Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar."— Előadás másolata:

1 1 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar Kórházszövetség

2 2 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform az egészségügyben (I.) A Köztársaság Kormányának célja, hogy Magyarországon is növekedjen az emberek testi-lelki egészségben megélt életkora, hogy mindenkinek azonos esélye legyen egészsége megőrzésére, és betegség esetén a szükséges, magas színtű egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi ellátás megújításának egyik legfőbb akadálya az a szemlélet;  mely szerint az egészségügyi szolgáltatások biztosításában az állam szinte korlátlan felelősséggel,  az igénybe vevők pedig kiterjedt jogokkal és lehetőségekkel bírnak,  jelenleg mindenki abban érdekelt, hogy minél kevésbé járuljon hozzá a közös felelősség teljesítését biztosító –finanszírozáshoz  az emberek egészsége nem csak magánügy,  az egészség közügy, de nem csak közfelelősség,  hordozója az egyén, ezért az egészség megőrzésének és helyreállításának lehetőségét az államnak kell megteremtenie, elsődleges felelősségét azonban az egyénnek kell viselnie.

3 3 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform az egészségügyben II. Annak érdekében, hogy egészségpolitikai céljainkat megvalósíthassuk, immár tovább nem odázható feladat az egészségügy rendszerének átfogó, érdemi reformjának megindítása.  a 100 lépés programjának keretében megkezdtük az egészségügy átalakítását,  döntöttünk az egészségügy biztosítási elven alapuló, de a társadalmi szolidaritást is érvényesítő rendszere mellett,  most nem csupán ennek folytatására, hanem a változások felgyorsítására, olyan lényegi változások megindítására van szükség, amelyek igazságosabb, színvonalasabb egészségügyi szolgáltatást nyújtó biztosítási rendszert teremtenek.

4 4 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A kormányprogram egészségpolitikai célkitűzései egybehangzóak a MKSZ céljaival, törekvéseivel: a várható élettartam növelése, a várható élettartam növelése, az egészségben eltöltött életévek növelése, az egészségben eltöltött életévek növelése, a szolidaritás elvének érvényesítése, a szolidaritás elvének érvényesítése, az egyenlőtlenségek mérséklése az egyenlőtlenségek mérséklése az ellátások biztonságának növelése, az ellátások biztonságának növelése, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése, növelése, a fenntartható finanszírozás feltételeinek a fenntartható finanszírozás feltételeinek megteremtése, megteremtése, a szolgáltatói verseny lehetőségének növelése, a szolgáltatói verseny lehetőségének növelése, a fejlesztési és szervezési döntések decentralizálása, (nem régió megye!) a fejlesztési és szervezési döntések decentralizálása, (nem régió megye!) a „21 lépés” elfogadható de a forrásai aggályosak, a „21 lépés” elfogadható de a forrásai aggályosak, hiányoznak, kiigazítási program ≠ eü. reformmal (Kornai) kiigazítási program ≠ eü. reformmal (Kornai) Zöld Könyv ≠ program ≠ reform, hanem helyzetelemzés (?) és javaslathalmaz hevenyészett, elnagyolt formában! Zöld Könyv ≠ program ≠ reform, hanem helyzetelemzés (?) és javaslathalmaz hevenyészett, elnagyolt formában!

5 5 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A Zöld Könyv aetiopathogenesise:  a zöld könyv, mint EU-s műfaj, ahogy a bevezetőben megemlítésre is kerül, egy korlátozott igényű és kétes kimenetellel „kecsegtető” tényfeltárás utáni javaslathalmaz gyűjtemény.  a jelen kiadvány megalkotása az európai szokásjogot sajnálatosan nem követte, és a meghatározó szakmai szervezetek a lényegi és tartalmi kérdések, elemzések, döntésformáló és megoldási javaslatok elkészítésében nem vettek részt.  komoly aggodalomra ad okot : a)a nyár közepi időzítés; b)nem marad idő modellezni a döntés kihatását, c)a párhuzamos joganyagok, szerkezeti átszervezések alapos előkészítése az őszi jogszabály alkotás megkérdőjelezhető d)egy őszi határidő a reformok jogszabályi implementációjára komolytalanná teszi a társadalmi egyeztetés szándékát, hacsak nem már eleve készen van a koncepció, e)a társadalmi vita eredményétől függetlenül kívánják az egészségügyi reformot megvalósítani.  várható kimenetel, következmények: a)a szakmai szervezetek és az ágazat szereplőinek szinte teljes köre ily módon mentesülhet az esetleges következmények erkölcsi felelőssége alól éppúgy mint, ahogy a remélt siker élményében sem osztozhat. b)sajnos az egyéb esetleges negatív konzekvenciákat, a fenyegető kudarc terheit azonban, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő lakosságnak és az ágazat egészének kell viselni!

6 6 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Néhány intézményi szemelvény és idézet a „Zöld könyv” általános minősítéséről: II.  A „Zöld könyv” mentalitása, hangvétele, egyes kitételei, gyakran hatásvadász módon egészségügy ellenesek, az ágazatba vetett, egyre gyengülő bizalom további megtépázását és a szereplők megosztását szolgálják,  sajnos nem csupán az egészségügyi ellátórendszer szereplői közötti ellentéteket provokáló állítások vannak erőteljesen, populista és demagóg módon hangsúlyozva, hanem – az ellátást igénybe vevők közötti esélyegyenlőség ürügyén és okán – közöttük is konfrontációt gerjesztenek.  időnként az őszinteség és önkritika látszata már-már ízléstelen, szenzációhajhász valótlanságok leírására készteti a szerzőket ( oldalon az intézmények menedzsmentjeinek minősítése).

7 7 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A MKSZ álláspontja az ágazat középtávú fejlesztésével kapcsolatban: Az ágazat működtetéséhez és fejlesztéséhez a forrásteremtés, finanszírozás biztonságához szükséges  makroszinten az ágazat szükségletarányos részesedése a nemzeti jövedelemből, ill. költségvetésből (EU-hoz való közelítés!)  a magánerő bevonásának  lehetőségei  előnyei (forrásbővítés)  korlátai (kimazsolázás)  a járulékfizetési morál javítása ill. kibúvás lehetőségeinek felszámolása  biztosítási alapcsomagok meghatározása  kiegészítő biztosítások: a)jelenlegi egybiztosítós akár regionális biztosítók rendszere; b)konkurens biztosítók is lehetnek az alapcsomag feladatai és járulékainak átvétele nélkül.

8 8 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Valódi biztosítás = Valódi biztonság: (Zöld Könyv szerint)  a jelenlegi járulékfizetési rendszer önmagától termelte ki a járulékkerülés technikáit egy tőke- és pénzhiányos gazdaságban,  egyetértünk azzal, hogy a biztosítási elv következetes érvényesítésére és a járulékrendszer átalakítására halaszthatatlanul szükség van,  alapelvként kell leszögezni, hogy egy biztosítási rendszerben minden biztosított mögött befizetésnek kell lenni,  a központi költségvetés hozzájárulása az E-Alaphoz a GDP %-ában 2003 óta erőteljesen csökkent. (a 13. oldali grafikon szerencsétlen műhiba)

9 9 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A MKSZ korábban és jelenleg is partner az ellátási szükségletek elemzésén, a kapacitástervezések és az ellátásszervezésen alapuló struktúra átalakításában, korszerűsítésében: meg kell határozni a szükséges szerkezeti elemek volumenét (eü. szolgáltatók kapacitását), funkcionális és térbeli allokációját, összekapcsolódását meg kell határozni a szükséges szerkezeti elemek volumenét (eü. szolgáltatók kapacitását), funkcionális és térbeli allokációját, összekapcsolódását a változó tulajdonosi összetételben és szerkezetben tisztázni kell az ellátási kötelezettség (területi elv, sürgősségi ellátás, stb.) érvényesíthetőségét a változó tulajdonosi összetételben és szerkezetben tisztázni kell az ellátási kötelezettség (területi elv, sürgősségi ellátás, stb.) érvényesíthetőségét meg kell jelölni a kistérségi és regionális feladatokat és az azokkal arányos ellátási kapacitásokat meg kell jelölni a kistérségi és regionális feladatokat és az azokkal arányos ellátási kapacitásokat ezekre kell építeni az eü-i ellátóhelyek (kórház – szakrendelő - háziorvosi rendelő) intenzívebb funkcionális együttműködését ill. kapcsolatát ezekre kell építeni az eü-i ellátóhelyek (kórház – szakrendelő - háziorvosi rendelő) intenzívebb funkcionális együttműködését ill. kapcsolatát az új szolgáltatást összhangba kell hozni a területfejlesztési koncepcióval és az önkormányzati kötelezettségek újrafogalmazásával az új szolgáltatást összhangba kell hozni a területfejlesztési koncepcióval és az önkormányzati kötelezettségek újrafogalmazásával a szociális ellátással való feladatmegosztás újrakoordinálása, a szociális feladatoktól való tehermentesítés. a szociális ellátással való feladatmegosztás újrakoordinálása, a szociális feladatoktól való tehermentesítés.

10 10 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A kórházfinanszírozás elvei a jövőben: a valós szükségleteken alapuló kapacitás és struktúra létrehozása, a valós szükségleteken alapuló kapacitás és struktúra létrehozása, költséghatékonyság, költséghatékonyság, az egészséges életévek növekedésében megtérülő – menedzsmentekkel együtt kidolgozott – programok, az egészséges életévek növekedésében megtérülő – menedzsmentekkel együtt kidolgozott – programok, modellkísérletekben és gazdasági elemzéseken alapuló lényegi változtatások elfogadhatók, megalapozatlan próbálkozások, „ad hoc” kezdeményezések, kísérletek (pl. egynapos sebészet kapacitásai) nem kezelhetők! modellkísérletekben és gazdasági elemzéseken alapuló lényegi változtatások elfogadhatók, megalapozatlan próbálkozások, „ad hoc” kezdeményezések, kísérletek (pl. egynapos sebészet kapacitásai) nem kezelhetők!

11 11 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A fekvőbetegellátó rendszer belső struktúra- módosítása szükséges:  a fekvő járóbeteg ellátás folyamatos, szakmai racionalitásokon és gazdasági ésszerűségen alapuló átcsoportosítása,  az aktív osztályokon jelenleg még tetemes arányban zajló szociális indokú és indíttatású ellátás „megtisztítása”,  a krónikus ágykontingens relatív növelése és profiltisztítása,  a rehabilitációs kapacitás rendeltetésszerű működtetése és súlyos szakember hiányának javítása.

12 12 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Dilemmák világszerte: (Zöld Könyv szerint)  kellő hangsúlyt kap az alapkonfliktus a szakmailag lehetséges – gazdaságilag megengedhető ellentmondása,  ma Magyarországon mind a kínálat, mind a kereslet korlátozásának helye van,  a jelenlegi finanszírozás által kikényszerített kínálat korlátozás például biztosan nem ott „vág”, ahol szakmailag célszerű lenne, és pont ellentétes struktúra leépítést eredményez,  a progresszív ellátás felsőbb szintjén levő megyei kórházak működőképessége kerül most leginkább veszélybe.

13 13 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( I.)  ha tudjuk azt, hogy az aktív ágyak 1/3-a kihasználatlan, akkor miért nem ezeket szüntetjük meg, hanem ehelyett azokat az intézményeket lehetetlenítjük el a 95%-ra csökkentett volumen korláttal, ahol eddig a szakmai előírásoknak megfelelő betegellátás folyt?  ha a krónikus és rehabilitációs irányba akarjuk átalakítani az aktív ágyakat, akkor miért csökkentjük a krónikus és rehabilitációs szorzókat?  hogyan tereljük a járó ellátás felé a betegeket, ha itt is belépett a 95%- os szabály, megspékelve az 5 perces határral, valamint az  augusztus 1-vel belépő, egyáltalán nem finanszírozott, fekvőbeteg ellátás utáni járóbeteg kontrollal.

14 14 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( II.)  az egészségügyi ellátásban jelenleg az egyik legfőbb gond, hogy az alapellátás nem tölti be funkcióját,  szükséges lenne szakmai feltételrendszerek meghatározásával és a finanszírozás javításával is több beteget az alapellátási körben tartani,  a járóbeteg-ellátásban csak a szakellátási feladatok ellátására kellene szorítkozni,  „Egy napos sebészet” – a kórházak felkészültek, inkább a beteg körülményeivel van a gond,  egy beteget nem csak ellátni kell, meg is kell gyógyítani! Ezt akadályozza meg a legfrissebb „10 napos szabály” is, ami szakmailag tarthatatlan,  a jelenlegi „vizsgálat” és „kontroll vizsgálat” díjtételei oly mértékben alacsonyak, hogy önmagában ennek növelése elég lenne a betegellátás járóbetegellátás irányába történő tereléséhez.

15 15 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( III.)  anélkül, hogy a járóbeteg-ellátás finanszírozása ténylegesen és érdemben nem kerül átalakításra, addig nem várható el, hogy a fekvőbeteg-ellátásból átkerüljenek e területre a betegek,  a teljesítményfinanszírozás, mely felülről korlátossá vált - azaz számos intézmény bázisfinanszírozással szembesül - okozhat még meglepetéseket, ha felidézzük, hogy a bázisfinanszírozásnak mik a nem túl pozitív ösztönzői a szervezeti magatartásra.

16 16 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( IV.) Az ellátórendszer struktúrájának átalakítása valóban halaszthatatlan és a megjelölt irány is jó:  az igazságtalanság kiegyenlítése, az „ellátórendszer hatékonyabb átszervezése” teljesen támogatható,  az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakítása során nem feltétlenül privatizációban kell gondolkodnunk, ez semmiképp nem támogatandó,  a működési forma változása nem pótolja a finanszírozási elégtelenségeket,  nem tapasztalható sem politikai, sem gazdaságpolitikai téren minden részletében konszenzusos vélemény. 1-3 év állami tulajdonú gazdasági társaság formájában történő (rövid-középtávú) próbaműködés után kellene a tapasztalatok alapján dönteni, „trial and error” (kísérlet és tévedés),  a „súlyponti kórházak” azonban csak akkor lesznek képesek átvenni a megjelölt többlet feladatokat, ha a jelenlegi finanszírozási szabályok változnak. A volumen korlát július 1-től bevezetett formája ezzel teljesen ellentétes irányba hat.

17 17 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia ÁLLÁSFOGLALÁS A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK SZEPTEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL I. 1. A Magyar Kórházszövetség az elmúlt több évtizedes időszakban mindig konstruktív módon együttműködött az egészségügyi kormányzattal és ezen belül az egészségpolitika aktuális vezetőivel. A Kormányprogram és „Az Új Magyarország Programja” fejlesztési terv megfogalmazott alapvető célkitűzéseivel az MKSZ egyetért, azonban az ágazatból történő forráskivonást elfogadhatatlannak tartja. 2. A Kórházszövetség közelmúltban készült pénzügyi- gazdasági felmérése szerint az alábbi finanszírozási változások: a degressziós finanszírozási sáv megszüntetése, a degressziós finanszírozási sáv megszüntetése, a 95 %-ára csökkentett TVK, a 95 %-ára csökkentett TVK, a júliusi „visszanormálással” eszközölt bevételcsökkenés, a júliusi „visszanormálással” eszközölt bevételcsökkenés, valamint az ismert költségnövelő tényezők: ÁFA-emelés, ÁFA-emelés, energia árnövekmény, energia árnövekmény, „színlelt szerződések” átalakítása, stb. „színlelt szerződések” átalakítása, stb. kórházainknak egyrészt 15-20%-os bevételkiesést, másrészt 6-8%-os költségnövekedést jelentenek.

18 18 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia ÁLLÁSFOGLALÁS A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK SZEPTEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL II. 3. A teljesítménykorlát 3 havi – egyoldalú, közel 2 hónapos visszamenőleges hatályú - megszorítása jogszerűtlen (Eb. tv. 34. § 3. bekezdés). A kórházak gazdasági helyzetén nem segít a tervezhető ellátások várólistával történő megoldása. 4. A Magyar Kórházszövetség megérti az ágazat szervezeteinek, társaságainak (megyei kórházak, gyermekkórházak, Magyar Traumatológus Társaság, sebész társaságok) a finanszírozási változások miatti aggodalmát. Szövetségünk azonban hangsúlyozni kívánja, hogy az adott megállapítások és problémák a fekvőbeteg-ellátás minden területére érvényesek és helytállóak. Szervezetünk emiatt nem ért egyet az ágazaton belüli szakterületi megkülönböztetés semmilyen formájával. 5. Az MKSZ indokoltnak és szükségesnek tartja a fenyegető kórházi válsághelyzet együttes és átfogó kezelését és központi kormányzati megoldását.

19 19 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia ÁLLÁSFOGLALÁS A MAGYAR KÓRHÁZSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK SZEPTEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL III. 6. Az ágazat alapvető konfliktusai, problémái – melyekre több ízben rávilágítottunk és kértük sürgős kormányzati megoldásukat (ügyeleti munkaidő kérdése, „színlelt szerződések” ügye, felelősségbiztosítás kérdése, stb.) – rendkívüli kockázatot jelentenek évek óta. Ezek megoldását nem szabad kizárólag intézményi és tulajdonosi szintre hárítani. A kérdés sürgős jogszabályi rendezését tartjuk szükségesnek. 7. Az ágazat számára sorsdöntő struktúra átalakítási folyamatban igényeljük részvételünket és egyúttal felajánljuk segítségünket. Sajnálnánk, ha a Magyar Kórházszövetség eddigi működése során a mindenkori egészségügyi kormányzattal kialakított és kizárólag szakmai alapokon nyugvó konstruktív együttműködés bármilyen kárt szenvedne. Budapest, szeptember 12. a Magyar Kórházszövetség Elnöksége

20 20 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A reformokról történő tájékoztatás (Kornai János közgazdász professzor) (I.) Mire jó az improvizálás benyomását kelteni, utána pedig azt, hogy a kormányzat „kész helyzet” elé állít mindenki ebben az ügyben? Mennyivel célszerűbb lett volna azzal kezdeni, hogy nyilvánosságra hoznak egy alapos és kiegyensúlyozott tanulmányt, amely az érdekeltek és a közvélemény számára bemutatja az ellentmondásos külföldi tapasztalatokat, sorra veszi a fő alternatívákat, és tárgyilagosan elmagyarázza mindengyik előnyeit és hátrányait. A tanulmányban csak ezután következne a kormányzati javaslat bemutatása, hozzátéve milyen érvek szóltak éppen ennek az alternatívának a kiválasztása mellett. A tanulmány és a kormányzati elgondolás publikálása után módot kellene adni az alternatívák feletti nyilvános vitának. Így sokkal megalapozottabb törvényjavaslathoz és végső soron nagyobb támogatást kapna az érdekeltektől és a közvéleménytől.

21 21 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform és/vagy kiigazítás (Kornai János közgazdász professzor) 1. Kifejezetten kártékonynak érzem a makrogazdasági kiigazítás és a társadalmat mélyen átalakító reformok ügyének torz összekapcsolását. 2. A reformokat nem „prés alatt”, hanem őszinte belső kezdeményezéstől sugalmazva, higgadtan, átgondoltan, türelmesen, tárgyilagos vitákban jól feltárt terepen kell megvalósítani. 3. A társadalom szövetébe mélyen behatoló nagy átalakulások véghezviteléhez nem alkalmas eszköz a „gőzhenger”, legalábbis demokráciában nem. 4. Ha a reform ellenállásba ütközik, az nem csak lassíthatja, hanem le is blokkolhatja a változásokat.  reménytelen akár egy-egy részreform ügyében is teljes konszenzust elérni,  el kell érni, hogy a közvéleménynek és a szóban forgó változtatásban közvetlenül érdekelt csoportoknak legalább egy hangadó része aktívan odaálljon a reform ügye mellék,  természetesen szükség van arra, hogy a parlament többsége ingadozás nélkül támogassa a reform megvalósításához szükséges törvényalkotást.

22 22 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Epilógus helyett, a reform most nem csak kényszer lehetőség is  a felvázolt reform tartalmával, irányával a Magyar Kórházszövetség számos állásfoglalásában és megnyilatkozásában alapvetően egyetértett,  kizárólag politikai konszenzuson alapuló, választási ciklusokon átívelő forrásbővítéssel, egyidejű szerkezet átalakítással, és az ágazati humánerőforrás helyett tartós és hosszútávú megoldásával járó, jogszabályi ellentmondásoktól mentes eurokonform változásokban vagyunk érdekeltek és együttműködő partnerek,  a reform egy evolúciós és nem revolúciós folyamat, amelynek időre van szükség,  a változás menedzsment tétele, hogy egy rendszerben mindig csak annyi elemet szabad egyszerre változtatni, hogy azok egyenkénti és egymásra gyakorolt kölcsönhatását is monitorozni tudjuk,  bárminemű reform pénzbe kerül, e nélkül csak szemfényvesztés vagy reménytelen próbálkozás,  ha kijelöltük a végcélt, akkor a reform megkezdéséig kényszerűségből végrehajtandó akut változtatások sem mehetnek ellentétes irányba. Egyrészt azért, mert ezek rontják a hatásfokot, másrészt megkérdőjelezik a hitelességet. (Most a Zöld könyv és a végrehajtott intézkedések között ilyen ellentétet látunk!)

23 23 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Változás Reform és/vagy kiigazítás „ Milyen messzire jutott volna Mózes, ha Egyiptomban közvéleménykutatást végez, és kikéri népének véleményét?” Harry S. Truman „Az ember biológiai alkalmazkodóképességének van egy határa. Ha a változások túllépik ezt, az eredmény sokkoló lesz.” Alvin Toffler „A változás nagy törvénye, hogy a történelem érzésteleníti az áldozatait, mielőtt a társadalmi méretű műtét elkezdődne.” Saul Alinsky Saul Alinsky

24 24 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Átalakuló egészségügy Az elkövetkező négy évben átfogóan megújítjuk az egészségügyet. A magán és közfelelősség tisztázásával, a szolgáltatási csomagok meghatározásával, a versenyt és a szolidaritást egyaránt érvényesítő keretek megteremtésével 2007 végéig létrehozzuk a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozási, intézményi, pénzügyi, működési, felügyeleti és garanciális feltételeit. A szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítását követően a tapasztalatok birtokában dönt a kormány az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történő megnyitásáról.  A fejlesztés regionális súlypontjainak meghatározásával és az infrastruktúra fejlesztésével 2008-ra olyan magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert alakítunk ki, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja, arányos és egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít.

25 25 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Több egészség Minden változás célja a lakosság egészségi állapotának javítása, a több egészség. Az eszközöket és az erőforrásokat a megbetegedési és halálozási okokhoz vezető betegségek megelőzésére kell koncentrálni végéig hosszú időre meghatározzuk a kiemelt célok finanszírozási feltételeit és forrásait.  az Új Magyarország program hatalmas egészségügyi beruházásaival, a korszerű gyógyító centrumok kialakításával megújítjuk az egészségügyi ellátórendszert, hogy az ország minden pontján magas színvonalú, korszerű ellátáshoz juthassanak a betegek.

26 26 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Ágazaton kívüli feladatok  a fenti feladatot és célt szolgáló betegirányítás és tájékoztatás korszerűsítése elengedhetetlen,  ennek alapkérdése a lakosság egészségkultúrájának nélkülözhetetlen javítása, melyhez évtizedek kellenek és össztársadalmi megközelítésmódot és szerepvállalást igényel. Összefoglalva  a kormányprogram és az ágazat fejlesztési programja és a MKSZ eddigi és jövőbeni elképzelései között nincs jelentős eltérés,  bizonyos súlyponti kérdésekben illetve hangsúly áthelyezésekben, módszerekben, stílusban, kommunikációkban vannak különbségek. „Az egészség nem kényszeríthető az emberekre, nem is adható nekik. Nekik kell akarniuk és fel kell készülniük arra, hogy ők is kivegyék részüket és teljes mértékben együttműködjenek hazájuk egészségügyi programjában.” H.E. Sigerist

27 27 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Az egészségbe és az egészségügybe való hosszútávú befektetés Politikai retorika és demagógia eszköze Tényeken alapuló bizonyosság (szakmai, közgazdasági mutatókkal alátámasztva) „Egyetlen társadalom számára sincs hasznosabb befektetés mint csecsemőkbe tejet adagolni. „ Winston Churchill „Soha a nép kívánataira kevesebb tekintet nem fordíttatik, mint oly időkben, mikor állítólag minden a népért történik.” Eötvös József A modern társadalom fejlődésének záloga

28 28 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Biztosítási csomagok (I.) a) I. alapcsomag: A dokumentum alapcsomagként határoz meg egy olyan szolgáltatási halmazt, ami érvényes biztosítás nélkül is igénybe vehető.  máris megdőlt a biztosítási elv, hiszen a szolgáltatás igénybevétele mögött nincs befizetés,  állampolgári jogon ellátást nyújtani diszkriminatív más uniós állampolgárral szemben,  ezen szolgáltatások nem biztosítási alapon járnak, ezért ezeket nem a biztosítási járuléknak kell fedezni, erre külön állami befizetésekkel kell fedezetet teremteni. Amennyiben fedezet nélkül is igénybe vehetők, ezek finanszírozását külön forrásból kell biztosítani, és ki kell vonni a biztosítói jogkörből.

29 29 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Biztosítási csomagok (II.) b) II. csomag A klasszikus társadalombiztosítási csomag. A társadalombiztosítás által finanszírozandó kapacitásokat a biztosítótól független szerv határozza meg, méghozzá átlátható szakmai szempontok alapján. c) III. csomag Ismét szűklátókörűen határozza meg a többletszolgáltatásokat. Az egészséges biztosítási rendszerben létezik egy szolidaritási alapon működő társadalombiztosítás és önkéntes piaci alapon kiegészítő biztosítások.

30 30 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia A.Egyet kell érteni a demográfiai adatokkal, és az egészséges életévek elvesztésének gazdasági és társadalmi káros hatásaival. B.Az alapfogalmak és értékek tisztázatlansága és definiálatlansága végigkíséri a kiadvány teljes szövegét.  kiemelendő hiányosság, hogy a Zöld könyv az egészségügyet egy állami közellátási és újraelosztó rendszerként kezeli,  az egészségügy egy működő piacgazdaságban a humán szolgáltatások része, működése és finanszírozása nem lehet restriktív, a finanszírozásnak szektorsemlegesnek kell lennie,  Az egészségügy megítélésében Magyarországon a mai napig él a „nem termelő ágazat” téves besorolása. Az egészségügy hozzáadott értéket termel közgazdasági értelemben is! Általános tudnivalók: (I.)

31 31 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia „ Részesedés a GDP-ből” – mint jó egészségfinanszírozási mérőszám említésre kerül.  megtévesztő, félrevezető a hazai GDP eü. részesedésére utaló ábra, hiszen szinte szándékosan elhallgatja a relatív, százalékos felhasználás hangsúlyozása mellett az abszolút értékekben fennálló, ordító különbségeket,  összegszerűen, abszolút értékben nem összehasonlítható a listán utánunk következő országok ráfordításaival,  egészen más lehet a kép, ha az állami, illetve „állami + magán” „egészségügyi ráfordítás/fő” egyenvalutában mérve is olvasható lenne,  nem lehet a fejlett európai országokhoz viszonyítva egyébként sem jónak tartani a GDP-ből való részesedésünk 8,3%-át, egyrészt azért, mert jóval alacsonyabb az ország GDP-je. Általános tudnivalók: (II.)

32 32 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Egy intézmény, amely véd bennünket (A felügyeleti rendszer kiépítésére, megerősítésére van szükség) 1. A TB felügyelet megszüntetése, majd a visszaállítás halasztása helytelen politikai döntés volt. 2. Minden egészségügyben érintett biztosítóra kiterjedő felügyeleti rendszert kell kialakítani, amely elválik az Ny. Alapot felügyelő rendszertől. Célszerű, ha a rokkantsági nyugdíj és a pénzbeli ellátások és azok felügyelete is az utóbbihoz tartoznak. 3. A gyógyítás minőségi mutatóinak közzétételével kapcsolatban;  most is megoszlanak az intézményi vélemények,  a minőségügyi szempontok szerinti ellenőrzés, értékelés, intézményi rangsorok készítése igen fontos kérdés,  a biztosítónak nem hogy joga, de kötelessége is, hogy tájékoztassa a biztosítottakat, hogy milyen színvonalon gyógyítanak,  előre meghatározott rendszerbe kell illeszkednie,  az ellátás színvonalát reprezentáló mutatók nyilvánossága mellett ugyancsak köztudottnak, világosnak és transzparensnek kell lennie az OEP által nyújtott – jelenleg messze nem költségtükröző – finanszírozásnak, ill. alulfinanszírozásnak.

33 33 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia „Ellenőrzött működés, nagyobb biztonság” I. Biztosítás felügyelet A biztosítás felügyelet betegérdekeket szolgáló funkciója (fogyasztóvédelem) elsődlegesen a finanszírozói, szolgáltatás-vásárlói oldalról történő megközelítés módot és szerepet jelenthet.  a biztosítás felügyelet elsődlegesen a szolgáltatás vásárlói oldalt és azokat ellenőrizheti, nem pedig a szolgáltatókat főként szakmai kérdésekben,  a kórházi minőségi és szakmai mutatóknak a nyilvánossága (fogyasztóvédelmi szempontból) helyes cél és kívánatos gyakorlat lehet, de ezt mindig kísérnie kell a finanszírozói forrásbiztosítás transzparens bemutatásának. II. Egészségügyi felügyelet  ezt számos más szervezet alkalmazásával vagy létesítésével lehetne megoldani (pl. piacfelügyelet, ÁNTSZ, Országos Szakf. Módszertani Kp, Eü. Min. Minőségügyi Szervezete, Szakmai Kollégiumok, stb.).

34 34 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Ma kétszer fizet, egyszer kap Hatékony eszközök a hálapénz ellen (A.)  a hálapénz és a vizitdíj összekapcsolása kissé abszurd,  hálapénzt a beteg azért fizet, mert a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer nem képes kielégíteni a beteg mennyiségi vagy minőségi szükségleteit (vagy igényeit)!  az egészségügyet szabályozott, bár speciális piacnak tekintve az itt keresletként realizálódó szükséglet lényegesen meghaladja a szolgáltató által adott finanszírozási szinten nyújtható mennyiségi vagy minőségi kínálatot, éppen a szükségleteit kielégítendő, többletet hajlandó fizetni az állam által meghatározott fix árnál,  a fix ár és a piaci érték közti különbséget nevezik „holtteher költségnek”, az egészségügyben ez a hálapénz.

35 35 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Ma kétszer fizet, egyszer kap Hatékony eszközök a hálapénz ellen ( B.) Megszűntetése fokozatosan, 3 módszerrel lehetséges: 1. Az első, hogy csökkenteni kell a szükségleteket – erről szól a népegészségügyi program. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az ellátórendszer csak a valódi szükségletek kielégítésére vállalkozhat. 2. A másik módszer a kínálat javítása. Erről szólnak azok a fejlesztési programok, amelyek az országos ellátási egyenlőtlenségek megszüntetésére kell, hogy irányuljanak. 3. A harmadik eszköz természetesen a központilag meghatározott fix ár emelése, azaz az ellátási piaci ára tükröződjön a szolgáltatásért járó finanszírozási tételekben.  többletpénz kell az E. Alapba – járulékokból, adókból, vagy direkt befizetésekből,  a vizitdíj szerepe nem bevételnövelő, hanem kereslet csökkentő eszközként szerepel, akadályozza a piacon a szükségletek realizálását.

36 36 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Vizitdíj és étkezési hozzájárulás kérdése ( I.)  érthetetlen a vizitdíj és az étkezési hozzájárulás bevezetési terve, mert nem oldja meg a hálapénz problémáját, értelmetlen többletterhet és költséget jelent az egészségügy így is tetemes mennyiségű adminisztratív feladatai mellé,  olyan összegű térítési díjat nem lehet megállapítani, hogy a hálapénz „intézményére” bármilyen hatással is legyen,  a vizitdíj bevezetésének kellemetlen velejárója, hogy az elszegényedő lakosság csak késve fordul az egészségügyi szolgáltatókhoz,  jelenleg elsősorban a kínálati oldal korlátozása és szűkítése történik, mely növelné és nem csökkenteni fogja a betegek részéről a kielégítetlen szükséglet érzetet, így ez serkenteni és nem gátolni fogja a paraszolvencia adási kényszert.

37 37 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Vizitdíj és étkezési hozzájárulás kérdése ( II.)  A vizitdíj bevezetését (mint az igénybevételt korlátozó tényezőt elfogadva) amennyiben politikai eszközként alkalmazásra kerül (bár az intézmények többsége ennek alkalmazását nem támogatja), a gyakorlati bevetésében 3 szempontot mindenképpen célszerű figyelembe venni.  valóban mentességet, illetve kompenzációt kell kapnia azoknak, akiknél a vizitdíj a minimálisan szükséges ellátások igénybevételét is megakadályozná,  a vizitdíjat teljes egészében a beszedőnél (azaz a szolgáltatónál) kell hagyni,  legalább ennyire lényeges szempont a befizetési és elszámolási technikák és szabályok pontos meghatározása és a felkészülési idő és technológia biztosítása,  a vizitdíj bevezetése kapcsán felmerül a szabad orvosválasztás kérdése, és a beutalási rend értelmezésének problémája.


Letölteni ppt "1 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések