Hivatkozások http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d5/34._Eucharisztikus_Világkongresszus,_Budapest,_Körnet_a_Koronázó_Templomnál_1938_(5).jpg&imgrefurl=http://commons.wikimedia.org/wiki/File:34._Eucharisztikus

Az előadások a következő témára: "Hivatkozások http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d5/34._Eucharisztikus_Világkongresszus,_Budapest,_Körnet_a_Koronázó_Templomnál_1938_(5).jpg&imgrefurl=http://commons.wikimedia.org/wiki/File:34._Eucharisztikus"— Előadás másolata:

1 Hivatkozások Főoltár_a_Hősök_terén.jpg&imgrefurl=

2

3

4

5 Szent István emlékév Székesfehérváron

6 A 2013-as díszközgyűlés meghívója

7 1938. kettős szentév. Szent István halálának 900
1938. kettős szentév. Szent István halálának 900. évfordulója és szentté avatása kapcsán az országos figyelem középpontjába került városunk. Így 1938-at nemzetünk és – bátran kimondhatjuk – egész Európa nagy pompával ünnepelte. Az előkészületek már 1936-ban megkezdődtek, miután Horthy Miklós kormányzó úgy rendelkezett, hogy 1938-as ünnepségek fő központja Székesfehérvár legyen. Hogy e jeles eseményt méltóan megünnepelhessék, Hóman Bálint miniszter közbenjárásával az országgyűlés több millió pengőt szavazott meg fejlesztésekre. Ennek következtében nyerte el a Belváros a mai, hangulatos képét, számos – későbbiekben említendő – műemlék és szobor: például a Romkert, a mai Nemzeti Emlékhely, és a Szent István-szobor is ennek köszönhetően készült el. Így városunk európai rangú kulturális nagyvárossá fejlődött.

8 A Romkert és a Szent István lovas szobor

9 Falikút, Medgyessy Ferenc alkotása

10 Kálmáncsehi Domokos (? – 1501): humanista püspök
a szobor készítésének éve 1938.

11 Szent Imre herceg

12 A Szent István-évet január 17-én nyitották meg a Városháza felújított nagytermében. Jelen volt a főispán, a polgármester, egy felsőházi követ és Hóman Bálint. Az itt tartott beszédek és előadások mind Szent István életművéről szóltak. Ezt követően rendezvények sokasága vette kezdetét. Márciustól májusig idegenforgalmi újságírók fordultak meg, nőegyleti gyűléseket tartottak, óvónők, testnevelő tanárok, városi mérnökök tanácskoztak, süketnémák és vakok egyesületei, valamint a tankerületi főigazgatók és iskolaigazgatók tartottak gyűléseket (Fehérvári Iskolahét); végül a Magyar Statisztikai Társaság és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tanácskozására került sor. Május 19-én volt a város török alóli felszabadulásának az évfordulója. Az ünnepségek során leplezték le a Medgyessy Ferenc által készített domborműves kutat, illetve számos műalkotásnak – Szent Imre herceg, Varkocs György, Kálmáncsehi Domonkos, Wathay Ferenc szobrának, továbbá a világháborús mártírok emlékműveinek a felavatására is ekkor került sor. Üde színfolt volt az ugyanekkor tartott  három estés történelmi játék is, amely főként a török kori témákat dolgozta fel.

13 Az emlékév első országos jelentőségű székesfehérvári eseménye az 1938
Az emlékév első országos jelentőségű székesfehérvári eseménye az május 22-én megrendezett vitézavatás volt, amelynek helyszíne a korábbi évektől eltérően nem a Margit-szigeten, hanem a frissen feltárt Romkertben volt. 1903 vitéz felavatására került sor, köztük volt Imrédy Béla miniszterelnök, továbbá Aba Novák Vilmos festőművész is, aki később a romkerti mauzóleum falfestményeit alkotta. Az eseményen jelen volt a kormányzó és felesége, Teleki Pál kultuszminiszter, Temesy Milán vegyesdandár-parancsnok, Széchényi Viktor, Ecsedy Havranek József és Csitáry Emil polgármester. Ezen alkalom tiszteletére rendezték meg az országos galambász versenyt, melyen a galamboknak Csitáry Emil polgármester üzenetét kellett a nagyobb magyar városokhoz eljuttatni. Ugyanezen a napon avatta fel Horthy Miklós a Szent István Központi Elemi Iskolát (a mai Széna Téri Általános Iskolát), ekkor történt a Vitézi Székház és az Úrinők Otthonának alapkőletétele is Horthy Miklósné jelenlétében. Az eseményekről a Magyar Rádió helyszíni közvetítésen számolt be.

14 Vitézavatás Székesfehérváron

15 1938. május 25-én kezdődött meg Budapesten a 34
1938. május 25-én kezdődött meg Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszus. Az eucharistia (oltáriszentség) Krisztus hatalmát, világi jelenlétét hirdeti. Az eseményre pápai küldöttség érkezett, köztük Eugenio Pacelli (későbbi XII. Pius pápa) és Giovanni Battista Montini (a későbbi VI. Pál). A kongresszusra 33 országból nél több zarándok érkezett hazánkba, a magyar résztvevők létszáma meghaladta a félmilliót. Ez az ünnepség elsősorban Budapestre koncentrálódott, a Szent Jobb körmenet Fehérvárra is ellátogatott. A pápai küldöttség május 29-én érkezett Székesfehérvárra, az alkalomra a vasútállomást pápai színekbe öltöztették. A Szent Jobbot szállító úgynevezett Aranyvonat külön erre a célra épített díszkocsiját Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervezte, s az ereklyével június 1-jén érkezett meg Fehérvárra. Az érkezés napjára munkaszüneti napot rendeltek el, a Rádió ismét közvetítette az eseményeket.

16 A Szent Jobbot díszes fogadással és pompával vitték a vasútállomásról a Boldogasszony térre (a mai Piac térre), ahol egy ideiglenes oltárnál Angelo Rotta címzetes érsek tartott misét, majd az ereklyét továbbkísérték a Romkertbe, Szent István szarkofágjához, ahol a Szent Jobbot és a koponyaereklyét koporsóra helyezték. Ugyanezen ünnepi eseményen az 1927-ben elhunyt Prohászka Ottokár megyéspüspök exhumált hamvait a gyászszertartás és beszentelés után gyászmenettel vitték a közadakozásból épült Prohászka-emléktemplomba, a végső nyughelyére.

17 Az ereklyék beszentelése

18 Az országgyűlés már korábban határozott a Székesfehérvárra kihelyezendő törvénynap megtartásáról, azt eredetileg augusztus 21-re tűzték ki, azonban a német kancellár ezen a napon fogadta Horthy Miklóst, ezért az ünnepi országgyűlésre augusztus 18-án került sor. A mintegy másfél órás országgyűlés a XXIV. törvénycikk értelmében rendelkezett, hogy augusztus 20-a Szent István király dicső emlékére nemzeti ünnep lesz. Ezek után avatták fel Sidló Ferenc Szent István lovas szobrát. (lásd a 4-es dián)

19 1938. évi XXIV. törvénycikk 1938. évi XXIV. törvénycikk   Az országgyűlésnek Szent István király emlékére Székesfehérvárott tartandó üléséről   1. § Az országgyűlés két Háza Szent István király emlékére, halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából az év augusztus hava 18. napján Székesfehérvárott tart ünnepélyes együttes ülést, ahol Szent István a királyi törvénynapot tartotta, s amely város a királyi törvénynapokból kifejlődött Árpád-kori országgyűlések székhelye volt.   2. § A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti.   Ezen az ünnepélyes együttes ülésen a magyar királyi miniszterelnök benyújtja és nyomban ismerteti a Szent István király emlékét megörökítő törvényjavaslatot, amelyet az együttes ülés azonnal letárgyal. A letárgyalt és elfogadott törvényt a miniszterelnök kihirdetési záradékkal és aláírással ellátás végett az együttes ülés keretében azonnal az ország Kormányzója elé terjeszti.   A tárgyalás és határozathozatal módját egyébként az országgyűlés két Háza állapítja meg.   3. § A jelen törvény végrehajtásáról a magyar királyi miniszterelnök gondoskodik.

20 1938 nyarán a sportolás is igen nagy szerephez jutott
1938 nyarán a sportolás is igen nagy szerephez jutott. A sort a hagyományos levente ünnepség nyitotta, majd június 12-én a hagyományos Stájerország - Dunántúl összecsapás is megkezdődött. Július 1-3. között nemzetközi teniszmérkőzéseknek; július 28-augusztus 9-ig  a dunántúli sakkversenynek; július 31-én az ünnepi sakk-kongresszusnak adott otthont a város. Augusztus 20-án itt rendezték meg az Országos Kerékpáros Szövetség „Szent István futamversenyét”, valamint ugyanezen a napon érkezett ide Esztergomból a „Szent István tűzstaféta”, amellyel a Királysíroknál fáklyát gyújtottak. Szeptember 7-én a Magyar Városok Országos Szövetsége tartott díszközgyűlést a Városháza nagytermében, szeptember 8-án pedig a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete. Szeptember 18-án a Ciszterci Diákszövetség országos találkozóját is Székesfehérváron tartották, ahogy szeptember19-én a Katolikus Tanítók Országos Szövetségének közgyűlését is.

21 Dr. Kotsis Iván, a korszak neves építészének véleménye:
„Székesfehérvárt az azelőtti poros és tipikusan vidékies állapotából nemcsak az ország legelső városainak sorába emelte, de ezen túlmenően belőle városrendezése, technikai, kulturális és művészi kiépítése, valamint a múlt hangulatának okszerű átmentése tekintetében olyan mintavárost alkotott, amely a nyugati kultúrországok városaival is könnyen felveszi a versenyt.”

22 A jubileumi emlékév eseményei
2013-mal elérkeztünk az idei Szent István Emlékévhez, államalapító királyunk halálának 975. évfordulójához, s ez egyben az 1938-as ünnepi események 75. évfordulójához. Ez alkalomból Székesfehérvár ismét számos országos és nemzetközi rendezvény helyszíne lesz. Fehérváron nyitják az Ünnepi Könyvhetet, az országos tanévnyitót, teret adnak a Lovagrendek Találkozójának, az Országos Diákparlamentnek. A rendezvénysorozat legkiemelkedőbb eseményeként augusztus 14-én ismét városunkba érkezik a Szent Jobb ereklye. Ezenkívül új köztéri alkotásokat avatnak, felújítják a meglévő szobrokat és emlékműveket, parkosítanak, s emlékfákat is ültetnek. Úgy gondolom, hogy városunk – akárcsak 75 évvel ezelőtt – ez alkalommal is mindent megtesz, hogy méltón ünnepelhessük meg Szent István évét.