Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2012. november 8. A nemzeti innovációs rendszer kihívásai és lehetőségei vállalati szempontból Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes „Innováció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2012. november 8. A nemzeti innovációs rendszer kihívásai és lehetőségei vállalati szempontból Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes „Innováció."— Előadás másolata:

1 2012. november 8. A nemzeti innovációs rendszer kihívásai és lehetőségei vállalati szempontból Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes „Innováció vagy vegetálás” Kecskemét, június 20.

2 Tartalom 1.Nemzetközi kontextus 2.Hol állunk Európában? 3.Kormányzati célok és eszközök 4.Támogatási programok 5.A NIH tevékenysége

3 1. Nemzetközi kontextus

4 EU trendek (1) A Knowledge for Growth: European Issues and Policy Challenges (K4G) jelentés Az Európai Kutatási Térség (ERA) megerősítése érdekében négy területre kell fókuszálni: – A kutatók, technológiák mobilitását, szabad áramlását elő kell segíteni, annak érdekében, hogy az ötödik szabadsági fok az ismeretek és a tudás szabad áramlása megvalósuljon – A korszerű kutatóhelyek, egyetemek közötti hálózatosodást ösztönözni kell a kiválóság megerősítése érdekében – A tudománynak és a technológiának egy optimális specializációját kell Európa szerte megvalósítani – A kutatóknak és a K+F célú beruházásoknak Európába vonzása és ott tartása érdekében a lehető legjobb keretfeltételeket kell biztosítani – A nagy volumenű K+F ráfordításoknak a társadalmi-gazdasági problémák megoldását kell szolgálnia és az ezekből származó nyilvánvaló előnyőket tudatosítani kell minden állampolgár számára

5 EU trendek (2) A Barca jelentés („AN AGENDA FOR A REFORMED COHESION POLICY A place-based approach to meeting European Union challenges and expectations” 2009) egy átfogó elemzés az EU kohéziós politika reformjának szükségességéről. • Hatékonyság és egységesség (ugyanez a dilemma az EU2020 és a H2020 esetében: kiválóság, versenyképesség és a szektorális elvárások „összepattintása” a regionális politikákkal, és a felzárkóztatással) • Többszintű kormányzás (a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében 3-4 kulcsfontosságú prioritásra kellene koncentrálni a kohéziós politika költségvetésének 2/3-át. A maradék 1/3-adot más jellegű regionális fejlesztési prioritásokra kell fordítani, melyeket a tagállamok, régiók választanának ki ) A megvalósítás érdekében 10 pillér (erőforrások kulcsprioritásokra történő koncentrálása, indikátorok meghatározása; helyi szereplők mobilizálása; kiegészítő rugalmas támogatások; a tanulási folyamat elősegítése; egyensúlyteremtés és ellenőrzés magas szintű szakpolitikai rendszere; a COM szerepének erősítése; partnerségi szerződések; hatékony irányítási és feltétel rendszer; fokozott pénzügyi igazgatás és ellenőrzés)

6 EU trendek (3) • A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit • A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-fejlesztés és innováció (relatív) prioritást élvez („növekedésbarát fiskális konszolidáció”) • Folyamatban van az EU közötti költségvetési keretének (MFF) meghatározása • Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig • OECD Stratégiák (Innovation Strategy, Green Growth Strategy) • Horizon 2020: Az EU közötti K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai: • Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-k • Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós politika; hazai szinten FP, SA OP-k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)

7 EU fejlesztéspolitika fő problémái • Elaprózott KFI politikák EU szinten • Minden szinten, a Europe 2020 célkitűzéseivel összhangban lévő közös stratégiák szükségesek. • A kormányzási rendszerek nem elég koherensek és együttműködőek • Gyenge komplementaritás kompatibilitás és együttműködés az egyes politikák és programok között • EU-s és nemzeti források kombinálhatósága nehéz. • Hiányos kommunikáció, koordináció és együttműködés • K4G (Knowledge for Growth) és Barca jelentés

8 as tervezés alapelvei • Kiválóság, versenyképesség és a felzárkózás, a területiség szempontjainak egyidejű érvényesítése • Hatékonyabb kommunikáció és együttműködés a KFI szféra szereplői között, valós együttműködések előmozdítása (kormányzat+akadémia+cégek) • A források kombinált felhasználása • Partnerségi együttműködés a tagállamokkal, európai szeminárium • Új támogatáspolitikai „rezsim” (új K+F Keretszabály, a pénz és tőkepiaci eszközök előtérbe kerülése a korábbi „grant”-ek helyett – piac-közelibb finanszírozási formák) • A Strukturális Alapok forrásainak január 1-je utáni felhasználásához ex-ante feltételek teljesítése (stratégiai portfólió) • nyílt innováció (open innovation) modellek előtérbe kerülése • intelligens szakosodás (smart specialisation, S3): speciális erősségekre építő régiók

9 A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)

10 Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante kondicionalitás) a időszakra Tematikus célokBeruházási prioritások Előzetes feltétel rendszer Teljesítési kritériumok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél) ERFA: – Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás 1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására. Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: – SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; – a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; – ellenőrzési mechanizmust foglal magában. – Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására. ERFA: – A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte. – Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására

11 Europa 2020 inclus i ve sustainable smart 1.Research and innovation 2.Information and Communication Technologies 3.Competitiveness of Small and Medium-Sized Enterprises (SME) 4.Shift to a low-carbon economy 5.Climate change adaptation and risk management and prevention 6.Environmental protection and resource efficiency 7.Sustainable transport and disposal of congestion on major network infrastructure 8.Employment and support for labour mobility 9.Social inclusion and poverty reduction 10. Education, skills and lifelong learning 11. Increased institutional capacity and effectiveness of public administration EU szintű fő stratégiai célok

12 Európa 2020 stratégia Prioritások: • innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés, • fenntartható növekedés, • befogadó növekedés • EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%) • Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program): • a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%) • a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K+F ráfordításon belül • Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a as uniós tervezési szakaszban

13 EU 2020 Stratégia – EU és magyar célkitűzések EU cél Magyar cél Magyar állapot Foglalkoztatás75% 61% Kutatás-fejlesztés3%1,80%1,20% Éghajlatváltozás/energia * üvegházhatást okozó gázok * megújuló energiaforrások * energiafogyasztás -20% 20% -20% -26% 14,7% -10% -30% 8,7% -6% Oktatás * korai iskolaelhagyók * felsőfokú végzettségűek 10% 40% 10% 30,3% 11% 28,1% Társadalmi befogadás-25%-17%-3%

14 14www.nih.gov.hu Horizon 2020 költségvetése • Többéves pénzügyi keret (MFF), • Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)

15 15www.nih.gov.hu TERÜLETEI  Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása)  Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás  Kockázat-finanszírozás elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén  Innováció KKV-knál az innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára H2020 – Industrial Leadership (összesen m€)

16 A Horizon 2020 új elemei  Egységes részvételi szabályok  Egyablakos IT rendszer  Kevesebb adminisztráció  Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje  Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül  Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig  Piac közeli innováció számára több támogatás  A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat

17 2. Hol állunk Európában ?

18 Összesített innovációs index Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2012 Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest

19 Az Innovációs Unió Eredménytábla évi adatai – Magyarország

20 A vállalati jövedelmek forrása Magyarország

21 2014. július 4. 21www.nih.gov.hu A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában Forrás: KSH (2012)

22 Kockázati Tőke Program M Ft db 2011 végéig 2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben

23 • A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok. • A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni. • A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását. Fő problémák

24 3. Célok és eszközök

25 Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához. Jövőkép

26 Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok: a)2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, b)a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c)innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d)fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, e)megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f)ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g)egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).

27 • kutatóműhelyek • a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai • a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok • Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások („gazellák”) • az innovatív beszállító kkv-k • az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások • a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők Fő célcsoportok

28 Nemzeti KFI Stratégia – Kiemelt célok

29 Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: • Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést • Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása • Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok

30 Célrendszer Átfogó célok Sarkalatos célok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Hatékony tudásfelhasználás A gazdasági KFI-alapú dinamizálása Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgál- tatások Integrált innovációs Szolgál- tatások Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be MNC K+F központok integrálása a NIR-be

31 Mik a célok?

32 Közfinanszírozási rendszer Közvetlen támogatások Vissza nem térítendő Hitel Garancia Kockázati tőke Adóösztönzők Közvetett támogatás Humán tőke, kutatói állomány K+F infrastruktúra Inkubátorok, technológiai irodák, specializált innovációs szolgáltatások Klaszterek- együttműködő hálózatok és szervezetek Tudásbázis (Egyetem/Akadémia) Ipari felhasználók

33 Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök

34 4. Támogatási programok

35 Horizontális módosítás A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I pályázat esetében: • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a kutató- fejlesztő és kutatás-fejlesztési segédszemélyzeti munkahelyeknek a teljes K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT • A pályázat keretében támogatott K+F+I projekt eredményéből származó árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő üzleti évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó előtti évéig) eléri a támogatási összeg legalább 30%-át, VAGY • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a K+F ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások összege alá.

36 Operatív Programok ( ) 1600/2012. (XII. 17.) sz. Kormányhatározat A rendelkezésre álló források felosztása: * 60% gazdaságfejlesztés * 40% humánerőforrás- és infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem, energiahatékonyság. Az Operatív Programok indikatív listája: Operatív ProgramRövidítésForrás Gazdaságfejlesztési és Innovációs OPGINOPERFA Versenyképes Közép-Magyarország OPVEKOPERFA Terület- és Településfejlesztési OPTOPERFA Intelligens Közlekedésfejlesztési OPIKOPERFA, KA Környezeti és Energetikai Hatékonysági OPKEHOPERFA, KA Emberi Erőforrás Fejlesztési OPEFOPERFA, ESZA Koordinációs OPKOPKA "Vidékfejlesztés, halászat" OP-EMVA, ETHA

37 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat Gazdaságfejlesztési és Innovációs OPGINOP Intelligens Közlekedésfejlesztés OPIKOP Emberi Erőforrás Fejlesztési OPEFOP Környezeti és Energetikai Hatékonysági OPKEHOP Versenyképes Közép-Magyarország OPVEKOP Terület- és Településfejlesztési OPTOP Magyar Halászati OP Vidékfejlesztési Program Koordinációs Operatív ProgramKOP a)versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok b)kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F) c)infokommunikációs technológia fejlesztése d)rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés e)kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés f)foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése g)technikai segítségnyújtás

38 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tervezése 2. prioritástengely: Tudásgazdaság fejlesztése ERFA jellegű intézkedések, beavatkozások – TERVEZET! 1. Vállalati K+F+I támogatása: 1.1. Kkv-k önálló KFI tevékenységének támogatása; 1.2. Kkv-k önálló KFI tevékenységének támogatása (kombinált hitel); 1.3. Kkv-k és feltalálók innovációs tevékenységének, szolgáltatásvásárlásának támogatása; 1.4. Technológiai start-up ökoszisztéma építés; 1.5. Vállalati K+F kapacitásfejlesztés. 2. Stratégiai K+F együttműködések és kezdeményezések: 2.1. Együttműködésben végzett KFI tevékenységek támogatása; 2.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (integrált proj. alp.); 2.3. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerz. (társ. kihív. alp.). 3. Kutatóintézeti kiválóság: 3.1. Kutatóintézeti kiválósági központok; 3.2. Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése. 4. Nemzetközi K+F kapcsolatok: 4.1. EUREKA; 4.2. EUROSTARS; 4.3. BONUS; 4.4. Nemzetközi TéT és multilaterális közös programok és alapok; 4.5. Nemzetközi kezdeményezésekben való részvétel.

39 Kapcsolódások a kohéziós politikához • Egyértelmű munkamegosztás – Horizon 2020 = kiválóság – Kohéziós politika = regionális kutatási és innovációs kapacitás építése • Operatív programok: – Erőforrások koncentrálása: kutatás és innovációs mint befektetési prioritás – Intelligens szakosodás (smart specialization) – Hálózatok, együttműködések, régiók közötti kapcsolatok támogatása

40 Mit jelent az intelligens szakosodás a régiók számára? • Azonosítani a régió egyedi jellemzőit és értékeit • Versenyelőnyök feltárása • Kiválóságra épülő jövőkép mögé felsorakoztatni a regionális szereplőket és erőforrásokat Továbbá: • A regionális innovációs rendszerek megerősítése • A tudásáramlás maximalizálása (régión belül és kifelé) • Az innováció előnyeinek elterjesztése a régió gazdaságában július 4. 40www.nih.gov.hu

41 • Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak • Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). • Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok • Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. • Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. • Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések

42 • Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. • Négy alprogram: 1.alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2.alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3.alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4.alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. • Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). • Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban). Technológiai start-up ökoszisztéma építés

43 5. A NIH tevékenysége

44 A KFI terület kormányzati irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben

45 Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH)  A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel január 1- jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. – „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.” – „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.”  A NIH-re vonatkozó új SZMSZ júniusban hatályba lépett (www.nih.gov.hu)

46 2014. július 4. A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére NIH Államigazga- tási funkciók Szolgáltatási, ügynökségi funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók Innovációs szolgáltató és menedzs- ment rendszerek, hálózatok fejlesztése Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Hatékony szervezet EU-s és nemzetközi KFI együtt- működések KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés

47 2014. július 4. 47www.nih.gov.hu július 4. 47www.nih.gov.hu NIH Innovációs szolgáltatások Vállalat Tanácsadás (üzleti, IPR) Mentorálás Pályázati támogatás Kutatás-fejlesztés Képzés Mikrohitel Partnerkeresés, együttműködés Magvető tőke Kockázati tőke Hitel Hálózatosodás Piacra jutás (hazai, nemzetközi) támogatása Nemzeti Innovációs Szolgáltatási Rendszer Nemzeti koordináció

48 2014. július 4. 48www.nih.gov.hu július 4. 48www.nih.gov.hu Innovatív fiatal vállalkozások indulása Megoldás  Nemzeti innovációs szolgáltató rendszer K+F támogatás Kereskedelmi tőke Kamatkedvezmény, garancia Család, alapítók, barátok, (3F) ? Magvető t ő ke (pre-seed + seed capital) Üzleti angyalok Mikrohitel Kockázati t ő ke (venture capital, VC) Finanszírozási rés „Halál völgye”

49 2014. július 4. 49www.nih.gov.hu A NIH innovációs szolgáltatásai A NIH a vállalkozások számára a következ ő innovációs szolgáltatásokat nyújtja:  Kaleidoszkóp – A Nemzeti Innovációs Hivatal információs rendszere (www.kaleidoszkop.gov.hu)www.kaleidoszkop.gov.hu  Go!nno - Díjmentes, komplex, web-alapú innovációs szolgáltató portál fiatal vállalkozóknak, Mentor Klub  Pont Inno - Innovációs pályázatok szakmai támogatása  Nemzetközi projektek, együttm ű ködések segítése, TéT attaséi hálózat

50 Tudományos és Technológiai Obszervatórium •elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, •egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt – kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást • Szolgáltatásai: •átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák; •az elemzések alapját képező adatstruktúrák; •információk az államilag támogatott KFI projektekről; •a kutatási infrastruktúrák; •kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; •konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;

51 Innovációs szolgáltatások • Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása • Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése • Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése • Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása • Regionális innováció segítése

52 52

53 Go!nno szolgáltató rendszer felépítése Fórum Go!nno hírek Információs alapcsomag Cégbemutató lapok Best practice KFI szolgáltató kereső Fiatal vállalkozók Díjtalan mentorálás Regisztráció

54 • Nagyszabású „Középvállalati Innovációs Fórumok” szervezése a regisztrált középvállalati körnek • Partnertalálkozók szervezése • Befektetési és egyéb tanácsadás, partnerek ajánlása. • Képzések, tanfolyamok (menedzsment kultúra) • Szakmai workshopok szervezése aktuális innovációpolitikai témákban • Elektronikus információnyújtás, interaktív elektronikus kommunikáció • Kiállításokon, vásárokon való megjelenés ösztönzése: információnyújtás, együttműködve a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA). • Coaching szolgáltatás igénybevételének ösztönzése (korszerű menedzsment szemlélet, amely a vállalkozások tulajdonosait segíti értékesítési, marketing, menedzsment, csapatépítés és sok más területen) NIH szolgáltatás középvállalatok számára Tervezett szolgáltatások

55 EU-s és nemzetközi KFI együttműködések • Közreműködik az EU tagállami feladatokban • Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén: program-tanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP) • Multilaterális KFI együttműködések gondozása • Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra kiterjedően • Kétoldalú KFI programok gondozása • TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása

56 56www.nih.gov.hu Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "2012. november 8. A nemzeti innovációs rendszer kihívásai és lehetőségei vállalati szempontból Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes „Innováció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések