Közel-Kelet.

Az előadások a következő témára: "Közel-Kelet."— Előadás másolata:

1 Közel-Kelet

2 Közel-Kelet tágabb értelmezés

3 Közel-Kelet Politika-történeti és nem földrajzi fogalom
Rendkívül konfliktusokkal telített régió Konfliktus eredete: Oszmán Birodalom felbomlása Angol és francia mandátum (két vh. között) Olajlelőhelyek birtoklása (világ készletének 2/3) Izrael állam kikiáltása (1948) Hidegháború (USA-Izrael és mérsékelt arab államok, SU-arab országok) Síita és szunnita ellentétek 1990 után iszlamizmus / globalizáció

4 Iszlám vallás V2 világvallás Föld lakosainak 23% Umma 5 pillér saríja
Korán, szunna szunnita, síita dzsihád kalifa Imám Muzulmán / muszlim

5 Iszlám vallás elterjedése

6 Szunnita-síita megoszlás

7 „Nemzeti” identitás kérdése a Közel-Keleten
XIX. századig az iszlám volt az egyetlen rendező elv (identitás alapja) az etnikai, vallási vagy lokális közösségi (törzsi, nemzetségi) identitás megelőzi a nemzeti identitást Gyarmatosítással párhuzamosan „nemzeti ébredés” A gyarmatosítók állapították meg a mai országok területét „névleges” nemzetállamok Saját gyökerek keresése Térség etnikuma: többségében arab nyelvet beszélő, muzulmán arabok, de perzsa, török, türk, zsidó lakosság

8 Posztmodern időszak 1990-es évek elején véget ért a kétpólusú világ
A kiszámíthatóság, áttekinthetőség vége (kölcsönös elrettentés és fenyegetettség) Szuperhatalmak saját klientúra-rendszere a 3. világban is felbomlik

9 Vesztfáliai rendszer / modell
Középkori univerzalizmus vége (Augsburg: ideológiai, vallási megosztottság), világi nagyhatalmak békéje Államközpontú (nemzetállam) nemzetközi rendszer Állam területe, gazdasága, lakossága többnyire egybe esik (Nacionalizmus identitás és rendszerszervező erő) Egymást elismerő nagyhatalmak (hatalmi egyensúly – balance of power, status quo) Rendezőelvek: territorialitás (hatalom forrása a terület, államhatár, állami erőszakmonopólium) szuverenitás (az állam a legnagyobb egység) legalitás (szuverén államok egyenjogúak, mérettől függetlenül)

10 Posztveszfáliai rendszer
Nemzetállami logikán alapuló nemzetközi rendszer vége Aránytalan nemzetközi rendszer: az USA dominanciája (erőforrások birtoklása) Átmenetiség időszaka: különböző típusú és működésű elemek egymás mellett működnek és hatnak Egymással látszólag ellentétes folyamatok egyidejűsége (globalizáció-lokalizáció, fragmentáció-integráció) Új nemzetállamok „feletti” és „alatti” rendszerek (kulturális, vallási, társadalmi ) jelentek meg a XX. sz. végén Új rendszerszervező (identitást adó) erők: civilizáció, kultúra

11 A nyugati civilizáció és az muzulmán világ kapcsolatrendszere az iszlám szemszögéből
század

12 Szakaszok – II. vh. Nyugatosítás: a nyugati eszmék, struktúrák, intézmények ismerté válnak, nincs komoly ellenállás (19. sz. végén nacionalizmus) importált 2. II. vh után: függetlenedés radikális nacionalizmus és szocializmus megjelenése, SU barátság (importált) es háború katonai veresége: Izrael jelentősége, modernizációs válság, szekuláris nacionalista/ szocialista berendezkedés kudarca

13 4. 1973-as háború: arab lakosság visszanyerte önbizalmát: Nyugat „sakkban tartása”
: iszlám forradalom, iszlamista konjunktúra es évek: kétpólusú világ vége, a mérsékelt és a radikális irányzatok közeledtek egymáshoz felszínre hozta a mélyben meghúzódó problémákat (terrorizmus elleni küzdelem, iszlám fundamentalizmus)

14 Iszlám fundamentalizmus (iszlamizmus) gyökerei
Az Európán kívüli világnak nincs a gyarmatosítástól független része (GB, Fro. mandátum területei) globalizáció kezdete A gyarmati területek a világgazdaság szerves, de alávetett részei voltak (centrum-periféria) Az Európától való függés: gazdaság, kultúra, politikai eszmék (önálló szerves fejlődés hiánya) Az Európa-ellenes fundamentalista mozgalmak gyarmatosítás előtti múlthoz kívánnak visszatérni

15 Iszlamizmus = iszlám Iszlám = vallás, civilizáció
Politikai ideológia mozgalom (teoretikus alapokkal) Iszlamizmus = modernizációra adott válasz Célja: Sarija (iszlám jog) és pán-iszlám egység Nyugati befolyás (katonai, gazdasági, politikai, társadalmi vagy kulturális) ellenzése Vahabiták: szunita fundamentalista irányzatra épülő XVIII. századi birodalom az Arab-fsz. peremén, Szaúd-Arábiában Szalafisták Muszlim / Muzulmán Testvérek (Egyiptom) Hamasz (Gáza), IS (Islamic State)

16 Muzulmán Testvérek 1928-ban Egyiptomban alakult (iszlám erkölcs védelme, szociális tevékenység, nyugati gyarmatosítók ellen) iszlám fundamentalista szervezet dzsihád Jelenleg: Egyiptom, Szíria, Jordánia létezik Egyiptom: Betiltott szervezet 2011-ig, karitatív, szociális tevékenység, független képviselőként a parlamentben 2000 óta, jelentős gazdasági befolyás Idősebbek: teokrácia, ifjabbak: demokrácia iszlám elemekkel

17 Iszlám = erőszak A 21. századi terrorhullám: nem köthető bizonyos valláshoz, ideológiához, etnikumhoz vagy politikai irányzathoz A hidegháború (nukleáris elrettentés) kiiktatta az erőszakot a nemzetközi rendszerből 1990 után az erőszak a nemzetközi rendszer legitim része (erőszak morális megokolása: humanitárius intervenció, az emberi jogok, demokrácia védelme)

18 Közel-keleti jellegzetességek, összefoglalás gyanánt
Politika-történeti és nem földrajzi fogalom megosztottság: vallási, etnikai, politikai, gazdasági Identitás – etnikai nehézségek: modernizáció elfogadása / elutasítása Iszlamizmus (fundamentalizmus) megjelenése Erőszak a nemzetközi rendszer legitim része (posztvesztfáliai rendszer)

19 Közel-Kelet geostratégiai jelentősége
1930-as évekig: GB, Fro. mandátum terület (= gyámsági terület), USA érdektelensége 1930-as évektől stratégiai terület (olaj): Irán 1941 kettős (SU-USA/GB) megszállása Olajgazdaság nyilvánvalóvá válik (amerikai tőkebeáramlás, Standard Oil, Texaco) Szaúd-Arábia, Bahrein, Kuvait GB ígérete (1917 Balfour-nyilatkozat) zsidó nemzeti államra, de nem tudja uralni a helyzetet, USA egyre inkább átveszi a szerepet (Truman-doktrína)

20 1945 utáni erőközpontok Függetlenné válás (mandátumok vége)
Hidegháborús ellentét 1. Truman-doktrína: őrségváltás, USA megjelenése a térségben, kezdetben szalonképesebb, mint GB USA: mérsékelt államok támogatása 1973-tól Egyiptom-Szadat, Irán 1979-ig, Szaúd-Arábia, Marokkó, Jemen, Jordánia 2. Szovjetunió térnyerése az 1960-as évektől helyi KP-ra támaszkodva (Egyiptom-Nasszer, Algéria, Szíria, Irak, Líbia, D-Jemen) , Kairó: Arab Liga: kollektív védelmi-együttműködési szövetség

21 Izraeli-arab konfliktus

22 1940-es évek Angol mandátumterület (ígéret egy önálló zsidó és egy arab állam létrehozására, megosztás) 1939 Fehér Könyv (aliya =zsidó bevándorlás korlátozása) 1946 holokausztot túlélők tömeges bevándorlása 1947 GB az ENSZ-re ruházza a terület jövőjéről a döntést 1948 GB katonai jelenlétének felszámolása 1948. május 14. Tel-Aviv: zsidó állam létrejötte

23 Ben Gurion proklamálja Izrael állam létrejöttét

24 1. arab-izraeli háború 1948-49 1948. május 15.
Arab országok összehangolt támadása 1948 arab sikerek 1949 izraeli előre nyomulás, arab deffenzíva ENSZ (Folke Bernadotte) közvetít, meggyilkolják 1949 fegyverszüneti tárgyalások: Jordán folyó nyugati partja jordán ellenőrzés Jordán hasimita királyság megalakulása Izrael: 21 ezer km2 területi nyereség (Negev-sivatag, Ny-Galilea) Kb.700 ezer palesztin menekült !!!! (ENSZ külön hivatalt állít fel nekik)

25 1950-es évek 1948-63 David Ben Gurion miniszterelnök
Bevándorlás: 1948: 800 ezer 1958: 2 millió fő (vagyontalanok) 1952 jóvátételi szerződés az NSZK-val (3,5 milliárd USD) Általános munka- és hadkötelezettség a nők számára is arab-izraeli háború (Szuezi-váság) 1960 Adolf Eichmann elrablása Argentínából (1962 kivégzés) Egyértelmű USA orientáció

26 Izrael az USA politikában
1948 Izrael állam létrejötte (USA akarata ellenére, sikertelen ENSZ-felosztási kísérlet) : nem fontos USA számára (SU is támogatta az államalapítást, 1. arab-izraeli háború csehszlovák, szovjet fegyverek) 1956 Szuezi-válság: Izrael visszavonta csapatait, de Nasszer SU-hoz közeledett, Izraeli-USA közeledés (kommunizmus feltartóztatása) J.F. Kennedy: egyértelmű elköteleződés Izrael mellett (stratégiai partneri viszony, állandó katonai segélyezés, titkosszolgálati együttműködés)

27 3. arab-izraeli háború Hatnapos háború 1967
Arab országok együttes támadása (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak) SU támogatása Izrael megelőző légi csapása, gyors győzelem Nagy területnyereség: Gáza-övezet, Golán-fennsík, Sínai-félsziget, K-Jeruzsálem

28 4. arab-izraeli háború 1973 október 6. zsidó engesztelő ünnepen (Jom Kippur) egyiptomi-szíriai támadás az 1967-ben Izrael által elfoglalt területek visszaszerzése Gyors izraeli győzelem Arab országok válasza: olajválság

29 Enyhülés 1977 Szadat (Egyiptom elnöke) jeruzsálemi látogatása
1978 Camp David I.: Menahem Begin - Anvar Szadat békeszerződése Izrael-Egyiptom különbékéje Izraeli erők kivonása a Sínai-félszigetről 1982-ig (1980 Jeruzsálem főváros) 5. arab-izraeli háború : hesbollah

30 1980-as évek 1979 Afganisztán (1978 kommunista hatalomátvétel)
1979 Irán (USA elveszítette legfontosabb szövetségesét) nyugat-imperializmus-ellenes 1980: Carter-doktrína: Perzsa-öböl erőegyensúlyának megbomlása az USA létfontosságú érdekeit (nemzetbiztonságát) veszélyezteti „kettős feltartóztatás” politikája: egyidejűleg a kommunizmus (SU) és az iszlamizmus ellen - mudzsahedinek (radikális iszlám) támogatása - Irán ellen Irak ( ), de egy időben mindkettő támogatása Fő ellenség még a SU (gonosz birodalma) Reagen

31 1990-es évek: a kibékülés lehetősége
intifáda („szent háború”) meghirdetése terrorakciók 1990. I. öböl-háború: Szadam Husszein regionális középhatalmi ambíciói, gazd-i nehézségek (következmény kereskedelmi embargó, katonai ellenőrzés) 1993 Oslói jegyzőkönyvek: Jichak Rabin - Simon Perez - Jasser Arafat Palesztin Autonóm terület és Izrael kölcsönös elismerése 1993 Jichak Rabin, Simon Perez és Jasser Arafat megosztott béke-Nobel-díj 1995 Jichak Rabin meggyilkolása a békefolyamat megszakadása

32 21. század 2000 sikertelen Camp David II. Clinton közvetítésével (Ehud Barak – Jasser Arafat) 2000 ősz: 2. intifáda meghirdetése Izrael társ a terror-ellenes harcban intifáda vége, Sharm El Sheik: jordán-egyiptomi-izraeli-palesztin megegyezés 6. izraeli háború: évi Libanon elleni: hesbollah és Izrael között (33 nap)

33 Palesztin-egység, 1970-es évek
Palesztinok politikai egységesülése, de területi megosztottság (Gáza, Ciszjordánia) Izrael állam léte jogtalan Palesztin Felszabadítási Szervezet (haza felszabadítása fegyveres harccal) Jasszer Arafat az elnöke (†2004) Terrorakciók: 1972-es müncheni olimpia – izraeli sportolók lemészárolása („Isten haragja” hadművelet = elkövetők megölése) Palesztin menekültek a háborúk miatt: 1,3 millió fő (környező arab országokban táborokban élnek!)

34 Palesztin megosztottság
1993: Palesztin autonóm terület / Hatóság Fatah politikai párt Jasszer Arafat vezetésével Hamasz (Iszlám Ellenállási Mozgalom) radikálisabb és népszerűbb terrorszervezet (EU, USA, Izrael) 2003 Izrael védekezése: 30km védelmi fal (technikai határzár) a Gáza-övezet körül (Ariel Saron) 2006 Hamasz győzelme a Gáza-övezetben (szegényég!) 2007 önálló Hamasz-kormány Gázában állandó konfliktus, Izrael bombázása a Gaza-övezetből, ellencsapások (2008.dec., nov)

35 „Arab-tavasz” …. 2011. elején kormányellenes tüntetések (szegénység, korrupció,általános elégedetlenség) következtében az autoriter kormányok (Tunézia, Egyiptom, Líbia) megbuktatása vagy arra kísérlet Arab országokban a lakosság először vonult demokratikus jogokért és az alacsony életszínvonal miatt utcára Sikeres civil ellenállás (pénteki ima, facebook) Iszlám radikális erők megerősödésének veszélye (Egyiptom: Mursi-kormánya)

36 Arab-tavasz országai

37 A tunéziai dominó-effektus

38 Fiatalok forradalma

39 Arab tavasz halálos áldozatai (2012. novemberig)
Tunézia: 338 Algéria: 8 Jordánia: 2 Szudán: 14 Jemen: ~ 2000 Szaúd-Arábia: 22 Egyiptom: 846 Szíria: ~35 000 Marokkó: 6 Bahrein: 110 Líbia: Izrael határvidéke: Összesen:

40 Szíriai-polgárháború (2011-?)
2011. márc.: a tunéziai események hatására kormányellenes tüntetések Bassár el-Asszad autoriter vezetése ellen kezdetben csak reformokat, majd rezsimváltást követelnek 2012.júniustól polgárháborúvá a rendőrség/ hadsereg éles lőszerrel lő, harckocsi, hadihajó, harcigáz bevetése Halálos áldozatok száma fő menekültek: országhatáron belül 4,2, országhatáron túl 2,6 millió fő

41 Iraki és Levantei Iszlám Állam Islamic State of Iraq and Syria
ISIS-Állam Iraki és Levantei Iszlám Állam Islamic State of Iraq and Syria

42 ISIS- területi kontrolja 2014 ősz

43 ISIS Szunnita-szalafista irányzat
Iraki háború szunniták elnyomása 2011 arab tavasz 2011 szíriai polgárháború szunnitái Világ minden muszlimja feletti fennhatóság igénye (politikai fennhatóság), saríja bevezetése Levante térségéből kiindulva: Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael, Palesztina, Ciprus, D-Törökország Terrorista szervezet (síiták, keresztények ellen) 2014: szakítás az Al-Kaidával 2014. jún. 29. kalifátus kikiáltása