XIX. század , – A napóleoni háborúk fordulópontjai.

Az előadások a következő témára: "XIX. század , – A napóleoni háborúk fordulópontjai."— Előadás másolata:

1 XIX. század , – A napóleoni háborúk fordulópontjai.
A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség rendszerének vizsgálata. A nagyhatalmi érdekek birodalmi és ideológiai összetevőinek elemzése: – a nagyhatalmakat irányító szempontok: hatalmi politika és konzervatív szolidaritás, – egy nagyhatalom politikájának nyomon követése a tárgyalásokon, – a diplomácia új útjai a XIX. század elején. Napóleon, Kutuzov, Mazzini, III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, ,1830, 1848, , 1861, Austerlitz, Trafalgar, Boronyino, Waterloo, Krím-félsziget, Piemont, Tanmenet: 11. óra- 6. lecke: Napóleon uralma és bukása Annak feltárása, hogy Napóleon miért ragadhatta meg és miért tarthatta meg hosszú ideig a hatalmat. A napóleoni állam felépítésének megértése. A napóleoni hadviselés jellemzőinek feltárása. A hódítások hatásainak és a bukás okainak megértése. Napóleon személyének értékelése, vita. A szent szövetségi rendszer lényegi vonásainak megértése. F: szárazföldi zárlat, államcsíny, intervenció N: Napóleon, Metternich, Nelson, Kutuzov, Talleyrand, Mária Lujza É: 1799, 1804–1815, 1805, 1809, 1812, 1813, T: Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Lipcse, Bécs, Szent Ilona, Besszarábia Események nyomon követése térkép alapján. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés – szerző véleményének feltárása. Események lényegi vonásainak feltárása képi források alapján.

2 Birodalmak és fénykorok 29. rész Napoleon A sorsnak 1/4
Eszmeáramlatok a XIX.században - Történelem érettségi felkészítő videó Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása Ruhák a XIX.században divat a 19. században Kéri Katalin: Tudós nők a XVIII-XIX. századi Európában

3

4 EURÓPAI HEGMÓNIÁRA TÖR
Napoleón egyeduralma Belső nyugalmat Nemzeti dicsőséget Megnyerte a polgárság és a parasztság támogatását Polgári rendszer megszilárdítása KR. pápa, 1804 Császárrá koronázása után EURÓPAI HEGMÓNIÁRA TÖR

5 A tét az európai és gyarmati hegemónia
NAPOLEÓN Austerlitz Legyőzte az osztrák –orosz sereget Trafalgar Nelson Fő ellenfele Anglia A tét az európai és gyarmati hegemónia Boronyino Kutuzov Orroszországi hadjáratában kimerült Lipcse „népek csatája” után lemond 1815 Waterloo Végérvényesen vereséget szenvedett

6 Bécsi kongresszuson Szent Szövetséget
a forradalmi eszmék terjedésének megállítása érdekében Ausztria, Poroszország és Oroszország vezetésével megkötötték a Szent Szövetséget Az 1820-as években a dél-európai mozgalmakat a Szent Szövetség intervenciós hadseregei leverték Az 1830-as években Franciaországban a Bourbon restaurációt újabb forradalom megdöntötte. A pénz arisztokrácia támogatásával alkotmányos királyságot hoztak létre. Mazzini: köztársasági érzelmű olasz szabadságharcos, carbonari, az Ifjú Itália mozgalom vezetője ban a rövid életű római köztársaság elnöke. Olasz nemzeti hős. Belgium Görögország Új államok: 1848-as forradalmi hullám

7 „Victor Emmanuel, re d’ Italia
A harmincas évek forradalmi hulláma felerősítette az olasz és német liberális egységmozgalmat. A Szent szövetség nevében átmenetileg Ausztria verte le, illetve szorította vissza e törekvéseket nacionalizmus irredentizmus Az egység jelképei Az egységért folytatott harc idején számtalan jelkép fejezi ki az olaszok együttérző támogatását (énekek, zászlók, betűjelek, stb.) Az egyik legnagyobb hatást Verdi operái váltják ki. Verdi nevét a hazafiak értelmezésében VERDI „Victor Emmanuel, re d’ Italia „Victor Emamanuel egész Olaszország királya” ZÖLD, FEHÉR, VÖRÖS és savoyai-ház címere 1848-ban fogadta el, Károly Albert, II. Victor Emanuel apja

8 Milánói Scala „Va pensiero, sull’ ali dorate”
1842-ben mutatják be a Nabuccót. „Va pensiero, sull’ ali dorate” „ Szállj, gondolat aranyló szárnyakon…” A rabok kórusa, az egység himnuszává válik. A harmadik felvonásban az énekkar a babiloni fogságban sínylődő zsidók kórusát szólaltatja meg. Az osztrák megszállásra való célzás annyira nyilvánvaló , hogy a közönség fellelkesül, helyéről felállva , üdvrivalgással ünneplik Verdit: LIBERTA PER I’ ITALIA! (Szabadságot Olaszországnak!). 53 előadást tartanak egymást követően, ez utolérhetetlen csúcs marad. Verdi - Nabucco - Rabszolgák Kórusa 

9 NEMZETÁLLAMOK ÉS BIRODALMI POLITIKA KORA

10 1. Forradalmakat felváltó hatalmi politika
Franciaország 1848 1848-ban Párizsban a munkáskövetelések szembeállították a liberális polgárságot és a tömegeket, s a munkás felkelés leverése után választották köztársasági elnökké Louis Bonaparte – III. Napóleon A politikai rendet a tömegeknek is kedvezve megszilárdította. Népszavazással megerősített diktatúrát vezetett be Franciaországban. Kalandor külpolitikája bukásához vezetett. Oroszország I. Miklós cár az 1848-as forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt. Elérkezetnek látták az időt a fekete-tengeri tengerszorosok megszerzésére. A keleti kérdés kiéleződése 1853-ben háború kirobbanásához vezetett. F: nagyhatalom N: III. Napóleon É: 1853–1856 (a krími háború) T: Szuezi-csatorna krími-háború A vereség az új cárt II. Sándort reformokra ösztönözte.

11 2. Egységes olasz állam CAVOUR „ az olasz egyesítés önerőből nem csak külső hatalom segítségével lehetséges” PIEMONT miniszterelnöke ( ) Ferenc József III. Napóleon Solferino (1859) II. Viktor Emánuel 1859 őszén Itália középső része is csatlakozott Piemonthoz, majd a következő évben Itália déli része is. GARIBALDI F:12.old./4, 13.old./8,  F: <nacionalizmus>, [irredentizmus] N: III. Napóleon, Garibaldi É: 1859 (a solferinói ütközet) T: Piemont, Olaszország, <Róma>, <Egyházi (Pápai) Állam>, <Velence> Cavour számára az Ausztria elleni újabb háború előkészületeivel teltek. Fejlesztették a hadsereget, modern gépeket állítottak be a gyáraikba, elkészültek az első modern acélcsövű ágyúk én került sor III. Napóleon és Cavour titkos találkozójára Plombieresben. Napóleon pénzügyi és katonai támogatást ígért Ausztria ellen, cserébe egy francia hegemónia alatt álló föderatív Itália megteremtését és területi kompenzációkat kért. A megegyezés értelmében Itáliát 4 állam konföderációjaként szervezték volna újjá a pápa tiszteletbeli elnöksége alatt. A konföderáció hangoztatása a francia katolikusok miatt volt fontos Napóleonnak. A terv szerint az egyik államcsoport északon jött volna létre Piemont központtal, s ide tartozott volna még Lombardia, Velence, Modena, Párma és Romagna. A félsziget közepére Toscanát és a Pápai Államot tervezték, délen pedig megmaradt volna a Nápolyi Királyság. A segítségért Franciaország Nizzát és Savoyát kérte. Ez két dolog miatt volt kényes Cavour számára: Nizza egy bizonyos Garibaldi szülőföldje volt, míg Savoya a Piemont-ház bölcsője. Láthatjuk, hogy szó nem volt egységes Olaszországról, inkább Napóleon törekedett arra, hogy a félszigeten megszerezze a befolyást. Ennek érdekében támogatta az olaszokat, már csak az ürügyet kellett megtalálni a háborúra, amelyet Cavournak kellett kiprovokálni. Olvass tovább:  1861 VELENCE RÓMA Sásdi Tamás: Az olasz és a német egység létrejötte

12 solferinoi csata  Henry Dunant: Vöröskereszt létrehozása
Olvass tovább:  Cavour mozgósítással provokálta az osztrákokat, akik hadat is üzentek. A háború án kezdődött. Az osztrákok hadvezére, Gyulai Ferenc gyors támadással szerette volna szétverni az olaszokat, még a franciák megérkezése előtt. A piemontiak azonban kitértek dél felé az osztrákok elől. Közben a franciák is megérkeztek. Megmozdultak a közép-itáliai államok is én II. Lipót elmenekült Firenzéből, ahol ideiglenes kormány alakult, ez kimondta Toscanának Piemonthoz való csatlakozását án felkeltek a modenaiak, akik szintén csatlakoztak Piemonthoz. Ugyanezt tette én Párma is. A háború döntő csatáit Magentánál (06.04) és Solferinónál (06.24) vívták. A magentai ütközet megnyitotta a francia-szárd koalíciónak az utat Lombardia felé és III. Napóleon és II. Viktor Emánuel csapatai bevonultak Milánóba. A döntő ütközetre a rettenetes solferinói csatában került sor. Az ütközetben legalább ember pusztult el, és az osztrákok a vereség után a Mantova, Verona, Peschiere, Legnano-vonalon a várnégyszögbe húzódva védelemre rendezkedtek be. A csatatéren a sebesültek ezreinek segély nélküli vergődését és pusztulását látva a svájci Henri Dunant elhatározta, hogy megalapítja a Nemzetközi Vöröskeresztet. III. Napóleon azonban megelégelte a háborút, és rádöbbent, hogy olyan Olaszország van születőben, amely Franciaország vetélytársa lehet a Földközi-tenger térségében. Így án Villafrancában megállapodott Ferenc Józseffel a fegyverszünetről és az előzetes békefeltételekről. A békekötés én történt meg Zürichben, olyan feltételek mellett, mintha az osztrákok győztek volna. Ausztria megtarthatta Velencét, Lombardiát átadta Franciaországnak. A békekötés kimondta, hogy a közép-itáliai államok nem csatlakozhatnak Piemonthoz. A békét II. Viktor Emánuel is elfogadta, Cavour tiltakozásul lemondott. Azonban a közép-itáliai államok Piemonthoz való csatlakozását nem lehetett meg nem történtté tenni novemberében Modena, Párma és Romagna egyesült, majd án Emilia is kimondta csatlakozását Piemonthoz én Toscana ugyanígy tett. A miniszterelnökként visszatért Cavournak sikerült elismertetnie III. Napóleonnal a közép-itáliai államok csatlakozását Piemonthoz. Ennek fejében át kellett adnia Franciaországnak Nizzát és Savoyát. 1860 tavaszán a mérsékelt liberális nem gondolták, hogy a Savoyai-királyságot egyesíteni lehetne Dél-Olaszországgal is. Tőlük függetlenül ezt tervezték a hazaszeretettől fűtött demokratikus erők, az észak-és közép-olaszországi kis-és középpolgárság különféle rétegeiből kikerült fiatalok Garibaldi Ezeknek a hazafiaknak Giuseppe Garibaldi volt a vezérük. Ő volt az olasz egységmozgalom hőse. Nizzai tengerészcsaládból származott, folytatva a családi hagyományokat, a szárd haditengerészetnél kötött ki 1833-ban. Egy mazzinista felkelési kísérletben vett részt, ami miatt kénytelen volt Dél-Amerikába emigrálni. Itt hajóskapitányként brazil felkelőket támogatott, majd Uruguay oldalán Argentína ellen harcolt ban a milánói felkelőkkel harcolt az osztrákok ellen, 1849-ben a rövid életű Római Köztársaságot védte a franciáktól. Ezután újra emigrációba vonult, járt Londonban, New Yorkban és Peruban, majd Cavour engedélyével tért vissza 1854-ben. Republikánus volt, de a nemzeti egység érdekében elfogadta, hogy az egységes Olaszországot II. Viktor Emánuel alkotmányos monarchiájával teremtsék meg. Garibaldi és a Mille, Dél-Olaszország egyesítése az ország többi részével ( ) án Garibaldi 1089 vörös ingesével (Mille) elindult Genovából, hogy felszabadítsa dél-olasz honfitársait. A vörös ingesek között ott találhatunk több magyar emigránst is, közöttük Türr Istvánt. 11-én szálltak partra Marsalában, s elindultak Palermo felé. Garibaldi a következőket mondta: „Itt most vagy megteremtjük Olaszországot vagy meghalunk” án foglalták el Palermót. Itt esett el a magyar Tüköry Lajos, akit Garibaldi „vitézség klasszikus földje méltó képviselőjének” nevezett. Majd 21-én legyőzték a Bourbon-sereget Milazzónál án Garibaldi átkelt Szicíliából Calabriába, majd én bevonult Nápolyba. Ezután Róma elfoglalását tervezte. Cavour vegyesen fogadta a hódításokat. Nem akarta, hogy Garibaldi IX. Pius ellen induljon, ezáltal alkalmat adva Ausztriának, Franciaországnak, az európai reakciós erőknek, hogy az egyház védelmére keljenek. én megindult a piemonti sereg, benyomult az Egyházi Államba, részben azért, hogy megelőzze Garibaldit és megmentse a pápát, részben azért, hogy területeket vegyen el az Egyházi Államtól. Lazio tartomány és Róma kivételével el is ragadta Emiliát, Romagnát, Marchét és Umbriát án szétverte a pápai fősereget. Garibaldi serege én ütközött meg Volturnónál a nápolyi sereggel. Amelyben a vörös ingesek kerekedtek felül A csatában magyar egységek is részt vettek, akiket Garibaldi a következőképpen dicsért meg naplójában: „Milyen jó volt látni a magyar légiót, amely olyan biztosan és rendíthetetlenül haladt előre, mintha nem is csatában, hanem hadgyakorlaton venne részt. A mai nap győzelmében döntő szerepe volt a magyaroknak”. Úgy tűnt, hogy Garibaldi meg sem áll Rómáig. Ott azonban francia csapatok állomásoztak, s ez nemzetközi bonyodalmat okozhatott. A Garibaldi-kérdés megoldását a király vállalta magára án találkozott vele Teanónál: Viktor Emánuel megköszönte Garibaldi szolgálatait és elbocsátotta, aki hazament. Az én rendezett népszavazással Dél-Olaszország csatlakozott az Olasz Királysághoz. A Torinóban összeült olasz parlament én II. Viktor Emánuelt Olaszország királyává kiáltotta ki, aki Cavournak adott kormányalakítási megbízást. Ő azonban nemsokára, án meghalt. Olvass tovább:  / solferinoi csata  Henry Dunant: Vöröskereszt létrehozása AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE

13 Otto von Bismarck A „vaskancellár” 1866 Könnigratz Sedan 1870 Elszász
2. Egységes német állam Otto von Bismarck A „vaskancellár” „Nem Poroszország liberalizmusára tekint Németország, hanem hatalmára, nem beszédekkel és többségi határozatokkal döntik el a kor nagy kérdéseit, hanem vérrel és vassal.” 1866 Könnigratz Sedan 1870 F:14.old./1, 15.old./8, 16.old10, 17.old./17, 18.old/14 F: <nacionalizmus>, nagyhatalom N: III. Napóleon, Bismarck É: 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte) Elszász Lotaringia Harmat Árpád: Az olasz és német egység kialakulása

14 4. Az ipari forradalom újabb hulláma
F:19.old./1, 20.old14, F: <tőke>, <kapitalizmus>, monopólium, futószalagos termelés N: Rothschildok T: Német Császárság

15

16 TÁRSADALOM urbanizáció városiasodás Belső vándorlás
5. Népesedési folyamatok és a polgári állam jellemzői TÁRSADALOM Népesség növekedés (de a városiasodás nyugaton megindította a születés szám csökkenését) Belső vándorlás (URBANIZÁCIÓ- VÁROSIAISODÁS) Kivándorlás Fő célja „az ígéret földje” USA F: 26.old./7,8, 28.old.14 F: polgári állam, <urbanizáció>, városiasodás, <cenzusos választójog> ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték TK: társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, identitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági teljesítmény, adó, politika, állam, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, <emberi jog>, <állampolgári jog>, centrum, periféria, vallás urbanizáció városiasodás Villanyvilágítás, csatornázás, autó, mozi, tömegközlekedés

17 azonosságtudatot követel polgáraitól
A XIX. század második harmadára megszületik a nemzeti alapon szerveződő Polgári állam azonosságtudatot követel polgáraitól Biztosítja polgárai számára az alkotmányos szabadság jogokat (cenzusos választó jog) Az élet valamennyi területét az irányítása alá vonta (hivatalnokok számának növekedése) Polgári állam Cenzusos választójog

18 6. A hármas szövetség létrejötte
nagyhatalom Bismarck Németország három császár szövetsége Oroszország OMM Balkán Keleti kérdés Kettős szövetség F: 29.old./2, 30.old./31, 32.old/10 F: nagyhatalom, hármas szövetség, keleti kérdés N: Bismarck É: 1882 (a hármas szövetség megalakulása) T: Balkán ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték TK: identitás, nemzet, nemzetiség, politika, állam, birodalom, szuverenitás, vallásüldözés 1882 hármas szövetség Olaszország

19 7. Az Egyesült Államok felemelkedése
Észak Dél védővám Szabad verseny Rabszolga felszabadítás Lincoln 11 déli állam kilépett az Unióból TELEPÍTÉSI TÖRVÉNY F: 34.old./2, 35.old./5, 36.old.8, 37.old./10 F: <szabad verseny>, <védővám> N: Lincoln É: 1861–1865 (az Egyesült Államok polgárháborúja) ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció TK: társadalmi csoport, felemelkedés, népesedés, migráció, életmód, gazdasági rendszer, gazdasági kapcsolat, gazdasági válság, piac, <politikai párt>, demokrácia, <emberi jog> POLGÁR HÁBORÚ RABSZOLGA FELSZABADÍTÁS (megmaradt a faji megkülönböztetés)

20 8. A gyarmatosítás újabb hulláma
világkereskedelem gyarmatok anyaország nyersanyag szállítói és bővülő iparának felvevő piaca Gazdasági fejlődés egyik forrása Nagyhatalomak közötti alapvető feszültség forrás Gyarmatokért folyó küzdelem F: 38.old./1, 38./old.2, 40.old./8, 41.old./11 F: <világkereskedelem>, nagyhatalom, [reváns] N: Viktória királynő T: <India>, Szuezi-csatorna ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény TK: társadalom, identitás, migráció, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piac, <gyarmatosítás>, parlamentarizmus, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, [választójog

21 Parlamentáris demokrácia
Nagy-Britannia Parlamentáris demokrácia kiszélesedése (szavazati jog, politikai váltógazdaság –konzervatívak és liberálisok- munkásvédelmi törvények) A világ legnagyobb gyarmatbirodalma India Szuezi-csatorna Viktória nagybátyját, IV. Vilmost követte a trónon, és egyike lett a történelem leghosszabb ideig uralkodó fejedelmeinek. Német családból származott (Hannoveri-ház), német nevelést kapott édesanyja révén és német herceghez is ment feleségül. Albert, szász-coburgi herceg és Viktória házasságáról már gyermekkorukban döntöttek. Eleinte azonban az unokatestvérek (!) házassága csak egy szép tervnek bizonyult, hogy később ebből királyi házasság lesz, azt senki sem sejthette. - See more at: Viktória királynő

22 9. Egyenlőtlen fejlődés - az antant létrejötte
új nagyhatalom USA Japán Németország Gyorsabban fejlődtek mint a centrum országai Németország II. Vilmos német flotta F: 46.old./9,12 F: nagyhatalom, egyenlőtlen fejlődés, antant N: II. Vilmos É: 1907 (a hármas antant létrejötte) ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció TK: gazdaság, gazdasági tevékenység, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, piac, <gyarmatosítás>, politika, állam, birodalom, szuverenitás világ újra felosztása 1907 antant

23 középosztály városiasodás szakszervezet Torlódó társadalom
11.Társadalmi kiegyezés felé nyugaton és az ellentétek felé keleten középosztály városiasodás szakszervezet Torlódó társadalom szocializmus szociáldemokrácia F: középosztály, [torlódó társadalom], <szocializmus>, városiasodás, szakszervezet, szociáldemokrácia, [bolsevik], keresztényszocializmus N: XIII. Leó, [Lenin] ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció TK: társadalom, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény, politika, állam, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, hatalmi ág, <politikai párt>, [választójog], jogegyenlőség bolsevik Lenin

24 Keresztény szocializmus
XIII. Leó Nyitottabbá vált az egyház a tudományos eredmények és társadalomi problémák iránt. A pápa támogatta az egyház szociális munkáját a munkásság körében. Keresztény szocializmus Szemben a marxizmussal nem az ellentétek kiélezésében, hanem azok feloldásában látta a megoldást

25 11. Mindennapok a boldog békeidőkben
F: [tömegkultúra], [magaskultúra (elitkultúra)], <emancipáció>, városiasodás, középosztály ÉK: változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció TK: társadalom, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, gazdasági teljesítmény, politika, jogegyenlőség, emancipáció

26 ÖSSZEGZÉS

27 alkottak képet a korabeli világról
A társadalmi és ipari forradalom ellentmondásos világát két művészeti irányzat ROMANTIKA REALIZMUS dolgozta fel Érzelmek hangsúlyozásával az emberek közti személyes viszonyok megmutatásával A társadalom és az emberéletének kapcsolatainak pontos leírása alkottak képet a korabeli világról Bár a képzőművészetben és a zenében is hódított mindkét stílusirány az irodalomhoz kötődik elsősorban