regionális politikája

Az előadások a következő témára: "regionális politikája"— Előadás másolata:

1 regionális politikája
Az Európai Unió regionális politikája Szabó Pál Regionális Földrajzi Tsz.

2 Miért kell, miért érdekes?
Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk – eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettségű térségek az EU15-ben a legfejlettebb és legelmaradottabb térségek között közel háromszoros a különbség, EU27-ben több mint ötszörös De vezérlőelv (EU): európai szolidaritás, egység erősítése, stabilitásra törekvés

3 Ennek eszköze a regionális politika
Európai Unióban egyik kiemelt feladat: a térségek közötti társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése - KOHÉZIÓ, KONVERGENCIA Ennek eszköze a regionális politika

4 EU költségvetés közel 1/3-a
Miről szól a történet? EU költségvetés közel 1/3-a

5

6 Fő kérdések: Milyen tevékenységet jelent a regionális politika? Mi a régió? Milyen regionális szintek vannak az Európai Unióban? Milyen regionális statisztikák állnak rendelkezésre? Milyen területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg az Európai Unióban? Hogyan kezeli az EU regionális politikája a területi különbségeket?

7 A regionális politika (vagy más néven területfejlesztés) fő feladata:
I. Regionális politika A regionális politika (vagy más néven területfejlesztés) fő feladata: a térségek közötti – elsősorban fejlettségi – egyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos helyzetű, lassan fejlődő vagy válságba jutott térségek felzárkóztatása, s így egyensúly teremtése a térségek között. Ennek módja a térben zajló társadalmi-gazdasági folyamatokba való beavatkozás.

8 Mit igényel a regionális politika?
I. Regionális politika Mit igényel a regionális politika? törvényi szabályozást kiépített intézményrendszert (központi és decentralizált) területi keretet (régiók) területi statisztikai adatokat területi elemzéseket (REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ) tudományos hátteret, kutatásokat szakmai és politikai döntéshozókat pénzt!

9 - más térkategóriákkal (fogalmak) keveredik
II. A régió Hétköznapi régió - más térkategóriákkal (fogalmak) keveredik Társadalomtudomány - sláger- és vitatéma sokféle közelítés, értelmezés (hol, mikor, mi alapján, miért stb.) [RTT 12. Kötet, Szabó P.]

10 tág meghatározás, de pontosításokban nincs konszenzus
II. A régió - eleve létező vs. társadalomföldrajzi tértagolás, társadalmi, módszertani képződmény gyakorlat: „a régióknak van problémájuk, vagy a társadalmi problémáknak van régiójuk?” (Lengyel 2003) közös elemek: a földfelszínnek bizonyos társadalmi jellemzők által összetartozó (és ezáltal lehatárolt) része tág meghatározás, de pontosításokban nincs konszenzus (többször felmerül még: komplexitás, identitás, intézmény)

11 – hasonlóság vagy különbözőség köti össze:
II. A régió Pl. összetartozás – hasonlóság vagy különbözőség köti össze: homogén régió (közös vonások) funkcionális régió (kapcsolatok – kiegészítés, kiszolgálás) Haggett 2001

12 Közigazgatás, területpolitika
II. A régió Közigazgatás, területpolitika régió: települési és országos szint között közigazgatás – hatalommegosztás, érdekérvényesítés terepe - területpolitika – tervezés-fejlesztés területi egysége - lényeges: a lehatárolás (+központ?), információval való feltöltöttség, intézményesültség (testület, jogok, kötelezettségek) stb. - fogalom egyértelmű definiálása = jogszabály

13 II. Az Európai Unió régiói
EU régió? sokszínű Európa – változatos területi közigazgatás (tagállamok szuverenitása a területi közigazgatás terén) EU: nincs hivatalos meghatározás a régióra, csak ajánlások - fontos szerep az EU regionális politikája miatt

14 II. Az Európai Unió régiói
NUTS – Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques (területi statisztikai egységek jegyzéke) es években hozták létre Cél: egységes területi beosztás legyen adatgyűjtési szempontból Gentleman’s agrements, majd 2003-tól egységes szabályozás (Regulation No 1059/2003 EK rendelet)

15 II. Az Európai Unió régiói
Jellemzői: 3 szintű (NUTS 1,2,3; ill. NUTS 0), regionális szint (a lokális szint = LAU; - régen 5+1szintű) hierarchikus rendszer Részletek: Comitatus aug.-szept. Szabó P.

16 II. Az Európai Unió régiói
NUTS

17 II. Az Európai Unió régiói
Jelentős a heterogenitás népesség- és terület szempontjából: Pl. NUTS 2 szinten - terület relatív szórása 130% - népesség relatív szórása 87%

18 II. Az Európai Unió régiói
Méretkorlátozás? - szerény (Regulation No 1059/2003 EK rendelet)

19 II. Az Európai Unió régiói
Változatosak közigazgatási szempontból (föderatív, regionalizált, decentralizált, unitárius) Politikai, gazdasági stb. (etnikumok, támogatásra jogosultság stb.) okok alakítják a különböző területi beosztásokat, az egyes területi szintek jogköreit, lehetőségeit. Regionalizmus, regionalizáció Kiemelt szerep: NUTS 2 (Konvergencia célkitűzés) változatosak a régiók, de összhang: megfelelnek – statisztika-elemzés, tervezés-fejlesztés

20 II. A régió Magyarországon
Területfejlesztési „régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység” (módosított évi XXI. tv.) Közigazgatási? …

21 4. szint szint kistérségek települések (168) (3135)(2001-ben)

22 EU regionális politikája - Konvergencia
„egy régió (NUTS 2) akkor konvergencia régió, ha az egy főre jutó GDP (PPS) értéke a rendelkezésre álló utolsó 3 év adata alapján az EU átlag 75%-a alatt volt”

23 III. EU regionális statisztikái
Tagállamoktól (egységes formában) statisztikai adatok az EU számára EUROSTAT NewCronos, REGIO, (Regions – Statistical Yearbook), Urban Audit GISCO több mint 260 millió gazdasági és társadalmi adat (EU tagállamok, régiók, EFTA országok, USA, Japán …) Havi, negyedéves, éves adatok Letölthető, megvásárolható

24 REGIO adatbázis – regionális adatok (NUTS 0,1,2,3)
III. EU regionális statisztikái REGIO adatbázis – regionális adatok (NUTS 0,1,2,3)

25 Ezekre építve a regionális politika kialakítása az EU-ban
III. EU regionális statisztikái Cél: a társadalom és a gazdaság regionális egyenlőtlen-ségeinek feltárása, az egyes folyamatok nyomon követése Alapkutatások Kohéziós Fórum (European Cohesion Forum) Kohéziós jelentések Ezekre építve a regionális politika kialakítása az EU-ban

26 III. EU regionális statisztikái
Fő indikátorok (Kohéziós jelentés 2004): Demográfia: népességszám népsűrűség korosztályos megoszlás Oktatás: iskolai végzettség Munkaerőpiac: munkanélküliségi ráta (teljes, hosszú távú, női, fiatalkorú) Gazdaság: foglalkozási szerkezet (mg., ipar, szolg.) bejegyzett találmányok száma 1 millió lakosra GDP/fő

27 EU-ban a (gazdasági) fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU27=100% )
III. EU regionális statisztikái Kiemelt: GDP/fő = fejlettség? - több dimenziós, több mutatós, hely-, idő- és társadalomfüggő jelenség Nemzetközileg használt: GDP/fő, GNP/fő GDP kritikái, értéktermelés korrigálása, HDI (ENSZ), … EU-ban a (gazdasági) fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU27=100% ) (de előtérbe került: háztartások jövedelme)

28 IV. Regionális különbségek
A fejlettség (GDP/fő, PPS) regionális (NUTS2) különbségei az Európai Unióban (2002)

29 IV. Regionális különbségek
Más társadalmi mutatók is vizsgálat tárgyai, pl.: Népsűrűség Munkanélküliség

30 IV. Regionális különbségek
A területi egyenlőtlenség képe (GDP/fő) - térképek

31 IV. Regionális különbségek
A területi egyenlőtlenség nagysága (mérése): Területi egyenlőtlenségi mutatók (súlyozott relatív szórás, Theil-index, GINI, Lorenz-görbe stb.) révén

32 IV. Regionális különbségek
Egyenlőtlenség időbeli változása Hoover-index GDP (PPS) és népesség NUTS 2 régiók 1995=100%

33 IV. Regionális különbségek
Országokon belüli egyenlőtlenségek

34 IV. Regionális különbségek
Az egy főre jutó GDP regionális (NUTS 3) egyenlőtlenségeinek változása (súlyozott relatív szórás) Forrás: EC 2002 1995 1996 1997 1998 1999 Litvánia 29,0 29,2 34,8 42,5 53,5 Lengyelország 39,3 42,1 42,9 45,8 50,9 Egyesült Királyság 49,3 48,6 51,0 50,1 Magyarország 40,5 42,7 43,8 43,9 46,0 Észtország 39,8 43,4 46,1 45,2 Németország 42,3 43,6 44,0 Franciaország 41,2 41,7 42,0 41,3 Csehország 31,0 29,5 33,0 38,2 40,7 Belgium 38,4 39,4 39,2 39,6 39,5 Portugália 36,6 36,8 35,9 37,1 37,3 Szlovákia 37,9 39,1 Bulgária 33,2 25,4 26,6 33,3 Olaszország 29,7 29,3 Dánia 27,8 26,4 26,7 27,7 27,6 Ausztria 28,9 28,2 27,5 27,4 Finnország 21,6 23,3 22,1 25,0 25,7 Románia 20,5 22,3 23,8 24,7 Lettország 13,0 13,1 15,0 19,7 Írország 20,7 21,5 23,6 23,7 Spanyolország 22,2 22,4 23,0 23,5 Hollandia 20,4 22,0 22,5 Görögország 22,6 Szlovénia 19,4 19,2 Svédország 14,1 16,1 17,0 16,5

35 A regionális egyenlőtlenségek változása
IV. Regionális különbségek A regionális egyenlőtlenségek változása

36 Területi fejlettségi egyenlőtlenség az EU-ban és az USA-ban
IV. Regionális különbségek Területi fejlettségi egyenlőtlenség az EU-ban és az USA-ban

37 IV. Regionális különbségek
ESDP (1999) European Spatial Development Perspective

38 IV. Regionális különbségek
Térségtípusok az EU „érdeklődési körében”: (karakteres földrajzi tájak) (elmaradott térségek) rurális térségek ipari térségek halászatból élő térségek nagyvárosi régiók határ menti térségek szigetek, magashegységi térszínek, északi perifériák

39 IV. Regionális különbségek
A gazdasági tagoltság, a fejlettség regionális különbségeinek közelítése: I) Statisztikai adatok elemzése II) (erre épülő) Modellezés

40 Térszerkezeti modellek

41 IV. Regionális különbségek
Kék Banán (Brunet, 1989) EU: a banánon kívüli területek fejlesztése

42 (the Federal Research Institute for Building and Regional
IV. Regionális különbségek Pentagon (the Federal Research Institute for Building and Regional Planning (BBR), Bonn; ESDP 1999) Magterület: 20% terület 40% népesség 50% GDP

43 IV. Regionális különbségek
- Kunzmann: Európai Szőlő - Van der Meer: Vörös Polip (EU 2046) nem írható le egyszerűen Európa? (nagyon összetett)

44 V. EU regionális politikája
A regionális politika kialakulása: 1957 Római szerződés - biztosítani kell az integrációban a harmonikus fejlődést a különböző régiók között fennálló különbségek és az elmaradott régiók hátrányának csökkentésével 1958 Létrehoztak két pénzügyi alapot, melyek egy része a kohézió erősítésére irányul: Európai Szociális Alap (European Social Fund, ESF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund, EAGGF) - regionális politikának kis szerepe volt az as években

45 V. EU regionális politikája
1975 Létrehozták: Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund, ERDF) redisztribúciós cél felértékelődött a regionális politika as években - új, elmaradott tagállamok; ipari válság sújtotta térségek kialakulása

46 V. EU regionális politikája
1986 Egységes Európai Okmány: lefektették részletekbe menően a regionális politika alapjait, célkitűzéseit 1988 Regionális politika reformja: emelték az ERDF keretösszegét és öt célkitűzést fogalmaztak meg 1992 Maastrichti Szerződésben a kohéziót az Unió egyik legfontosabb céljaként jelölték meg. Létrehozták: Kohéziós Alapot (Cohesion Fund) a legelmaradottabb tagállamok számára tagállamok kapják: egy főre jutó GNP a közösségi átlag 90%-a alatt van Projektek finanszírozhatók: a környezeti állapot megóvása, javítása a transz-európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás

47 Pénzügyi Alapok változása 1988-2006
V. EU regionális politikája Pénzügyi Alapok változása (millió euró, 1999-es áron)

48 V. EU regionális politikája
1994–1999 Az első olyan (hatéves) periódus, melyben a közösségi költségvetés egyharmadát fordították regionális politikai célokra. Egy új alap is beszállt a finanszírozásba: Halászati Pénzügyi Alap (Financial Instrument for Fisheries Guidance, FIFG). - az évezred vége felé közeledve egyre több kritika érte a regionális politikát (alacsony hatékonyság, kompromisszumok)

49 1994 – 1999: Négy célkitűzés (területi):
1. célkitűzés – az elmaradott régiók felzárkóztatása (NUTS 2 régiók, 75%-os GDP/fő küszöbbel) 2. célkitűzés – az ipari hanyatlás sújtotta térségek támogatása 5(b). célkitűzés – a rurális térségek felzárkóztatása 6. célkitűzés – a rendkívül alacsony (<8 fő/km2) népsűrűségű térségek fejlesztése (ez utóbbi Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozása után került be a célkitűzések közé) A további három célkitűzésben a strukturális problémák kezelésére irányuló programokat támogatták: 3. célkitűzés – a tartós munkanélküliség csökkentésére és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek beilleszkedésére irányuló támogatás 4. célkitűzés – a munkavállalóknak a munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodását elősegítő programok támogatása 5(a). célkitűzés – a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakítására irányuló programok támogatása. 1994 – 1999:

50

51 V. EU regionális politikája
1999 Regionális politika kisebb reformjai: pl. a célkitűzéseket összevonták, számukat lecsökkentették; a munkanélküliség kezelése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása nagyobb hangsúlyt kapott 2000–2006 A most lefutott hétéves periódus.

52 Célkitűzések (Objectives) 2000-2006:
1. célkitűzés (Objective 1) – A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (területi alapon) + az előző periódusban a 6. célkitűzésben szereplő (ritkán lakott észak-európai) és a kontinenstől távol eső, alacsony egy főre jutó GDP-jű régiók 2. célkitűzés (Objective 2) – A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása (területi alapon) Többféle térségtípus (NUTS 3 vagy annak egy része; kívül van az objective 1-en): válságba jutott ipari térségek, válságba jutott halászati térségek, elmaradott rurális területek, problémákkal küzdő városi térségek. (különböző kritériumok alapján) 3. célkitűzés (Objective 3) – Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációjának támogatása (ágazati alapon, Obj. 1-en kívülről)

53 Támogatott térségek Objective 1 Objective 2 Phasing out: térségek - átmeneti támogatásban (Transitional assistance) részesülnek

54 Támogatások CECC10 (2000-06): PHARE (10 920 mó €) SAPARD (3 640 mó €)
1989 óta Összetett – intézményi átállás, nagyobb társ.-i, gazd.-i beruházások SAPARD (3 640 mó €) 2000 óta Mezőgazdasági támogatás (átállás) ISPA (7 280 mó €) 2000 óta Kohéziós Alap mintájára + Románia, Bulgária

55 A regionális politika alapelvei
V. EU regionális politikája A regionális politika alapelvei koncentráció - a támogatásokat kevés célra, koncentráltan kell felhasználni, kevés csatornán át eljutatni a leginkább rászorulóknak. programozás - a fejlesztési stratégiákban rögzíteni kell a programokat, és csak az azok keretein belül születő projektek finanszírozhatóak szubszidiaritás - a fejlesztési célú döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, ahol a probléma jelentkezett decentralizáció - a területfejlesztési döntések minél szélesebb körének az alacsonyabb területi szintek egységei testületeinek a kezébe adása partnerség - a különféle, a regionális fejlődésben, fejlesztésben érintett szereplők együttműködése a hatékony fejlesztések érdekében (horizontális, vertikális) addicionalitás - a fejlesztési projektek finanszírozását csak részben (különböző, előre meghatározott %-ban) állja az EU a különböző alapokból, a fennmaradó összeget, az ún. önrészt a térségnek (esetleg állami segítségből) kell hozzátennie

56 V. EU regionális politikája
Célkitűzések : 1. Célterület – „Konvergencia” Célja: „…hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban…” 2. Célterület – „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” Célja: „…hogy - a legkevésbé fejlett régiókon kívül - növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási mutatóit…” 3. Célterület – „Európai területi együttműködés” Célja: „… hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést …”

57 V. EU regionális politikája
PÉNZÜGYI ALAPOK ERDF, ESF, Kohéziós Alap ( periódusban: 213 milliárd euró volt)

58 Structural Funds and instruments
V. EU regionális politikája Objectives, Structural Funds and instruments Objectives Structural Funds and instruments Convergence ERDF ESF Cohesion Fund Regional Competitiveness and Employment ERDF ESF European territorial Cooperation ERDF infrastructure, innovation, investments etc. vocational training, employment aids etc. MemberStates with a GNI/head below 90% environmental and transport infra- structure, renewable energy all Member States and regions

59 V. EU regionális politikája
Programmes and Instruments Eligibility Priorities Allocations Convergence objective % Regional and national programmes ERDF ESF Cohesion Fund including phasing-out Regions with a GDP/head 75% of average EU25 Statistical effect: 75% of EU15 and >75% in EU25 Member States GNI/head 90% EU25 average innovation; environment/ risk prevention; accessibility; infrastructure; human resources; administrative capacity transport (TENs); sustainable transport; environment; renewable energy 57.6% EUR bn 4.1% EUR bn 20.0% EUR bn Cohesion Policy 3 Objectives Regional competitiveness and employment objective % (EUR bn.) Regional programmes (ERDF) and national programmes (ESF) Member States suggest a list of regions (NUTS I or II) "Phasing-in" Regions covered by objec- tive 1 beween and not covered by the convergence objective Innovation environment/risk prevention accessibility European Employment Strategy 15.5% EUR 38.4 bn 3.4% EUR bn European territorial co-operation objective 2.44% (EUR 7.5 bn.) Cross-border and transnational programmes and networking (ERDF) Border regions and greater regions of co-operation innovation; environment/ risk prevention; accessibility culture, education of which: 77.6% cross-border 18.5% transnational 3.9% interregional + ENPI

60 V. EU regionális politikája

61 V. EU regionális politikája
Convergence-Objective: Regions below 75% of EU25 GDP Average 86 Regions 124 million inhabitants 27.3%of EU population

62 V. EU regionális politikája
Convergence Objective: Regions below 75% of EU15 GDP (statistical effect/ phasing-out regions) 16 Regions 16.4 million inhabitants 3.6% of EU population

63 V. EU regionális politikája
Objective Regional Competitiveness and Employment: Phasing-in regions (covered by Objective 1 between , now above 75%) 13 Regions 19 million inhabitants 4.2% of EU population

64 V. EU regionális politikája
Objective Regional Competitiveness and Employment: (all other regions) 156 Regions 296 million inhabitants 65.1% of EU population

65 Competitiveness and Employment Objective Convergence Objective
V. EU regionális politikája Convergence and Competitiveness and Employment Objectives Regions and population covered in EU25/27 (December 2005 figures) EU25 EU27 Number of regions Population million % of EU Competitiveness and Employment Objective Phasing-in Regions Other Regions Total Convergence Objective Convergence Regions Statistical Effect Regions 70 124 27.3 84 153.7 31.7 16 16.4 3.6 3.4 86 140.4 30.9 100 170.1 35.1 13 19 3.9 4.0 155 295.2 61.0 168 314.3 64.9 69.1 4.2

66 V. EU regionális politikája

67 Források: http://europa.eu.int/
Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió. Cartographia, Bp., 2004 (2003) Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza. Eötvös Kiadó, Bp., 2000, (2007). Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Pécs, 1998. Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, Bp., 2000. Forman B.: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. ETK, Bp., 2001. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. (5. Kiadás). Magyar Országgyűlés, 2002.