A generatív nyelvelmélet

Az előadások a következő témára: "A generatív nyelvelmélet"— Előadás másolata:

1 A generatív nyelvelmélet
A generatív magyar szintaxis

2 Források Alberti Gábor ─ Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I ─II. Books in Print Kiadó, 2002 Alberti Gábor: A magyar mondattan elmélete és gyakorlata generatív megközelítésben III. Háttérelmélet. 2006

3 Melyik generatív elméletet vizsgáljuk?
A Noam Chomsky-félét (1957, 1965, 1981, 1986, 1995): generatív, ezen belül transzformációs, ezen belül módosított kiterjesztett sztenderd elmélet A legelterjedtebb nemzetközi strukturalista irányzat A magyar nyelv szerkezetéről ebben a keretben született a legteljesebb leírás: Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan. Mondattan (1992) É. Kiss Katalin: Mondattan (1998)

4 A generatív-transzformációs nyelvleírás és a magyar nyelv (anyanyelv)
A magyar nyelv hagyományos leírása: a latin, a német, es. az angol nyelv mintájára Mit keres a generatív nyelvészet? Az „igazi” (a nyelvre érvényes) nyelvtant. Ez a „mentális grammatika”, amely az anyanyelvi beszélőben élő tudás, kompetencia: Képes megítélni, hogy egy mondat jó mondat-e. Illetékes arra, hogy megítélje (nem a nyelvész az).

5 A generatív-transzformációs nyelvleírás és az anyanyelv
A kompetencia mint a mondat „helyessége” megítélésének képessége a. ─Mi az, ami ennyire meglepett téged? ─ … b. ─Igaz, hogy Ede naponta felhívja Marit? ─ Nem! … Behelyettesítendő mondatok: Julinak a férje naponta felhívja Marit. Julinak a férje hívja fel naponta Marit. Julinak hívja naponta fel a férje Marit. a fel Julinak naponta Marit férje hívja.

6 A generatív-transzformációs nyelvleírás és az anyanyelv
A (generatív) nyelvész feladata: egy formalizált szabályrendszer létrehozása, amely valamennyi „elfogadható” szósor létrehozására (generálására) képes, de egyetlen egy olyan szósort sem hoz létre, amely a beszélők szerint agrammatikus. A generatív grammatika tehát tkp. az anyanyelvi kompetencia modellje. Az univerzális grammatika (UG= a nyelvek grammatikájának közös nevezője) specifikált grammatikája: egy nyelv grammatikája: az UG nyelvi paramétereinek egy bizonyos beállítása

7 A generatív-transzformációs nyelvleírás
A grammatikai szerkezeteket egy „szabálycsomag” segítségével tudjuk leírni, amelyet: a szintaktikai a szemantikai a hangtani és a lexikai modul (komponens) szabályai alkotnak. A középpontban a szintaktikai komponens áll.

8 A generatív nyelvleírás és a magyar nyelv
Egy parametrikus különbség pl. az angol és a magyar nyelv között: a szórend különbsége a. Andrew sold Eve Irene. b. András eladta Évának Irént. c. András Irént Évának adta el. d. *Andrew Irene Eve sold. e. Irént eladta András Évának. f. Irene sold Andrew Eve. Az angol szórend szélsőségesen kötött, ui. az igének és vonzatainak szigorú konfigurációban kell lennie A magyar szórend meglehetősen szabad, ui. nem konfigurációs, és a morfológia feladata a vonzatszerep elkülönítése

9 A hagyományos és a generatív mondatelemzés
A hagyományos mondatelemzés: szavak közti közvetlen kapcsolat és ennek ábrázolása: függőségi nyelvtan A generatív (deskriptív, strukturalista, disztribúciós) mondatelemzés: a sorba rendezett szósorok helyettesíthetőségén alapuló közvetlen összetevős eljárás (a közvetlen összetevők hierarchikus csomópontokba rendezőnek: X’ (ikszvonás)- elmélet A X helyén bármely szófaji kategória állhat.

10 A magyar mondatfajták a generatív grammatika szerint
1. Semleges ’Péter ’(’)odaúszott a ’bójához. Jelentése pusztán lexikai jelentéstényezőkből áll össze, nincsen szerkezeti többletjelentés ─ kiegyensúlyozott hangsúlyviszonyok 2. Nem semleges ’’Marit mutattam be Ödönnek. Jelentése szerkezeti többletjelentést hordoz: tárgy és az igekötő nem a „megszokott” helyén van hangsúlyeloszlásása polarizált