Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.

Az előadások a következő témára: "Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2 HEFOP 3.3.1. A földműveléstan és a területfejlesztés tárgya és feladata, fejlődésének rövid története

3 HEFOP 3.3.1. Földműveléstan feladata Földműveléstan ismeretkörei A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

4 HEFOP 3.3.1. MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNY NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN, egyes növények termesztésének részleteivel foglalkozik FÖLDMŰVELÉSTAN, a talajtermékenység tervszerű növelésének és védelmének tana. ÁLLATTENYÉSZTÉSTAN, MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMTAN.

5 HEFOP 3.3.1. A földműveléstan alapoz és integrálja az agrometeorológia talajtan mikrobiológia botanika növényélettan géptan agrokémia tantárgyak ismereteit.

6 HEFOP 3.3.1. A földművelés, mint növénytermesztési tevékenység része arra hivatott, hogy a termesztett növények számára kedvező talajbeli feltételeket hozzon létre, egyben pedig a növénytermesztési beavatkozások jó hatékonyságát elősegítse.

7 HEFOP 3.3.1. Földművelési beavatkozásokkal a talaj szerkezetességét, a növények tápanyagellátását, a talaj szervesanyag tartalmát, a talaj vízgazdálkodását befolyásoljuk, távol tartjuk a gyomokat, mérsékeljük a rovar és betegség-károkat, megakadályozzuk a talajpusztulást, elhárítjuk a termesztés során keletkezett, a termesztés folyamatosságát akadályozó körülményeket.

8 HEFOP 3.3.1. FÖLDMŰVELÉSTAN A földműveléstan növénytermesztés- technológiai elemei: talajművelés, talajvédelem, talajjavítás, trágyázás, gyomirtás, öntözés, vetésváltás, földművelési rendszerek.

9 HEFOP 3.3.1. A FÖLDMŰVELÉSTAN FELADATA a különböző termőhelyen folyó növénytermesztés eredményességét akadályozó, a földművelés elemeivel befolyásolható természeti korlátok felismerése, az egyes termesztéstechnológiai eljárások alkalmazásának szükségessége és lehetőségeinek megállapítása, a tervezett termesztéstechnológia hatásának, hatástartamának és várható következményeinek megítélése a talaj termékenységére és a környezetre.

10 HEFOP 3.3.1. A földműveléstan azoknak a jelenségeknek, hatásoknak, törvényszerűségeknek és ezek felhasználásának az ismereteit foglalja magába, amelyek a talajon keresztül történő növénytáplálással és energia közvetítéssel vannak összefüggésben

11 HEFOP 3.3.1. A földműveléstan Felhasználja és szintetizálja a talajfizikai, talajkémiai, talajmikrobiológiai, talajgenetikai, agrometeorológiai, agrokémiai, növényrendszertani és morfológiai, növényélettani, géptani, mechanikai ismereteket

12 HEFOP 3.3.1. Földműveléstan ismeretanyaga útmutatást ad: a biztonságos és jó minőségű termések eléréséhez, a változó természeti viszonyokhoz alkalmazkodó és a talaj termékenységének védelmét és biztosító talajhasznosításhoz, és a növénytermesztéshez

13 HEFOP 3.3.1. A magyar mezőgazdasági tudomány legkiválóbb képviselői BAROSS LÁSZLÓ CSERHÁTI SÁNDOR GYÁRFÁS JÓZSEF KEMENESSY ERNŐ KREYBIG LAJOS MANNINGER G. ADOLF SIPOS SÁNDOR WESTSIK VILMOS

14 HEFOP 3.3.1. A földműveléstan ismeretkörei A földművelés általános ismeretei: A talaj termőképességére és termékenységére ha tényezők Talajvédelem és talajjavítás Gyomirtás A földművelés feladatai, földművelési rendszerek

15 HEFOP 3.3.1. Talajművelés A talajművelés hely a földművelés rendszerében A talajművelést befolyásoló körülmények talajművelő eszközök Talajművelési irányelvek A talajművelés minőségi követelményei Talajművelési változatok Talajművelési rendszerek

16 HEFOP 3.3.1. Trágyázás A trágyázás szükségessége, hatása Trágyaféleségek Trágyaigény-megállapítási módszerek Trágyázási módok Trágyázási irányelvek

17 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 1. Kezdeti korszak (i.e. 4000 - i.sz. 500) öntözéses földművelés – folyóvölgyek (Mezopotámia, Egyiptom, Kína, India) az első ekeábrázolás, az eke (faeke) rendszeres használata bronz „szántóhegy” (Egyiptom)

18 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése görög és római szerzők a földművelésről –Herodotosz –Cato „De Agricultura” –Varro „De rerum rusticarum” –Vergilius „Georgica” –id. Plinius „Historia naturalis” –Columella „De re rusticae”

19 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 2. A mezőgazdaság 1. forradalma Európában (i.sz. 500-1500) szántóvas használata (szimmetrikus ekevas) taligás ágyeke, aszimmetrikus ekevasak, csoroszlya használata „váltóeke” kialakulása

20 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 3. A mezőgazdaság 2. forradalma Európában (XVII. - XIX. sz.) ipari forradalom, a mezőgazdaság technikai színvonalának emelkedése Jethro Tull: sorvetőgép (1701) első modern rotterdami típusú (fa)eke (1730) minőségi ekefejlesztés (csavart kormány-lemez, vasekék)

21 HEFOP 3.3.1. Jetro Tull sorvetőgépe (1701)

22 HEFOP 3.3.1. Első modern rotterdami típusú (fa)eke (1730)

23 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése Brabanti, Hohenheimi típusú ekék megjelenése gőzeke fejlesztés megindulása (1820-50) John Deere: az első acél kormánylemez (1837) váltvaforgató eke (R. Sack, 1850) lazítók, tárcsák, kultivátorok megjelenése (pl. Campbell, 1880) arató-cséplőgép (1830-40)

24 HEFOP 3.3.1. John Deere: az első acél kormánylemez (1837)

25 HEFOP 3.3.1. Cséplőgép, 1852

26 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése A természettudományok fejlődése: vetésváltó földművelési rendszer bevezetése Thaer: humuszelmélet Liebig: ásványianyag elmélet, minimum- törvény Lawes: rothamstedi kísérleti állomás Mitscherlich: trágyaszükséglet meghatározása

27 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése Dokucsajev, Koszticsev: egységes talaj- képződés elmélete Erőgépfejlesztések (XX. sz.) tömeggyártású traktorok (Fordson) TLT, hárompont felfüggesztés (John Deere) gumikerekes traktor, hidraulika, vezető-fülke gumihevederes járószerkezet

28 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése 4. Művelési gyakorlatot átalakító újabb irányzatok a XX. században dry farming (Campbell, Jean) ekeellenes mozgalom (Bippart) plowless farming minimum tillage conservation tillage alkalmazkodó talajművelés

29 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődése Magyarországon Kezdeti korszak (a Honfoglalástól az 1600- as évekig) Baskíria - eke megismerése erdő- és legelőváltás, parlagos, majd ugaros művelés alacsony technikai színvonal, sekélyen járó faekék használata taligás fordító ágyeke (aszimmetrikus ekevas)

30 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődése Magyarországon A belterjes gazdálkodásra való áttérés (1600 -1800-as évek elejéig) növekvő népesség ellátása ugaros rendszerről a vetésváltóra való áttérés Tessedik S., Nagyváthy J., Pethe F. mzg. szakiskolák alapítása (Georgikon, Óvári Akadémia)

31 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődése Magyarországon „Sokszántásos” művelési rendszerek (~1750 - 1800-as évek végéig) évi 3-4(5) szántás alkalmazása a szántás tradícióinak megerősödése a több menetre épülő rendszerek alapja ekefejlesztések nyugati minták alapján vetésváltás kiterjedt alkalmazása mélyszántó ekék megjelenése (1860)

32 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődése Magyarországon Az „okszerű” művelésre való törekvés korszaka (~1880 - 1950) a talaj állapotától függően csak a feltétlen szükséges beavatkozások elvégzése új talajművelő eszközök alkalmazása Cserháti Sándor, Gyárfás József Baross László, id. Manninger G. Adolf Kemenesy Ernő Szentannay Sámuel, Küzdényi Szilárd

33 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődése Magyarországon Hagyományos művelési rendszerek (~1900 - 1980-as évekig) őse a „sokszántásos” rendszer sok menetszám szakaszai: a) klasszikus, igaerőre alapozott b) átmeneti, részlegesen gépesített c) iparszerű, gépesített

34 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődése Magyarországon Takarékos művelési törekvések (  1970 - 1980- as évek elejéig) a fejlesztések okai: a) „olajárrobbanás” b) a „sokmenetes” művelés nagy költsége c) új talajművelési technológiák (Nyugat- Európa, USA) d) száraz évjáratok, nedvességveszteség e) talajállapot romlás, talajkímélő művelés

35 HEFOP 3.3.1. A földművelés fejlődése Magyarországon Alkalmazkodó talajművelés (~1980-as évek végétől) az ökológia és az ökonómia közötti harmónia megteremtése szakaszai: a) stagnáló b) átmeneti c) talajkímélő, talajvédő

36 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Földműveléstan feladata Földműveléstan ismeretkörei A földművelés fejlődésének időrendi áttekintése

37 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a földműveléstan feladatát és ismeretköreit! Ismertesse a földműveléstan fejlődésének rövid történetét!

38 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Birkás M. (2006) Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó.

39 HEFOP 3.3.1. Előadás anyagát készítették: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME Természeti adottságaink a szántóföldi növénytermesztés lehetőségei Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Környezeti tényezők; fény; hő, légköri levegő, csapadék