BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus –Kommunizmus ›Marxizmus ›Nyugati.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus –Kommunizmus ›Marxizmus ›Nyugati."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus –Kommunizmus ›Marxizmus ›Nyugati típusú szocializmus ›Szovjet típusú kommunizmus 20132

3 BME II.3.3.c. A kommunizmus problémái 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 ›A szovjet gazdaság, illetve az azt követő országok gazdaságai kezdetben gyorsan fejlődtek. –A problémák ellenére a tervutasításos rendszer működőképesnek bizonyult. –Későbbi főbb problémák ›Gyenge gazdasági teljesítmény, lassuló gazdasági növekedés ›Rossz minőségű termékek és szolgáltatások ›Politikai elnyomás és erőszak

4 BME ›Kiemelt szerepet kaptak a honvédelem és az állami nagyberuházások. A fogyasztás a háttérbe szorult. –Szovjetunióban például a mezőgazdasági termeléssel és az élelmiszerellátással különösen sok probléma adódott. ›Problémás a vállalati vezetők ösztönzése –A fő cél nem a profit, azaz nem a termelékenység vagy a hatékonyság, hanem csak a terv teljesítése. –Az informált, a tényleges körülményeket legjobban ismerő vállalati vezetők célja leginkább csak az volt, hogy a „tervezőknek” bebizonyítsák, hogy még több erőforrásra van szükségük, illetve csak kevesebb előállítására képesek. ›Ld. a közszféra manapság is… 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

5 BME ›Puha költségvetési korlát –A piacgazdaságban a vállalatok költségvetési mozgástere a bevételig (hitelekig, tulajdonosi tőkéig) nyúlhat. –A kommunizmusban viszont mindig számítani lehet a gazdaságirányító bürokrácia „segítségére”, akik végül a költségek szintjére emelik a bevételeket (a forrásokat). –Nincs személyi felelősség ›A döntéseket általában többlépcsős rendszerben, kollektív testületek hozzák meg. ›A testületek más testületekkel fedezik le magukat (azoktól folyamatosan állásfoglalásokat, tájékoztatásokat, egyetértéseket kérve). –Alapvető problémát okoz, hogy a tervelőírásokban a minőségi paraméterek csak nehezen írhatók elő, ami végül kifejezetten a gyenge minőség felé ösztönöz. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5

6 BME ›A „mindenki szükségletei szerint” gondolatot nem sikerült meghonosítani –Az anyagi ösztönzők továbbra is kulcsszerepet játszottak. –Az elosztási logika a munkaérték-elmélet gyakorlati alkalmazását is aláásta. ›Ha az egyes munkák értékében – szubjektív, esetleges elemekkel teletűzve – különbséget teszünk, akkor a termékek már nem annyit érnek, mint amennyi a mögöttük lévő munka. ›Hanem – adminisztratív módon kierőltetve – annyit kell érjenek, amennyi éppen elegendő a mögöttük lévő munkamennyiséget előállítók adminisztratív módon kialkudott bérigényére. ›Így ez már messze nem olyan „elegáns” gondolat. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6

7 BME ›Tisztán bürokratikus koordinációra való építés kudarcot vallott –A gazdaság valamennyi szintjén beléptek rendszeridegen koordinációs mozzanatok ›„Háztájizás”, „maszekolás”, „fusizás” többszörös hatékonyság mellett –A bürokratikus munkaerőpiac volt az egyik legproblematikusabb ›A szakmák és a munkavégzés helye szerinti irányítás ›Állandósult munkaerőhiányok (miközben a feleslegeket elnyelte a „kerítésen belüli munkanélküliség”) ›Kialakult a munkaerő-feketepiac 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7

8 BME ›Szomorú történelmi tapasztalatok –Egy idő után már csak az erőszak, illetve az azzal való fenyegetés adott megoldást –A gyakorlat végül egyre jobban eltért az eszmétől ›Inkább terror uralkodott el ›Az egyenlőség irányába sem sikerült továbblépni –Végül csak más jellegű egyenlőtlenség alakult ki 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8

9 BME II.3.3.d. A kommunizmus reformkísérletei 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9 ›Tervezési rendszer javítgatása –Matematikai közgazdaságtan fejlődése adott reményt. ›Piacosodás irányába való elmozdulás –A legátfogóbb ilyen reformkísérlet éppen Magyarországon történt 1968 után ›A mikroszintű gazdaságtervezést mindinkább feladva ›A piaci mechanizmusnak sokkal nagyobb mozgásteret adva ›Inkább csak a makrogazdasági szintű tervezésre koncentrálva (teljes foglalkoztatottság fenntartása, külkereskedelmi egyensúly, állami beruházások irányítása stb.).

10 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10 –Ehhez illeszkedőnek tekinthetjük a kelet-európai országok és a Szovjetunió kapitalizmus irányába való fordulását is. ›Szabadpiaci árképzés kialakítása ›Puha költségvetési korlátok bemerevítése ›Privatizáció –Orosz közgazdász szakértők” Ötszáz napos terv: átmenet a piacgazdasághoz című, 1990-ben Gorbacsov és Jelcin számára készített művének egy részlete: „Az emberiségnek nem sikerült semmiféle hatékonyabb rendszert létrehoznia a piacgazdaságnál. (…) A piac alkalmazkodási és önszabályozó mechanizmusa biztosítja a gazdasági tevékenységek lehető legjobb koordinálását, a munka, a nyersanyagok és a pénzügyi források racionális felhasználását, valamint a nemzetgazdaság egyensúlyát.”

11 BME II.4. Kapitalizmus: többletgazdaság – szocializmus: hiánygazdaság 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11 ›A kommunista rendszer jellegzetes tulajdonsága a hiánygazdaság –Túlkereslet ›A kapitalista rendszeré pedig a többletgazdaság –Túlkínálat

12 BME II.4.1. Túlkínálat kialakulásának okai a kapitalizmusban 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12 ›Milyen a kapitalista piac – a távközlési piac példája –Tökéletlen verseny ›Oligopoliumok, monopolisztikus verseny –Új és még újabb technológiák, elmosódó ágazathatárok - gyors belépések, lassú kilépések –Csökkenő átlagköltség melletti termelés, jelentős és alacsony változó költségek. Fő cél a vevőkör növelése. Nem a növekvő határköltségbe ütköznek, hanem értékesítési korlátokba –Kapacitástöbbletek

13 BME ›Túlkínálat jellemző okai –Monopolisztikus verseny ›Nem mennek el a termelési határokig –Kereslet bizonytalansága, miközben nagy profit az újabb vevőkön ›Készletek felhalmozódása az új vevők „megfogásáért” –Innováció teremtő rombolása ›Hatalmas a hajtóerő az újításra és az utánzásra ›Eközben viszont nem tűnnek el régi technológiák sem –„Emberi döntések” a vállalatoknál ›A hatalomvágy, becsvágy, hiúság (stb.) arra késztet sokakat, hogy már-már ésszerűtlenül is „nagyok” legyenek –Kereslet bővülésének elmaradása ›Visszafogott bérek 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13

14 BME –Lomha lefelé tolódó árak ›Az árak „ragadósak”, főleg lefelé merevek –Strukturális munkanélküliség ›Minél dinamikusabb a gazdaság, annál inkább erősíti a strukturális munkanélküliség létrejöttét (miközben a súrlódásos változat is él tovább). ›A gazdaság dinamizmusa, az innovációk, a „teremtő rombolás” állandóan munkahelyeket teremt, miközben rombol is. ›Állandóan új, speciális képzettségre, szaktudásra, kompetenciákra van igény, amivel az adott pillanatban szabad munkaerő csak részben rendelkezik. –Hatékony bérezés gyakorlata ›A piacinál magasabb bérek, így kevesebb munkaerő 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14

15 BME ›Összefoglalva –A piacgazdaság, a kapitalizmus természetes velejárója a „többlet”, a „pazarlás”, az árutúlkínálat, a termelőeszköz-feleslegek és a munkanélküliség. –Ezek a kapitalizmussal együtt járnak, ha a másik oldalról kívánatosnak tartjuk az innovációt, a gazdasági növekedést vagy a kapitalizmus más velejáróit, akkor el kell fogadjuk ezeket is. ›Ezek hatásait az állam is legfeljebb csak csökkentheti vagy fokozhatja, de nem szüntetheti meg. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

16 BME II.4.2. Túlkereslet kialakulásának okai a kommunizmusban 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16 ›A kommunizmusban a hiány, a „hiánycikk” az általános jelenség. ›Miért?

17 BME ›Állami vállalatok viselkedési jegyei –Itt a profittal szemben az alapcél a felsőbb állami szervek elismerése, az utasítás, a terv teljesítése. –A versenyző vállalatnak a piacról kell bevételhez jutnia, ami állandó nyomás. Az állami vállalatnál nincs ilyen fenyegetettség, a profitabilitás csak egy szempont a sok közül. ›Puha költségvetési korlátok, veszteség esetén jön az újabb állami támogatási csomag... –A versenyző vállalatnak létkérdés a vevők megszerzése, az állami vállalatnál nem ez a lényeges hajtóerő ›A versenyző vevői igényeket akar kielégíteni, az államinál ez nem erős motívum, hiszen vagy a vevő alkalmazkodik hozzá, vagy a bürokrácia kegyelme védi majd meg 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

18 BME –Az állami vállalatok bürokratikusan meghatározott árak mellett működnek, és a keresletük is stabil, ezért a vevőkért nem kell megküzdeniük, így és a minőség sem olyan fontos. –A versenyző vállalat esetén életszerű a kapacitásfelesleg, ez viszont „eltűnik” az állami vállalatoknál. ›Az állami vállalat lényegében teljesítményének visszafogására van motiválva. Miközben a bőséges erőforrásokra logikus törekedniük. –Több munkással, túltervezett alapanyag-felhasználással, bőségesebb készletekkel a tervek egyre stabilabban és kényelmesebben teljesíthetők. ›Az állami vállalatoknál szinte mértéktelen a beruházási éhség. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18

19 BME ›Bürokrácia viselkedési jegyei –A bürokrácia csúcsán kevés inputból sok outputot szeretnének, hogy az „ígéretek” teljesüljenek. ›Ezért már rögtön „megfeszítik”, „túltervezik” a tervet. –Az egyre magasabb aggregációs szinten a tervezés, az informáltság egyre nagyvonalúbb. ›A ruhagyár vezetője még fazonnal, anyaggal, mérettel stb. tervez. Az ágazati felelőse már csak a férfi és a női ruhák számával. A könnyűipari miniszter már csak a ruházati ágazat egészének termelési összértékével. ›Az alsóbb szintű vezetőt a felsőbb aggregációs szintjével értékelik, így hamar rájön, hogy nem érdemes törődnie a vevői igényekhez való alkalmazkodással. ›Végül a termelés a vevői igényekhez, számos részterületen (pl. 42-es fekete női kabátból) hiányok lépnek fel. Lesznek feleslegek is, de ezt a már eleve „feszített” tervezés „elnyeli”. 201319

20 BME –Hiányt gerjeszt a tervezőapparátus hibás inputbiztosítása is. ›Az már végképp nem megy, hogy a tervezők a vevői igények szerinti szövetet, cérnát, varrógépet stb. juttassanak a ruhagyárnak, a tervezési feladat elbonyolódik. ›Esetlegesen érkeznek az inputok, és végül tömeges allokációs hiba keletkezik. –Merev árrendszer ›Az „ígéretek” miatt a fogyasztási cikkek meghatározó szelete (alapélelmiszerek, pelenka, iskolaszerek, néhány alapvető háztartási gép, esetleg autó stb.) „művileg” nagyon alacsony árú. Ez a keresett mennyiségeket felduzzasztja. Ezt a felduzzadt igényt pláne nem tudták kielégíteni. A hiány csak nő. Sőt, a fogyasztók megtanulták, hogy tartósan is hiányra kell számítaniuk. Így amikor érkezett az (amúgy olcsó) áruból, azt azonnal felhalmozták, így pillanatok alatt újra letakarították a polcokat, és megint előállt a hiány. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20

21 BME –Munkaerőhiány ›Rátérve a munkanélküliség kérdésére, a kommunizmusban a gazdaság szerkezetének a megmerevedése (technológiai, szektorális, földrajzi dimenziókban is) jelentősen megkönnyíti a munkaerő keresletének és kínálatának összecsiszolódását. ›Visszaszorul a strukturális és a súrlódásos munkanélküliség. ›Sőt, mivel az erőforrásokkal való pazarló gazdálkodás a munkaerőre is vonatkozott, ez állandó munkaerőhiányt is eredményezett. Emiatt a munkavállalók vállalati pozíciói – a versenyző vállalatokhoz képest – erősebbek voltak, igyekezetük pedig rendszerint szerényebb. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21

22 BME ›Összefoglalva –A kommunista (szocialista) rendszer összességben hiánygazdaságot hoz létre. –Ezzel szemben viszont visszaszorítja vagy majdhogynem meg is szünteti a munkanélküliséget. –Ez a kommunizmussal együtt jár, a rendszer lényegéből fakad, és ezeket a tüneteket a politika legfeljebb csak erősíteni vagy gyengíteni tudja, eltüntetni nem. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22

23 BME II.4.3. Többletgazdaság – hiánygazdaság, pro és kontra érvek 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN23 ›A többlet és a hiány a kapitalizmus és a kommunizmus velejárói ›A kettő közötti mérlegelés természetesen szubjektív, egyéni értékítéletektől függ ›Néhány mérlegelendő szempont következik

24 BME ›Gazdasági növekedés – fogyasztói társadalom –Az innováció, a fejlődés mozgatórugója a verseny ›Az élet kényelmesebbé válik a technológia fejlődésével. –De ha verseny van, akkor vesztesek is vannak, így pedig szabad kapacitások, „többlet” is. –Azonban, az új és még újabb termékek áradata, az értelmetlen választék és felesleges visszatetsző is. –Az emberek gondolkodása túlontúl „materializálódhat”, torz értékrendek alakulhatnak ki, háttérbe kerülhet szellemi értékek tisztelete. –(Igaz, a hiánygazdaságban sem fordulnak az emberek jobban a szellemi értékek felé, sőt…) 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

25 BME ›Szabadság kitágítása –A többletgazdaság bő választási lehetősége kitágítja a szabadságot (anyagi, szellemi termékek közötti választást is), míg a hiány-gazdaságban, gyakori a kényszerhelyettesítés, a kiszolgáltatottság. ›Eladók tisztességtelen eszközei –A kapitalizmusban a hirdetések, a reklámok nem egyszerűen tájékoztatók, hanem manipulációk. –Ráadásul a hirdetésekre fordított erőforrások (a GDP 2-3%-a) „ablakon kidobott pénz”. –Vajon a kapitalizmusban a vevők vagy az eladók a fölérendeltek, a „szabadok”? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25

26 BME ›Koordinációs gondok –Mindkét rendszerben előfordulnak, de a piacgazdaságban a fennálló készletek, többletek megkönnyítik a zavarok elhárítását. A kapitalizmus ennyiből zökkenő mentesebb, mint a görcsösen és késlekedve alkalmazkodó kommunizmus. ›„Piac anarchiája” –A többletek miatti olajozottság ára viszont a párhuzamosságokban jelenik meg. –A parlagon heverő többletek fenntartásának, vagy ahogy azt a marxista közgazdaságtanban nevezték: a „piaci anarchiájá”-nak eltűrése. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26

27 BME ›Egyenlőtlenség –A kapitalizmusban nyíltan jelentkezik: akinek pénze van, az szinte mindent megkaphat. –A hiánygazdaságnak ehhez képest egalizáló szerepe van. ›A bürokratikusan előállított jószágok között kevés a luxusjószág. ›Sok termék (egészségügy, oktatás stb.) ingyenesen. ›Itt a jövedelmi különbségek is visszafoghatók. –Azonban a kommunizmusban is előretör az egyenlőtlenség, csak éppen más formákban. ›„Protekciósok”, ebben a rendszerben főként a politikai lojalitásért jár jutalom, anyagi jellegű, vagy csak az egyes termékekhez való hozzájutás segítése (pl. lakáskiutalások vagy gépkocsi-kiutalások). 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN27

28 BME ›Korrupció –Minden társadalomban jelen van. Eltérő azonban az, hogy „ki kit veszteget meg”. –A hiánygazdaságban jellemzően a vevő vesztegeti meg az eladót. ›A szebb húsért a hentest, jobb ellátásért az orvost, hiánycikk alkatrészért a javítószolgálatot, a lakáskiutalásért a bürokratát stb. –A kapitalizmusban jellemzően az eladó vesztegeti meg a vevőt, rendszerint azt, aki nem a saját, hanem a közösség pénzét költi el, azaz az állami tisztségviselőket. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN28