SZAMOJÉDOK Uralisztika.

Az előadások a következő témára: "SZAMOJÉDOK Uralisztika."— Előadás másolata:

1 SZAMOJÉDOK Uralisztika

2

3 CSALÁDFA uráli (finnugor) szamojéd
északi-szamojéd szölkup kamassz mator nyenyec enyec nganaszan

4 elnevezések nyenyec jurák enyec jenyiszeji sz. nganaszan (nyá) tavgi
szelkup osztják-szamojéd > nemzetségnevek

5 enyec, nyenyec, nganaszan: ‘ember’ nyá ‘társ(hoz tartozó)’ szölkup:
sö ‘föld’/šöt ‘erdő’ + -l kup, kum ‘ember’

6 LAKÓHELY FÖLDRAJZILAG
Oroszország északi tundraövezete: a Nagy és a Kis Tundra a Pecsora mellékén, a tyimani és a kanyini tundra, Novaja Zemlja déli része; Nyugat-Szibériában a Jamal- és a Gidan-félsziget.

7 LAKÓHELY KÖZIGAZGATÁSILAG Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet
- főváros: Szalehard Nyenyec Autonóm Körzet - főváros: Narjan-Mar Tajmiri Dolgan-Nyenyec Autonóm Körzet - főváros: Dugyinka

8

9

10 Szamojéd nyelvek kutatása
Castrén, Mathias Alexander ( ) Lehtisalo, Toivo Vilho Terescsenko, Natalja Mitrofanovna Helimski, Eugen Janhunen, Juha; Salminen, Tapani Hajdú Péter, Mikola Tibor, Wagner-Nagy Beáta

11 Szociolingvisztikai jellemzők
nyelvek, nyelvjárások lélekszám beszélők száma, aránya tendenciák nyelvi jogok oktatás média

12 NYELVJÁRÁSOK SZÖLKUP NGANASZAN ENYEC (nyelvek?) NYENYEC (nyelvek?)
északi középső déli ket NGANASZAN bediaj (4 nemzetség) avam (8 nemzetség) ENYEC (nyelvek?) erdei tundrai NYENYEC (nyelvek?)

13 LÉLEKSZÁM 1989 2002 nyenyec 34 190 41 454 enyec 198 327
nyenyec enyec nganaszan szelkup

14 BESZÉLŐK SZÁMA nyenyec enyec 119 nganaszan 505 szelkup

15 1930-as évek: latin betűs ortográfia (tundrai nyenyec, szölkup)
Cirill ortográfia Tömegkommunikáció: újság, rádió, tévé Oktatás Alsó osztály, heti 1-3 óra Nyelvhasználat Hivatalos: nem Alkalmanként helyi adminisztráció (nyenyec)

16 A nganaszan tipológiai jellemzői
nyelvtípus fonológia morfológia szintaxis szókincs

17 nyelvtípus agglutináló szuffixumok nominatív de: névutókban gazdag
analitikus szerkezetek Ng kuəďümu-m i-śüəm ‘Férfi voltam.’ Tnye xasawa-damś ‘Férfi voltam.’

18 hangtan készlet korrelációk fokváltakozás magánhangzó-harmónia
szótagszerkezet

19 készlet Mássalhangzók: 18 labiális [p] b m dentális t [d] s [δ] n l r
palatális ť ď [č] ś j ń ľ veláris k g h ŋ glottális " - kvázi-nazális: nincs fonetikai megvalósulása

20 Korrelációk A teljes mássalhangzó-rendszernek van egy szimmetrikus magja, mely a zár-, nazális és réshangok korrelációjában nyilvánul meg: általában a zárhangoknak megvan a homorgán nazális, valamint réshang párja (kivéve a gégezárhangot): [p]/b~m, t/[d]~n~s, ť/ď~ń~ś, k/g~ŋ~h. 1) zöngés–zöngétlen korreláció: csak a zárhangokra jellemző, és ott sem vonul végig a teljes fonémaosztályon: [p]~b, t~[d], ť~ď, k~g. 2) lágysági (palatális) korreláció: a dentális hangoknak szinte kivétel nélkül megvan a lágy párja (az r-t kivéve): t~ť, [d]~ď, s~ś, n~ń, l~ľ.

21 Hosszúsági oppozíció csak a magánhangzókra jellemző.
Magánhangzók: diftongus 3 nyelvállás, 3 képzési hely i ü Ï u e ə o ia a ua Hosszúsági oppozíció csak a magánhangzókra jellemző.

22 Fokváltakozás (nganaszan)
ritmikai fokváltakozás mənu+ RƏKU > mənurəku nÏ + RƏKU > nÏ-rəgi szillabikus fokváltakozás bahi + " > babi" nunnáció munu-NTU-m ‘mondom’ …kiegészítő szabályok…

23 magánhangzó-harmónia
tő-szabályozta típusú (a tő harmonikus értékétől függ a toldalékok értéke) A nganaszan magánhangzó-harmónia valóban elvesztette szinkron motivációját, tehát valóban nincsenek harmonikus tövek, azonban a toldalék-alternációkban még mindig megfigyelhetők bizonyos szabályszerűségek. A toldalékalternánsokat sorra véve a magánhangzók két, illetve három jegyben is harmonizálnak: elölség és kerekség, ritkábban nyílásfok szempontjából, azonban a tő fonológiai alakjából csak az elölségi harmónia következik, a kerekségi és nyílásfok szerinti harmónia lexikalizálódott fonológiai tulajdonság. hon-: honsÏə­δÏ ‘birtokolta’ (Ï-osztály); hon-: honsuə­δu ‘fonta’ (U-osztály).

24 szabad morfémák szerkezete
szótagszerkezet szótagtípusok V VC CV (leggyakoribb) CVV CVN CVC CVVC szabad morfémák szerkezete 1,6% V-kezdetű 98,4% C-kezdetű leggyakoribb: kétszótagú tő

25 morfológia Toldaléktípusok, toldalékok sorrendje
Névszói kategóriák (szám, eset, személy) Névszók predikatív ragozása Igei kategóriák (személy, TAM) melléknevek egyeztetés

26 Toldalékok: típusok, sorrend
NÉVSZÓ tő-képző-szám-eset-személyrag IGE tő-képző-TAM-személyrag

27 Névszói kategóriák eset: szám: Sg, Du, Pl
grammatikai: Nom, Akk (*-m), Gen (*-n) határozói: lativus, lokativus, elativus, prolativus szám: Sg, Du, Pl személy: birtokos személyragozás birtok és birtokos számának megkülönböztetése

28 1 birtok 2 birtok több birtok
Sg1 kətumə kətugəjńə kəδańə Sg2 kəturə kətugəjčə kəδačə Sg3 kətuδu kətugəjčü kəδačü Du1 kətumi kətugəjńi kəδańi Du2 kəturi kətugəjči kəδaťi Du3 kətuδi kətugəjči kəδaťi Pl1 kətumu" kətugəjńü" kəδańü" Pl2 kəturu" kətugəjčü" kəδačü" Pl3 kətuδuŋ kətugəjčüŋ kəδačüŋ

29 Névszók predikatív ragozása
Ng mənə ńaagəə-m ‘Jó vagyok.’ mənə ńaagəə-m i-śüə-m ‘Jó voltam.’ TNye xasawa-dm" ‘Férfi vagyok.’ xasawa-damś ‘Férfi voltam.’

30 Igei kategóriák TAM apektus és akcióminőség dominanciája igeidő:
jelen, múlt régmúlt, jövő, stb. aoristos: neutrális idő igemód: 10-14

31 Igemód: 11 Abessiv mód: olyan eseményre lehet utalni, amely nem ment végbe. D'esÏnə kümaarəku kuńiagəľičə kačəməδuma"am. apa-GenPxSg1 kés-Nsim sehol lát-Mab-Sg1-subj ‘Az apáméhoz hasonló kést még nem láttam.’ Auditiv: a hallás útján megismert cselekvés fejezhető ki. SÏlÏčəküə tujmunučü. valaki jön-Maud-Kimp-Sg3 ‘Hallatszik, hogy valaki jön.’

32 IGERAGOZÁS alanyi ‘megöl’ Sg1 tárgyas: 1 tárgy koδa"a-mə
2 tárgy koδa"a-kəińə 3 több tárgy koδa"i-ńə reflexív

33 TIPIKUS MELLÉKNÉVI FOGALOM
melléknevek TIPIKUS MELLÉKNÉVI FOGALOM ↓ A vagy V vagy N? A/N De: állapotigék (pl. irigy, féltékeny) TNye: fekete, piros IGE fehér, zöld NÉVSZÓ

34 fokozás (nganaszan) ~ moderatív képzés katəgəə ’világos’
kaδə-"ľikü ’egy kicsit világosabb’ katəgə-ďir ’valamivel világosabb’ kaδu-ďə ’világosabb’ katəgə-jkia ’elég világos’

35 szintaxis SZÓREND SOV Mənə ńüəmə ďembitəndim.
‘Felöltöztetem a gyerekemet.’

36 SOV főnév-névutó Moskoba ďa jelző-főnév sÏrajkuə ŋarka továbbá: igeneves szerkezet-főnév, ige-segédige

37 De: N-A SORREND igeneves szerkezet
Matə kaďanu mərsÏ tantəgəə kuəďümu ŋomtütü. sátor-Lat mellettPos váll széles férfi ül-Kimp-Sg3-subj ‘A sátor mellett egy szélesvállú ember ül.’ igeneves szerkezet Taatə ńaagəi" ihü", ńiśÏδəŋ ďükü" ďaŋurtini koδu ďermənÏ. rén-GenPxSg3 jól van-VAcond, nem-Fut-Sg2-subj eltéved-Vcong tundra-PlLok vihar-Gen közép-Prol ‘Ha jó a réned, nem tévedsz el a viharban a tundrán.’

38 areális kapcsolatok egymással északi-szamojéd déli-szamojéd
vö. északi-szamojéd areális-genetikai egység északi-szamojéd nganaszan, enyec: evenki enyec: ket nyenyec: obi-ugor déli-szamojéd szajániak: török, mongol és tunguz népekkel évszázadokig etnikai és ökológiai egyensúly szölkup: török; hanti, ket mandzsu-tunguz orosz asszimiláció.

39 PROTO-SZAMOJÉD Készlet: 13 mássalhangzó
4 nazális (m, n, ŋ, ń), 5 obstruens (p, t, c, k, s) 10 teljes + 1 redukált (ə) magánhanzó jól rekonstruálható szám- és esetrendszer (3 + 4) jól rekonstruálható birtokos személyragozás jól rekonstruálható az igeragozás igeidő, igemódok, aoristos legkevesebbet: szintaxis szókészlet: Janhunen, Juha 1977: Samojedischer Wortschatz