2012. november 27. Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a 2014- 2020 időszak tükrében Előadó: Kiss Tamás Attila Vezető főtanácsos Tolna Megyei Kereskedelmi.

Az előadások a következő témára: "2012. november 27. Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a 2014- 2020 időszak tükrében Előadó: Kiss Tamás Attila Vezető főtanácsos Tolna Megyei Kereskedelmi."— Előadás másolata:

1 2012. november 27. Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a 2014- 2020 időszak tükrében Előadó: Kiss Tamás Attila Vezető főtanácsos Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendzvénysorozat Szekszárd, Paks, Tamási 2012. 11. 27-29.

2 Tartalom 1.Nemzetközi kontextus 2.Hol állunk Európában? 3.Kormányzati célok és eszközök 4.Támogatási programok 5.A NIH tevékenysége

3 1. Nemzetközi kontextus

4 EU trendek A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-fejlesztés és innováció (relatív) prioritást élvez („növekedésbarát fiskális konszolidáció”) Folyamatban van az EU 2014-2020 közötti költségvetési keretének (MFF) meghatározása Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig Horizon 2020: Az EU 2014-2020 közötti K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai: Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-k Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós politika; hazai szinten FP, SA OP-k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)

5 Európa 2020 stratégia Prioritások: innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés, fenntartható növekedés, befogadó növekedés EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%) Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program): a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%) a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K+F ráfordításon belül Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020- as uniós tervezési szakaszban

6 A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)

7 Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante kondicionalitás) a 2014-2020 időszakra Tematikus célokBeruházási prioritások Előzetes feltétel rendszer Teljesítési kritériumok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél) ERFA: – Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás 1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására. Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: – SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; – a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; – ellenőrzési mechanizmust foglal magában. – Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására. ERFA: – A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek. 1.2. A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte. – Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására

8 8www.nih.gov.hu Horizon 2020 költségvetése Többéves pénzügyi keret (MFF), 2014-2020 Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)

9 9www.nih.gov.hu TERÜLETEI  Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása)  Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás  Kockázat-finanszírozás elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén  Innováció KKV-knál az innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára H2020 – Industrial Leadership (összesen 20 280 m€)

10 10www.nih.gov.hu H2020 Társadalmi kihívások (összesen 35 888 m€)

11 A Horizon 2020 új elemei  Egységes részvételi szabályok  Egyablakos IT rendszer  Kevesebb adminisztráció  Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje  Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül  Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig  Piac közeli innováció számára több támogatás  A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat

12 2. Hol állunk Európában ?

13 Összesített innovációs index Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011 Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest

14 Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország

15 A vállalati jövedelmek forrása

16 2016. szeptember 18. 16www.nih.gov.hu A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában Forrás: KSH (2012)

17 M Ft db 2011 végéig 2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben Kockázati Tőke Program

18 A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok. A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni. A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását. Fő problémák

19 3. Célok és eszközök

20 Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) – V. prioritás: Tudomány – Innováció Nemzeti Reform Program (2011) Széll Kálmán Tervek Wekerle Terv Darányi Terv Magyar Növekedési Terv Energiastratégia 2030 Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: Nemzeti KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen) KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) NGM által készülő Iparstratégiák

21 Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával - 2020-ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához. Jövőkép

22 Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok: a)2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, b)a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c)innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d)fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, e)megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f)ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g)egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).

23 kutatóműhelyek a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások („gazellák”) az innovatív beszállító kkv-k az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők Fő célcsoportok

24 Nemzeti KFI Stratégia – Kiemelt célok + 30 nagyobb kutatási és technológiai műhely található a világelitben; + 30 globális nagyvállalati K+F központ telepedett meg; + 30 K+F intenzív makroregionális multi középvállalat termel és szolgáltat; + 300 K+F intenzív technológiai kisvállalat cég („gazella”) találja meg globális piaci számításait; + 1000 innovatív start-up vállalkozás kapott az induláshoz szükséges jelentős támogatást az elmúlt 7 évben.

25 Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok

26 Célrendszer Átfogó célok Sarkalatos célok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Hatékony tudásfelhasználás A gazdaság KFI alapú dinamizálása Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgál- tatások Integrált innovációs Szolgál- tatások Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be MNC K+F központok integrálása a NIR-be

27 Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök

28 4. Támogatási programok

29 Támogatási területek Pályázati keret (milliárd Ft) 1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra) 5,5 2. K+F projektek és vállalatok támogatása36,92 3. Vállalati technológiai fejlesztés16,5 4. K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) 16,8 ÖSSZESEN75,72 Strukturális Alapok 34,2 Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap 41,52 K+F+I vállalati pályázati források, 2012

30 Pályázati program rövid címeForráskeret (mrd. Ft) I.1. Nemzetközi K+F programok (BONUS, EUREKA, EU_KP_12, EIT KIC, GOP-1.5.1/B, TÉT, NEMZ_12) 5,5 II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E, ERNYO_12)8,55 II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések9,4 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1, KMR_12)26,27 II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A)11,5 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C)3 II.6. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I)0,2 II. 7. Technológiai start-up ökoszisztéma építés2,1 II.8. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D)5,0 II.8. IPARJOG 0,2 III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) 4 ÖSSZESEN75,72 K+F+I vállalati pályázati források, 2012

31 2012. évben meghirdetett/futó pályázatok63,32 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1) 9,0 II.3. Piacorientált K+F (KMR_12_1, KMR_12_2) 17,27 II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A) 11,5 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C) 3,0 I.1.a. EUREKA 1,0 I.1.c. FP7 felkészítő (EU_KP_12) és BONUS 0,4 II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E) 5,0 II.1. K+F+I ernyőprojektek (ERNYO_12) 3,55 I.1.b. EIT KIC 1,3 II.9. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D) 5,0 I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok (TÉT) 1,0 III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) 4,0 I.1.c. Az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása(NEMZ_12) 1,3 Közeljövőben meghirdetésre tervezett pályázatok12,4 II.8. IPARJOG 0,2 I.1.e. ESFRI Roadmap (GOP-1.5.1/B) 0,5 II.7. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I) 0,2 II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések 9,4 II. 8. Technológiai start-up ökoszisztéma építés 2,1 ÖSSZESEN75,72 K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012

32 A támogatások főbb jogcímei K+F projekt támogatás Beruházási támogatás Csekély összegű (de minimis)

33 Alapok (KTIA, EU SA) felhasználásának közös jogi háttere A támogatási jogcímek minden esetben megfeleltetésre kerülnek az EU K+F Keretszabálynak valamint a 800/2008/EK csoportmentességi rendeletnek. notifikációs eljárás

34 Horizontális módosítás A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I pályázat esetében: A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a kutató- fejlesztő és kutatás-fejlesztési segédszemélyzeti munkahelyeknek a teljes K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT A pályázat keretében támogatott K+F+I projekt eredményéből származó árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő üzleti évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó előtti évéig) eléri a támogatási összeg legalább 30%-át, VAGY A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a K+F ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások összege alá.

35 Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések

36 Programstruktúra Versenyképességi / kiválósági szerződések Integrált K+F projektek alprogram Társadalmi kihívások alprogram K+F kapacitás- fejlesztés alprogram Konkrét feladat / téma R1R2R3R4R5 I. II. III.

37 Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. Négy alprogram: 1.alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2.alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3.alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4.alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban). Technológiai start-up ökoszisztéma építés

38 5. A NIH tevékenysége

39 Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)  A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel 2011. január 1- jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. – „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.” – „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.”  A NIH-re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépett (www.nih.gov.hu)

40 A KFI terület kormányzati irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben

41 2016. szeptember 18. A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére NIH Államigazga- tási funkciók Szolgáltatási, ügynökségi funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók Innovációs szolgáltató és menedzs- ment rendszerek, hálózatok fejlesztése Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Hatékony szervezet EU-s és nemzetközi KFI együtt- működések KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés

42 KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása – Ágazati fehérkönyvek A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása

43 Tudományos és Technológiai Obszervatórium elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt – kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást Szolgáltatásai: átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák; az elemzések alapját képező adatstruktúrák; információk az államilag támogatott KFI projektekről; a kutatási infrastruktúrák; kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;

44 Innovációs szolgáltatások Kaleidoszkóp – A Nemzeti Innovációs Hivatal információs rendszere Go!nno - Díjmentes, komplex, web-alapú innovációs szolgáltató portál fiatal vállalkozóknak Pont Inno - Innovációs pályázatok szakmai támogatása Nemzetközi projektek, együttműködések segítése

45 45

46 Go!nno szolgáltató rendszer felépítése Fórum Go!nno hírek Információs alapcsomag Cégbemutató lapok Best practice KFI szolgáltató kereső Fiatal vállalkozók Díjtalan mentorálás Regisztráció www.kaleidoszkop.nih.gov.hu

47 47www.nih.gov.hu Kiss Tamás Attila Vezető főtanácsos Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: http://www.nih.gov.huhttp://www.nih.gov.hu Köszönöm megtisztelő figyelmüket!