A Hortobágyi nemzeti park

Az előadások a következő témára: "A Hortobágyi nemzeti park"— Előadás másolata:

1 A Hortobágyi nemzeti park
Készítette: Riesing Eszter

2 A nemzeti park története
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe  hektár. 1999. november 30-án  Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park  Igazgatósága Debrecenben található. Továbbá még a Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (a Kondás tónál) végződik.

3 A nemzeti park kialakulása
A Hortobágyi nemzeti park területén az Alföldre jellemző élőhelyek mindegyike megtalálható. A legnagyobb magyar puszta emberi tevékenység hatására jött létre. A Hortobágy felszínét és élővilágát egészen a XIX. századig a vizek formálták, alakították. A folyószabályozást követően a talaj fokozatosan elszikesedett. Sok helyen sekély vizű, szikes tavak alakultak ki. A Tiszát kísérő ártéri ligeteket füzek és nyárfák uralják. A folyók partfalába vájt üregekben jégmadarak vernek tanyát. A folyószabályozás során halastavak is létesültek, amelyek nem csak gazdasági hasznot hoznak, hanem sok növénynek és állatnak kínálnak élőhelyet. A vízi, vízparti élőhelyeken nagyszámú madár vonul át ősszel és tavasszal. A darvak érkeznek a legnépesebb csapatokkal. A löszös talajú pusztákon gazdagabb a növény- és az állatvilág. Itt élnek a túzok védett állományai. Itt legeltették egykor az ősi magyar fajták között számon tartott szürke marhát és rackát. Mind a mai napig nagy hírnévnek örvendenek a csikósok és a hortobágyi ménes. A Hortobágy értékes építészeti emlékei az egykori kereskedelmi útvonalak mentén található csárdák és a Kilenclyukú híd mellett a középkori falusi templomok. A magyar pusztát évről évre sok külföldi látogató keresi fel.

4 A daru A daru a Hortobágyi nemzeti park címerén is látható.
Elterjedése Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területeken honos, telelni Afrika északi és Ázsia déli részére vonul. Csapatban repülnek és jellegzetes V alakú formációt vesznek fel. Az elöl repülő madár hamarabb elfárad, ezért változtatják a helyüket a csoportban. Megjelenése Testhossza centiméter, szárnyfesztávolsága  centiméter, testtömege gramm. Alapszíne palaszürke. Közelről a fejtető piros színe is látható. Életmódja Költőterületén füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Télen nagy csapatokba verődik. Várható élettartalma 20 év. Szaporodása Költőhelyként zavartalan helyet keres nádasokban, mocsarakban, vizes erdei tájakon, vagy lakatlan pusztákon. A kakas jellegzetes tánccal és hangokkal udvarol a tojónak. Sikeres nász esetén a fészküket növényi anyagokból, lehetőleg víz által védett helyre készítik. Fészekaljuk két tojásból áll, amelyeken mindkét szülő felváltva napig kotlik. A fiókák néhány nap múlva elhagyják a fészket, de a vonulás idejéig a szülők még gondoskodnak róluk. A fiatal madarak három éves korukra válnak ivaréretté. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres átvonuló, nagyobb számban jelenik meg a Hortobágyon, Kardoskúton és Montágpusztán. Időszaki fészkelése előfordul, de nem jelentős, illetve kétes.

5

6 A túzok Megjelenése, felépítése Körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Tollazata szürkésbarna piszkosfehér mellrésszel. A Magyarországon is honos túzok az egyik legnagyobb túzokféle, szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot (átlagosan mintegy 13,5 kilogramm), de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg. A kakasra jellemző a torok két oldalán, az alsó csőrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztollszálakból álló bajusz. Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költő madarat ne fedezzék fel ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hatszögletű szarupikkelyek borítanak. Életmódja, élőhelye Élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona- és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható. A világ legnehezebb repülő madara. A túzok számára fontos a zavartalanság. Ennek ellenére kultúrakövető faj, kedveli a mezőgazdasági területeket, különösen a repcét, hereféléket, lucernát, az őszi gabonaféléket, amikben jól elrejtőzhet. Fészkét is a termesztett növények közé rakja, dürgő helynek azonban a réteket, alacsony füves területeket választja, táplálkozni is kijár ezekre. Fészkeit a mezőgazdasági művelés állandóan veszélyezteti. Kedvenc élőhelyei a mozaikos, gyepekkel és mezőgazdaságilag művelt területekkel váltakozó, jól belátható, erdőkkel nem tagolt területek. Mindenevő: nagyobbrészt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt, néha rágcsálókat vagy kisebb madarakat is. Állati és növényi eredetű táplálékának aránya szezonálisan változó: tavasszal és nyár elején jórészt növényeket eszik, nyár végén (a termés betakarítása és a rovarok mennyiségének növekedése miatt) megnő étrendjében a rovarok aránya, ősz vége felé (a rovarok eltűnésével) megint a növényi táplálék (elhullott magvak, repcelevél) válik kizárólagossá. A fiatal túzokok a felnőtt példányokkal ellentétben eleinte csak ízeltlábúakkal táplálkoznak, és csak fokozatosan térnek át a növényi étrendre. Téli táplálékában nagyon fontos szerepet játszik a repce. Szaporodása A kifejlett kakasok nagy kiterjedésű territóriumot foglalnak el közvetlenül a szaporodási idő előtt. Különböző hangokkal, önmutogató, fenyegető magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak: fejüket hátrahajtják, farktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskójukat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés. A tojó a földön kisebb mélyedést váj, és fűvel béleli ki. Egy fészekalja 2-3 szürkészöld, barna foltos tojás. A költési idő nap. A csibék fészekhagyók, néhány óra elteltével követik a tojót, ami még 4-6 hétig gondoskodik róluk. Mivel csak egyszer költenek évente és kevés tojásuk van, ezért reprodukciós képességük nagyon gyenge

7

8 Piros kígyószisz Löszös és homokos területen él. Évelő növény. Ülő levelei vannak, melyek keskeny lándzsás alakúak. Füzérvirágzata van, melyet rövid kunkor virágzatok alkotnak. A párta kissé kétajkú, karimája ferde, sötétpiros színű. A porzók a pártából hosszan kinyúlnak, felfelé ívelők, nem egyforma hosszúságúak. A bibeszál két gömbölyű bibében végződik. Makkocska termése van.

9 Sulyom Mészkedvelő faj. Lágyszárú, 0,5-2 m hosszú, egyéves vízinövény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni levelei ( db) rombusz alakúak, 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7-17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt. Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. A szárközök hossza cm. Fehér, 4 tagú virágai a levelek hónaljában magánosak, a szirmok mintegy 8 mm hosszúak. Július- augusztusban virágzik. Szürkésfekete termése 2-4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték. A sulyom továbbá az ázsiai konyha egy jellegzetes eleme is, olykor vízi gesztenye néven találkozhatunk vele pl. wokzödldség keverékekben.

10 Törpemandula Élőhelye: löszfalak, pusztafüves lejtők, pusztai cserjések, tölgyesek szegélye. Alacsony, cm-es cserje, fiatal hajtásai csupaszok, szürkés sárga vagy barnássárga kérgűek, rügypikkelyei is barnásak, csupaszok, csak szegélyükön szőrösek. Levelei vastagok, szint bőrszerűek, hosszúkás-lándzsásak vagy megnyúlt tojásdadok, 3-7 cm hosszúak, fűrészes szélűek, fényes zöldek, rövid nyelűek. Virágai ülők vagy aprókocsányúak, ötszirmúak, kettes- hármas csomókban, sűrűn állnak a száron. A vacok megnyúlt harang alakú, csupasz, a csészelevelek széles tojásdadok, szegélyük mirigyes, szirmai élénk rózsaszínűek. Termése apró, 1-2 cm hosszú mandula, melynek külső burka sűrűn molyhos.  Március-áprilisban virágzik, sztyeppcserjések, meleg-száraz erdőszegélyek faja. Feltűnő virágai miatt gyakran gyűjtik, pedig megritkulóban levő, védett növény.

11 A kilenc lyukú híd A város 1825-ben határozta el a régi híd lebontását és helyette új kőhíd építését. Az építkezés az egyik első ismert közszállítás Magyarországon. A városi tanács 1827-ben három helyi építőmestert hívott fel a híd terveinek és költségvetésének az elkészítésére. A mesterek ezt követően nyilvános licitáció (szóbeli versenytárgyalás) útján tették meg ajánlataikat, amelyek közül a tanács Povolny Ferencét fogadta el mint legkedvezőbbet. A kivitelezéshez még ebben az évben hozzákezdtek, és 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották. Az új kőhíd eredeti terveinek nyoma veszett. (Hossza: 167,3m)

12 A központ A híres csárda épületének elődjét 1699-ben építtette Debrecen Város tanácsa. Végleges formáját többszöri átépítés nyomán az 1880-as években nyerte el. Az eltelt évszázadokban fontos pihenőhelye volt a kereskedelmi és postaútvonalon közlekedőknek, és a környékbeli pásztoroknak is. A csárda létrejöttét a bor, sör, és a pálinka kimérése alapozta meg. Az árverés útján értékesített haszonbérletbe beletartozott még a hídvám beszedése és a folyó menti kaszálók, szántók hasznosítása is. A hatalmas szikes puszta egyszerre volt összekötő kapocs a környező települések gazdái, pásztorai számára és leküzdendő természeti akadály a távoli városok kereskedői, utazói előtt. A Hortobágyi csárdánál több szállítási- és postaútvonal keresztezte egymást. A 17. század végén felhúzott első állandó épület is ló váltó állomásként működött. A folyón való átkelést már a 14. századtól fahíd segítette. A híres Kilenclyukú híd építése csak 1827-ben kezdődött el.

13

14 Köszönöm a figyelmet!