Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdaság szereplői, gazdasági társaságok. A gazdaság főszereplői és alapegységei Gazdasági szereplők: - fogyasztók - termelők - termelési tényező tulajdonosok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdaság szereplői, gazdasági társaságok. A gazdaság főszereplői és alapegységei Gazdasági szereplők: - fogyasztók - termelők - termelési tényező tulajdonosok."— Előadás másolata:

1 A gazdaság szereplői, gazdasági társaságok

2 A gazdaság főszereplői és alapegységei Gazdasági szereplők: - fogyasztók - termelők - termelési tényező tulajdonosok - vállalkozók - kormányzati intézmények - nem gazdasági jellegű szervezetek - külföld

3 fogyasztók. A megtermelt javak felhasználói a fogyasztók. Azok közül is kiemelkednek a háztartások, mint termékek végső felhasználói.Háztartás: A legkisebb gazdasági alapegység. Olyan személyek gazdasági közössége, akik általában együtt laknak, együtt élnek és létfenntartási költségeiket együttesen viselik. A család A család gazdasági és szociológiai értelemben vérségi kapcsolatok alapján létező közösség. A család jövedelmi és fogyasztási egység. Amennyiben a család és a háztartás azonos személyek közössége, a család alkot egy háztartást.

4 A gazdaságban a háztartások szerepe  Jövedelem összpontosítása, jövedelem felhasználása,  A megtermelt javak végső fogyasztása,  A gazdaság munkaerőbázisát jelentik,  Megtakarításaik révén hitelkínálatot teremtenek  Saját szükségleteikre termelő és szolgáltató tevékenységet is végeznek,  Kisegítő kiegészítő jellegű árutermelő tevékenységet is folytathatnak.

5 Vállalat fogalma, vállalkozások formái  Vállalat fogalma (nem azonos a vállalkozás, vállalkozó fogalmával!)  A vállalat mint gazdasági, szervezeti egység olyan önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, amely: hosszútávon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik hosszútávon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik kockázatot vállal kockázatot vállal áru és pénzkapcsolatban van külső és belső környezetével áru és pénzkapcsolatban van külső és belső környezetével

6 Vállalkozás  Vállalkozás minden olyan emberi tevékenység, mely a fogyasztók igényeinek kielégítésére folytatnak profit elérése céljából.  Vállalkozás fogalom a tevékenységet, a célok eléréséhez irányuló törekvést emeli ki, míg a vállalat fogalma a vállalkozás szervezeti egység vonására helyezi a hangsúlyt. A vállalkozás szélesebb kategória a vállalatnál. A vállalkozás szélesebb kategória a vállalatnál.

7 A vállalkozás célja, küldetése Alapvető cél: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével (kettős értékteremtés) Küldetés: az alapvető cél konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és a külső érintettekkel való kapcsolattartás elveit.

8 A vállalkozás környezeti elemei Belső környezet: - föld - tőke - pénz - munkaerő - vállalkozó Külső környezet: - gazdasági (ökonómiai) - természeti (ökológiai) - társadalmi-szociális

9 A vállalkozás működésének érintettjei:  Belső érintettek: tulajdonosok tulajdonosok menedzserek menedzserek munkavállalók munkavállalók  Külső érintettek: fogyasztók szállítók versenytársak stratégiai partnerek kormány politika pénzügyi szervezetek érdekcsoportok önkormányzat, helyi lakosság érdekképviseletek

10 Gazdasági társaságok (vállalatok)  A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közvetítésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik.  A vállalatban zajló folyamatok kettős jellegűek. Egyrészt erőforrásokat, vagyis munkaerőt, gépeket, anyagokat stb. szerez be az erőforrások piacáról, és átalakítva azokat szolgáltatásokat bocsát ki a termékek piacára. Ezek az ún reálfolyamatok.  Másrészt működéséhez előzetes pénzbefektetés kell, majd az eladott javak fejében bevételt szerez. S ebből fizet a szükséges újabb erőforrásokért, ez a pénzkiadás.

11 A vállalat is racionális szereplő, bizonyos célok elérésére törekszik:  Jövedelmezőség, profit  A vagyon megtartása  Növekedés, fejlődés  Piaci pozíciók megtartása, javítása  Korszerűsödés és termelékenység növelése  Fizetőképesség, likviditás  Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése  Vezetői külön célok

12 A vállalatok szervezeti formái  Csoportosítási lehetőségek: Tevékenységi kör Tulajdonforma Társasági forma szerinti csoportosítás

13 Tevékenységi kör szerint  termelő vállalatok  kereskedelmi vállalatok - nagykereskedelmi - kiskereskedelmi  szolgáltató vállalatok Tulajdonforma szerint  Állami  Szövetkezeti  Önkormányzati és  Magánvállalatokat Társasági forma szerint  Az egyéni vállalkozás  A társas vállalkozás

14 A gazdasági társaságok csoportosítása  Két szempont szerint csoportosítunk: Rendelkeznek-e jogi személyiséggel vagy sem A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a jogokat és kötelezettségeket a cég, mint elkülönült egység szerzi. Szervezete állandó, a tagok változásától független. Cselekményeiért önálló vagyoni felelősség terheli.

15 Korlátlan és korlátolt felelősségű társaság  Korlátlan felelősségű társaság esetén a társasági tag magánvagyonával is felel a társaság kötelezettségeiért. Az ilyen társaságok egy részénél a felelősség egyetemleges, ami azt jelenti, hogy a hitelező a társaság bármelyik tagjával szemben a társaság teljes tartozását érvényesítheti.  Korlátolt felelősségű társaságban a tag a társaság tartozásaiért nem felel. Felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki.

16 A gazdasági társaságok formái Jogi személyiséggel rendelkezik  Egyesülés  Közös vállalat  Korlátolt felelősségű társaság  Részvénytársaság Jogi személyiséggel nem rendelkezik  Közkereseti társaság  Betéti társaság Korlátlan felelősségű Közös vállalat (Kv.) Egyesülés Közkereseti társaság (Kkt.) Betéti társaság (Bt.) Korlátolt felelősségű Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Részvénytársaság (Rt.)

17 Közkereseti társaság (KKT)  A társasági szerződéssel a tagság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.  A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.  A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.  Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult  Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával.  Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

18 A betéti társaság (BT)  A társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan. A többi beltaggal egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért, s legalább egy másik tag (kültag, csendestárs) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. A betéti társaságra is a közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni.  A kültag a társaság üzletvezetésére néhány eset kivételével nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz.

19 A korlátolt felelősségű társaság (KFT)  E forma a nem túl nagy taglétszámú, de viszonylag tőkeerős gazdasági vállalkozások legegyszerűbb típusa.  Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelyeknél a tag felelőssége a társasággal szemben a törzsbetétre és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki.  A társaság kötelezettségeiért a tag egyébként nem felel.  Korlátolt felelősségű társaság forintnál alacsonyabb tőkével nem alapítható.  A taggyűlés a társaság legfőbb szerve.  A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.  A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét egy vagy több ügyvezető látja el.

20 A részvénytársaság (RT)  A nagy létszámú, tőkeerős társaságok jellemző típusa.  Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik, és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll.  Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.  A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A részvény a névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesít meg. A részvénytársasági forma előnyei:  nagy(obb) presztízs  könnyebb tőkeáramlás  erőteljes profitorientáció  a tulajdonosi, az irányító, a végrehajtó és az ellenőrző funkció elkülönültsége  könnyű (viszonylag) külföldi tőkebevonás.

21 Egyéni vállalkozás  Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége.  Egyéni vállalkozást minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat.  Egyéni vállalkozás működhet - több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül - bejelentés alapján.  Vállalkozási igazolvány birtokában lehet gyakorolni e tevékenységet.  Az egyéni vállalkozásban legalább egy olyan személynek kell közreműködnie, aki képesítéssel rendelkezik, ha az egyéni vállalkozás tevékenysége képesítéshez kötött.  Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.  Nem lehet egyéni vállalkozó, akit a törvény kifejezetten kizár az egyéni vállalkozási körből. Így nem kaphat vállalkozói igazolványt:

22 Nem lehet egyéni vállalkozó:  Nem lehet egyéni vállalkozó, akit a törvény kifejezetten kizár az egyéni vállalkozási körből. Így nem kaphat vállalkozói igazolványt:  akit gazdasági, vagyon elleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek  akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó - végrehajtandó - szabadságvesztésre ítéltek  aki valamely foglalkozástól eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre  aki egyéb jogszabályban - törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben - meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik  aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (pl. aki betéti társaság beltagja)  akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták - társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt - a tartozás kiegyenlítéséig.

23 Költséggazdálkodás  A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségre, illetve egységére vonatkozó költség az önköltség.

24 Költséggazdálkodás  A termelési költségek osztályozása:  költségnemek szerint  termék előállítással való kapcsolat szerint  termelési volumenhez való viszonya szerint

25 25 Vállalkozások költsége és jövedelme  A vállalkozások költség- és jövedelme elemzésének kategóriái és összefüggésük Árbevétel Gazdasági költségGazdasági Profit Explicit költségImplicit ktg Számviteli költség Számviteli profit normál

26 Költséggazdálkodás  Költségek vizsgálata a termelési volumen függvényében. A termelési volumen változásának függvényében a költségek lehetnek állandóak, vagy változóak. Azokat a költségeket, amelyek összegükben a termelés volumenétől bizonyos határok között viszonylag állandó (fix), míg azokat melyek a volumen változásától függnek, változó költségeknek nevezzük.

27 Költséggazdálkodás A termelési volumen nagy arányú változása esetén az állandó költségek is változnak. A változás tulajdonsága szerint megkülönböztetünk: proporcionális (lineáris) proporcionális (lineáris) progresszív változó költségeket progresszív változó költségeket degresszív változó költségeket degresszív változó költségeket

28 Költséggazdálkodás

29 PIACI FORMÁK  Mivel a piacon állandó verseny van, a csoportosítás szempontjai alapján az alábbi piaci formákat különböztetünk meg:  Tökéletes verseny  Monopólium  Oligopólium

30 Csoportosítás szempontjai:  A termék piacának jellege függ:  Hogy mennyien vannak az eladók és vevők a piacon.  Könnyű-e vagy nehéz egy új szereplőnek belépnie a piacra.  Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat?

31 TÖKÉLETES VERSENY:  A sok szereplő körülbelül azonos erőt képvisel, keresletükkel és kínálatukkal alkalmazkodnak a piachoz. Ez a gazdaságban egyensúlyt teremt amely az erőforrások hatékony elosztásához vezet.  Ebben a piaci formában a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest.  A szereplők árelfogadók.  A piacon szabad a be- és kilépés.  Sok eladó és sok vevő van.

32 MONOPÓLIUM:  A monopólium piaci alkalmazkodásának lényege, hogy egyszerre határozza meg a saját kínálatát és a piaci árat.  A monopólium számára korlátot jelent a nagyfogyasztók által támasztott kereslet.  Egyetlen eladója van a terméknek az adott piacon, sem hazai versenytársai, sem importált termékek nem befolyásolják a hazai piacát.  A piacra való belépés nehéz, vagy lehetetlen, ami így is lehetséges akkor azt csak nagyon magas költségű reklámtevékenységgel érheti el egy vállalat.  A monopólium meghatározza a piaci árat és a kínált mennyiséget.

33 OLIGOPÓLIUM:  Olyan piaci forma amely átmenetet képez a tökéletes verseny és a tiszta monopólium között. Néhány nagyobb termelő látja el a teljes piacot.


Letölteni ppt "A gazdaság szereplői, gazdasági társaságok. A gazdaság főszereplői és alapegységei Gazdasági szereplők: - fogyasztók - termelők - termelési tényező tulajdonosok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések