A dualizmus közigazgatástörténete

Az előadások a következő témára: "A dualizmus közigazgatástörténete"— Előadás másolata:

1 A dualizmus közigazgatástörténete 1867 - 1918
ÁVF 2006.

2 A dualista parlamentáris monarchia
A Kiegyezés lényegében az önálló magyar állam és az osztrák összállam (Gesamtmonarchie) koncepcióit egyesítő kompromisszum Elméletileg két független állam jön létre, amelyeket csak az uralkodó személye illetve az uralkodó előjogaként (ill. az „elválaszthatatlan” és feloszthatatlan” egység biztosítékaként) értelmezett külügy, hadügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy kapcsolt össze Utóbbi miatt a Monarchia mégis reálunióként (és nem csupán perszonálunióként) értelmezendő

3 Polgári állam – polgári igazgatás
A nagybirtok és a nagytőke érdekeit képviselő kormányok célja a polgári fejlődés feltételeinek biztosítása A jogállam (Rechtsstaat) koncepciója: adócenzusos választójogon alapuló képviselet, törvények primátusa, parlamentnek felelős kormányzati rendszer Igazgatás: a törvények adta keretek közötti – kivételesen: e felhatalmazáson nyugvó – szervező-végrehajtó tevékenység Az igazgatási feladatok bonyolultabbá válásával az általános igazgatásból (belügy) a szakigazgatás egyre változatosabb formái válnak ki Ebbe a folyamatba illeszkedik az IV. tc. (igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása)

4 A törvényhozás szervezete
Kétkamarás országgyűlés: képviselőház (adócenzuson alapuló választás útján) és főrendiház (delegált tagokkal) Kizárólagos hatásköre a költségvetés elfogadása, a zárszámadás, illetve az adómegajánlás A törvényalkotás mechanizmusában az uralkodóval osztozik (utóbbinak törvénykezdeményezési, szentesítési és kihirdetési joga van) - Az előkészítés gyakorlatban azonban a minisztériumok illetékes osztályain történt

5 A rendeletek A kormány önálló jogalkotása a jogállam keretei között
A törvény alapján kiadott végrehajtó rendeletekre Illetve a törvénypótló rendeletekre (törvényi felhatalmazás alapján hézagpótló vagy törvényi úton még be nem következett rendelkezések) korlátozódott.

6 Az országgyűlés ellenőrzési szerepköre
Magában foglalja: A kormány egész tevékenysége felett gyakorolt kontrollt - Vizsgálóbizottságok kiküldése, bekért jelentések, interpelláció (b) A kormánynak biztosított anyagi eszközök felhasználásának kontrollját vö. költségvetéssel összefüggő jogintézmények 1870: Állami Számvevőszék létrehozása - Ellenőrzés a közigazgatás valamennyi ágára vonatkozóan + állami főkönyv (költségvetési tételek vizsgálata)

7 A miniszterelnök(ség)
A kormány élén a miniszterelnök áll (a kormány elnöke) Időszakunk folyamán a miniszterelnök munkáját segítő miniszterelnökség egyre inkább differenciálódott (ügycsoportok szerinti elkülönülés) Megjelenik a miniszterelnökségi államtitkárság, illetve az ennek élén álló miniszterelnökségi államtitkár

8 A minisztertanács és a kormányzati tevékenység
Egyeztet a szakminisztériumok között Dönt a szakminiszterek által előterjesztett bizonyos egyedi ügyekben Országgyűlés elé kerülő előterjesztések, törvényjavaslatok is ide kerülnek Az egyes szakminisztereket a miniszterelnök előterjesztésére az uralkodó nevezi ki

9 A bírói hatalom gyakorlása
A rendes felsőbírósági szervezet kialakítása mellett az állami ügyészi szervezet megteremtése a korszak legjelentősebb fejleménye Járásbíróságok (ügyészi megbízott) Megyei törvényszékek (királyi ügyészség) 11 ítélőtábla (királyi főügyészség) Kúria (koronaügyész) Emellett különös ítélkezési fórumok: Pl. közigazgatási bíróságok: a törvényekben, rendeletekben lefektetett vitás ügyek elbírálása mellett kisebb horderejű (pl. kihágási) ügyek is illetékességi körébe tartoztak

10 Az általános és szakigazgatás
Az önkormányzati szervek (általános hatáskörű közigazgatási szervek) elláthattak szakfeladatokat, de a kormányzat ezeket el is vonhatta és a területre kihelyezett állami szakigazgatási (dekoncentrált) szervekre telepítette -> Helytelen gyakorlat: önkormányzati és állami igazgatási szervezet párhuzamba állításával gyakorlatilag megkettőzi a közigazgatást.

11 Az általános és szakigazgatás színterei
Belügyi igazgatás: az általános igazgatás felügyelete a Belügyminisztérium, a törvényhatóságok és a községek hatásköre -rendészeti igazgatás: a rendőrség (főváros, törvényhatósági jogú városok) és a csendőrség felállítása (1881): csupán a fővárosi rendőrség államosított, máshol önkormányzati irányítás alatt -gyámügyi feladatok: Megoszlik a községek, illetve a törvényhatóságok, rendezett tanácsú városok árvaszékei között. 2. Pénzügyi igazgatás: pénzügyigazgatóságok, kerületi igazgatóságok, illetve adóhivatalok Pénzügyigazgatóságoknak alárendelten pénzügyőrség (karhatalmi szerv)

12 Az általános és szakigazgatás színterei (folyt.)
3. Oktatásügyi igazgatás: első fokú hatóság a gondnokság (állami iskolák), illetve az iskolaszékek (községek, felekezeti iskolák) másodfokon:1883-tól 12 tankerület (élén a tankerületi főigazgató, illetve a tanfelügyelők) 4. Gazdasági igazgatás: Első fokon: ipartársulatok, ipartestületek önkormányzata Másodfokon a törvényhatóságok, harmadfokon a miniszter Ipar- és kereskedelmi kamarák: érdekképviseleti szerv

13 Középszintű és helyi igazgatás
Legjellemzőbb vonása a „város” jogi fogalmának kiküszöbölése Község (járásnak alárendelt) „Rendezett tanácsú város” (lényegében elsőfokú igazgatási, gazdálkodási, bírói hatáskörrel felruházott község – közvetlenül a megyének alárendelt) „Törvényhatósági jogú város” (megyéhez hasonló jogkör) -> Törvényhatóság = vármegye + törvényhatósági jogú város

14 A vármegyék Törvényhatósági bizottság (választott és virilista képviselőkből) -> Legfontosabb jogköre a belügyek intézése, illetve az állami közigazgatás közvetítése (szakigazgatás kiépülésével önkormányzati jellege szűkült) Fősipán: állami akarat közvetítője széles jogkörrel (kivételes jogkörök: pl. másirányú végrehajtás vagy ellenszegülő tisztviselők leváltása, amellyel szemben a th.b. panaszjoggal bírt) Alispán: a legfőbb tisztviselő, munkáját ún. belső tisztviselők (pl. főjegyző, tiszti főügyész, árvaszéki elnök) és külső tisztviselők (járási főszolgabírák és szolgabírák) segíti Közigazgatási bizottság: az önkormányzati igazgatás és a kihelyezett állami szakigazgatási szervek között koordinál. Tagjai az állami szakigazgatási szervek tisztségviselői és a törvényhatósági bizottság által delegált képviselők

15 Törvényhatósági jogú városok
Szerepköre a megyével rokon Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője a polgármester (mellette: polgármester-helyettesek, főjegyző, tanácsnokok, árvaszéki elnök, tiszti főügyész stb.) A megyékkel szemben jelentősebb magánvagyon, adókivetési jogkör - Ennek ellenére az egyre növekvő költségek miatt egyre inkább rászorultak az állami segítségre (1912: állami segélyezést a városfejlesztési törvény is akceptálta)

16 Budapest A főpolgármester a főispánhoz, a polgármester az alispánhoz hasonló jogkörrel A törvényhatóság legfontosabb szerve a 400 tagú bizottság, illetve a végrehajtó szervként funkcionáló fővárosi tanács Fővárosi Közmunkák Tanácsa: az X. tc hozza létre. Speciális hatáskörű, főleg urbanisztikai hatáskörrel rendelkező szerv (szabályozások, rendezési tervek, úthálózat és építésügyek) – önálló pénzalappal Kerületek: élén a bizottság által delegált elöljáró, illetve a választópolgárok által választott esküdtek. Az elöljáróság 1893-tól jogköre jelentősen kibővül, gyakorlatilag elsőfokú közigazgatási hatóság. - Ugyanekkor egy új 24 tagú, a kerület választói által választott javaslattévő szervet is létrehoznak a fővárosi törvényhatóság irányába: kerületi választmány

17 Községek Három kategória
Rendezett tanácsú város (elsőfokú igazgatási, gazdálkodási, bírói joghatóság) Nagyközség (önálló jegyzővel) Kisközségek (közös jegyzővel) A községi képviselőtestület végrehajtó szerve az elöljáróság Az államigazgatási teendők igen nagy része a községre hárul, ez pedig óriási terhet rak az egyetlen szakképzett tisztviselőre, a (kör)jegyzőre A jegyzők egységes minősítési rendszerének kidolgozása a korszak egyik legfontosabb feladatává vált jegyzői tanfolyam, illetve a községi közigazgatási vizsga egységesítése (az országos érvényű jegyzői oklevél)1900 szeptember 1-jétől

18 A forradalmak közigazgatástörténete
ÁVF 2006.

19 A Magyar Népköztársaság államszervezete (1918. október 25- 1919
A Magyar Népköztársaság államszervezete (1918. október március 21.) 1918. október 25. Nemzeti Tanács megalakulása: lényegében a Károlyi-kormány ellenőrző szerve A Nagy Nemzeti Tanács: egyszer (1918. november 16.) ült össze, legfontosabb szerepe a forradalom alkotmányjogi szabályaként funkcionáló Néphatározat elfogadása (Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását irányozza elő, de sosem ül össze) A Nemzeti Tanács és a Kormány együttes ülésén (1919. január 11.) ezért egy Határozatot fogadnak el: Károlyi igen széleskörű államfői megbízást kap: pl. törvényeket a kormány csak beleegyezésével hozhat

20 Minisztériumok, kormánybiztosok
A minisztériumok az egyes országos szakfeladatok ellátására kormánybiztosokat nevezhettek ki - Mellettük egyéb testületi szervek (központok, tanácsok, szakbizottságok) a kormánybiztosokhoz hasonló jogkörrel

21 Helyi szervek Továbbra is léteznek a dualizmusból átöröklött önkormányzati-igazgatási szervek Emellett létrejön egy új formáció is: tanácsok (nemzeti, nép-, munkás-, falusi, katonatanácsok) Legfontosabbak ekkor még az alulról építkező nemzeti tanácsok. Lényegében a forradalom támaszai, a /1918.BM.sz. rendelet mégis csupán véleményező-ellenőrző szerepet szán nekik Helyette a jobban kontrollálható néptanácsok kiépítésével próbálkozik meg, de a Tanácsköztársaság győzelme lehetetlenné teszi ezt

22 A Tanácsköztársaság MSZDP és KMP egyesül (Magyarországi Szocialista Párt): a Budapesti Munkástanács, illetve a Katonatanács támogatásával proletárdiktatúra Elvi alapja a „Minden hatalmat a szovjetek (tanácsok) kezébe!” lenini elve Ideiglenes Alkotmány (a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. Rendelete): különböző szintű tanácsok és intézőbizottságaik kapcsolatát, létrehozásuk módját szabályozza választójog: közel áll az általánoshoz, de ideológiai alapon kizárja azokat, akik „nem élnek társadalmilag hasznos munkából” (pl. a bérmunkásokat fogalkoztatókat) a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésén (1919. június 23.) az Alkotmányt is elfogadják

23 Az államszervezet Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése (SZTOGY): a legfontosabb döntéshozó és törvényhozó szerv Szövetséges Intéző Bizottság (Direktórium): legfontosabb tényleges irányító szerv a SZTOGY két ülésszaka között, elnöke a Kormányzótanács elnöke Forradalmi Kormányzótanács (FK): igazgatási teendőket irányítja a SZIB ellenőrzése mellett, tagjai a népbiztosok -Elnöke Garbai Sándor, tényleges vezetője a külügyi népbiztos (Kun Béla) Népgazdasági Tanács: a FK gazdasági ügyekben illetékes népbiztosaiból álló gazdaságirányítási csúcsszerv A helyi tanácsok rendszere: tanácsok és intézőbizottságaik helyi szinten is. A „demokratikus centralizmus” elve alapján a felsőbb szintre delegálnak tagokat, viszont a felsőbb szint utasításait végre kell hajtaniuk.