Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A háztartások gazdálkodása

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A háztartások gazdálkodása"— Előadás másolata:

1 A háztartások gazdálkodása
Kik alkotnak egy háztartást? Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak? Mire költik a háztartások a jövedelmeiket?

2 Évi kollégiumba készül
Nagy öröm érte a Szerencsés családot: Évi sikeresen felvételizett az első helyen választott fővárosi középiskolába. Mivel ősztől a napi utazás közel 3 órát venne igénybe, ezért döntésre kell jutni: vállalják-e a hosszadalmas utazást, vagy Évi inkább kérje felvételét egy budapesti kollégiumba? A megváltozott helyzetre való tekintettel a családnak át kell gondolnia közösen az anyagi helyzetét. A Szerencsés családnak gazdasági döntéseket kell hoznia, tehát gazdálkodik. Annak a színterét, ahol a család gazdálkodik, háztartásnak nevezzük. Ismerjük meg a Szerencsés család háztartását, és gondoljuk át, mi hogyan döntenénk hasonló helyzetben!

3 Évi kollégiumba készül
A kollégiumi ellátás 1 hónapra 18 ezer forintba kerül, a távolsági bérlet és a BKV-bérlet ára együtt 8 ezer forint lenne. Vitassátok meg (lehetőség szerint négyfős csoportokban/”családokban”), hogy melyik lehet a jó megoldás Szerencsésék számára! Amikor döntéseket hozunk arról, hogy mit vásároljunk a boltban, hogy bowlingozzunk-e, vagy moziba menjünk, hogy félretesszük-e a zsebpénzünk egy részét egy jó cipőre, vagy hogy vállalunk-e nyári munkát – fontos gazdálkodási tevékenységet végzünk. Minden döntésünknek hatása van másokra is. Nem mindegy tehát, hogy mikor mit döntünk, milyen iskolát választunk, milyen munkát vállalunk, mire költjük a pénzünket, hogyan takarékoskodunk.

4 Mi a háztartás? Válasszátok ki a képen látható példák közül, melyik nem minősül háztartásnak! A Szerencsés család közös lakásban Szerencsés nagyinál látogatóban az unokák  Szerencsés Peti és barátja közös albérletben Szerencsés Éva és az unokatestvére egymás melletti kertes házban A háztartások tagjait többnyire rokoni szálak kötik össze, egy-egy család általában egy-egy háztartást alkot. Több család is alkothat egy háztartást például olyankor, amikor több generáció él együtt (nagyszülők, szülők és a gyermekek). Ha fiatal felnőttként barátnőddel vagy barátoddal összeköltözöl, akkor is háztartásról beszélhetünk, hiszen a költségek közös vállalása és a közös fogyasztásból származó előnyök kihasználása közös gazdálkodásra sarkall titeket.

5 A családi kassza A Szerencsés család összeül, hogy végiggondolják az anyagi helyzetüket a felmerülő új kiadások függvényében. Először a bevételeiket tekintik át: Az édesapa nettó fizetése havonta forint, és emellett a 26 660 forintos családi pótlékot is ő kapja a két eltartott gyermek után. Az édesanya fizetésének nettó, kézhez kapott összege forint. Van egy panellakásuk is Budapesten, azt egyetemistáknak adják ki albérletbe, amelyből forint bérleti díjra lehet számítani havonta. A munka mellett Szerencsés anyukának marad ideje a hobbijára, a hímzésre is. Hímzett zsebkendőit a havi vásáron szokta eladni, ami mintegy forint extra bevételt jelent a családnak. Keressetek még példákat, milyen erőforrásokkal, milyen bevételeket érhetnek el a családok!

6 A családi kassza A háztartások jövedelme: munkából származó bevételek vagyonból származó jövedelem társadalmi juttatások (transzferek) egyéb jövedelmek Összegezzétek, mekkora a Szerencsés család összes havi jövedelme! Derítsétek ki, hogy az alábbiak közül melyik nem lehet a Szerencsés család bevétele? Peti zsebpénze Szerencsés apu 20 ezer forintos kenónyereménye Szerencsés anyu Erzsébet-utalványa Szerencsés nagyi szociális támogatása, amit az önkormányzattól kap

7 A pénzcsap A Szerencsés család a bevételek összeírását követően a havi kiadásairól is listát készít, hogy lássák, mire megy el a pénz egy hónapban. Ez a lista segítségükre lesz a döntéshozatalban Évi kollégiumi elhelyezésének kérdésében is. Kiadásairól (k nem kell). nagy segítségükre helyett csak segítségükre A második bekezdés nem sorkizárt. Írjátok össze, hogy szerintetek általában milyen kiadásai lehetnek egy családnak!

8 A pénzcsap Kiadás Költség Élelmiszer Ft Villanyszámla Ft Benzin Ft Gázszámla Ft Tisztálkodószerek Ft Mosogatógép havi törlesztőrészlete 4 500 Ft Napilap havi előfizetése 3 600 Ft Tisztítószerek 5 900 Ft Iskolai ebédbefizetés (2fő) Ft Közösségi közlekedés Ft Vízdíj 6 700 Ft Szemétdíj 3 000 Ft Mobiltelefon Ft Biztosítások havi díja 11 900Ft Tv-, telefon-, internet- előfizetés Ft Ruházati cikkek Ft Mozijegy Ft Zsebpénz Banki költségek 1 500 Nézzétek át a táblázatban található kiadásokat, és beszéljétek meg, melyiken, hogyan (és miért) lehetne spórolni! Mondjatok példát olyan kiadásokra, amelyeken nem lehet változtatni! Van-e a táblázatban olyan kiadás, ami luxusnak minősül?

9 A pénzcsap Példák a KSH (=Központi Statisztikai Hivatal) kategóriáira: élelmiszer: tej, kenyér, iskolai ebédbefizetés lakásfenntartás: villany, gáz, lakásbiztosítás közlekedés: buszbérlet, vonatjegy, tankolás hírközlés: tv, telefon, internet kultúra, szórakozás: mozi, szépirodalmi könyvek, koncert egyéb: cigaretta, biztosítások, ruházati cikkek, alkohol stb. Rendszerezzétek a család kiadásait a KSH-csoportosítása szerint! Készítsétek el a család kiadási tortadiagramját! A KSH-csoportosítást a tortadiagram mellett láthatjátok. Állapítsátok meg, hogy az egyes kiadási csoportok milyen százalékos arányt képviselnek a teljes tortából! A fenti arányokat hasonlítsátok össze az ábrán látható KSH-adatokkal!

10 Összegzés

11 A háztartások szerepe a gazdaságban
A háztartás azoknak a csoportja, akik közösen döntenek arról, hogy mire fordítják a jövedelmüket. A háztartás a gazdaság legkisebb egysége. Eladóként erőforrásokat (munkaerő, tőke, föld) értékesítenek, vevőként termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak. A háztartások többnyire a piac igénybevételével adnak el és vásárolnak.

12 A háztartások bevételei

13 A háztartások bevételtípusai
A pénzbeni bevételek legfőbb forrása a munkából származó jövedelem. A munkavégzés történhet munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban. Munkaviszonyban munkabért fizet a munkáltató a munkavállalónak, megbízási jogviszonyban megbízási díjat a megbízó a megbízottnak, vállalkozási jogviszonyban vállalkozási vagy vállalási díjat a megrendelő a vállalkozónak. A munkajövedelem függhet a munkában töltött időtől vagy a teljesítménytől. Pénzbeni bevételek egyéb forrásai: Vagyonból származó jövedelem: például ha nyáron bérbe adjuk a család nem használt nyaralóját, vagy ha a bank a számlánkon elhelyezett zsebpénzünk után kamatot fizet. Társadalmi jövedelmek (juttatások): például a családi pótlék, a munkanélküli-segély, a tanulmányi ösztöndíj. Ilyenkor az államtól jutunk bevételhez. Ezeket a transzfereknek nevezett juttatásokat az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélkül biztosítja a háztartásoknak előre meghatározott elvek szerint. Egyéb jövedelmek: például ha pénzt nyerünk a lottón, vagy örököljük dédszüleink megtakarításait. Természetbeni juttatások: Ilyen juttatás lehet például a céges autó, a mobiltelefon, a vásárlási utalvány vagy az egészségpénztári befizetés.

14 Háztartások folyó fogyasztási kiadásainak főbb csoportjai
A háztartások kiadásai A háztartások először azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik meg, amelyekre éppen a leginkább igényük van, kiadásaikat főként a szükségleteik befolyásolják. Az egyes háztartások igényei eltérhetnek egymástól, például attól függően, hogy a család tagjai hol laknak, milyen korúak, milyen iskolai végzettségűek, mivel foglalkoznak, milyen kulturális háttérrel rendelkeznek. A háztartás rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével járó tranzakciókat együttesen kiadásoknak nevezzük. Háztartások folyó fogyasztási kiadásainak főbb csoportjai Élelmiszer Lakásfenntartás Közlekedés Hírközlés szórakozás Kultúra, Egyéb

15 A háztartások kiadástípusai
A fontosabb háztartási kiadások: folyó fogyasztási kiadások tartós fogyasztási cikkek állami elvonások (pl. adók) Folyó fogyasztási kiadások: a létfenntartáshoz, a mindennapi életvitelhez kapcsolódó kiadások. Például amikor a szüleink kéthetente nagybevásárlást tartanak, vagy előfizetnek az internetre, rendszeresen csökkentik a háztartás rendelkezésre álló jövedelmét. Tartós fogyasztási cikkek: nem egyszeri és nem azonnali, hanem hosszabb távú, vagyis tartós fogyasztási cikkek beszerzése. Például amikor a család új autót vagy nyaralót vásárol. Állami elvonások: a háztartások jövedelmüknek egy előre meghatározott részét közvetlen ellenszolgáltatás nélkül kötelesek az államnak átengedni. Ezeket az állam általi elvonásokat összefoglalóan adóknak nevezzük Javak szükségletek szerinti csoportosítása: létszükségleti cikkek normáljavak luxusjavak Enni mindenkinek kell, ahogy az sem árt, ha télen tudunk fűteni és világítani. Ezeket létszükségleti cikkeknek nevezzük, mivel ezek fogyasztását a háztartások a jövedelmük változása esetén sem csökkentik. Azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek fogyasztása együtt nő a háztartás jövedelmének növekedésével, normáljavaknak nevezzük. Ha több a zsebpénzünk, gyakrabban járunk moziba vagy gyakrabban utazunk a családi autóval. Azokat a termékeket vagy szolgáltatásokat, amelyekből nagyobb arányban növeljük a fogyasztásunkat, mint ahogy a jövedelmünk növekszik, luxusjavaknak nevezzük.

16 A legfontosabb tudnivalók
Kik alkotnak egy háztartást? Akik jövedelemmel rendelkeznek, amit közösen használnak fel, és közösen hozzák meg fogyasztási döntéseiket. A háztartások tagjait többnyire rokoni szálak kötik össze, egy-egy család általában egy-egy háztartást alkot. Milyen bevételei lehetnek egy háztartásnak? Egy adott időszak alatt a háztartások pénzben és természetben juthatnak bevételhez (munkából, tulajdonokból, társadalmi jövedelem formájában és egyéb forrásból). Ezeket együttesen jövedelemnek nevezzük. Mire költik a háztartások jövedelmeiket? A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének csökkenésével járó tranzakciókat együttesen kiadásoknak nevezzük. Az egyik legfontosabb tényező (mely befolyásolja a kiadásaink összetételét) az, hogy mekkora bevételre tettünk, illetve tehetünk szert, vagyis az, hogy mekkora jövedelem felett rendelkezhetünk. A felhasználás szempontjából a KSH a következő 6 kategóriába sorolja a kiadásokat: élelmiszer, lakásfenntartás, közlekedés, hírközlés, kultúra/szórakozás, egyéb. A következő óra témája: Hogyan készítsük el a családi költségvetést?


Letölteni ppt "A háztartások gazdálkodása"

Hasonló előadás


Google Hirdetések