Sárrétudvari.

Az előadások a következő témára: "Sárrétudvari."— Előadás másolata:

1 Sárrétudvari

2 Fekvése: Az Észak-alföldi Hajdú-Bihar megyében található püspökladányi kistérség települése.

3 Története: Sárrétudvari az egyetlen település, amely nevében ma is őrzi a tájegység történelmi jellegét. Neve 1910-ig Biharudvari volt, ami mutatja, hogy királyi, hercegi birtoknak vagy várnak szolgálattal tartozó népek lakták. Elsőnek a Váradi Regestrum említi. A tatárjárás előtt a Zovárd nemzetség faluja, majd földesura a váradi püspök.

4 A XIV. században a Bessenyeiek is igény tartottak rá, de sikertelenül.
1514-ben az udvari jobbágyok is csatlakoztak a bajomi parasztfelkeléshez. A XVI. században igen népes településnek számított, lakossága ekkor tért át a református hitre. 1555-től a töröknek adót kellett fizetnie, s rövidesen az erdélyi fejedelem kincstári birtoka lett.

5 1660-ban egy tatár horda elől a lakosság a környező lápokba menekült.
A török elleni felszabadító háború során különösen sokat szenvedett, főleg a hadak ellátására kellett erőn felül pénzt, élelmet, szénát adnia. Az 1732-es megyeösszeírásban ismét a váradi püspök Udvari földesura, és legnagyobb birtokosa a XIX. században is.

6 K. Nagy Sándor 1885-ben azt vette észre a községben, hogy "majd minden ház nádfedelű, rendesen van tornác, amelynek felső részét cifrára festik, s a kerítéseket is nádfal képezi". 1929-ben a püspökladányi járásba osztották be. Lakóinak száma a második világháború után megközelítette az ötezret.

7 Helyi születésű népi költő Nagy Imre, aki a "költő" ragadványnevet kapta sorstársaitól. Tücsök a máglyán címmel 1971-ben jelent meg kötete a Szépirodalmi Könyvkiadónál.

8 Látványosságok: Cséri Lajos szobrászművész állandó kiállítása

9 Református templom

10 Horgásztanya

11 Millenniumi Emlékpark

12 A település térképe:

13 Irodalomjegyzék: