A román mezőgazdaság az átalakulás éveiben Hajas Marína földrajz BSc III. évfolyam.

Az előadások a következő témára: "A román mezőgazdaság az átalakulás éveiben Hajas Marína földrajz BSc III. évfolyam."— Előadás másolata:

1 A román mezőgazdaság az átalakulás éveiben Hajas Marína földrajz BSc III. évfolyam

2 Románia területének hasznosítása, 1997 (Románia területe = 100%)

3 Románia területének mezőgazdasági hasznosítása, 1997 (Mezőgazdasági hasznosítású terület = 100%)

4 Románia területének mezőgazdasági hasznosítása, 1997 (Szántó terület = 100%)

5 Növénytermelés mennyisége csökken az átalakulás utáni években 1989-hez képest –1996: 40% –1997: 85% Búzahozamok: Kukoricahozamok: –1989: 3,38 t/ha- 1989: 2,47 t/ha –1997: 2,79t/ha- 1997: 3,69 t/ha

6 Növénytermelés 1995: gabonaexportőr Cukorrépa: import, nyerscukorként, utóbbi években: termelés emelkedés Burgonya: termőterület-, és termelés visszaesés Olajos magvak: minimális export

7 Bortermelés 1989-hez képest 1998-ra 20%-kal növekedett Nettó exportőr D, GB, USA Világtermelés27,9 1. Olaszország5,80 2. Franciaország5,70 3. Spanyolország3,70 4. USA2,40 5. Argentína1,25 6. Németország1,23 7. Dél-afrikai Köztársaság 0,79 8. Ausztrália0,74 9. Románia0,60 10. Kína0,50 … Magyarország0,43

8 Az állatállomány alakulása, 1997 (1989-es adatok = 100%)

9 Birtokviszonyok alakulása 1918: 1. földreform –>100 ha mg.-i területeket, és az –>500 ha földterületeket kisajátították és felosztották 1945 –> 50 ha birtok –németek, és háborús bűnösök földjének kisajátítása –1,4 m ha és 800 ezer család

10 Birtokviszonyok alakulása 1948: szövetkezetesítés –1956-ig a mg-i terület 10%-át érintette –1962-re 77%-át 1989: spontán földfoglalások, és a gazdaságok javainak széthordása 1991: „18-as számú földállomány törvény” restitúciós törvény –10 ha-ig szántóföldek visszaadása –1 ha –ig erdőterületeket –Max. 100 ha egy személy birtokában –(1997: max 200 ha) –szántóterület 83,6%-a és a mezőgazdasági terület 72,3%-a került vissza az egykori tulajdonosokhoz vagy örököseikhez

11 Hatásai mezőgazdasági potenciál hasznosítását csökkenti önellátás minimális gépesítés akadály a teljesítőképesség, minőségi termelés és versenyképesség útjában

12 Az agrárszakemberek foglalkoztatásának kérdése Központilag kijelölt terv ellenőrzése, irányítása Korrupció – népszerűtlenség Állami terv: mezőgazdasági kerületek létrehozása Feladat: –Szaktanácsadás, növényvédő szerek beszerzése –Valójában: hivatalnoki munka Állatorvosoknak fizetésük 60%-át kell kigazdálkodniuk

13 Külföldi tőkebefektetések megjelenésének hatása pl. 1997: Danone Hatások: –Növekvő minőségi követelmények –Csökkenő árak –Termelési koncentráció erősödése –Kínálat kibővülése –A vertikális gazdasági kapcsolatok átrendeződése –Kistermelők jövőjének megkérdőjelezése (korlátozott pénzügyi lehetőségek, kicsi kooperációs hajlandóság, fejletlen infra., alacsonyabb gépesítettségi színvonal)

14 Európai Uniós követelmények Intézmények létrehozása, szakembergárda megteremtése –Közvetlen kifizetések, támogatások –Vidékfejlesztési támogatások Állategészségügyi jogszabályok Állatok azonosítási és nyilvántartási rendszere Állatbetegségek elleni védekezés Hulladékok kezelése

15 Összefoglalva Szerepe jelentős, de csökkenő Magas a foglalkoztatottak aránya Elaprózott birtokméret Tőkeszegény, forrásokat igényel Reformintézkedések késlekedése

16 Irodalomjegyzék Burgerné Gimes Anna (2001): A közép-európai országok gazdaságának és mezőgazdaságának összehasonlító elemzése, Századvég Kiadó, Budapest, p.196. Schütz Nándor (2007): Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásának hatása agrárgazdaságukra, In: A Balkán és Magyarország, pp. 303-309. Forgács Csaba (2006): A mezőgazdasági kistermelők jövője az átalakuló mezőgazdasági piacokon, In: Gazdálkodás, pp. 29-41. Mátéffy Mária – Miklóssy Enikő (2007): A romániai kisparcellás termeléstől a biogazdálkodásig, In: A Falu, pp.91-100. Feyné Vincze Mária (1992): A romániai mezőgazdaság munkaerő- pontenciálja és foglalkoztatási lehetőségei, In: Gazdálkodás, pp. 59-62.