Logikai függőségek alkalmazása

Az előadások a következő témára: "Logikai függőségek alkalmazása"— Előadás másolata:

1 Logikai függőségek alkalmazása
Készítette: Szentirmai Róbert (minden jog fenntartva)

2 Kapcsolatok A kapcsolatok segítségével jelezzük, hogy milyen logikai összefüggések határozzák meg a tevékenységek elvégzését, azaz: Mely tevékenységek végezhetők párhuzamosan. Melyek azok a tevékenységek, melyek csak egymás után végezhetők el. Illetve ez utóbbiak esetében van-e mód az átlapolt munkavégzésre (az előző tevékenység bizonyos hányada után már megkezdhető).

3 Kapcsolatellenőrzés (2/1)
Ha egy tervben olyan tevékenységet látunk, mely nem a projekt kezdési dátumával kezdődik, és nincsen kapcsolati előzménye: Le kell ellenőrizni, hogy a projekt kezdési dátuma helyesen van-e beállítva. Le kell ellenőrizni, hogy nincs-e olyan tevékenység, melynek időütemezésétől függene az adott teendő. Ha pontos a projektkezdés beállítása, és időzítése nem függ más tevékenységtől, meg kell határozni, mi a kiváltó esemény.

4 Kapcsolatellenőrzés (2/2)
Ha egy tervben olyan tevékenységet találunk, melynek nincsen kapcsolati következménye és nem a projekt befejezési dátumával ér véget: Meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység esetleges elcsúszása nem befolyásolná-e egyetlen későbbi tevékenység időütemezését sem. Ha az esetleges elcsúszása nem befolyásolja egyetlen más tevékenység vagy esemény ütemezését sem, célszerű utána olyan mérföldkövet felvenni és hozzákapcsolni, mely nevében kifejezi az adott projektág végtermékének elkészültét.

5 Kapcsolattípusok BK (Befejezés-Kezdés) FS (Finish to Start)
KB (Kezdés-Befejezés) SF (Start to Finish) KK (Kezdés-Kezdés) SS (Start to Start) BB (Befejezés-befejezés) FF (Finish to Finish)

6 Kapcsolati idő A kapcsolati idővel, a Különbséggel (Lag) „finomhangolhatjuk” a kapcsolatokat Értéke (negatív, nulla, pozitív) Egysége idő vagy százalék Támpontja az előző tevékenység

7 Kapcsolatok és kapcsolati idők az időütemezésben

8 Kezdés- Befejezés (Finish-to-Start) kapcsolat
A Kezdés-Befejezés (Finish-to-Start) kapcsolat az első soros kapcsolattípus. Ez adja a legtermészetesebb összefüggést az egyes tevékenységek között. A valóságban ezt használjuk a legtöbbet.

9 Mi van, ha a következmény nem követi azonnal?
Ki kell várni valamit, mondjuk a betonozás után a kötési időt, és csak utána lehetne falazni. Megbeszéltük, hogy a soron következő munkafázist, a tervezést csak a következő hétfőn, azaz november 8-án kezdjük el. Az erőforrás a megelőző tevékenység után közvetlenül foglalt, és csak később ér rá. A következő munkafázis részletei még nagyon tisztázatlanok, és úgy gondoljuk, hogy kb. augusztus táján kerülhet sor rá.

10 Az ok feltüntetésének elve
Amennyiben egy tevékenységet nem a kapcsolatai által meghatározott időpontban kellene elkezdeni, akkor az ütemterven megfelelő módon, az eszközválasztás elvének megfelelően rögzíteni kell az eltérés okát.

11 Az ok feltüntetése elvének alkalmazása
Ha az előzmény után egy meghatározott idő elteltét kell kivárni, akkor ún. technológiai várakozási időt kell felvenni az ütemtervbe. Ha egy dátumhoz köthető a folytatás, és meghatározható az ok, mérföldkövön emeljük ki az okot. Ha egy dátumhoz köthető a folytatás, de nem ismert az ok, Kézi ütemezésű (Manually Scheduled) feladatról van szó. Ha erőforrástól függ, a Simítási késleltetés (Leveling Delay) értékét kell módosítani.

12 Technológiai várakozási idő
A kapcsolati idő nem használható a munkafolyamat jellegéből adódó várakozások jelölésére. Erre úgynevezett technológiai várakozási időket használunk. Ezek egyszerű tevékenységek. Nevüket a megkülönböztetés és az egyéni formázás lehetősége miatt felkiáltójellel kezdjük. Időtartamuk nemritkán munkanap helyett naptári, azaz enap-ban (eday) van megadva.

13 Technológiai várakozási idő (folytatás)
Minden olyan esetben technológiai várakozási időt kell felvenni a projekttervbe, amikor olyan folyamat végét kell kivárni, mely az adott technológiát figyelembe véve általunk nem meggyorsítható. Adott esetben emberek által végzett tevékenység is lehet technológiai várakozási idő a mi projektünk számára, ha időtartamára semmilyen ráhatásunk nincs, illetve nem is lehet (pl.: államigazgatási folyamat).

14 A technológiai várakozási idők felvételének fontossága
Jól látszik az ütemterven is a várakozás oka, hiánya pedig feltűnik. Vannak olyan várakozási idők, melyeket valamilyen projektterven kívüli foglalás miatt érdemes feltüntetni az ütemterven. A mi projekttervünknek ugyan nem része például a villanyszerelés, de a foglalás révén mégis hatással van rá.

15 A technológiai várakozási idők jelölése
Neve kezdődjön felkiáltójellel, sávja jegyen sárga, így ugyanis: Megmutatja, hogy olyan tevékenységről van szó, melynek időtartamát nem mi határozzuk meg Az így jelölt tevékenységek bonyolult beállítások nélkül is látszanak a projektszerveren Könnyen kiszűrhetők, szükség esetén elrejthetők A sárga szín éppen annyira válik csak el a fehér háttértől, hogy lássék, de nem figyelemfelkeltő.

16 Technológiai várakozási idők formázása
Formátum (Format) menüszalag => Egyéni mezők (Custom Fields) Típus (Type) => Jelző (Flag) A Jelző1 (Flag1) mező legyen Technológiai Képlet: Left(Név;1)=”!”, vagy Left(Name,1)=”!” Formázás (Format) => Sávstílusok (Bar Styles) Az eredeti formázásból zárjuk ki a Jelző1 (Flag1) mezőt, és hozzunk létre számára újat

17 1. feladat: Technológiai várakozási idő alkalmazása
Nyissuk meg a Technológiai.mpp állományt! A kizsaluzás és a betonozás között két napos, a járda használatbavétele és a betonozás között pedig tíz napos technológiai várakozási időt rögzítsünk! Formázzunk meg minden technológiai várakozási időt sárga színű sávval! Kiindulás: Technológiai.mpp Állapot: Technológiai1.mpp

18

19 Dátumhoz köthető folytatás
Technológiától független Technológiától függő Nem kellően ismert feladat

20 Kezdés- Befejezés (Start-to-Finish) kapcsolat
Melyik az ütemező tevékenység? BK (FS) KB (SF)

21 Befejezés- Befejezés (Finish-to-Finish) és Kezdés- Kezdés (Start-to-Start)
A Befejezés-Befejezés (Finish-to-Finish) és a Kezdés-Kezdés (Start-to-Start) kapcsolatok párhuzamosan végezhető, mégis egymástól függő viszonyokat írnak le Akkor használjuk tehát ezeket, ha olyan folyamatokat modellezünk, amelyek kiszámíthatatlan hosszú és számú elemi tevékenységek ismétlődéseként állnak elő Ritkán fordulnak elő magukban, ahol az egyik megjelenik, ott valószínű, hogy a másik is kell

22 A kettős viszony rögzítésének módjai
A tevékenység mozgásterének megadása, ha a tevékenységek hosszai előre adottak, vagy megállapodástól, döntéstől függnek. Függő hosszúságú tevékenység, amikor a teljes rendelkezésre álló időtartományt a munkára szánjuk, tehát az adott tevékenység ütemezése és hossza egyaránt függ a másiktól.

23 Kettős kapcsolatok Két tevékenység közé két kapcsolat egyidejű felvételéhez szükség van úgynevezett látszat- vagy segédtevékenységek bevezetésére.

24 Átlapolt tevékenységek
Minden olyan esetben, amikor két tevékenység bizonyos mértékig párhuzamosan hajtható végre egy másikkal, meg kell vizsgálni, hogy egyik vagy másik jelentős mérvű hosszváltozása esetén is helyes-e a kapcsolat. Ha nem maradt helyes, akkor átlapolásról beszélhetünk.

25 Kettős kapcsolatok felvétele
Ha a két tevékenység egymással átlapolt, azaz a rá következő tevékenység elkezdéséhez valamennyinek már meg kell lennie az előzményből, a befejezéséhez pedig az előbbinek is kész kell lennie, akkor biztos, hogy két kapcsolatra van szükség, melyet egy segéd-tevékenység közbeiktatásával vehetünk fel. Az ilyen tevékenységeket azonosítási és formázási okból célszerű a nevük elején egy mínuszjellel kezdeni.

26 Tevékenységek mozgástere
Két tevékenység között egy kapcsolat, Több kapcsolathoz több tevékenység kell.

27 Figyelem! A kapcsolatok meghatározása minden esetben egyedi elbírálást igényel. Ugyanazok a tevékenységek szerve-zettől vagy projekttől függően más-más kapcsolatot igényelhetnek, ugyanis a tevékenységek logikai összefüggéseiből, a körülményektől függően más és más aspektus válhat lényegessé. A megfelelő kapcsolattípus kiválasztásához célszerű a kapcsolatban résztvevő mindkét tevékenység viselke-dését megvizsgálni, hogy mi történik akkor, ha egyik vagy másik időben összehúzódik, vagy kiterjed, elcsú-szik, vagy hamarabb kezdődik.

28 2. feladat: Segédtevékenységek alkalmazása
Nyissuk meg a CSŐFEKTETÉS.MPP állományt! A három munkafázis csak egy napos csúsztatással végezhető egymás mellett, ábrázoljuk a kapcsolatokat! Hogyan gyorsíthatjuk meg a projekt átfutását, ha a föld- munkák nem gyorsíthatók fel? Kiindulás: Csőfektetés.mpp Állapot: Csőfektetés1.mpp

29

30 Tevékenységhosszak egymáshoz képesti függése
Sok esetben nem is annyira a tevékenységek kezdete és vége, hanem a hosszuk között van az összefüggés. Ha tehát az egyik tevékenység hossza pontosan meghatározza a másik hosszát, akkor úgynevezett függő hosszúságú, vagy gumitevékenységről beszélhetünk. Az ilyen tevékenységek lényegében nem mások, mint olyan speciális célú összefoglaló tevékenységek, melyek két mérföldkövet foglalnak magukba. Az egyik a tevékenység kezdetét, a másik a végét adja meg oly módon, hogy a másik tevékenység megfelelő pontjához vannak kötve megfelelő kapcsolatok, illetve kapcsolati idők megadása mellett. Az ilyen tevékenységek neve elé kettőspontot szoktunk tenni a speciális formázás lehetővé tétele érdekében.

31 Függő hosszúságú, vagy gumitevékenység
Gumitevékenység kinyitva: Összecsukva:

32 3. feladat: Függő hosszúságú tevékenység alkalmazása
Nyissuk meg a GUMI.MPP állományt! Vegyünk fel benne a Kódolás nevű tevékenység után egy az előbbi hosszától függő Tesztelés nevű tevékenységet is! A kezdések között 2, a befejezések között pedig 3 nap legyen az eltérés! Adjuk meg ezt az összefüggést, és formázzuk is meg! Kiindulás: Gumi.mpp Állapot: Gumi1.mpp

33

34 „Vagy” típusú kapcsolat létrehozása

35 4. feladat: „Vagy” típusú kapcsolat alkalmazása
Nyissuk meg a VAGY.MPP állományt! A Sajtókampány nevű tevékenység mindenképpen a korábban elkészülő áruház átadása után kezdődjön! Kiindulás: Vagy.mpp Állapot: Vagy1.mpp

36