Bérlakásépítés és fenntarthatóság

Az előadások a következő témára: "Bérlakásépítés és fenntarthatóság"— Előadás másolata:

1 Bérlakásépítés és fenntarthatóság
A bérlakásépítési kódex Készítette: 4xm építészeti munkacsoport Finta Sándor Földi Péter Gunther Zsolt Váncza László

2 A 2020-as európai uniós vállalások energetikai célkitűzései:
20%-os energiahatékonyság növekedés 20%-os CO2-kibocsátás csökkentés 20%-os megújuló energia használat

3 Miért a bérlakással kapcsolatban kell erről beszélni?
az épületek fogyasztják el az összenergia 40%-át, ennek az energiamennyiségnek 50%-át a lakóépületek használják fel

4 És hogyan állunk a lakásépítés / bérlakáshányad területén?
lakásépítés továbbra is zuhan (2011: db új lakás), a bérlakások arányát tekintve Európában sereghajtók vagyunk épített lakások száma 1960 – 2010 bérlakások aránya Európában 2002

5 És miért a költségelvű bérlakás?
mobilitás (röghöz kötés feloldása), minőségi lakáshoz jutás alternatívája a bérből, fizetésből élők számára, általános lakásállomány állapotának javítása, lakókörnyezet alakításának igénye.

6 A központi szerepvállalás szükségszerűsége
munkahelyteremtés, szakképzés újraindítása, építőipari szürkegazdaság kifehérítése (minőségi legális építések), fenntarthatósági szempontok érvényesítése.

7 építészeti programalkotás = bérlakásépítési kódex

8 A kódex felépítése a város a tömb a ház a lakás szerkezet, építéstechnológia, anyaghasználat fenntarthatóság a környezet viszonylatában épületgépészet és -villamosság

9 A város elengedhetetlenül fontos a befogadó közeg (város) és az új építésű egység (tömb) kölcsönös viszonyának vizsgálata. a meglévő városszerkezeti struktúrához való illeszkedés nem jelenti a hagyományos, helyenként avult városszerkezeti struktúrák (pl. tömbös beépítés) mechanikus ismétlését. az új lakótömbök nem képezhetnek idegen, zárt testet a meglévő városi közegben, átjárhatóságuk, nyitottságuk révén, környezetük szerves részévé kell válniuk.

10 Szempontrendszer: városszerkezeti elvárások, illeszkedési alapelvek a meglévő városszerkezeti struktúrához, helykiválasztás: elsősorban elhagyott, városközponthoz közel eső volt ipartelepek, barnamezős rehabilitáció előnyei

11

12 a két, alapvetően különböző rendszer ötvözése
A tömb hagyományos, történeti belvárosokra jellemző keretes beépítést és a modernizmussal teret nyerő szalagszerű illetve pontszerű beépítési forma a két, alapvetően különböző rendszer ötvözése sajátos beépítési morfológiák, újszerű térbeli, melyek flexibilisen alkalmazkodnak a mai és a jövőben változó funkcionális és téri igényekhez

13 szalagszerű beépítés tömbszerű beépítés teraszos beépítés

14 A ház a tömb felülírja a hagyományos telek-telek viszonyt, ezért a házak közötti határok elmosódnak

15

16 Lakásmix / ház

17 a lakások alapterülete és szobaszám jelentősen csökkent,
az elmúlt évtizedek hazai lakásépítési gyakorlata a lakások funkcionális rendjét tekintve nem mutat semmilyen progressziót, a lakások alapterülete és szobaszám jelentősen csökkent, a házon, illetve tömbön belüli lakásmix helyes meghatározásával a lakások belső átalakításának igénye csökkenthető, lakások átlagos alapterülete növekszik, tervezett szolgáltatási színvonaluk bővül.

18 megfelelő méretű és elosztású lakások

19 Alapterület meghatározás a lakáson belüli helyiségek tekintetében

20 FENNTARTHATÓSÁG

21 az épület többet ad, mint amennyit elvesz
az aktívház az épület többet ad, mint amennyit elvesz

22 az aktívház három alappillére
hatékony energiafelhasználás egészséges beltéri klíma fenntartható környezet az épület energiamérlege pozitív egészségesebb és kényelmesebb belső tér pozitív hatást gyakorol környezetére

23 bérlakásépítési kódex = nemzeti bérlakásépítési stratégia

24 4xm építészeti munkacsoport
FINTA SÁNDOR FÖLDI PÉTER GUNTHER ZSOLT VÁNCZA LÁSZLÓ