JELZÉSI RENDSZEREK 2013 Követelmények, osztályozás

Az előadások a következő témára: "JELZÉSI RENDSZEREK 2013 Követelmények, osztályozás"— Előadás másolata:

1 JELZÉSI RENDSZEREK 2013 Követelmények, osztályozás
Jelzők műszaki jellemzői 21 A jelzők felépítése és láthatósága Jelzési rendszerek alapelvei Redundancia, korlátozott üzemmódok Jelzési rendszer példák

2 2. Jelzők műszaki jellemzői
A jelzők felépítése Optikai jellemzők Fényvisszaverő bevonatok A jelzőlámpák vezérlése és ellenőrzése

3 Helyhez kötött jelzők Alakjelzők Fényjelzők
karos (optikai telegráf), tárcsás, kiegészítő nyíl kar/tárcsa/nyíl pozíciója Fényjelzők kiindulás a kivilágított alakjelzők fénypontok színe/pozíciója vörös, zöld, sárga (csak később) fehér kék (ritkább, pl. egyes tolatásjelzők)

4 Alakjelzők (MÁV fő- és előjelzők)

5 Bejárati jelző kijárati előjelzővel

6 Alakjelzők (DB fő- és előjelzők)

7 1. Árbocos és törpe jelzők
Árbocos jelzők a jelzőlapot magas árbocra szerelik (láthatóság) a jelzők elhelyezése a normál közlekedési iránynak megfelelően a pálya jobb- vagy baloldalán ha nincs elég hely, a jelzőlap jelzőhídon vagy konzolon Törpe jelzők (egyes vasutaknál) csak kis sebességgel járt helyekre tolatások, helyből induló vonatok

8 Fényjelzők Felépítés árbocos jelzők törpe jelzők

9 Jelzőlapok Jelzőlap (egyben háttér is) Melléklap/indikátor
több lámpafej (optika) számára közös (Európára jellemző) lámpafejenként önálló háttér (Észak-Amerikára jellemző) Melléklap/indikátor kiegészítő információ

10

11 A jelzőlapok alakja (MÁV)

12 1. A jelzők felépítése (2) Izzólámpás optika
lencse(rendszer) az izzólámpa fényének összegyűjtésére és párhuzamos fénysugárrá alakítására (fehér fény) kis fényelnyelésű Fresnel lencsék színszűrő diffúzor a vízszintes és a függőleges szórásszög kialakítására láthatóság messziről, közelről, ívből, egyenesből Különböző színű fények izzólámpás optikával több lámpafejes rendszer (minden színnek külön) az izzókat kapcsolják ki/be egy lámpafejes (projektoros) rendszer állandóan égő izzó, előtte mozgatható színszűrők közbenső megoldás (pl. Olaszország) a lámpafejben színenként van egy-egy izzó és hozzá színszűrő, a lencserendszer és a fény útja viszont közös

13 1. A jelzők felépítése (3) Fantomfények elkerülése LED-es optikánál
kívül árnyékoló ernyő, belül matt felületek projektoros optikánál nem lép fel hátrány viszont a mozgatható színszűrő, gyakoribb karbantartás LED-es optikánál az egyes LED-ekből mátrixot képeznek a szín és a sugárzási irány adott: nem kell sem lencse, sem színszűrő

14 A melléklapok indikátorai
Számok, betűk, geometriai formák megjelenítése Megoldások mátrixba szervezett fényforrások, a kijelzésnek megfelelően kapcsolhatók izzóhoz drága, LED jobb egy fényforrás előtt mozgatható maszkok hátrány a mozgó alkatrész fix maszkok, önálló fényforrással (ki/be kapcsolhatók) minden egyes fogalom számára egy-egy üvegszál-köteg, amely az izzólámpa fényét felbontja a kijelzendő alaknak megfelelően a legkorszerűbb, izzólámpa esetén is gazdaságos.

15 Jelzési fogalmak megjelenítése
Különböző színű fényekkel (colour light signals, a legelterjedtebb) több optikás (minden szín számára saját optika) egy optikás (közös optika a különböző színeknek) Azonos színű fények különböző helyzetével (position light signals) Különböző színű fények különböző helyzetével (colour position light signals - a színek és a pozíciók kombinációjával)

16 Jelzési fogalmak megjelenítése
colour light signal position light signal colour position light signal

17 A jelzők láthatósága A jelzők elhelyezése Előjelzők Ismétlőjelzők

18 2. Optikai jellemzők (1) Egy jelzőlámpa láthatósága függ
a megfelelő irányú fénykibocsátás intenzitásától a megfigyelő szemének érzékenységétől a légkör fényelnyelő képességétől időjárás-függő – távolbalátás korlátozottsága A jelzőlap (fekete háttér) növeli a láthatóságot Tipikus: egy főjelző fénye kb. 500 m-ről nem sűrű ködben is legyen látható A szabad látás korlátozása a jelző és a megfigyelő között lévő akadály (épület stb.) révén rövid távon elfogadható (pl. felsővezetéktartó oszlop)

19 2. Optikai jellemzők (2) Jelzők láthatósága (rálátási távolság) a jelzők biztonságos megfigyeléséhez Biztosítani kell egy minimális távolságot (tipikus 300 m), amin belül a jelzőt a sebességtől függetlenül folyamatosan meg lehet figyelni MÁV F1 egy minimális időtartamot (tipikusan 6-9 s), ami alatt a legnagyobb sebességgel közlekedő vonatról is folyamatosan megfigyelhető a jelző MÁV F1 a kettő ÉS kombinációját Egy a megengedett vonali sebességtől függően differenciált távolságot Ha a minimális távolság nem biztosítható ismétlő jelző a pálya mellett figyelem felhívó tábla a pálya mellett a jelzéskép megismétlése a vezetőálláson (cab signalling)

20 A jelzők láthatósága

21 Minimális látási távolság lmin (m)
A jelzők láthatósága tmin (s) SBB 6 ÖBB 9 MÁV 12 Folyamatos megfigyelhetőség Minimális látási távolság lmin (m) DB főjelzők 300 – 500 DB előjelzők 200 – 300 MÁV 200 RZD ívekben 400 RZD különl. esetben

22 lmin  vmax * t  1/3,6 * Vmax * t
A jelzők láthatósága A jelzők láthatósága legalább 12 s folyamatos megfigyelhetőség legalább 200 m lmin  vmax * t  1/3,6 * Vmax * t lmin  10/3 * Vmax ha a láthatóság folyamatosan nem biztosítható, ismétlőjelző kell

23 A jelzők elhelyezése a jelzők elhelyezése Jobbjárat esetén
a normál közlekedési iránynak megfelelően a pálya jobb- vagy baloldalán ha nincs elég hely, a jelzőlap jelzőhídon vagy konzolon Jobbjárat esetén a vágány jobb oldalán Baljárat esetén a vágány bal oldalán Kétvágányú pályánál a nyíltvonalon általában nincs meg a 4,5 m vágánytengelytáv a vágányok külső oldalán Több vágány esetén (állomáson is), ha nincs meg a 4,5 m jelzőhíd konzol törpe jelző (csak tolatásjelző, vagy helyből induló vonat számára)

24 Kilometrierungsrichtung

25 Baljárat Európában Nagy-Britannia Norvégia Franciaország Belgium Svájc
Olaszország Portugália

26 Jelzőhíd vagy konzol alkalmazása

27 Jelzőhíd (német)

28 Jelzőhíd – RZD A régi Szovjetunió felbomlása után az utódvasutak általában megtartották a SzZsD jelzésrendszerét. Sőt,a jelzési utasítást is. A láthatóság feltételei: egyenesben min. 1000m, ívben, kitérőben legalább 400 m, beépítési korlátok esetén esetleg min 200 m. Ezért a nagy lapát.

29 Jelzőkonzol

30 Jelzők elhelyezése vágányok között

31 Törpe tolatásjelzők DB SBB

32 2 Ks

33 Ismétlőjelző Törpe jelző
Manchmal nimmt Bahnbau seltsame Formen an ... Dieser Ks-Signalwiederholer wurde beim Umbau auf die neue Sicherungstechnik an das Bahnsteigdach gehängt. Danach wurde der Bahnhof saniert, und das Dach entfernt. Da das Signal am Träger des Daches befestigt war, mußte man diesen Rest eben stehen lassen ... Törpe jelző

34 „Sakktábla” (DB) Eine viereckige Tafel mit schwarz-weißem Schachbrettmuster. Das Hauptsignal befindet sich nicht unmittelbar rechts vom oder über dem Gleis. Wenn z.B. aus Platzgründen ein Hauptsignal nicht unmittelbar neben oder über dem Gleis angebracht werden kann, so wird stattdessen die Schachbrettafel aufgestellt und das eigentliche Hauptsignal an anderer Stelle aufgestellt. Die Schachbrettafel findet jedoch auch bei Bauarbeiten im zeitweise eingleisigen Hilfsbetrieb Verwendung. Hier wird ein Streckengleis gesperrt und zum Baugleis erklärt, für das Gleis, das gegen die normale Richtung befahren wird, werden Schachbrettafeln aufgestellt, damit die Einfahrsignale trotzdem gültig bleiben (natürlich lassen sich diese wegen fehlender Fahrstraßen nicht mehr stellen; dann wird auf Ersatzsignal weitergefahren). Einfahrsignale der beiden eingleisigen Strecken aus Richtung Suhl (rechts, stillgelegt) bzw. Rennsteig (links, z.Zt. SEV) im Bahnhof Schleusingen. Signal A konnte nicht rechts vom Gleis aufgestellt werden und wurde deshalb links aufgestellt. Um dies zu kennzeichnen, wurde rechts vom Gleis die Schachbrettafel aufgestellt. Eine schwarze Tafel mit weißem dreieckigen Pfeil (in Verbindung mit einem anderen Signal). Das dazugehörige Signale bezieht sich auf das Gleis auf der angezeigten Seite. Es gibt Aufstellungen von Signalen an mehrgleisigen Strecken, bei denen die Signale nicht eineindeutig auf ein bestimmtes Gleis bezogen werden können, oder wenn die Signale an einer ungewöhnlichen Stelle stehen. Dann werden diese Signale mit der Zuordnungstafel versehen, sodaß die Zugehörigkeit ersichtlich wird. Dies ist besonders bei Schachbrettafeln, die in letzter Zeit neu aufgestellt worden sind, der Fall. Grund: Neue Vorschriften fordern, daß Signale auf Strecken mit Gleiswechselbetrieb am Gegengleis links vom Gleis stehen. In vielen Situationen (Signalausleger, Gegengleis wird weiter entfernt vom richtigen Gleis geführt) ist dies jedoch nicht der Fall. Deshalb steht hier seit einiger Zeit eine Schachbrettafel links vom Gegengleis, um auf diese Situation aufmerksam zu machen. Damit die Zugehörigkeit deutlich gemacht werden kann (auch bei mehreren parallel laufenden Strecken) werden diese Schachbrettafeln mit Zuordnungspfeilen versehen. Im Bereich der ex-DR wird dieses Signal unter So 20 geführt. Két egyvágányú pálya, de nincs hely az „A” jelző jobboldali felállítására

35 Előjelző alkalmazása Fékút
A főjelző csak a fékútnál rövidebb távolságról látható!!! Fékút Hauptsignale sind wohl die wichtigsten Signale für den Lokführer. Sie zeigen ihm an, ob der vor ihm liegende Streckenabschnitt frei ist und ob in Weichenanlagen der Fahrweg für ihn gesichert und befahrbar ist. Oft wird auch noch eine Information über die zulässige Geschwindigkeit mit angezeigt. Da Züge einen sehr langen Bremsweg (ca. 1000m bei 160 km/h) haben, reicht das Hauptsignal alleine nicht aus, da es bei dessen Erkennen für eine Bremsung schon zu spät ist. Deshalb wird die Stellung eines Hauptsignales in der Regel im Bremswegabstand an einem Vorsignal angekündigt, damit im Falle eines einschränkenden Begriffes der Lokführer die Bremsung rechtzeitig einleiten kann. Somit ergibt sich normalerweise ein Hauptsignalabstand von 1000m, da das Vorsignal für ein Signal nicht vor dessen vorigen Signal liegen kann. Anfangs wurden ausschließlich mechanische Haupt- und Vorsignale verwendet, bei denen die Information in einer bestimmten Stellung von Scheiben, Flügeln und Pfeilen kodiert war (Formsignale). Nachts bewegte die Mechanik Lampenblenden, die ein Farbpunkt-Signalbild ergaben. Auch elektromechanische Stellwerke bekamen Formsignale, jedoch mit elektrischem Antrieb. Nach dem 2. Weltkrieg wurden statt der mechanischen Signale Lichtsignale eingeführt, die wartungsärmer waren und keine aufwendige Mechanik erforderten. Die Ansteuerung wurde von Relais übernommen. Für die Relaisstellwerke wurden dann nur noch Lichtsignale verwendet, besonders bei der Deutschen Reichsbahn wurden Formsignale durch Lichtsignale ersetzt, auch bei mechanischen Stellwerken. Die Entwicklung der Lichtsignale lief jedoch auseinander. Während im Westen bei der Deutschen Bundesbahn einfach die Nachtzeichen der Formsignale als Lichtsignale definiert wurden (H/V-Signalsystem), wählte man im Osten ein an die OSShD-Empfehlungen angelehntes Mehrabschnittssystem (Hl-Signalystem). Bei der Berliner und Hamburger S-Bahn wurde das schon vor dem Krieg entwickelte und eingesetzte Sv-Signalsystem übernommen. Nach der Wiedervereinigung wurden die Vorteile aller dieser Systeme zum neuen Ks-Mehrabschnittssignalsystem zusammengelegt, welches heute bei Neuanlagen mit ESTW fast ausschließlich Verwendung findet. Es entstand aus den Sk-Signalen, die jedoch nur versuchsweise eingesetzt wurden.

36 A jelzőtávolság (LH) rövidebb, mint a fékút (LB)
„Zusatzlicht” LH = 568 m LH < 0,95*LB Ein weißes Licht am Hauptsignal (Nr. 1) bzw. am Vorsignal (Nr. 2). Das Haupt- oder Vorsignal ist abgeschaltet (Nr. 1) bzw. das Vorsignal ist ein Wiederholer, oder steht im verkürzten Bremswegeabstand (Nr. 2). Nr. 1:Lichtsignale, an denen kein Licht leuchtet, gebieten aufgrund ihres Mastschildes (an Hauptsignalen) oder der Vorsignaltafel (an Vorsignalen) größtmögliche Vorsicht, was im Falle des Hauptsignales sofortiges Halten bzw. am Vorsignal Halt am Hauptsignal erwarten bedeutet. Es kann jedoch auch Fälle geben, an denen ein Haupt- oder Vorsignal am momentanen Standort nicht gebraucht wird (Mehrabschnittsignalisierung, Vorsignal bei Streckenverzweigungen) und damit der Signalbegriff abgeschaltet wird. Damit das Signal vom Lokführer nicht als defekt erkannt wird, werden solche Signale von der Stellwerkstechnik im abgeschalteten Fall mit einem weißen Kennlicht versehen. Nr. 2:Vorsignale, die im verkürzten Bremswegabstand stehen, oder auch Vorsignalwiederholer, müssen dem Lokführer besonders kenntlich gemacht werden. Dies geschieht, indem am entsprechenden Vorsignal ein weißes Zusatzlicht angeschaltet wird. A jelzőtávolság (LH) rövidebb, mint a fékút (LB) Ex-DB Ex-DR

37 Figyelmeztető jel az előjelző előtt

38 Előjelzőre/bejárati jelzőre figyelmeztető jel (MÁV)
A bejárati jelző előjelzője önműködő térközjelző Önálló előjelző előtt

39

40 Ismétlőjelzők (DB, DR, MÁV)
H/V MÁV Ks Hl DB DB DR

41 Ismétlőjelzők (SBB, ÖBB, RZD)
Előjelző Ismétlő Rendszer                          SBB L RZD SBB N Mit Vorsignalwiederholern sind hier diejenigen Signale gemeint, die bei ungenügender Sicht auf das Hauptsignal zwischen diesem und dem Vorsignal aufgestellt werden. In Deutschland und der Schweiz werden von der Bauart her vollwertige Vorsignale mit Zusatzkennzeichnung (Merktafel, weißes Licht) als Wiederholungssignale verwendet, die auch die gleichen Signalbilder wie jene zeigen. Österreich verwendet hier mit den Signalnachahmern eine spezielle Signalkategorie. Interessanterweise stammen die Signalnachahmer ursprünglich aus Deutschland und kamen durch den Anschluß nach Österreich, wo sie sich bis heute gehalten haben, während man in Deutschland nach dem Krieg von diesen Signalen wegen schlechter Sichtbarkeit wieder abkam. Österreichische Lokführer, die auf auf deutschen Strecken fahren wissen die Vorzüge des deutschen Vorsignalwiederholers zu schätzen. Schweiz, System L: zusätzliche Vorsignale ohne besondere Kennzeichnung (allenfalls an der Signalbezeichnung erkennbar). Schweiz, System N: zusätzliche Vorsignale mit Merkzeichen Die Sterne kennzeichnen ein Wiederholungssignal. Wiederholungssignale werden verwendet, wenn die Sicht auf das Hauptsignal ungenügend ist. Österreich: Signalnachahmer Signalnachahmer werden bei ungenügender Sichtweite auf das Hauptsignal verwendet, z.B. weil das Signal in einer Kurve oder hinter einer Brücke liegt oder von einem Bahnsteigdach verdeckt wird. Der Signalnachahmer soll quasi die Sichtweite auf das Hauptsignal verlängern. Bei Bedarf werden mehrere Signalnachahmer aufgestellt. Ist ein Signalnachahmer ausnahmsweise mit einem 1000 Hz-Magneten (für die automatische Zugsicherung INDUSI) ausgerüstet, so leuchtet das Signalbild gelb statt weiß (nur in der Stellung ''Hauptsignal zeigt halt''?). ÖBB