Vezetői összefoglaló A biomassza szerepe a jelenlegi megújuló-energia felhasználásban kiemelkedő, és vezető szerepe a jövőben is megmarad Jelenleg az EU.

Az előadások a következő témára: "Vezetői összefoglaló A biomassza szerepe a jelenlegi megújuló-energia felhasználásban kiemelkedő, és vezető szerepe a jövőben is megmarad Jelenleg az EU."— Előadás másolata:

0 Biomassza: nélküle nem fog menni. Vele hogyan?
A biomassza kihasználásának lehetőségei és korlátai Konferencia előadás 2010. november 25. CONFIDENTIAL AND PROPRIETARY Any use of this material without specific permission of McKinsey & Company is strictly prohibited

1 Vezetői összefoglaló A biomassza szerepe a jelenlegi megújuló-energia felhasználásban kiemelkedő, és vezető szerepe a jövőben is megmarad Jelenleg az EU bioüzemanyagok nélküli megújuló-energia fogyasztásának majdnem felét, míg Magyarországon több, mint 3/4-ét adja a szilárd biomassza Az Európai Bizottság és Magyarország előrejelzései alapján a biomassza súlya 2020-ig nem fog számottevően változni a megújuló-energia forrásszerkezetében, ami a többi megújuló energiaforráshoz képest fennálló gazdasági, műszaki és egyéb előnyöknek köszönhető A megújuló célok elérése érdekében a biomassza felhasználásnak nagymértékben növekednie kell 2020-ig Európa nagyrészt képes lesz saját forrásokból fedezni biomassza igényét, de elsősorban nyugat- és dél-európai országok részben importra szorulhatnak, amit egyrészt a tengerentúlról, másrészt a túlkínálattal rendelkező keleti országoktól tudnak beszerezni. Magyarországnak szüksége van a biomassza nagyobb mértékű hasznosítására, ugyanakkor rendelkezik a saját igényeinek kielégítéséhez szükséges potenciállal, illetve némi többletkínálattal is. A biomassza megfelelő mértékű hasznosítása több szempontból is további fejlesztéseket igényel, elsősorban az ellátási lánc kialakítását, a szabályozási környezetet, és a környezeti fenntarthatóság biztosítása jelenthet kihívást A megbízható ellátási lánc kialakítása komoly befektetéseket követel meg Egységes, európai szintű szabályozási környezet kialakítására van szükség a biomassza felhasználásának növelése érdekében Megoldást kell találni a biomassza hasznosításának fenntarthatóvá tétele érdekében A biomassza felhasználásának növelése előtt álló kihívásokra Magyarországnak is figyelmet kell fordítania. Amennyiben Magyarország képes megoldásokat találni a fennálló problémákra, a biomassza iparág kiemelten fontos ágazattá is válhat

2 Tudta-e… … hogy Magyarországon az erdőterületek nagysága folyamatosan növekszik, jelenleg 8%-kal nagyobb, mint 2000-ben, és mára meghaladja az ország területének 1/5-ét? Ebből nagyjából 3800 MW-nyi biomassza erőművet lehet üzemeltetni fenntarthatóan, az erdőgazdálkodás keretei között … hogy Magyarország fakészlete évente 3-4 millió m3-rel növekszik, 2009-ben megközelítve a 356 millió m3-t? … hogy 1 MW beépített kapacitás biomassza erőmű esetén akár közel háromszor annyi munkahelyet teremthet, mint szén- vagy gáztüzelés esetén? … hogy Japánban végzett kísérletek alapján, ha a biomasszát a forrástól 200 km-nél messzebb található felhasználási helyre szállítják, akkor a szállítás energiafelhasználása magasabb, mint a biomasszából nyerhető energia? … Szakolyban az egyetlen működő zöldmezős beruházásban épült, 2009-ben átadott 20 MW kapacitású biomassza erőmű tüzelőanyag igénye évente majdnem 200 ezer tonna, amely ellátásához 100 km2 erdős területre van szükség? … hogy a világ legerősebb sorozatgyártott autója, a Koenigsegg CCXR modellje a magas oktánszámú bioetanolnak köszönhetően több, mint 200 lóerővel volt erősebb, mint a normál üzemanyaggal működő modell, és meghaladta az ezer lóerőt? …hogy először 2008-ban fordult elő, hogy a víztartalmú etanol, amelyet tiszta formában töltenek a gépjárművekbe, megelőzte a benzint az eladásokban Brazíliában? Ennek egyik oka, hogy a brazil piacon eladott autók 90%-a képes tiszta alkohollal (és benzinnel, illetve ezek bármilyen arányú keverékével) üzemelni. A másik fő oka az, hogy egy liter tiszta szesz ára a benzin árának nagyjából 2/3-a FORRÁS: McKinsey, Sajtócikkek, KSH

3 Jelenleg a biomasszának van a legnagyobb szerepe a megújulóenergia-felhasználásban az EU-ban és Magyarországon is Megújuló energiaforrások1 bruttó felhasználása az EU-ban és Magyarországon, 2008 PJ (NCV) 6,324 68 100% Szilárd biomasszaSzilárd biomassza 47% 75% Biogáz és TSZHBiogáz és TSZH2 Vízenergia Szélenergia Geotermikus 1% Napenergia 4% 1% 0% EU 27 Magyarország 1 Gépjármű-üzemanyag nélkül 2 Települési szilárd hulladék FORRÁS: Eurostat

4 Szennylúg (papíripari melléktermék, 85 TWh)
Biomassza nélkül az európai országok ambiciózus megújuló-energia céljai nem elérhetőek Végső energia felhasználás (VEF) a különböző megújulókból, 2020 TWh Európai Unió1 Teljes VEF megújulókbólTeljes VEF megújulókból 2,977 Bioüzemanyag kötelezettségekBioüzemanyag kötelezettségek Módszertan: 1. lépés: az EU 20/20/20 célkitűzéséből kiindulva 2. lépés: Levonva a bioüzemanyag kötelezettségeket 3. lépés: Levonva az alapeset2 egyéb megújuló kapacitásait Hő és áram megújulókbólHő és áram megújulókból 2,651 Áram vízenergiából Áram szélenergiából Áram napenergiából 59 Hőtermelés napenergiábólHőtermelés napenergiából 44 Geotermikus hő és áramGeotermikus hő és áram Here we see what is the MINIMUM demand for biomass – logic: mandates are given, we assume that other RES are used to their max (which in reality will be not), and the rest only will be covered by biomass 16 Hő és áram biomasszábólHő és áram biomasszából 1,552 3 85 1,637 Szennylúg (papíripari melléktermék, 85 TWh) 1 Luxemburg nélkül 2 Független modellek alapján 3 Maradék elven FORRÁS: Európai Bizottság; Europower and heat; EIA; McKinsey

5 % Az EU biomassza igénye a következő 10 évben növekedni fog, több fontos tényezőnek köszönhetően A biomassza igény várt növekedésének három fontos oka A többi megújuló energiaforrás limitált jelenléte A 20/20/20 célok elérése biomassza nélkül jóval költségesebb megújuló források alkalmazását és magas hálózati beruhá-zásokat feltételezne Az EUban 2020-ig gyors biomassza-igény növekedés várható (évente 8,3% 2005-től 2020-ig) A többi megújuló forrás (szél, nap) jelenléte mérsékelt az EU 20%-os megújuló forrású energiafelhasználási céljához képest Szabályozói/gazdasági tényezők Jelentős ÜHG kibocsátás csökkentési lehetőség Gazdaságosság – a biomassza az egyik legköltséghatékonyabb megújuló forrás Jelentős helyi bevételi forrás Hozzájárul az energiabiztonság és forrásdiverzifikáció megteremtéséhez Technológiai tényezők A biomassza képes ellátni az alap- és csúcsidőszaki keresletet is FORRÁS: McKinsey

6 Ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a 2020-as célkitűzést, a biomassza felhasználásnak nagymértékben növekednie kell ALAPESET Végső energiafelhasználás TWh, EU-27 % CAGR, 2005–20 EU-27 1 1,963 11% A biomasszából származó energia felhasználásának évente nagyjából 9%-kal kell növekednie 2005-től ahhoz, hogy az EU elérje a kitűzött célrendszert 9% p.a. 1,089 7% Bioüzem- anyagBioüzem- anyag 547 72 Hő Numbers taken from the McKinsey Biomass model (not all countries included, more conservative assumptions than previous page) 395 548 15% Villamos- energiaVillamos- energia 80 2005 2020 1 Gazdaságos felhasználás €20/tonna CO2 és 70 USD/hordó kőolajár esetén FORRÁS: McKinsey biomassza modell

7 5 Európa biomassza-termelése az igény nagy részét képes kielégíteni, de Nyugat- és Dél-Európának szüksége lesz importra Potenciál Igény1 Végső energia TWh Skandinávia Biomassza potenciál Igény Ausztria 46 59 296 Belgium 15 53 Írország Norvégia Svédország Finnország U.K. Dánia Hollandia Észtország Németország Lettország Litvánia Lengyelország Ukrajna Csehország Franciaország Belgium Ausztria Magyarország Szlovákia Bulgária Luxemborg Portugálial Spanyolország Svájc Szlovénia Görögország Olaszország Ciprus Románia 230 Dánia 31 29 Franciaország 260 353 Közép/Nyugat Németország 235 322 688 Írország 12 5 Hollandia 8 72 1,058 Svájc 14 - Egyesült Királyság 68 165 Bulgária 43 14 Kelet Csehország 52 40 504 Észtország 20 9 Magyarország 50 29 295 Lettország 28 17 Litvánia 25 12 Lengyelország 142 93 Ukrajna Románia 114 54 322 Szlovákia 22 14 Szlovénia 8 12 Görögország 9 16 Olaszország 66 194 Portugália 27 28 Dél Spanyolország 156 138 249 Finnország 122 106 376 Norvégia 26 - Svédország 148 124 1 Bioüzemanyag, hő és villamosenergia igényt figyelembe véve Ukrajna 322 - FORRÁS: McKinsey biomassza modell

8 Észak-Amerikának biomassza-feleslege van, amit Európába tud exportálni
9 Észak-Amerikának biomassza-feleslege van, amit Európába tud exportálni ALAPESET Végső energia igény1, TWh Bioetanol Növényi olaj Fás biomassza 15 30 80 285 5 Európa Ukrajna 10 Oroszország Kanada 20 30 10 15 U.S. 80 35 Ausztrálázsia Afrika 15 Brazília 20 10 5 1 Alapesetet figyelembe véve FORRÁS: McKinsey biomassza modell

9 Magyarországnak elsősorban biomasszára kell támaszkodnia ahhoz, hogy elérje az EU által kitűzött 13%-os célt … Biomassza aránya Annak ellenére, hogy Magyarország megújuló célja 2020-ra 13% az energiafo-gyasztásban, nem lesz könnyű elérni a jelenlegi 6%-ról Az erőforrások korlátozott jelenlétének köszönhetően a 2020-ig várt növekedés 80%-át várhatóan biomasszából fedezzük A szél és a napenergia aránya kedvező technológiai és szabályozási változások esetén magasabb lehet az előrejelzésnél A világos és kiszámítható politikai és szabályozási háttér hiánya gátolja a jelentős szektorbeli beruházásokat Magyarország végső energiafogyasztása 2020 előrejelzés, TWh Jelenlegi termelés megújulókból, 20081 Várt növekedés a 2020-as célhoz Ebből biomassza TWh Ebből biomassza TWh TeljesTWh TeljesTWh 25.9 Bioüzem- anyagBioüzem- anyag 4.4 0.3 0.3 100% 4.1 4.1 100% -20% 249 Villamos- energiaVillamos- energia 199 7.7 2.2 1.8 82% 5.5 3.9 71% 173 26 Hő 13.8 7.2 6.2 86% 6.6 5.0 76% VEF1 BAU 2020 VEF 2020 Megú-julók Összesen: 9.7 8.3 85% 16.2 13.0 80% A 2020-as cél teljesítéséhez szükséges növekedés 80%-át biomasszával kell betölteni 1 Hő adat 2007-es FORRÁS: GKM; Magyarország Megújuló Stratégia 2020; EC DG Trends to 2020 előrejelzés; McKinsey

10 A biomassza megfelelő mértékű alkalmazásának biztosítása érdekében három kihívásnak kell megfelelni
1 Magas szintű biomassza ellátási lánc kialakítása A megbízható ellátási lánc beruházásokat igényel, amely képes mozgósítani a hulladékot, energianövény termelését teszi lehetővé, elősegíti a biomassza tárolását, szállítását és kereskedelmét Új technológia szükséges a biomassza begyűjtéséhez, tárolásához és energiává alakításához 2 Megfelelő szabályozási környezet A szabályozónak stabil keretet kell kialakítani, biztosítva a szükséges beruházásokhoz a megfelelő szintű ösztönzést és garanciákat. A szabályozónak egyensúlyt kell teremtenie az energiabiztonság, a helyi bevételek és a környezeti feltételek között azért, hogy ki tudja alakítani politikáját 3 Környezeti fenntarthatóság A fenntartható biomassza ellátás széles körben elfogadott kritériumainak kialakítása szükséges ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a nemkívánatos földhasználati változások, hogy csökkenjenek a befektetők hírnevét fenyegető kockázatokat, és hogy lehetővé váljon a biomassza kereskedelme FORRÁS: McKinsey

11 a A biomassza ellátási lánc fenntartható mobilizálásának komoly kockázata van 1 ILLUSZTRÁCIÓ Kínálat-mozgósítási potenciál 2020-ban TWh, Végső Energia Magas Alacsony Részesedés a teljes potenciálból %1 18,056 A fenntartható mobilizálás veszélyei Az ellátási lánc lassú felépítése Hiányzik a begyűjtés technológiai háttere és gyakorlata Hiányoznak a beruházások Az eltávolítási arányt meg kell találni (Egyensúly a gazdaságosság és az eltávolítás hatásai között) Mezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladék 25 Energianövények 40 A növénytípusok kialakítás alatt vannak Az ellátási lánc lassú felépítése Hiányzik a begyűjtés technológiai háttere és gyakorlata Hiányoznak a beruházások A mezőgazdászok és a közvélemény lassan fogadja el Élelmiszer- növényekÉlelmiszer- növények 11 Hulladék 2 Holtfa 2 Élelmiszernövény árak növekednek, Rising prices for food crops, ellátásszűkösség Erdészeti biomasszaErdészeti biomassza 20 Épülhet a jelenlegi erdészeti infrastruktúrára, ugyanakkor az ellátási láncot ki kell építeni az újonnan belépő felhasználók felé Teljes elméleti ellátási potenciál 1 A % érték függ az elvetett növényekkel kapcsolatos feltételezésektől, ezáltal indikatív érték, a modell a beállítások alapján számított telepítésnek megfelelően számítja FORRÁS: McKinsey

12 Megbízható és hatékony ellátási lánc létrehozásához beruházásokra lesz szükség
1 A jelenlegi értéklánc problémája Szükséges fejlesztés A biomassza minőségének és mozgó-sításának növelése A mezőgazdasági hulladék egy részének a tulajdonságai nem megfelelőek (magas hamu jelenlét) Erdészeti biomassza: Csökkent fűtőérték a nedvesség miatt (< 4.5 MWh/t) Biomassza-feldolgozó infrastruktúra kialakítása, például Pellettáló (Körülbelül € /tonna beruházás szükséges) Pörkölés: A biomassza inert környezetben, viszonylag alacsony hőmérséklenet történő hevítése javítják a biomassza tulajdonságait1 Biomassza-szállítási és tárolási infrastruktúra fejlesztése Megfelelő méretű beszállítók létrehozása A nagyméretű, megbízható beszállítói háttér hiánya miatt nehéz tonnánál nagyobb beruházásokat véghezvinni Egy aggregátor képes nagy, megbízható, egyenletesen jó minőségű biomasszát szolgáltató partnerré alakítani az aprózottan szállító termelőket We have identified several areas requiring attention and investment. One problem is biomass quality and mobility, where the existing technology is either non-existent or needs improvement. For example, various forms of compaction technology will enable the transport and storage of biomass, but are not yet fully commercialized. Second, the industry as a whole suffers because only small players are involved. The sorts of large suppliers that could benefit most from economies of scale and could better ensure the supply chain’s security have yet to enter the field. 1 A pörkölés szilárd, alacsony nedvességtartalmú, víztaszító anyagot hoz létre, ami magasabb energiatartalmú, mint a feldolgozatlan biomassza FORRÁS: Bioenergy Business; McKinsey

13 8 A biomassza források és a szabályozói környezet befolyásolja az árat és a kínálatot 1 / 2 Globális egyensúlyi biomassza-kínálat €/t biomassza Egyéb biomassza Mennyiség (m tonna) Energianövények „Zöld Világ" (nincsenek kereskedelmi korlátok, teljes biomassza potenciál, teljesült elvárás) Mg. hulladék 198 Erdészeti biomassza 123 77 111 58 Ø 66 13 31 32 38 40 Következmények 2 Kedvezőbb szabályozói háttér és több mozgósítható biomassza („Zöld Világ" forgatókönyv) A biomassza átlagos ára 10%-kal csökken A kibocsátás-csökkentés intenzitását 50%-kal növeli Egy korlátozottabb változat ("Fosszilis Világ" forgatókönyv) A kibocsátás-csökkentés intenzitását 55%-kal csökkenti A biomassza átlagos ára 15%-kal növekszik -26 3,292 „Alapeset" (kereskedelmi korlátok, csökkentett biomassza potenciál, teljesült elvárás) Mennyiség (m tonna) 187 85 111 121 66 85 Ø 75 59 13 31 32 39 41 2 2,764 -26 „Fosszilis Világ" (kereskedelmi korlátok, csökkentett biomassza potenciál, 50%-nyi elvárás) Mennyiség (m tonna) 189 112 122 63 91 Ø 88 38 48 31 8 1,892 -26 FORRÁS: McKinsey biomassza modell

14 Jelenleg nincs konzisztens szabályozói támogatása a bioenergiának
1 Jelenleg nincs konzisztens szabályozói támogatása a bioenergiának 2 2007, biomassza erőművek teljes támogatása1 €/MWh Közvetlen beru-házási támogatás Kötelező átvételi ár Zöld bizonyítvány /RPS4 Adókedvezmény 60+PÁ 77 124 102 216 118 119 86 130 893 121 18+PÁ2 44+PÁ 106 89 Nincs európai szintű biomassza-támogatási vagy szabályozási terv, ezáltal az országonkénti modellek nagymértékben eltérnek egymástól A legtöbb országban nincs kialakult szemlélet arra, hogy hogyan osszák fel a megújuló célmennyiségeket az egyes típusok között, illetve nincs következetes és optimális szabályozó rendszer ennek támogatására Jelentős szabályozói irányítás szükséges a biomassza támogatásának biztosításához 985 1 Minden beruházási és működési ösztönzővel 2 PÁ: Piaci ár. Finnországban a kapacitás-beruházást az állam támogatja, a teljes érték legfeljebb 40%-áig. A becsült beruházási költség 45 EUR / MWh. A kötelező átvételi árat január elsején vezetik be 3 Szárazföldön 4 A megújuló portfólió szabvány (RPS) elvárja egy villamosenergia-szolgáltatótól, hogy az energia bizonyos része megújuló forrásból származzon 5 Magyarországon létezik beruházási támogatás, legfeljebb 1 Milliárd Forint értékben Megjegyzés: Az árak országon belül is különbözhetnek, például kapacitás vagy technológia alapján. Az ábra általános közelítéseket tartalmaz FORRÁS: EU PV Policy Group; Kormányzati honlapok; Fraunhofer Intézet

15 a Az EU-ban nem áll rendelkezésre elegendő terület ahhoz, hogy kielégíthesse azokból a biomassza-igényt Biomassza-termelő területek elméleti hozama 2020-ban 2020, TWh, Primer Energia, EU-27 EU-27 2,890 Szűz terület 500 Bioüzemanyag 2,615 Legelő Szabad terület 445 Növény termőterület 565 1,590 Hő Mezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladék 505 Hulladék 285 145 Holtfa 800 Villamosenergia 670 Erdészet Teljes elméleti ellátási potenciál Elvárt igény 1 Potenciális biomassza termelés az összes egyéb területigény kielégítését követően (élelmiszer, erdészeti termékek, erdősítések, REDD - erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése) FORRÁS: McKinsey biomassza modell

16 Bár Magyarországnak szüksége, és lehetősége is van a biomassza-felhasználás növelésére, a három fő akadállyal szembe kell néznünk 1. Biomassza ellátási lánc A lehetséges biomassza területek aprózottak, és az országban elszórva találhatóak. Emiatt együttműködésre lenne szükség a termelők között Nehéz tárgyalni a potenciális termelőkkel. Nincs stabil, megbízható beszállítói háttér, a lassú megtérülés és a költségek miatt Kezdetleges infrastrukturális háttér, elsősorban a feldolgozásban 2. Szabályozási háttér Erőmű létesítése jelenleg szélsőségesen bonyolult folyamat Magyarországon, a megvalósítás időtartama pedig akár 4–5 év is lehet társadalmi beleegyezés esetén Ösztönzési rendszer bizonytalan, és hátrányosan érinti a zöldmezős beruházást Nincs egységes biomassza szabvány 3. Környezeti fenntarthatóság Jelenleg elsősorban a támogatások miatt építenek biomassza erőművet az országban. Ez hatékonysági differenciálás hiányában nem ösztönzi a befektetőt arra, hogy magas hatékonyságú erőműveket építsenek. A biomassza által kínált környezeti előnyök kiaknázásának feltétele, hogy a terület környezetterhelése ne csökkenjen (tápanyagpótlás, növényültetés) FORRÁS: E-met.hu; Energia Hivatal; Biomassza tanulmányok