Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Radioaktív hulladékok kezelése Magyarországon Dr. Kereki Ferenc ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ENERGIAPOLITIKAI HÉTFŐ ESTÉK 2015. október 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Radioaktív hulladékok kezelése Magyarországon Dr. Kereki Ferenc ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ENERGIAPOLITIKAI HÉTFŐ ESTÉK 2015. október 12."— Előadás másolata:

1 Radioaktív hulladékok kezelése Magyarországon Dr. Kereki Ferenc ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ENERGIAPOLITIKAI HÉTFŐ ESTÉK október 12.

2 Püspökszilágy Bátaapáti Boda Paks Kis és közepes aktivitású hulladékok működő tárolója RHFT Működő KKÁT Működő és épülő tároló az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékoknak NRHT Kutatási helyszín a nagy aktivitású hulladékok tárolójának PROGRAMJAINK

3 JOGI KERETEK: AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 1  A hazai és nemzetközi elvárásokkal összhangban meghatározza az atomenergia alkalmazásának, így a radioaktív hulladékok kezelésének alapelveit, kiemelve a biztonság prioritását  Előírja, hogy a radioaktív hulladékokkal és kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos feladatok végre- hajtásáról a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik létrejött a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., 2008 óta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.  Létrehozta január 1-jétől a feladatok finanszírozására a hulladéktermelők befizetéseiből a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot

4 JOGI KERETEK: AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ ÉVI CXVI. TÖRVÉNY 2  Módosítás 2013 nyarán az eddigi tapasztalatok, a jövő feladatai és a nemzetközi kötelezettségek pl. a 2011/70/Euratom irányelv figyelembe vételére: a KNPA kezelője január elsejétől az addigi Országos Atomenergia Hivatal (OAH) helyett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a radioaktívhulladék-tároló engedélyező, felügyelő hatósága július 1-jétől a sugáregészségügyi decentrumok helyett az OAH nemzeti politika és nemzeti program készült a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésére  Új végrehajtási rendeletek jelentek meg az RHK Kft. statútumáról az önkormányzati társulások támogatásáról a KNPA Szakbizottságáról a tárolók hatósági követelményeiről

5 Alapkezelő (NFM) Állami vagyonért felelős miniszter (NFM) Alapító, tulajdonos (MNV Zrt.) Alappal rendelkező miniszter (NFM) FB KNPA Szakbizottság Hatóságok (OAH, MBFH, OKTF és felügyelőségek, Sug. Decentrum, egyéb) Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. Vállalkozó VagyonkezelésAlapkezelésHatósági felügyelet SZERVEZETI KERETEK Állami vállalatVagyonkezelőKijelölt szerv Engedélyes

6 A KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP (KNPA) MŰKÖDÉSE 1  A KNPA elkülönített állami pénzalap a Magyar Államkincstárban, működését az atomtörvény szabályozza: Kizárólag az atomtörvény szerinti feladatok finanszírozására szolgál az atomerőmű üzemideje alatti befizetései fedezik az atomerőmű minden – a radioaktív hulladékokkal, a kiégett fűtőelemekkel és a leszereléssel – kapcsolatos költségét az atomerőmű finanszírozza az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások támogatását és az RHFT azon kiadásait, amelyeket a tároló bevételei nem fedeznek (az atomerőmű befizetésének számítása a közép- és hosszú távú terv adatain és a nettó jelenérték számításán alapul, a diszkont tényező a jegybanki alapkamat „reálkamat” tartalma)

7 A KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP (KNPA) MŰKÖDÉSE 2  A KNPA egyéb bevételi forrásai: A költségvetési intézmény által működtetett Budapesti Kutatóreaktor és a BME NTI Oktatóreaktor cikluszárási és leszerelési költségeit a felmerülésükkor fizeti be a KNPA-ba a központi költségvetés Az atomtörvény szerinti befizetési kötelezettségük van az RHFT-be radioaktív hulladékot beszállító intézményeknek (az atomerőmű kivételével) A KNPA értékállóságának biztosítására az előző évi pénzállomány és a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számolt központi költségvetési támogatás szolgál  A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

8 A KNPA-ból finanszírozott tevékenységek költségei 2016-ban a KNPA költségvetése: M Ft (2015. évi C. törvény) befizetés ,2 kifizetés ,0 egyenleg változás ,2

9 A KNPA betétállományának változása ( ) A KNPA betétállománya 2014 végén: 243 Mrd Ft

10 NEMZETI POLITIKA A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE 1 Kis és közepes aktivitású hulladékok:  a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését Magyarországon létesített tárolókban kell megoldani  A tárolók biztonságát a hulladékcsomag és a befogadó kőzet jellemzőinek, valamint az alkalmazott műszaki megoldásoknak együttesen kell biztosítaniuk Az RHFT és az NRHT megfelel a nemzeti politika elvárásainak

11 A PÜSPÖKSZILÁGYI RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ 1 11

12 Mérföldkövek:  december 22-én kezdte meg működését a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) az intézményi (nem atomerőművi) eredetű, kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére  1998: az RHK Kht. átveszi az üzemeltetését, koncepcióterv készül a tároló fejlesztésére a nemzetközi együttműködéssel (PHARE projekt, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) készült biztonsági értékelések alapján  a biztonságnövelő program I. üteme (megalapozó intézkedések, korszerűsítés, átmeneti tároló kialakítása) A PÜSPÖKSZILÁGYI RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ 2

13 II. ütem: demonstrációs program 4 medencében (felnyitás, átválogatás, feldolgozás, visszahelyezés térfogat felszabadítással ) Korszerűsítési munkák: fizikai védelmi rendszerek, diszpécserközpont, laborépület, légtechnikai rendszer, műszerbeszerzések A biztonságnövelés fő mérföldkövei a következőek: a medencesorok feldolgozása sekély medencék felszámolása kísérleti medencetakarás csőkutak megszüntetése, lezárás Az átmeneti tároló szabad kapacitása mintegy 330 hordóra csökkent, ezért a fenti ütemezés nem lassítható A PÜSPÖKSZILÁGYI RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ 3

14 A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 1 14

15 Mérföldkövek:  1993 döntés a projektről  1996 telephelykutatás kezdete Bátaapátiban  2005 népszavazás Bátaapátiban, és országgyűlési határozat a létesítés előkészítéséhez való elvi hozzájárulásról (85/2005. (XI. 23.)OGY határozat)  2007 környezetvédelmi engedély  2008 létesítési engedély, és üzembe helyezési engedély a felszíni létesítményekre, az első 16 db hordó beszállítása a technológiai épületbe  december 5. az első tároló-kamra üzembe helyezése Nemzetközi elismerés a projekt szervezéséért és a lakossági kapcsolatért A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 2

16 A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ ELRENDEZÉSE 3

17  Az elhelyezendő kis és közepes aktivitású hulladék térfogata: Üzemvitel és üzemzavar m 3 Leszerelés m 3 Összesen m 3 (A leszerelési hulladéknak 80%-a nagyon kis aktivitású hulladék, elhelyezéséről a következő években dönteni kell, a hulladékkategória bevezetése 2020-ig várható) december 31-én az NRHT-ban lévő 5480 db hordóból 3249 db az I-K1 tároló kamrában volt, 361 db vasbeton konténerben A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 4

18  Új elhelyezési koncepció: az atomerőműben készülő kompakt hulladékcsomagok, 4 hordó egy lemezkonténerben, kitöltve aktív cementtel ; az I-K3-tól kezdve növelt szelvényméret  A közeljövő feladata: az új elhelyezési koncepciónak megfelelően az NRHT III. ütemű bővítése Ny-i feltáró- és 3. sz. vizsgálati vágat, I-K3 és I-K4 kamrák, vasbeton medencék (I-K2 is) és technológiai rendszerek  A Paksi Atomerőmű adatszolgáltatása alapján a tároló-kamrák üzembe vételének szükséges időpontjai: I-K22017(keleti kamramező) I-K32020 I-K42026 I-N12035(nyugati kamramező) I-N22035  Az NRHT bezárása között várható, ezt hosszú távú felügyelet követi A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 5

19 A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 1 19

20 Mérfölkövek:  1992 döntés a tároló megépítéséről, szerződés a GEC Alsthom céggel  1997 elkészül a kiszolgáló épület és 3 kamra (egyenként 450 db kazetta tárolókapacitással) az épülettől keleti irányban  2000, 2003 a megépült három kamrához csatlakozva további négy-négy kamra készül el  2007 elkészül további öt kamra és ezzel befejeződik a keleti irányú bővítés  2012 nyugati irányban bővül a tároló négy kamrával, és 450 db kazettáról 527 db-ra nő kamránként a tárolókapacitás (a nyugati irányú bővítéshez talajcsere szükséges)  2017 várhatóan elkészül a nyugati irányban jelenleg épülő négy kamra, kamránként 527 db kazetta számára A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 2

21 2015. évi fő feladatok:  A most létesülő négy kamra (21 – 24. kamrák) építése ( )  a fizikai védelmi rendszerek átalakítása, továbbá kerítés és műtárgy építés  az irányítástechnikai rekonstrukció megkezdése  a sugárzásellenőrző rendszer átalakítása  a 2012-ben eldöntött kapacitásnöveléshez szükséges engedélyezési eljárások lefolytatása (a kamránkénti tároló- csövek számának további növelése)  a tároló üzemeltetése (operatív üzemeltetés, karbantartás, takarítás) A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 3

22 NEMZETI POLITIKA A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE 2 Nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú hulladékok:  A nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú hulladékok elhelyezésére az ország területén stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére kell felkészülni  A tárolóra az üzemanyagciklus zárásáról hozandó döntéstől függetlenül szükség van  Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, de alkalmas a kiégett üzemanyag reprocesszálási hulladékainak befogadására is.

23 Mérföldkövek:  : a bodai agyagkő kutatása az uránbányából megközelíthető földalatti laboratóriumból  2000: az uránbánya bezárását követően döntés a felszíni folytatásról (az országos vizsgálat szerint is a legalkalmasabbnak tűnő helyszín)  : kutatási program a telephely kiválasztására és egy föld alatti laboratórium helyszínének kijelölésére (2010-ig meghosszabbítva, de 2006-tól lelassult az NRHT prioritása miatt)  2008: a kutatás hosszú távú programját aktualizáló koncepcióterv készült, amit a NAGRA (Svájc) véleményezett  : a következő szakasz kutatási tervének összeállítása a potenciálisan alkalmas térrész szűkítésére A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA 1

24 A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA 2

25  A közeljövő feladatai: infrastruktúra működtetése, monitorozás a 2014-ben készült kutatófúrások értékelésének lezárása egy kutatóárok engedélyeztetése, kihajtása  Hosszabb távú feladatok: terepi kutatás, biztonsági értékelés2016 – 2029 földalatti laboratórium megépítése2030 – 2037 földalatti laboratórium üzemeltetése2038 – 2054 földalatti tároló megépítése2055 – 2063 földalatti tároló üzemeltetése2064 – 2079 bezárás, aktív felügyelet A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELY KIVÁLASZTÁSA 3

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Radioaktív hulladékok kezelése Magyarországon Dr. Kereki Ferenc ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ENERGIAPOLITIKAI HÉTFŐ ESTÉK 2015. október 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések