Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia 2006. szept. 27-28. ELTE BTK.

Az előadások a következő témára: "Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia 2006. szept. 27-28. ELTE BTK."— Előadás másolata:

1 Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia 2006. szept. 27-28. ELTE BTK

2 Az alapszakos bölcsészképzés szerkezete Alapszakos bölcsész stúdiumok 180 kredit Szakirányú stúdiumok 120 kredit Szabadon választható differenciált szakmai ismeretek 60 kredit A képzési terület és képzési ág közös stúdiumai 10 kredit (ált. bölcsészképzés + modern filológiai stúdium) A szakirány stúdiumai 110 kredit (az alapszak közös stúdiumai + differenciált szakmai stúdiumok) Szabadon választható differenciált szakmai ism. I. 50 kredit (szakirányon/másik szakirányon/másik szakon) Szabadon választható differenciált szakmai ism. II. 10 kredit (tanári felkészítés/ szabadon választott tárgyak)

3 BA-stúdiumok alapozó tárgyak Alapozó tárgyak Bölcsészettudományi ismeretekModern filológiai ismeretek Filozófia- történet Kommuniká- ció - retorika Könyvtárhasz- nálat vagy informatika A nyelv- tudomány alapjai Az irodalom- tudomány alapjai

4 Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés Digitális tananyag: http://germanistik.elte.hu/irodbev Szerzők: Bernáth Árpád (SZTE), Orosz Magdolna (ELTE) Radek Tünde (ELTE) Rácz Gabriella (VE) Tőkei Éva (ELTE)

5 A tananyag koncepciója Cél: a későbbi irodalmi tanulmányok megalapozása; irodalmi kompetencia kialakítása, fejlesztése; az irodalmi szövegek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges elméleti és fogalmi apparátus közvetítése Tárgyalt témakörök: áttekintés az irodalomtudomány tárgyáról, részterületeiről, diszciplínáiról, irodalomtudományi „iskolákról”, irányzatokról irodalomtudományi alapfogalmakról, az irodalmi szöveg viszonyrendszereiről, az irodalmi szövegelemzésről, irodalmi szövegfajtákról, műfajokról

6 A tananyag felépítése 1. fejezet Tudományelméleti bevezetés: ‘irodalom’, ‘irodalomtudomány’ – fogalmak Az irodalom fogalmának viszonylagossága Az irodalomtudomány tudományágai Irodalomtudományi koncepciók / irányzatok /szövegelemzési eljárások

7 A tananyag felépítése 2. fejezet: Jel, nyelv, irodalom A jel fogalma A jeltudomány Nyelvi jel, természetes nyelv és irodalom Nyelv, irodalom, kommunikáció

8 A tananyag felépítése 3. fejezet: Szöveg és irodalmi szöveg a) Az irodalmi szöveg szintaktikai aspektusai - retorika b) Az irodalmi szöveg szemantikai aspektusai belső szemantikai viszonyok szövegkülső szemantikai viszonyok: fikció és irodalom c) Az irodalmi szöveg pragmatikai aspektusai az irodalmi kommunikáció a ‘kulturális tudás’ az irodalmi kommunikációban (irodalom és kultúra) szövegek összefüggései - intertextualitás

9 A tananyag felépítése 4. fejezet: Szövegfajták, szövegtípusok, irodalmi műnemek, műfajok a) műfajelméleti bevezető b) narratív struktúrák - narráció, elbeszélés - az elbeszélés vizsgálatának irányai - narratológia - a narratív szöveg elemzési kategóriái - elbeszélő műfajok c) drámai szövegek és műfajok - drámai szövegek elemzési kategóriái, osztályozásuk - drámai szövegek struktúrája, történeti változásaik - dráma és színház d) lírai szövegek és műfajok - lírai szövegek pragmatikai, szemantikai, szintaktikai sajátosságai - lírai műfajok

10 A tananyag felépítése Irodalomjegyzék: felhasznált és további felhasználásra ajánlott irodalom (további bővítés lehetőségei) Keresőfunkció Későbbi lehetőség: „postafiók” – konzultációs forma