Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete

Az előadások a következő témára: "Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete"— Előadás másolata:

1 Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Készítette: Gőgh Attila

2 Bevezetés Tudománytörténet
Leíró történeti modell (vs. racionális rekonstrukció) Esszéisztikus stílus → (félre)értelmezések

3 „Akár radikális, akár konzervatív, progresszív vagy ciklikus, kifinomultan érvelő vagy irracionális, modern, posztmodern, sőt premodern vállalkozásként kívánod értelmezni a tudományt, Kuhn a te embered.” Thomas Nickles

4 Vázlat Mi minden a paradigma? A normál tudomány Tudományos forradalmak

5 Paradigma 1. Masterman összeszámolta (Masterman, Margarite (1970): The Nature of a Paradigm. In Lakatos I. – Musgrave, A. szerk.: Criticism and the Growth of Knowledge. Cambridge: University Press.) Eredetileg mintapélda, séma (pl. az igeragozásé) Egy adott tudós közösségre jellemző

6 Paradigma 2. Módszertani szabályok Alapkísérletek, mintafeladatok
Szemléleti modellek, észlelési sémák Fogalmak és jelentésük Szóba jöhető entitások, ontológiai kategóriák

7 Paradigma 3. Értelmes problémák, jogos kérdések, elfogadható érvek
Normák, képzés, szocializáció Intézmények: folyóiratok, kézikönyvek, szöveggyűjtemények

8 Normál tudomány 1. = a paradigma szellemében folytatott kutatómunka időszaka kísérlet, hogy „a természetet a paradigmából adódó, előre kialakított és elég merev keretbe erőszakolják bele” (46. o.) „termékeny szűklátókörűség”, a mennyiségi fejlődés

9 Normál tudomány 2. Adatgyűjtés, gyakorlatilag hasznos predikciók készítése Az elmélet szempontjából fontos mérések végzése A paradigma kifejtése, pontosítások Alkalmazás új területeken

10 Normál tudomány 3. Előny: nem kell mindig újrakezdeni, definiálni, fogalmakat tisztázni Hátrány: kirekesztés, problémák elnapolása, megfigyelések ignorálása

11 Normál tudomány 4. Metafora: rejtvényfejtés
Fix problémamegoldó eljárások, strukturált feladat Jellegét tekintve ismert és biztosan létező megoldás Kudarc esetén a tudós hibázott

12 Tudományos forradalmak 1.
= a domináns paradigma leváltásának és az új előtérbe kerülésének folyamata A politikai analógia jórészt találó: intézmények kerülnek válságba majd leváltásra NEM racionális módon történik a választás: inkommenzurabilitás

13 Tudományos forradalmak 2.
„A politikai forradalmakhoz hasonlóan a paradigma megválasztásakor sincs magasabb szint, mint a szóban forgó közösség jóváhagyása. Így tehát amikor igyekszünk megtudni, hogyan is mennek végbe a tudományos forradalmak, nem csak a természet és a logika hatását kell majd megvizsgálnunk, hanem azokat a meggyőző érvelési módszereket is, melyek a tudományos közösséget alkotó, igen speciális csoportokra hatnak.” (132. o.)

14 Tudományos forradalmak 3.
nincs paradigmafüggetlen értékelési standard, viszonyítási alap A paradigmák közötti vita „süketek párbeszéde” Példa: Newton és Einstein dinamikája

15 Tudományos forradalmak 4.
A paradigmaváltás mint észlelési sémák kicserélődése „Hogy mit lát az ember, függ attól is, amit néz, és attól is, hogy a korábbi vizuális-fogalmi tapasztalatai minek a meglátására tanították meg.” (155. o.) Pl. Bruner és Postman kísérlete

16 Gestalt-switch

17 Tudományos forradalmak 5.
A tudomány Gestalt-switchei esetében nincs külső viszonyítási alap ahhoz, hogy „valójában” mit nézünk, amikor valamit látunk Kopernikusz nem mondja, hogy: „Azelőtt bolygót láttam, most pedig egy holdat.” Hanem: „Régen bolygónak tekintettem a Holdat, de tévedtem.” A kutatók paradigmánként különböző világokban dolgoznak

18 Köszönöm a figyelmet!