Környezetvédelem tantárgyból (környezeti hatások)

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem tantárgyból (környezeti hatások)"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem tantárgyból (környezeti hatások)
Sugárzások Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Környezetvédelem tantárgyból (környezeti hatások) 13. C

2 Sugárvédelem – tartalom
Atomszerkezet – ismétlés Sugárzások fajtái – ismétlés Sugárzási alapfogalmak Sugárzások a környezetben Sugárzó anyagok felhasználása Sugárzások hatásai, veszélyei Dóziskorlátok Nem ionizáló sugárzások és hatásaik Sugárzások mérése Radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése környezetvédelem környezet-technika

3 Sugárzások Ionizáló Nem ionizáló radioaktív fény UV, VIS, IR
röntgen polarizált, lézer mikrohullám rádióhullám

4 Atomszerkezet 1 Az atom fogalma az ókori Demokritosztól származik, ő még oszthatatlannak gondolta az atomot. A mai atomelmélet szerint az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atommagot pozitív töltésű protonok és töltés nélküli neutronok építik fel. Az atom mérete kb m, az atommagé m. A protonok tömege 1,673·10–24 kg, töltése 1,602·10–19 As . A neutronok tömege közel ugyanennyi, 1,66·10–24 kg, töltésük nincs. A protonok és neutronok összefoglaló neve: nukleonok. Az elektronok tömege nagyon kicsi, 9,02·10–28 kg, töltése 1,602·10–19 As. A proton, neutron és elektron együtt elemi részecskék.

5 Atomszerkezet 2 Rendszám, tömegszám
A kémiai reakciókban az atom külső része (az elektronburok) vesz részt, tehát a kémiai tulajdonságokat az atom elektronjainak száma határozza meg. Az atommagban található protonok száma megegyezik a körülötte található elektronok számával (az atom semleges). Rendszám: az atommagban található protonok száma. Ez határozza meg tehát az atom legfontosabb tulajdonságait. Tömegszám: az atommagban található protonok és számának összege. Jelölés: tömegszám → rendszám →

6 Atomszerkezet 3 Izotóp: azonos rendszámú, de különböző tömegszámú (neutronszámú) atomok, pl , , Nem minden izotóp radioaktív. Vannak stabilis izotópok, pl. a , és bomlékony, sugárzó izotópok pl A páros rendszámú elemek, azoknak is a páros tömegszámú izotópjai a legstabilisabbak. A páratlan rendszámú elemek közt van jó néhány, aminek csak egy természetes izotópja létezik, ezek a színelemek. Ilyen a fluor, a nátrium, a foszfor, a jód, az arany.

7 Sugárzások –  (alfa) A részecske: a hélium atommagja, 4He2+.
Proton „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki. A sugárzó atom rendszáma 2-vel, tömegszáma 4-gyel csökken. Tömege: nagy (kb. 4 proton vagy 7500 elektron tömegé-nek megfelelő). Töltése: pozitív (két elemi töltésnek megfelelő). Sebessége: viszonylag kicsi (nem közelíti meg a fény-sebességet). Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: kicsi, néhány cm levegő, illetve néhány tized mm szilárd anyag elnyeli. Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (in-korporáció) esetén nagy veszély, a vele érintkező szöveteket elroncsolja.

8 Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

9 Sugárzások –  (–, +) sugárzás és elektronbefogás
A részecske: az elektron, e–. Ez is az atommagból származik (bár ott nincs elektron). Neutron „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki: n → p+ + e– + . A sugárzó atom rendszáma 1-gyel nő, tömegszáma változatlan. Tömege: kicsi (kb. a proton tömegének 1/1800 része). Töltése: negatív (egy elemi töltésnek megfelelő). Sebessége: viszonylag nagy (megközelítheti a fénysebességet). Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: közepes, néhány m levegő, illetve néhány cm szilárd anyag elnyeli. Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, a vele érintkező szöveteket roncsolja. –

10 Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

11 Sugárzások –  (–, +) sugárzás és elektronbefogás
A részecske: az anti-elektron, a pozitron, e+. Ez is az atommagból származik (bár ott nincs pozitron). Proton „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki: p+ → n + e+ +  A sugárzó atom rendszáma 1-gyel csökken, tömegszáma változatlan. Tömege: kicsi (kb. a proton tömegének 1/1800 része). Töltése: pozitív (egy elemi töltésnek megfelelő). Sebessége: viszonylag nagy (megközelítheti a fénysebességet). Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő, de gyorsan rekom-binálódik: e+ + e– → 2 . Áthatoló-képessége: közepes, néhány m levegő, illetve néhány cm szilárd anyag elnyeli. Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, a vele érintkező szöveteket roncsolja.

12 Sugárzások –  (–, +) sugárzás és elektronbefogás
e-befogás, K-befogás Az atommag egy, a (legbelső) K-elektronhéjról származó elektront fog be, miközben egy proton neutronná alakul, amit egy neutrínó felszabadulása kísér. Ez a folyamat csak energia-befektetés (fotonok) hatására megy végbe: p+ + e– → n például Elektronbefogásnál - hasonlóan a pozitív béta-bomláshoz - a keletkező elem rendszáma egyel csökken, tömegszáma nem változik.

13 Sugárzások – γ (gamma) A részecske: a foton, a „fény” részecske, de a fény fotonjainál jóval nagyobb energiájú. A gerjesztett állapotú (energia-felesleggel rendelkező) atommag bocsátja ki. Lehet az - vagy a -sugárzás kísérője, keletkezik a + sugárzás és az elektronbefogás esetén is. A sugárzó atom rendszáma és tömegszáma változatlan. Tömege: nyugalmi tömege 0, energia „csomag”-nak tekinthető. Töltése: nincs. Sebessége: a fénysebesség. Hatás: közvetve ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: igen nagy, nagyon vastag (több m) beton sem nyeli el teljesen. Veszély: távolról is nagy, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, mivel a vele érintkező szöveteken nagyrészt áthatol viszonylag kis változást előidézve.

14 Stabilis és sugárzó atommagok
+ sugárzó, EC rendszám, p+ száma neutronok száma

15 Sugárzások – neutron (n)
A részecske: a neutron. Neutron „felesleggel” rendelkező atommagoknál fordul elő. Keletkezhet spontán (ritka), vagy magreakciókban (pl. α-sugárzás hatására). A sugárzó atom rendszáma változatlan, tömegszáma eggyel csökken. Tömege: nagy (kb. a protonéval megegyező, az elektron tömegének 1800-szorosa). Töltése: nincs. Sebessége: viszonylag kicsi (nem közelíti meg a fénysebességet). Hatás: közvetve ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő. Áthatoló-képessége: nagy. Veszély: a legtöbb atommagból sugárzó izotóp keletkezhet az elnyelt n hatására (n „felesleg”, ld. fent).

16 Sugárzások áthatoló-képessége
Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

17 Védelem sugárzások ellen
Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

18 Sugárzási alapfogalmak 1.
Felezési idő: az az időtartam, ami alatt a bomlásra képes atomok fele elbomlik. Jele: t1/2, mértékegysége: s. N=N0·e–·t Bomlási törvény: N sugárzó atomok száma, N0 s. atomok kiind. száma,  bomlási állandó, 1/s t idő, s

19 Néhány anyag felezési ideje
Izotóp felezési idő Te-128 1,5·1024 a Sr-90 25 a Rb-87 5·1010 a H-3 (T) 12,26 a Th-232 1,39·1010 a Co-60 5,26 a U-238 4,51·109 a I-131 8,1 d K-40 1,3·109 a Rn-222 3,83 d U-235 7,04·108 a Na-24 15 h C-14 5730 a F-20 11,4 s Ra-226 1580 a N-16 7,1 s Cs-137 30 a Ra-216m 7,1·10–9 s

20 Sugárzási alapfogalmak 2.
Aktivitás: időegység alatt elbomló atomok száma. Jele: A, mértékegysége bomlás/s = Bq (becquerel, dps). A=A0·e–·t Bomlási törvény: A aktivitás, A0 kiindulási aktivitás,  bomlási állandó, 1/s t idő, s

21 Sugárzási alapfogalmak 3.
Fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó aktivitás, mérték-egysége Bq/kg, Bq/g. Szilárd anyagok sugárzásának mértékét jellemzik vele. Aktivitás koncentráció: térfogategységre jutó aktivitás, mértékegysége Bq/dm3 = Bq/ℓ; Bq/cm3 = Bq/mℓ. Folyékony anyagok sugárzásának mértékét jellemzik vele.

22 Számolási feladat 1. Egy sugárzó izotóp felezési ideje t1/2 = 5730 év. Hány %-a bomlik el az atomoknak 8000 év alatt? A maradék 38,0%, tehát elbomlott 62,0%

23 Számolási feladat 2. Egy sugárzó izotóp felezési ideje t1/2 = 12,26 év. Mennyi idő alatt bomlik el az atomoknak a 85 %-a? –5,654·10–2·t = ln 0,15 = -1,897 A 85%, tehát 33,55 év alatt bomlik el.

24 Sugárzások fizikai hatásai – dozimetria
Fizikai: a sugárzás energiája hővé alakul, az anyag a sugárzás energiájának csökkenésével arányosan melegszik. Elnyelt dózis: tömegegységre vonatkoztatott elnyelt energia. Jele: D Mértékegysége: J/kg, Gy (grey) [régi egység: rad, 1 rad = 0,01 Gy] Elnyelt dózisteljesítmény: az elnyelt dózis és az idő hányadosa: Mértékegysége: Gy/h [régi egység: rad/h, 1 rad/h = 2,78·10–6 Gy/s]

25 Sugárzások kémiai hatásai – dozimetria
Kémiai: az anyagban ionok keletkeznek, ezek további reakciókat indíthatnak meg. Besugárzási dózis Jele: X Mértékegysége: A·s/kg (1 Gy=29,4 mA·s/kg) ΔQ: a Δm tömegű levegőben keltett ionok töltésösszege. Besugárzási dózisteljesítmény A besugárzási dózis és az idő hányadosa: Mértékegysége: A·s/(kg·s)

26 Sugárzások biológiai hatásai – dozimetria
Biológiai: a fizikai és kémiai hatások következtében a sejtek egyes részei megváltozhatnak, ez vezethet testi sejteknél közvetlen pusztuláshoz, a sejt megváltozott működéséhez (pl. túl gyors szaporodás), ivarsejtek esetén torz utódokhoz. Egyenérték dózis: Az egyes sugárzások élettani hatása nem egyenlő. A - és a γ-sugárzásét tekintjük egységnyi-nek, az -sugárzásé 20-szoros, a neutroné energiától függően 3-10-szeres. Az elnyelt dózist (D) ezekkel a súlyozó faktorokkal (Q) beszorozva (esetleg a szorzatokat összegezve) kapjuk az egyenérték dózist. Jele: H H = D·Q Mértékegység: Sievert (Sv). [régi egység: rem, 1 rem = 0,01 Sv = 10 mSv]

27 A különböző dózistartományok hatásai
mSv/alkalom Hatás 100 Kimutatható, de tünetmentes sugársérülés alsó határa Klinikai tünetekkel járó enyhe sugárbeteg-ség alsó határa Félhalálos dózis: orvosi ellátás nélkül két hónapon belül meghal a besugárzott személyek fele. Rendkívül súlyos sugárbetegség: orvosi ellátás nélkül két héten belül meghalnak a besugárzott személyek.

28 A különböző dózistartományok hatásai
Idő Halálos dózis Félhalálos dózis Félhalálos alatti dózis 1. hét Émelygés, há-nyás, hasme-nés, ajak és torok megdagad Émelygés, hányás Lehetséges émelygés, hányás 2. hét Láz, folyadék-veszteség, gyors súlycsökkenés, halál Étvágytalanság, rossz közérzet Tünetmentes szakasz 3. hét Láz, ajak és torok erős gyulladása Rossz étvágy, általános gyengeség, sápadtság, hajhullás, vérzékeny-ség, hányás 4. hét Sápadtság, vérzé-kenység, súlyvesz-teség, 50%-os halál, a túlélők lassú javulása Lassú javulás

29 Dóziskorlátok Dóziskorlát neve Mértéke, mSv/év
Lakossági dóziskorlát tartós besugárzáskor 1 A természetes sugárterhelés átlagértéke 2 Lakossági dóziskorlát nem tartós besugárzáskor 5 Természetes eredetű sugárterhelés magas háttérsugárzású területeken 20 Foglalkozási dóziskorlát 50

30 A természetes sugárzási háttér
Származás Anyag Mennyiség, mSv/év Kozmikus sugárzás – 0,3 Földkéreg 238U, 232Th, 40K 0,4 Levegő 222Rn 0,7 (?) Víz, táplálék 14C, 40K, 210Pb 0,35 Összesen 1,75 Származás Mennyiség, mSv/alkalom Röntgen vizsgálat – 0,5 2,25 Dóziskorlát neve Mértéke, mSv/év Lakossági dóziskorlát nem tartós besugárzáskor 5

31 Az USA népességének éves sugárdózis megoszlása
Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

32 Kor-meghatározás 1. Radioaktív izotóp bomlási tulajdonságait (felezési idejét) felhasználva következtetünk a minta életkorára. Feltétel: mérni kell a jelenlegi arányt, ismerni kell a „kezdeti" arányt! Kormeghatározásra használt leggyakoribb izotópok:

33 Kor-meghatározás 2. Rubídium-stroncium (87Rb→87Sr) módszer
A 87Rb/87Sr arányból számítható az abszolút kor. Ólom-hélium módszer (232Th, vagy 235U vagy 238U alapján) 8, 6, illetve 7 -bomlás után stabilis ólom lesz. A hélium mennyiségéből lehet számolni az abszolút kort. Hibák: a hélium elszökik, 3-féle bomlási sor, közben van Rn, ami szintén elszökhet. Kálium-argon módszer (K-Ar) 40K→40Ca (88%) és 40K→40Ar (12%) 40Ca/40K és 40Ar/40K arányból számítható az abszolút kor. Nehézség: 40Ca gyakori, nemcsak a 40K-ból keletkezik, 40Ar gáz, elszökik.

34 Kor-meghatározás 3. Emberi hatás:
a fosszilis tüzelő- anyagok csökken- tik, légköri nukle- áris robbantások növelték a 14C szintet. Azóta a kimosó- dással csökken, ez lehetővé teszi az éves pontos- sággal való meg- határozást az 1961-től tartó idő- szakra! Radiokarbon módszer: (T = 5568, 5580, 5730±40 év) A 14C a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan kelet-kezik (14N + n → 14C + p+), éppen annyi, amennyi elbomlik: 14C → 14N + e–. Egyensúlyi koncentrációja (CO2) a levegőben 14C/12C = 1,2·10-12. Ez épül be a növényekbe és állatokba is az anyagcsere folyamán. Amikor az élőlény elpusztul, az anyagcsere megszűnik, a 14C utánpótlása leáll, csak bomlik. Itt t a halál óta eltelt idő, T a felezési idő.

35 Kor-meghatározás 4. Tríciumos módszer: (T = 12,26 év)
A 3H a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan keletkezik: 14N + n → 12C + 3H, ugyanannyi el is bomlik: 3H → 3He + e–. Egyensúlyi koncentrációja (H2O) a levegőben: 3H/1H = 1·10–18 A felszíni vizekben ez a koncentráció megőrződik. A felszín alatti vizek korát a trícium-koncentráció alapján meg lehet határozni. (Elpusztult élőlények korát nem lehet meghatározni vele mert a H-csere folytatódik a környezettel a halál után is) 13. C

36 13. C 2009. novemberi környezetvédelem órák
02. H Béta, gamma, neutron sugárzás  06. P Áthatoló-képesség, felezési idő, aktivitás, fiz-kém. hatás, dózis  09. H Biológiai hatás, kormeghatározás, házi feladat kiadása  13. P Sugárzások alkalmazása, ellenőrző kérdések kiadása 16. H Összefoglalás, gyakorlás 20. P Témazáró dolgozat 23. H Pótdolgozat, felelés 27. P Osztályzatok beírása, új tananyag (hulladék)

37 Kor-meghatározás 5. – számolási feladat
Hány évet töltött a felszín alatt az a forrásvíz, aminek a H-3 koncentrációja 15 %-a a felszíni vízének? T = 12,26 év –5,654·10–2·t = ln 0,15 = -1,897 Tehát 33,5 évet töltött a felszín alatt.

38 Kor-meghatározás 6. – számolási feladat
Mennyi a kora annak a leletnek, amelyben a C-14 koncent-ráció 22 %-a a levegőben lévő CO2 beli aránynak? Felezési idő 5730 év. –1,21·10–4·t = ln 0,22 = -1,514 Tehát a lelet éves.

39 Bomlási sorok A sugárzó atomok tömegszáma  és -sugárzáskor nem változik, -sugárzáskor 4-gyel csökken. Így, ha az anya-elem tömegszáma 4-gyel osztható volt, a leányelemé is. Ez az oka, hogy az elemek 4 bomlási sort alkotnak 4n tórium-sor Th-232 → Pb-208 4n+1 neptúnium-sor Np-237 → Bi-209 4n+2 urán I. sor U-238 → Pb-206 4n+3 urán II. sor U-235 → Pb-207

40 Bomlási sorok: 4n – tórium

41 Bomlási sorok: 4n+1 – neptúnium

42 Bomlási sorok: 4n+2 – U-238

43 Bomlási sorok: 4n+3 – U-235

44 Kozmikus eredetű sugárzó anyagok
Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

45 Tricium és C-14 aktivitások
Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

46 Természetes radioaktivitás a környezetben
Szinte minden bennünket körülvevő anyag, közeg, amivel érintkezünk, amit fogyasztunk több – kevesebb radioaktív anyagot tartalmaz. Ezek közül néhánynak a sugárzó anyagait és azok mennyiségét mutatják a következő táblázatok: táblázat: Építőanyagok radioaktivitása táblázat: Talajok radioaktivitása táblázat: Óceánok radioaktivitása táblázat: Élelmiszerek radioaktivitása táblázat: Emberi test (70 kg) radioaktivitása

47 Építőanyagok radioaktivitása
Urán Tórium Kálium ppm mBq/g Gránit 4,7 63 2 8 4,0 1184 Homokkő 0,45 6 1,7 7 1,4 414 Cement 3,4 46 5,1 21 0,8 237 Mészkő (tömörített) 2,3 31 2,1 8,5 0,3 89 Homokkő (töm.) 11 1,3 385 Száraz farostlemez 1,0 14 3 12 Gipsz melléktermék 13,7 186 16,1 66 0,02 5,9 Természetes gipsz 1,1 15 1,8 7,4 0,5 148 Fa – 11,3 3330 Vályogtégla 8,2 111 10,8 44 666 Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

48 A talajréteg ösz-szes aktivitása
Talajok radioaktivitása A talaj felső 30 cm-es rétegének 1 km2-nyi részében átlagosan a következő sugárzó izotóp mennyiségek találhatóak: Sugárzó izotóp Fajlagos aktivitás, Bq/kg Izotóp mennyi-sége A talajréteg ösz-szes aktivitása Urán 10 0,8 kg 12 GBq Tórium 15 4,6 kg 20 GBq Kálium – 40 155 770 kg 190 GBq Rádium 19 0,7 g 24 GBq Radon 4 4,2 µg 2,9 GBq összesen ≈ 200 ≈ 780 kg > 252 GBq Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

49 Összes aktivitás az óceánban
Óceánok radioaktivitása Az óceánok becsült térfogata 1,3·109 km3. Ebben a radioaktív izotópok becsült mennyisége: Sugárzó izotóp Fajlagos aktivitás Összes aktivitás az óceánban Atlanti Csendes Összes Urán 33 mBq/l 11 EBq 22 EBq 41 EBq K-40 11 Bq/l 3300 EBq 7400 EBq 14000 EBq H-3 0,6 mBq/l 190 PBq 370 PBq 740 PBq C-14 5 mBq/l 1,5 EBq 3 EBq 6,7 EBq Rb-87 1,1 Bq/l 330 EBq 700 EBq 1300 EBq Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

50 Élelmiszerek radioaktivitása
MBq/kg pCi/kg Banán 130 3,52 37 1 Burgonya 126 3,4 37..93 1..2,5 Paradió 207 5,6 1..7 Ivóvíz – 0..6,3 0..0,17 Nagy hüvelyű zöldbab 172 4,64 2..5 Sárgarépa 22..74 0,6..2 Sör 14430 390 Vörös húsok 111 3 18 0,5 Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

51 Emberi test (70 kg) radioaktivitása A sugárzó izotópok belégzéssel, étkezéssel, ivással jutnak be a szervezetbe, átlagos mennyiségük: Sugárzó izotóp Összes mennyiség Összes aktivitás Napi felvétel Cserélődési idő Urán 90 µg 1,1 Bq 1,9 µg 47 d Tórium 30 µg 0,11 Bq 3 µg 10 d K-40 17 mg 4,4 kBq 0,39 mg Rádium 31 pg 2,3 pg C-14 95 µg 15 kBq 1,8 µg H-3 0,06 pg 23 Bq 0,003 pg Polónium 0,2 pg 37 Bq ≈ 0,6 µg Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

52 Sugárzások alkalmazása
Abszolút kormeghatározás (ld. korábban) Orvosi: – diagnosztika és – kezelés (radio-terápia) Élelmiszerek tartósítása (ld. következő oldal) Atomenergia – reaktor Sugárzásos méréstechnika (pl. n-aktivációs analízis)

53 Sugárzások alkalmazása
Racskó József - Major Marianna, Debreceni Egyetem ATC: Ionizáló sugárzások alkalmazása a gyümölcstárolásban, hatásuk a gyümölcsminőségre (internet)

54 Fontosabb mesterséges sugárzó izotópok a környezetben
Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

55 Maghasadás Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

56 Láncreakció Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

57 Kritikus mennyiségek, energia
Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

58 Az atombomba Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

59 Az atomreaktor Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

60 Erőmű-reaktorok Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

61 VVER-440/213-as nyomott vizes reaktor (Paks)

62 A Paksi erőmű látképe a meteorológiai toronyból
Paksi atomerőmű – (internet)

63 Képek a Paksi erőműből 1. A reaktor- csarnokban látható piros
Kupola fedi le a reaktoraknát (méretek!) Paksi atomerőmű – (internet)

64 Képek a Paksi erőműből 2. A turbina- csarnok
Paksi atomerőmű – (internet)

65 Képek a Paksi erőműből 3. A generátor (kék) a gerjesztőgéppel (piros)
Paksi atomerőmű – (internet)

66 Képek a Paksi erőműből 4. A 4. blokki vezénylő a látogató folyosó-
ról. A látogatók- nak lehetőségük van arra, hogy telefonon beszél- jenek a blokk- ügyeletessel. Paksi atomerőmű – (internet)

67 Képek a Paksi erőműből 5. A kiégett üzem- anyagot ilyen vagonokban
szállították visz- sza, amíg Oroszország fogadta azokat. Paksi atomerőmű – (internet)

68 Képek a Paksi erőműből 6. Környezet- védelmi ellenőrző laboratórium
Paksi atomerőmű – (internet)

69 A Paksi erőmű fő paraméterei
Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

70 Meddig elég? Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

71

72 1 GW·év energia termeléséhez tartozó hasadóanyag felhasználások

73 Nem ionizáló sugárzások 1.
Ultraibolya Hatás szemre, bőrre (mélyebb rétegekre is) Levegőre, vízre – fertőtlenítő (baktériumölő = baktericid) hatás Látható Látás – megfelelő erősségű és össze- tételű (színhelyesség) Hangulat, kedély – színek, fényerősség Lézer és polarizált fény alkalmazása Infravörös Hatások: szemre, bőrre – égető, perzselő, szárító hatás bőr alatti rétegekre – melegítő, jótékony hatás (baktériumok ellen)

74 Nem ionizáló sugárzások 2.
Mikrohullámú (0, GHz) sugárzás 1. mikrohullámú sütő (2,5 GHz), 2. laboratóriumi feltáró berendezések. Hatások Védelem – Faraday-kalitka (fémrács) 3. Mobiltelefonok (0,9..1,8 GHz) és 4. WLAN 2,4..5 GHz Adóállomások – csekély sugárzás Készülékek – közvetlen közelből ??? „Elektro-szmog” és védelem

75 Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában
Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

76 Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában
Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

77 Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában
Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

78 Szakirodalom Környezettechnika II.
Dr. Pátzay György: Radiokémia I-IV. (internet) Paksi atomerőmű honlapja: Nukleáris kislexikon:

79 Köszönöm a figyelmet!