugdíjpénztár  Szeretet, kapcsolat szükséglete  jó csoportlégkör  összetartó munkacsoport, szakmai közösség  közvetlen, jó vezető – beosztott viszony  Megbecsülés, elismerés szükséglete  előléptetés, előmenetel  kitüntetés, prémium  szolgálati autó, státusz szimbólumok  munkakör szélesítés, rotáció  Önmegvalósítás  munkakör gazdagítás, nagyobb felelősség  kihívó, kreatív feladatok  továbbképzés, fejlődés lehetősége  önálló munkavégzés

50 HERZBERG – KÉTFAKTOROS ELMÉLETE  Higiéniás tényező  munkahelyi környezet fizikai, szervezeti jellemzői  munka társas környezete  Ezek hiányával magyarázható a munkával való elégedetlenség, de a meglétük csak az elégedetlenséget szünteti meg, elégedettséget nem okoz.

51 HERZBERG – KÉTTÉNYEZŐS ELMÉLETE  Motivátorok  Kihívást jelentő munka, elért teljesítmény  elismertség  előmeneteli lehetőségek  nagyobb felelősség  személyes fejlődés  munka tartalma, érdekessége  Ezekkel magyarázható a munkával való megelégedettség, kielégítetlenségük esetén a megelégedettség hiányzik.

52 MCCLELLAND TELJESÍTMÉNYSZÜKSÉGLET ELMÉLETE  Kapcsolatmotiváció  Teljesítménymotiváció  Hatalmi motiváció  Ezek a motívumok nem öröklöttek, hanem tanultak.

53 PORTER-LAWLER ELMÉLET  Ez az elmélet hangsúlyozza a jövőbeni esemény anticipációját és hogy a megelégedettség a személy nézeteitől is függ.  Érték  Hasznosság  Elvárás v. várakozás

54 ELVÁRÁS ELMÉLET  Várakozás ( elvárás): olyan, az egyén által becsült valószínűség, mely azt fejezi ki, hogy mekkora esélyt látok arra, hogy a próbálkozásom sikeres lesz.  Két fajta várakozás különböztet meg az elmélet:  Erőfeszítés – teljesítmény várakozás ( E-T )  Teljesítmény – következmény várakozás ( T-K )

55 ELVÁRÁS ELMÉLET  Egy bizonyos viselkedést kiváltó motiváció annál erősebb :  minél inkább hiszünk abban, hogy képesek vagyunk az elvárt szinten teljesíteni (E-T )  minél inkább hiszünk abban, hogy a cselekvés számunkra vonzó jutalomhoz vezet, elnyerjük a vágyott következményt ( T-K )  minél fontosabbnak, értékesebbnek tartjuk a várható eredményt, jutalmat

56 MÉLTÁNYOSSÁG ELMÉLET  Nem elég egy célról azt tudnunk, hogy vonzó, azt is mérlegeljük, hogy elég vonzó-e a befektetett energiáinkhoz, erőfeszítéseinkhez képest!  Méltányosság = munkavégzésbe fektetett input / ennek következményeként nyert eredmények  3 kulcskategória :  Inputok  Eredmények  Referenciák

57 MÉLTÁNYTALANSÁG KEZELÉSE  Változtatok az inputon : kevesebb energiát és időt szentelek a méltánytalanul díjazott munkának.  Változtatok az eredményen : fizetésemelést, előléptetést, több szabadidőt… kérek  Változtatok a munka iránti attitűdön : megváltoztatom a beállítódásomat

58  Megváltoztatom a referenciát : korábbi viszonyítási alapommal kapcsolatos észlelésemet módosítom vagy más referenciaszemélyt keresek.  Megváltoztatom a referencia inputját ( vagy eredményét ) : megpróbálom a másikat befolyásolni, hogy növelje erőfeszítéseit, vagy fordítva, fogja vissza teljesítményét.  Megváltoztatom a szituációt : otthagyom a munkahelyet ( kivonulás ).

59 LOCKE CÉLKITŰZÉS ELMÉLETE  A cél úgy hat a teljesítményre,  hogy irányítja a figyelmet,cselekvést,  a szükséges időn keresztül fenntartja az erőfeszítést,  motivál, hogy olyan stratégiát fejlesszen ki az egyén, amely hozzásegít a cél eléréséhez.  Cél meghatározza mekkora erőfeszítést kell kifejtenünk.

60 FONTOS TÉNYEZŐK A CÉLKITŰZÉSHEZ ÉS A NAGYOBB EREDMÉNY ELÉRÉSHEZ :  Konkrét célmegfogalmazás  A nehezebb, összetettebb, bonyolultabb célok motiválóbbak  A célkitűzés folyamatában való részvétel  A rendszeres visszacsatolás  A célok nyilvános megfogalmazása

61 VEZETŐI HATALOM

62 A VEZETŐI HATALOM  A hatalom az, „ha egy társadalmi csoporton belül van rá esély, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye, függetlenül attól, hogy min alapul az esély”. (M. Weber)  A hatalom képesség arra, hogy  más szervezeti szereplőket befolyásoljanak saját céljaik megvalósítására,  vagy a másik céljainak megakadályozására.  A hatalom szerepe a szervezetekben: fenntartsa a viselkedési rendszerek működését.

63 A HATALOM TÍPUSAI FRENCH ÉS RAVEN ( 1959) 1. Jutalmazó hatalom 2. Kényszerítő hatalom 3. Törvényes ( legitim ) hatalom 4. Referens hatalom 5. Szakértői hatalom

64 A HATALOM FORRÁSAI ( ROSA R. KRAUSZ, )  Szervezeti alapon nyugvók:  Kényszerítés és nyomásgyakorlás  Jutalmazás  Pozíció  Ezek birtoklása a szervezeti környezettől függ.

65 A HATALOM FORRÁSAI  Személyességen alapuló:  Támogatás  Tudás  Személyközi kompetencia  Birtoklásuk személyfüggő, bármely szituációban mozgósíthatóak.

66 A BEFOLYÁSOLÁS  Befolyásolni: a másik ember viselkedésváltozásának kiváltása, behatolás a személyes térbe.  Nyílt módszerek: 1. Erőszak 2. Szabályok, eljárások 3. Kölcsönös juttatások 4. Meggyőzés

67 A BEFOLYÁSOLÁS  Környezet módosítása – ökológiai befolyásolás 1. Fizikai környezete átépítése 2. Jutalmazási és ellenőrzési, azaz motivációs rendszerek kiépítése 3. Szervezeti felépítés, hatáskörök megváltozása ( Handy )

68 AZ EGYÉN VÁLASZA A BEFOLYÁSOLÁSRA  Elhárítja  Elfogadja 1. Behódol, alkalmazkodik hozzá 2. Azonosul 3. Beépíti ( internalizálja ), belsővé, saját gondolatainak, értékeinek részévé teszi.(H.C. Kelman)

69 CSOPORTOK A SZERVEZETBEN

70 CSOPORTTÍPUSOK 1. Formális csoport 2. Informális csoport 3. Referencia csoport

71 EGYÉNI CÉLOK, MOTÍVUMOK, MELYEK CSOPORTHOZ KÖTŐDHETNEK:  Biztonság  Státusz  Önbecsülés  Valahová tartozás  Támogatás, elfogadottság  Hiedelmek megerősítése  Hatalom  Célok megvalósítása

72 A CSOPORTHOZ CSATLAKOZÁS „KÖLTSÉGEI”  Feszültség  Személyes „befektetés”  Elutasítás  Ellentétek  Ellenkezés

73 SZERVEZET ÉS A CSOPORT  Előnyök 1. Több tudás és információ 2. Többoldalú problémamegoldás 3. A döntés jobb megértése 4. Részvétel – elfogadás

74  Hátrányok  Bizonytalan felelősség  Konformitás, csoportnyomás  Egyéni dominancia A dominancia alapulhat : formális pozíción ( ezredeshatás ) kiemelkedő szakmai tudáson, meggyőzőképességen ( véleményvezető ) többieknél aktívabb részvételen többieket kifárasztó makacs kitartáson  Társas lógás  Vita megnyerése, versus problémamegoldás

75 SZABÁLYOK, CSOPORTNORMÁK  Norma = a csoporttagok viselkedését előíró, mindenki által elfogadott szabályok  Azok a szabályok válhatnak normává, amelyek biztosítják a csoport fennmaradását, túlélését előre jelezhetővé teszik az egyes csoporttagok jövőbeli viselkedését csökkentik a csoporttagok közötti kellemetlenségeket megjelenítik azokat az értékeket, amelyekkel a csoport másoktól megkülönbözteti magát

76 NORMÁK 4 OSZTÁLYA 1. Teljesítménynormák 2. Erőforrás elosztásra vonatkozó normák 3. Külső megjelenés, nyilvános viselkedés 4. Informális közösségi normák

77 KONFORMITÁS  Egy személy véleményének vagy viselkedésétnek olyan változása, amely valamely egyéntől vagy csoporttól származó, valódi vagy vélt nyomás következtében alakul ki.  Csoportnyomásra való reagálás lehet : 1. Behódolás, engedelmeskedés 2. Azonosulás ( identifikáció ) 3. Belsővé tétel ( interiorizáció )

78 SZERVEZETEK SZERVEZETI KULTÚRA

79 A SZERVEZET A szervezet – a legtágabb értelemben – bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció. Jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, és erőforrásait ennek érdekében mozgósítja. A legtöbb szervezet törekszik arra is, hogy hosszú időn keresztül fennmaradjon, s ennek érdekében hatékonyan igyekszik működni.

80 SZERVEZETI KULTÚRA  A szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmekkel.  Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, és az új tagoknak is továbbadják.  Nem azonos a megfigyelhető viselkedési sajátosságokkal.  Vannak látható és láthatatlan megjelenési formái.

81 LÁTHATÓ MEGJELENÉSI FORMÁK  Ceremóniák, szertartások  Történetek, sztorik, legendák, mítoszok  Nyelvezet, szakzsargon  Szimbólumok, öltözködés, külső megjelenés

82 SZERVEZETI KULTÚRA FUNKCIÓI  Meghatározza, miként lássuk, halljuk, értelmezzük a dolgokat.  Viselkedési irányelveket ad.  Előre jelezheti a hosszútávú viselkedést.  Segítheti az alkalmazkodást  Kontrollként működik.  Feszültségcsökkentő  Szociális identitást meghatározó  Belső motivációs erő  Növeli a kohéziót.  Kontinuitást biztosít.

83 KIK ALAKÍTJÁK, FORMÁLJÁK A SZERVEZETI KULTÚRÁT?  Alapítók, első vezetők  Stakeholderek  Minőség kultúrája  Technológia  Politikai irányítás  Nyilvánosság értékei  Szakmai közösségek  Szervezet életének jelentős eseményei  Szervezet mérete  Szervezeti célok, stratégiák

84 KLASSZIKUS SZERVEZET ELMÉLETEK  Taylor (1911): munka racionalizálása, standardok bevezetése, mérhetőség.  Fayol ( 1918): A szervezeteket, mint egészet vizsgálta. Vezetés, vezetői tevékenységek, tulajdonságok  Weber ( 1922): bürokratikus szervezet, melyben szigorú hierarchikus rend, rutin jellegű munka van.  McGregor X és Y elmélete

85 MENEDZSMENT ÉS KULTÚRA  Japán vezetési rdsz. Kulcsemberek egy egész életre Gyakori a vezetők rotációja Lassú előrehaladás( szolgálati idő) Felelősséget a munkacsoportok viselik, nem az egyén.  Amerikai vezetési rdsz. Korlátozott idejű szerződési viszony Specializáció a funkciókra Gyorsabb előrehaladás( teljesítmény) Egyéni felelősségvállalás

86 OUCHI Z-ELMÉLETE  Törekednek az egész életen át való alkalmazásra.  Az előléptetések üteme lassabb.  Kevésbé formális irányítási rendszerek.  Nagyobb figyelem a teljes személyiségre.  Munkafeladatok rotációja, sokoldalúság előnyben van.  Fokozottabb bevonása az alkalmazottnak a döntéshozatalba.  Előtérben az egyéni felelősség.

87 HOFSTEDE KULTÚRADIMENZIÓI  IBM több, mint 100ezer dolgozójával, 50 országban végzett kutatás. 1. Hatalmi távolság 2. Bizonytalanságkerülés 3. Individualizmus-kollektivizmus 4. Nőiesség-férfiasság 5. Konfuciusi dinamizmus  A hatalmi távolság és a bizonytalanságkerülés dimenzióinak kiemelésével 4 szervezeti típust ír le.

88 1. Piac: kis hatalmi távolság, gyenge bizonytalanságkerülés. Angolszász és skandináv tip. kultúra. Kis vertikális tagolódás, nagyobb önállóság. 2. Család: nagy hatalmi táv, gyenge bizonytalanságkerülés. Délkelet-ázsiai országok. Személyorientált bürokrácia, paternalizmus, klán jelleg. 3. Jól olajozott gépezet: kis hatalmi táv, erős bizonytalanságkerülés. Német, magyar vállalatok. Erősen szabályozott, az irányítást a folyamatok határozzák meg. 4. Piramis: nagy hatalmi táv, erős bizonytalanságkerülés. Hierarchikus hatalom, erős központosítás. Latin, iszlám kultúrában jellemző.

89 TROMPENAARS ÜZLETI MODELLJE  Az egyik országban sikeres menedzsment technika nem feltétlenül válik be máshol, ill. ua. a dolog is mást jelenthet más kulturális közegben. 1. Univerzalizmus-partikularizmus 2. Individualizmus-kollektivizmus 3. Semlegesség- emocionalitás 4. Specifikus – diffúz megközelítés 5. Szerzett – öröklött státusz 6. Külső-belső kontroll 7. Szekvenciális- szinkronikus időorientáció

90 Inkubátor (megvalósításorientált kultúra) Irányított rakéta (projektorientált kultúra) Család (hatalomorientált kultúra) Eiffel-torony ( szereporientált kultúra) egyenlőségelvű hierarchikus feladatorientáltszemélyorientált

91 HANDY KULTÚRATIPOLÓGIÁJA  4 jellegzetes kultúra, mely jól köthető egyes szervezeti formákhoz. 1. Hatalomkultúra: van egy központi szereplő, akiből a hatalom és befolyás sugárzik minden irányba. Kisebb, vállalkozó típusú szervezetre jellemző. (pókháló) 2. Szerepkultúra: logika és ésszerűség alapján működik. A szerep, munkaköri leírás fontosabb, mint a személy, aki betölti. Bürokratikus. ( görög templom)

92 3. Feladatkultúra: legfőbb törekvése a munka elvégzése, befolyás forrása a szakértelem. Erős piaci verseny esetén sikeres, mert rugalmas, gyors reagálású.( szőttes) 4. Személyiségkultúra: központi alakjai kiemelkedő szaktudású emberek, akik szabad akaratukból tömörülnek. Nem tűr vezetői hierarchiát. Pl. ügyvédi kamarák, tanácsadó cégek ( halmaz)

93 QUINN SZERVEZETI KULTÚRA MODELLJE  Két értéket azonosít: 1. Befelé v. kifelé összpontosítás 2. Rugalmasság v. szoros kontroll  A modell a hatékonyságot is fontos vezetői értéknek tekinti és keresi az egymással ellentétes értékek egymáshoz való viszonyát.

94 1. Támogató kultúra( befelé, rugalmas): központi értéke az emberi erőforrás fejlesztése. Vezetés számára a munkatársak fontosabbak, mint a környezeti kihívások. 2. Szabályorientált kultúra( befelé, szoros kontroll): formalizált, szabályozott, hierarchikus. Vezetés számára az elért eredmények megőrzése a fontos.

95 3. Célorientált kultúra( kifelé, szoros kontroll): racionális, központosított, termelékenységre, hatékonyságra koncentrál. Vezetés a célok és részcélok teljesítésére figyel. 4. Innovációorientált kultúra ( kifelé, rugalmas): kockázatvállalás, kreativitás, versenyszellem, állandó képzés, tanulás. Vezetés a lehetőségek folyamatos feltárására és megragadására koncentrál.

96 SCHEIN SZAKMAKULTÚRÁJA  Az egyes szakmai csoportok a maguk értékrendjével hogyan járulnak hozzá a szervezeti hatékonyság növeléséhez? 1. „melósok” ( operators): vonalbeli vezetők és munkások, akik a szervezet alaptevékenységét végzik, rajtuk csapódik le minden. 2. „műszakiak” ( engineers):mérnöki, jogi, munkaügyi dolgozók, akik szeretnek nem emberekkel foglalkozni. Rendszerek, gépek, rutin, szabály – emberi tényezőket nem nézik. 3. „vezérek” ( executives): szerepük lényege a pénzügyi felelősség a tulajdonosok felé. Pénzügyi kritériumoknak felelnek meg.  A hatékony szervezeti működés feltétele, hogy a 3 szakmakultúra közötti konfliktust fel kell oldani.

97 KOMMUNIKÁCIÓ A SZERVEZETBEN

98

99 KOMMUNIKÁCIÓ  Verbális csatorna : lehet közvetlen és közvetett  Non-verbális csatorna : Mimika Tekintet Vokális jelzések Mozgásos csatornák : ● gesztusok ● testtartás ● térközszabályozás Kulturális szignálok

100 SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ FELÜLRŐL LEFELÉ IRÁNYULÓ KOMMUNIKÁCIÓ  Munkatevékenység elvégzésével kapcs. infó  Szervezési eljárásokkal kapcs. infó  A tevékenység értelmét, ésszerűségét megvilágító infó  Visszajelzés a beosztottaknak a teljesítményükről.  gyűlések, bizottságok, vállalati újság, hirdetőtábla, intranet  Egy jó kommunikációs rendszer önmagában még nem garancia- információveszteség minden szinten!

101 A VEZETŐI KOMMUNIKÁCIÓT NEHEZÍTŐ TÉNYEZŐK  Bizalom hiánya  Vezető-alkalmazott háttere közötti különbségek  Vezetői kiváltságok féltése

102 VÍZSZINTES IRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ  Vállalati tanácskozások, írásos jelentések, informális rendszer  Mennyisége változó, kb.15-30%-a az össze kommunikációnak  Szociálpszichológiai jelentősége van!  Eredménye pozitív és negatív egyaránt lehet.

103 FELFELÉ IRÁNYULÓ KOMMUNIKÁCIÓ  Javaslattétel ( a vezetési stílus mutatója lehet, a névvel-név nélküli javaslatok aránya)  Közvéleménykutatás (évente 3-4 alkalommal)  Elbocsájtó interjú

104 A SZERVEZETI KOMMUNIKÁCIÓ GÁTJAI  A szervezeten belüli térbeli távolság  A kül. csoportok eltérő kultúrája  A szervezeten belüli különféle kapcsolatrendszerek ( munka,hatalom, státusz, baráti)  Szervezeten belüli állandó mozgás

105 KONFLIKTUSOK ÉS FELOLDÁSUK

106 KONFLIKTUS  Két vagy több érintett fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy mások negatívan viszonyulnak valami számára fontos dologhoz.  Egy konfliktushelyzet kialakulásához elegendő, ha csak az egyik érintett fél észleli és éli át a konfliktus.

107 JÓ KONFLIKTUS ( KONSTRUKTÍV )  Elősegíti a csoport céljainak elérését, növeli teljesítményét  Leválasztja a problémát az egyénről  Csökkenti a feszültséget  Bátorítja a kreativitást, ötletek felszínre kerülését  Változás lehetőségét viszi a csoportba  Átláthatóvá teszi az erő-, és hatalmi viszonyokat

108 ROSSZ KONFLIKTUS ( DESTRUKTÍV )  Csoport teljesítmény csökkenéséhez vezet  Érzelmileg telített helyzetet teremt  Védekező blokkoló magatartáshoz vezet  Polarizálja a csoport véleményt  A csoport széteséséhez vezethet

109 A KONFLIKTUS KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA  Megelőző helyzet : mindig van előzménye a konfliktusoknak  Kölcsönös információ hiány a másik céljáról  Félreértett kommunikáció  Eltérő érdekek, értékek, attitűdök  Nem megfelelő vezetési stílus…

110  Észlelés és átélés  Ha az egyik érintett félben tudatosul, hogy a másik negatívan áll hozzá, észlelt konfliktusról beszélünk.  A konfliktus tényének felismerése, csalódottságot, feszültséget, negatív érzést ébreszt a másik iránt, ezt nevezzük átélt konfliktusnak.

111  Konfliktus kezelési módjának kialakítása : eldöntjük, hogyan akarjuk a kedvezőtlen helyzetet megoldani, felszámolni  A MÁSIK NEM PASSZÍV FÉL!  Konfliktus alatti tényleges viselkedés: stratégiák megvalósítása  Két jellegzetes lefutás: kiéleződés felé fut, elmérgesedő viszony  megegyezés irányába fut, megoldás  Következmények: két fajta lefutás két lehetséges következményt eredményez  konstruktív vagy destruktív konfliktus volt?

112 SZEMÉLYKÖZI KONFLIKTUS MEGOLDÁSI MÓDOK 1. Elkerülés 2. Alkalmazkodás 3. Versengés 4. Együttműködés 5. Kompromisszum

113 FOGOLY DILEMMA DÖNTÉSI MÁTRIXA Másik fogoly VALLNEM VALL VALL 5-5 év börtön0-10 év börtön Egyik fogoly NEM VALL 10-0 év börtön1-1 év börtön

114 KONFLIKTUSOK OKAI SZERVEZETI SZINTEN (MOORE)  Kapcsolati konfliktusok  Értékkonfliktusok  Strukturális konfliktusok  Információs eredetű konfliktusok  Érdekkonfliktusok

115 KONFLIKTUSOK KEZELÉSE SZERVEZETI SZINTEN 1. Elsimítás, elkerülés  A probléma sorozatos átfogalmazás  A konfliktust destruktívnak tartják.  Részt vevők konfliktuskerülők, alkalmazkodók.  A kívánatos végeredmény a jelenlegi helyzet fennmaradása.  Legfőbb szabály: Kerüld a konfliktust!

116 2. Tárgyalás, kényszerítés  A részt vevő érdekcsoportoknak részérdekeik vannak. A helyzetet zéró összegű játszmának észlelik.  A konfliktusban érintettek ellenfeleknek tekintik egymást.  A kívánatos végeredmény a nyerés  Tipikus magatartásformák : „ nyomulj, ha előnyöd van”, és „köss kompromisszumot, ha nincs”

117 3. Ütköztetés, problémamegoldás  A szervezeti egységek felismerik az egymásra utaltságot, a kölcsönös függést az egyéni célok elérésében.  A konfliktust előremutatónak, egészségesnek tekintik.  A részt vevők együttműködőnek, partnereknek tekintik egymást.  A kívánatos végeredmény a szervezet egészének sikere. Mindenki nyer, ha a szervezet nyer!

118 CSOPORTKÖZI KONFLIKTUSOK KEZELÉSÉNEK ESZKÖZEI Szembesítési technikák 1. Harmadik fél bevonása : Külső tanácsadó, aki gazdag konfliktuskezelési tapasztalatokkal rendelkezik. Facilitátor vagy mediátor  A facilitátor a döntéshozatal, a problémamegoldás folyamatát teszi hatékonyabbá, a döntést azonban a csoport hozza meg.( tárgyalási és nem témaszakértő)  A mediátor feladata kifejezetten a konfliktushelyzet megoldásában segíteni. Dolgozhat külön v. együtt a felekkel. Közvetítő v. döntőbíró lehet.

119 2. Fölérendelt célok 3. Személyek rotációja 4. Csoportközi tréningek 5. Tárgyalás, alku

120 Induló álláspont Induló álláspont Rezisztencia pont Rezisztencia pont Másik tárgyaló fél Egyik tárgyaló fél Tárgyalási zóna Megegyezési zóna

121 TÁRGYALÁS FAJTÁI  Puha-kapcsolatorientált  Kemény-célorientált

122 TÁRGYALÁS FAJTÁI Puha vagy kapcsolatorientált 1. A résztvevők barátok 2. Cél: a megegyezés 3. Bizalom másokban 4. Saját lehetőségek feltárása 5. A saját álláspont könnyű feladása 6. Ajánlatok,engedmények tétele a kapcsolat érdekében 7. Engedékenység tárgyi és személyes kérdésekben 8. Ragaszkodás a megegyezéshez 9. Összecsapások elkerüléséért engedni a nyomásnak 10. Az egyetlen válasz keresése: amit a másik el tud fogadni Kemény vagy célorientált 1. A résztvevők ellenségek 2. Cél: a győzelem 3. Bizalmatlanság mások iránt 4. Félrevezetés a saját lehetőségekkel kapcsolatban 5. Ragaszkodás a saját állásponthoz 6. Fenyegetések tétele,engedmények követelése a kapcsolat fenntartása érdekében 7. Keménység a személyes és a tárgyi kérdésekben 8. Ragaszkodás a pozícióhoz 9. Összecsapások megnyeréséért nyomás alkalmazása 10. Az egyetlen válasz keresése: ami neki magának még elfogadható

123 PROBLÉMAMEGOLDÓ TÁRGYALÁS ( FISHER ÉS URY )  Válasszuk szét az embert és a problémát : legyünk tisztában saját érzelmeinkkel, de igyekezzünk a másik fejével is gondolkodni.  Az érdekekre koncentráljunk, ne a pozíciókra : vannak közös és különböző érdekek, cél a közös érdekek megtalálása → közös problémamegoldás

124  Keressük a közös érdeket kielégítő megoldásokat : ehhez néhány eszköz  többlet erőforrásokat bevonása  érdekcsere  nem specifikus kompenzáció  költségcsökkentés

125  Segítsük a partnert tekintélyének megőrzésében : előfordul, hogy a  megoldás racionálisan nézve elfogadható lenne, mégis sérti valamilyen személyes érdekét  úgy érzi, a megoldás nem az ő ötlete, csapdára gyanakodik  még mindig van valamilyen kielégítetlen érdeke  érzelmi kötődés  presztízskérdés  túl gyors volt a tárgyalás menete

126  Ezekre megoldás,  igyekezzünk minél jobban bevonni a megoldás kidolgozásába a partnert  célszerű a tárgyalási folyamatot lépésekre bontani, az ezekre vonatkozó egyetértést kialakítani  hangsúlyozni, hogy egy „fair” ügyről van szó, ahol mindenki adott és kapott is valamit


Letölteni ppt "VEZETÉSLÉLEKTAN Mester Dolli EKF 2015"

Hasonló előadás


Google Hirdetések