Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar

Az előadások a következő témára: "Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar"— Előadás másolata:

1 A gondozó családok segítése a demenciával küzdő idősek ellátása kapcsán
Prof. Dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

2 A demográfia tendenciák és következményeik az idősellátásban
Egyre több az idős a társadalomban / „baby boom generáció” beérkezése az idős korba/ Maga a társadalom elöregedik / ld. Öregedési index/ Megnövekszik a várható élettartam / 65 év felett még élhető év – felveti az életminőség kérdését és a preventív gerontológia fontossága/ A legmagasabb korsávban nagyarányú, gyors növekedés /növekvő gondozási szükséglet/ Megváltoznak a generációs viszonyok /3-4 élő generáció, kevesebb gyerek - csökkenő gondozási kapacitások a családban / Kései gyerekvállalás lassabb egzisztenciális stabilizálódás – átalakuló generációs viszonyok /idősödő „szendvics generáció”/

3 Az „elöregedő” társadalom /öregedési index: 65+/0-14 év közöttiek x 100/

4 A születéskor várható élettartam Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és az Európai Unióbana)

5 A korsávokban mutatkozó növekedés 2011.-ben 1990.-hez viszonyítva
85 - x Idősek aránya Eltérés 16% 17% 94% 22%

6 Családtagjaim életkora a gyerekek születésekor
Első gyerek Második gyerek Nagyszülő Dédszülő Anyósom 24 29 46 81 Feleségem 23 28 58 ? Lányom 32 34 különbség 9 év /F-L/ 6 év /F-L/ 12 év /A-F/ Megj: lányom barátnői mind 30 év felettiek, a 11 barátnő fele szingli, 80%-nak csak egy gyereke van, és a gyerekvállalás időpontjában átlagéletkoruk Van még egy lányom, aki most 40 éves és egyedül él.

7 Mi olvasható ki ebből a „háztáji” mini statisztikából?
A hagyományos életciklus modell egyre kevésbé érvényes /az „időzítés” problémája – eltolódás/ Kitolódik az egzisztenciális stabilizálódás ideje A középgeneráció nagyszülővé válása átcsúszik az időskor felé annak következményeivel Egyre inkább négy generáció van jelen a nagyon idős gondoskodásra szoruló szülővel, gondozási nyomások növekedésével, a gyerekek anyagi támogatásával, az unokákkal kapcsolatos segítésekkel Növekvő arányban a középgeneráció beszorul két generáció közé és ez meghatározza életvitelét, az életminőséget /az „idősödő szendvics generáció” nehézségei/

8 A gondozó családok helyzetét befolyásoló tényezők
a többgenerációs családok felbomlása A „kétkeresős többműszakos” családok egzisztenciális nyomásai Az idősödő „szendvicsgeneráció” terhelődése A távolság A támogató hátterek hiánya

9 A családok stratégiái Tartós bentlakásos otthoni elhelyezés kezdeményezése Átmeneti gondozó ház, ápolási osztály mint áthidalás Házi segítségnyújtás, házi szakápolás igénybevétele Gondozó személy alkalmazása Primer gondozó családtag hosszú távú gondozó szerepben A gondozási feladatok szétterítése a gondozó családban A természetes segítők /rokonok, barátok, szomszédok/ részleges bevonása Önkéntesek igénybevétele

10 A gondozó család ellátási helyszínei
A gondozási szükséglethez igazodó „ingázó” gondozás az idős hozzátartozó természetes életterében A gondozó családtag mint beköltöző-együttélő gondozó az idős természetes életterében Gondozási rotáció változó helyszíneken Az idős átmeneti vagy periodikus befogadása a gondozó családba A gondozásra szoruló idős hosszú távú beköltözése a gondozó családba – a többgenerációs család újraszer-veződése

11 Kihívások az újraszerveződő család számára
A családba érkező idős veszteség érzései, adaptációs feszültségek Az idős családon belüli személyes terének kialakítása Az „új családtag” jelenlétének hatása a kialakult életrendre A megmaradt mozgásterek és a család belső rendszerhatá-rai – a család strukturális újraszerveződése A családi szerepek és feladatmegosztások újragondolása A gondozás feladataihoz illeszkedő életvitel kialakulása A felmerülő nehézségekkel foglalkozás, konfliktus kezelés problémái

12 Az időst otthonában megtartó gondozás és az otthon közeli ellátások nehézségei
A demenciával küzdő idős egyre növekvő gondozási szükséglet mellett a leépülés közép szakaszában már kontinuens gondozást igényel A házi segítség nyújtás ráfordítási kapacitása elégtelen A demencia specifikus nappali ellátás elérhetősége korlátozott A támogató hátterek elégtelenek A szolgáltatási kínálat nagyon szűkre szabott A demenciával küzdők ellátása tradicionálisan hangsúlyait tekintve a tartós bentlakásos otthoni elhelyezésre épül Az ellátásra szorulók kb. 70%-a nem kerül be az ellátásba, így a demenciával küzdő idősről való gondoskodás a családra marad