Gyermek-ápolástan Csecsemő- és kisgyermeknevelő- gondozó szak II. évfolyam 2008/2009.

Az előadások a következő témára: "Gyermek-ápolástan Csecsemő- és kisgyermeknevelő- gondozó szak II. évfolyam 2008/2009."— Előadás másolata:

1 Gyermek-ápolástan Csecsemő- és kisgyermeknevelő- gondozó szak II. évfolyam 2008/2009

2 Tematika 1.Az ápolás célja, folyamata. A gyermekápoló feladatai. Az ápolás történeti áttekintése. 2.A beteg csecsemő, kisgyermek viselkedésének megfigyelése, helyes értelmezése. Ápoláslélektani vonatkozások 3.A lázas gyermek ápolása. A hőmérőzés módja, lázcsillapítás. A lázas gyermek étrendje. 4.A hasmenéses gyermek ápolása. A fertőzés továbbvitelének megakadályozása. A só- és folyadékháztartás egyensúlyban tartása. Megfelelő bőrápolás. Diétás étrend 5.A hányós csecsemő/kisded ápolása. A hányás veszélye 6.Alsó- és felső légúti betegségekben szenvedők ápolása. 7.Az emésztési és felszívódási zavarban szenvedő kisgyermekek ápolása

3 Tematika 8. A húgyúti és vesebetegségben szenvedő csecsemők/kisdedek ápolása. 9.A veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő kisgyermek ápolása és gondozása. 10. Az orr-fül-gégészeti betegségekben szenvedő gyermekek ápolása. 11. Az eszméletlen, magatehetetlen gyermek megfigyelése, ápolása 12. A Diabetes mellitusban szenvedők ápolása. 13. Az atópiás betegségben szenvedő gyermekek ápolása. 14. A testileg és mentálisan sérült gyermekek ápolása. 15. A bántalmazott gyermekek megfigyelése, gondozása. Pszichológiai segítségnyújtás.

4 Az ápolás történeti áttekintése a Homo sapiens ápolási szokásai, állatok más emberek megfigyelése, saját tapasztalat, gyógynövények használata, gyűjtögető életmód Egyiptomiak A gyógyítás istene: Serapis. Az ókori egyiptomi leleteken is találhatók ápolásra vonatkozó utalások. Az orvosi papiruszokon találtak ápolási folyamatokra utaló leírásokat. Asszírok és babiloniak: gyógyítás, ápolás magas szintje. A papi belgyógyászok és a világi sebészorvosok mellett jelen voltak az ápolók is.

5 Az ápolás történeti áttekintése Ókori zsidóknál az ápolók otthonukban keresték fel és gondozták a betegeket. Az ókori Indiában már kiépített kórházi szervezet működött, valószínűleg elsőként a világon. A görögök nem alapítottak kórházakat. A rómaiaknál már találkozunk kórházhoz hasonló intézménnyel. A középkorban ápolást felvállaló egyházi rendek alakultak (Bencések, Szentlélek Lovagrend stb.)

6 Az ápolás történeti áttekintése A XVIII. századból írásos dokumentumok az akkori kórházak működéséről, rossz körülmények. Már volt irodalma az ápolástannak (Bécs – ápolástani tankönyv). A XIX. században az ápolásra és az ápolóra vonatkozó követelményeket pontosan előírták. „Az ápolónő legyen: józan, becsületes, megvesztegethetetlen, igazmondó, megbízható, legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes, gyorskezű, szolid, nyájas, tapintatos, derűs, bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül, szíves és szolgálatkész, a betegre gondoljon és ne önmagára”.

7 Az ápolás történeti áttekintése Magyarországon A XIX. század elején a magyar ápolásügy és ápolóképzés központjai a szerzetesrendek kórházai, valamint a helyőrségi kórházak voltak. II. József idején jelent meg az első rendelet, mely a betegápolás kérdéseivel is foglalkozott. A betegápolás ügyét a magyar 1848-as forradalom és szabadságharc lendítette elõre. 1885 Betegápolónői Intézetet, mint oktató és módszertani központ. 1906 Betegápolók Országos Egyesülete.

8 Az ápolás történeti áttekintése Magyarországon 1920, Ápoló és Védőnőképző Intézet, Debrecen 1927, az Országos Közegészségügyi Intézet kidolgozta az egységes ápolónői és védőnőképzés alapelveit. 1950 után az egészségügyi szakiskolákban képeztek ápolókat. 1988-ban Budapesten az Orvostovábbképzõ Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán megalapították a diplomás ápolóképzést.

9 Az ápolás szerepe a társadalomban Az ápolók nyújtotta szolgáltatás az otthonoktól a kórházig, ápolási otthonig nagy hatással van az ellátandó lakosság közérzetére, közvetve elégedettségére. Az ápolás színvonala a megelőzés, a gyógyítás és rehabilitációs tevékenység eredményének egyik meghatározója. Az ápolás komplex tevékenység, amely foglalkozik az egyénnel, családdal és a közösséggel, egészségben és betegségben egyaránt.

10 Ápolási folyamat Az ápolási folyamat az egyének, családok és/vagy közösségek egészsége érdekében végzett jellegzetes ápolási beavatkozások rendszere. Minden beteget egyénenként kell kezelni, mivel minden ember különbözik a másiktól és igényei is eltérnek. Az ápoló feladata az, hogy a beteg minden ápolási igényét felismerje, és ennek alapján az ápolást megtervezze.

11 Ápolási folyamat Az ápolási folyamat alapvetően egy problémamegoldó folyamat, amely magában foglalja az alábbiakat: 1. az ápolási szükségletek megállapítását, 2. tervezést, 3. az ápolási terv végrehajtását 4. értékelést, visszacsatolást. Az ápolás egy dinamikus folyamat, amely alkalmas az adaptációra és fejlődésre.

12 Ápolási szükségletek megállapítása Információszerzés magától a betegtől, hozzátartozótól, mentőstől: -szociális anamnézis -életmód -jelenlegi és múltbeli betegségeiről -egész test szisztematikus megfigyelése (objektív és szubjektív tünetek). Ezek alapján kialakul az ápolási diagnózis.

13 Ápolási szükségletek megállapítása Az adatgyűjtés módszerei : - megfigyelés - kommunkiáció direkt kommunikáció: az információ magától a betegtől, az orvostól, vagy más egészségügyi dolgozótól, ill. a beteg hozzátartozójától származik. indirekt kommunikáció, mikor írásos anyag alapján jutunk a szükséges anyag birtokába (ápolási lap, kórlap, lázlap).

14 A prioritások (elsődlegességek) megállapítása: - alapvető fizikai igények - biztonság igénye - szeretet és a valahová való tartozás igénye Az ápolási tervek lehetnek ( McFARLANE ): - Problémaorientált tervek: a beteg problémáját, a várható eredményeket és az ápolási tevékenységet foglalja magában. - Napi tervek: óránként, reggeltől estig és külön éjszaka a beteg aktivitásának biztosítását, megfigyelését szolgálja, alvását, pihenését és egyéb szempontokat. - Standard tervek: rutin tevékenységek felsorolása.

15 Milyen ember a jó ápoló? Az interperszonális viszonyban mindenki olyan megnyilvánulási módokat alkalmaz, amely leginkább fenntartja önértékelését, segít elkerülni a csalódásokat, csökkenti a szorongást. Szerencsés ápolói magatartás az alkalmazkodás „együttműködés” útján (Leary: interperszonális működési módok egyike): - egyetértésre, szeretetre törekszik, barátságos - szívesen működik együtt másokkal - esetleges szorongását barátságos megnyilvánulással hárítja el

16 Hárdi-féle nővértipológia rutin típusú nővér: precíz, pontos (Az alvó beteget felkelti altató bevétele céljából) szerepjátszó nővér: önmagát hangsúlyozza, túljátssza szerepét, elveszti közvetlenségét ideges nővér: feszült, dacos, egyéni problémái mellett gyakran fél a betegségektől is maszkulin nővér: mindig erélyes, határozott, gyakran megkapja az „őrmester” becenevet specialista nővér: egyéni érdeklődés anya típusú nővér: valóban ápol, segít, gondoz, megértő, kedves, megilleti a „kedves nővér”

17 Ember-betegség viszonya A betegség az ember testi és lelki egyensúlyának a megbomlását jelzi, adaptációs zavarok lépnek fel. Az ember szervezete és pszichikus működése egységes egészet alkot. A betegség megélése függ a betegség előtti személyiség szerkezetétől, a betegség milyenségétől, a tünetek súlyosságától, körülményektől stb. A betegség mozgósítja az ember testi és lelki energiáit. Megindulnak az elhárító védekezési mechanizmusok.

18 Betegségélmény és magatartás A beteg emberek reakciómódjai: - betegségtagadók, nem vesznek tudomást betegségükről, regresszió - betegségtől fokozottan félők: nagyfokú önmegfigyelés, szorongás - betegségkeresők: tudatosan vagy tudattalanul törekednek a betegszerep kivívására, másodlagos betegségelőny fenntartása a cél - közönyösek, betegségükkel nem törődők: környezet biztatására fordulnak orvoshoz, „nekem teljesen mindegy”

19 A gyermek és a betegség A betegséggel kapcsolatos élményük általában negatív, kínos. Függ a gyerek életkorától, személyiségfejlődésének sajátosságaitól, érdeklődésüktől, érzelmi beállítódásuktól. A család jelentős hatást gyakorol a gyermek betegségélményének alakulására. Regresszióban, projekcióban, reakcióképződésben nyilvánulhat meg az elhárítás.

20 Leggyakoribb halált okozó megbetegedések (2002 felmérés, 25-64 éves korosztály) - daganatos megbetegedések (31,4%, 41,9%)) -keringési rendszer betegségei (31,1%, 28%) -emésztőrendszeri betegségek (15%, 12,2%) -légzőrendszeri betegségek (3%) -külső okok (14,2%, 8,31%)

21 A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota A 15 éves magyar serdülők várható élettartama az EU átlagával összehasonlítva: lányok 9, fiúk 11 évvel alacsonyabb életkorra számíthatnak minden 100 újszülöttből 9 idő előtt születik 1000 normál súlyú csecsemő közül 3, 1000 kis súlyú közül 58 hal meg egy éves kora előtt kapcsolat van az alacsony születési súly és a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek között

22 A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota - Az abortusz gyakorisága 2004-ben, a 14 éven aluli lányok esetében: 203, 15-19 éves lányok között: 5978. -serdülőkorban bekövetkezett szülésekből (2003- ban 6600 eset) született csecsemők között is magas a csecsemőhalálozás -serdülő anya életében egzisztenciális, pszichés problémák

23 A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota - Világszerte felgyorsult a gyerekek fejlődése, korábban serdülnek – pozitív szekuláris trend - első menarche 12,88 - első magömlés 13,13 év. -testtartási problémák, már óvodás korban -túlsúlyos gyerekek (10-25%) -II. típusú cukorbetegség gyermekkori megjelenése -a 11-17 éves gyerekek 1/3-a mozog eleget

24 A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota -a serdülők 1/5-e naponta 4 vagy több órát néz televíziót -a tanulók 23%-a naponta több mint 2 órát számítógépezik -a 11-15 éves gyerekek 1/3-a reggeli nélkül megy iskolába -magas cukor- és szénhidráttartalmú ételek -a serdülő lányok 34% fogyókúrázik egészségtelenül, kontroll nélkül

25 Megbetegedési (morbiditási) adatok A gyermekkori betegségek az egészségtelen életmóddal és környezeti ártalmakkal állnak kapcsolatban. -allergiás megbetegedések -mentális betegségek, érzelmi és viselkedési problémák (középiskolások 20-24%-a), pszichoszomatikus panaszok (18-24%), szorongás (14-21%), agresszivitás (18-28%), deviáns magatartás (16%).

26 Miben halnak meg a magyar gyerekek? -csecsemőhalálozás (1950-ben 92, 2003-ban 7) ez az ország egyik legfontosabb társadalmi-gazdasági és egészségügyi mutatója -1-4 évesek halálozásának 28%-át teszik ki a balesetek és a gyermekek ellen elkövetett erőszak -10-19 évesek 51%-át balesetek, 19%-át öngyilkosság

27 Egészségtudat -egészségvédelem és öröm viszonya („Ami kellemes, az vagy egészségtelen, vagy erkölcstelen vagy hizlal”) -korán kell kialakítani az egészségvédő magatartást, hogy szokássá váljon  belülről vezérelt személyiség esetén jobb tudatos egészségmagatartás várható -önkontrollfunkciók életbelépése probléma esetén, énkép megváltoztatása -egészséghiedelem-modell: milyen eséllyel változtat addigi életén

28 Egészségmagatartás bármely viselkedés, amelyről az egyén úgy véli hogy az elősegíti a betegségek elkerülését, hozzájárul az egészség fennmaradásához. Betegségmagatartás bármely viselkedés, amelyet az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést.

29 Az egészség előfeltételei -béke -alapvető fizikai szükségletek kielégítése -alapvető ismeretek a test működéséről, betegségek és szokásaink kapcsolata -társadalmi igazságosság és egyenlőség elve

30

31 Lázas gyermek ápolása -egészséges ember testhőmérséklete 36,4ºC- 37,2ºC, az anyagcsere ezen a hőmérsékleten működik a legjobban -idegrendszer szabályozza -napi ingadozás 0,5ºC-t, legalacsonyabb hajnalban, a maximumát a délutáni órákban éri el, majd fokozatosan csökken -láz esetén a testhőmérséklet nagyobb mint 38ºC

32 A normál testhőmérsékletet befolyásoló tényezők -fizikai aktivitás -napszaki ingadozások -környezet hőmérséklete -életkor -stressz, izgalmi állapot -hormonváltozások

33 Normál értéktől való eltérés - 36ºC alatt – lehűlés (pl. tartós hideg hatására) -tünetei: remegés, memóriazavar, ítélőképesség romlása -34,4ºC alatt: szívritmuszavar, a fájdalomérzet megszűnik, eszméletvesztés -37ºC - 38ºC között hőemelkedés -38º,1-39ºC testhőmérséklet a láz - 39,1ºC – 40ºC testhőmérséklet: magas láz - 40ºC-t felett: igen magas láz

34 A láz szerepe -szervezet védekező mechanizmusa -immunrendszer fokozott működése (fehérvérsejtszám) -hőmérsékletemelkedéssel egyidejűleg emelkedik a pulzusszám (1ºC-onként 10-zel), és a légzésszám (1ºC- onkánt 4-6-tal). -A láz csökkenését a pulzus- és légzésszám csökkenésének kell kísérnie. Amennyiben a pulzuscsökkenés nem következik be orvost kell hívni, életveszélyes állapot alakulhat ki!

35 -A gyerekeknél lázat kiváltó ok lehet: baktérium vagy vírusfertőzés, allergiás reakció, túlzásba vitt testmozgás különösen nagy melegben, túlzásba vitt napfürdőzés, bizonyos gyógyszerek (pl. fájdalomcsillapítók) túladagolása. -A lázhatár, 38ºC fölött kell elkezdeni a lázcsillapítást, főképpen gyerekek esetében -a test valódi hőmérséklete a végbélben mérhető, a hőmérők többsége a hónaljban mért hőmérsékletre van kalibrálva Kell e csökkenteni a lázat?

36 A lázcsillapítás folyamata Hőmérőzést ne végezzünk közvetlenül fürdetés, játék, hancúrozás után, mert ilyenkor nem kapunk pontos értékeket. Lázas állapot esetén a cél a normális testhőmérséklet visszaállítása és fenntartása, ennek lépései a következők: 1. Csökkentsük minimálisra az oxigénigényt fokozó tevékenységeket, helyezzük nyugalomba a gyermeket, olvassunk neki mesét, játszunk vele, énekeljünk.

37 2. A gyermek ruházata és ágyneműje legyen vékony, száraz és készüljön természetes anyagokból (segíti a párolgást). 3. A szoba hőmérséklete ne legyen több mint 20°C. 4. Magas láz esetén alkalmazzunk borogatást vagy hűtőfürdőt. Borogatásnál ne fedjük be az izületeket (boka, csukló, a borogató víz mindig állott (25-28°C) legyen, a borogatás ne tartson fél óránál tovább.

38 Hűtőfürdő alkalmazásakor a gyermek hőmérsékletével egyező hőfokú vizet engedjünk a kádba, majd fokozatosan hűtjük a gyermek lába felöl a vizet 32-34° C-ig. A fürdés időtartama ne haladja meg a 10 percet. 5. Gyógyszeres lázcsillapítás csak orvos utasítására történhet. Az előírt gyógyszert az előírt adagban és módon (kúp, szirup, tabletta) adjuk a gyermeknek. - Aminophenazon (Germicid) és a paracetamol (Panadol) tartalmú pirulák, szirupok vagy kúpokat alkalmazhatunk. - A gyógyszer hatását fél és egy óra múlva ismételt lázméréssel ellenőrizni kell.

39 A lázas gyermek étrendje Elsődleges a folyadékpótlás: víz, lázcsillapító és izzasztó hatású gyógyteák (hárs, bodza,citromfű stb.), valódi gyümölcslevek. A lázas gyermeknek általában nincs étvágya. Ne erőltessük az evést, kis mennyiségű, könnyen emészthető ételekkel kínáljuk.

40 Mindenképp orvoshoz kell fordulni: ha a láz megközelíti a 40° C-t ha a lázhoz heves fejfájás, nyakmerevség, bőrkiütés, fényérzékenység társul ha a lázat heves hasi fájdalom és vizeletürítési probléma kíséri ha tudatzavar, szokatlan aluszékonyság, ingerlékenység, nehézlégzés lép fel ha 3 hónapnál fiatalabb csecsemőnél 38° C közeli értéket mutat a lázmérő ha 3-6 hónap közötti csecsemőnél 38,5°C-ot vagy többet mérünk ha fél évesnél idősebb gyermeknél 39° C-os vagy magasabb hőt mérünk ha a hőemelkedéses állapot három napnál tovább tart.

41 Lázgörcs tünetei: az agyi kisülések következményeként kialakult görcsroham, a gyerek visszatartja lélegzetét, remeg, elveszíti eszméletét 100 gyerekből 4 esetben fordul elő 3 hónapos és 5 éves kor között a leggyakoribb örökletes tényezők általában csak egyszer fordul elő a gyerek életében, 15 percnél nem tart tovább teendő: azonnali lázcsillapítás (hűtés, lázcsillapító), orvos hívása

42 Ajánlott irodalom: Balogh László (szerk.): Gyermekápolástan I-II., Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1996. Nosza Magdolna: Ápolástani alapismeretek, HIETE, Budapest, 1999 Dr. Buda József: A betegápolás története Pécs, POTE - EFK. 1994 Boda Márta, Sulyok Endre: Gyermekgyógyászat, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2008 Stéger István: Klinikai ismeretek a gyermekgyógyászat köréből ápolónők részére, Medicina, Budapest, 2006. Ronald, J Comer: A lélek betegségei. Pszichopatológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Helembai Kornélia: Ápoláslélektan, Medicina, Bp., 2007.